Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-10-17 / 41. szám
IGAZ TÖRTÉNETEK Vendéglőben Két férfi sör és féldeci mellett társalog.- Nos, találtál már munkát?- Ááá! A munkahivatal semmi nekemvalót nem tud ajánlani.- Nehéz a helyzet. En is most jövök az épitővállalattól. Kisegítő munkás se kell nekik. A maszekokat is körbejjártam. Semmi remény.- Bolond vagy, hogy annyit járkálsz! Mire a munkahivatal? Az ő feladatuk, hogy munkát is találjanak számunkra. Elvégre az adóinkból mi tartjuk fenn őket... A másik rendelt még egy kört. Gyorsan felhajotta és elbúcsúzott asztaltársától.- Mennem kell. Ma kapom a munkanélküli segélyt... Novotny György A hamiskártyás Egy régebbi Simon-Júdai párc- kányi nagyvásárkor három idegen kereskedő tért be a kocsmába. A hagyományos pörkölt után borocskát iszogattak. Hangulatukból ítélve jó vásárt csinálhattak.- Zsugázzunk! - javasolta egyikük. -Jó lenne megkopasz- tani valami újgazdagot. A másik kettőnek is felcsillant a szeme. Megkérték a kocsmá- rost, szerezzen nekik negyedik pénzes kártyapartnert. Rövid időn beiül hozta is a tulajdonos Sunyó Bélát, a honi körökben ismert hamiskártyást. A mit sem sejtő kupecek pedig egyre emelték a tétet. Közben Sunyó tartotta a bankot. A bankókból már szép halom kerekedett, amikor a kocsmáros beosztottját átküldte a szomszédba Sunyó gyermektelen feleségéért. Jött is Bözse asszonyság nagy robajjal.- Te Isten átka! Van lelked elkártyázni nyolc éhező gyereked szájából a betévő falatot?! Béluskája behúzott nyakkal szorította kártyáit.- Anyuskám, az Istenre kérlek, most az egyszer... - mutatott a bankra. - Hátha meghoztad a szerencsémet... Sunyó szinte megbűvölve szorongatta lapját és nagyhirtelen kivágta a huszonegyet. Az asz- szony nyomban kötényébe söpörte a pénzt.- Most már indulás, te gazember! Otthon még megkapod a magadét! A kereskedők ámulva néztek utánuk. Lógó orral hagyták el a kocsmát. Közben a konyhában harsány kacagás közepette osztozkodott a kocsmáros a hamiskártyással. Kutak Anna Címert, zászlót és emléktáblát avattak Udvardon- Nem állhatunk meg a hősök sírjánál, nem tudjuk, hol vannak eltemetve. De egyet megtehetünk: emlékezünk rájuk - mondta mons. Lénár Károly esperes, pápai kanonok augusztus 22-én az udvardi templomban. A Zsitva parti községben e napon az ünnepi szentmisét a falu második világháborús hőseiért mondták. Ekkor került sor a falu címerének és zászlajának felszentelésére. Megható volt a hó'sök szimbolikus temetése. Miközben felolvasták az elesettek nevét, minden név elhangzása után egyet kondult a harang, a kis cserkészek pedig egy-egy gyertyát és fehér szegfűt helyeztek az emlékmű talapzatára. A nevekből több hangzott el, mint amennyi a Hősökért szólt Az ünepi szentmisét ketten celebrálták, a helyi plébános, Elek László, és a huszonhét éven át Udvard hívőit szolgáló, jelenleg a szomszédos Tardoskedden működő Lénár Károly. Az első padsorokban, az oltár előtti díszemelvényen elhelyezett címerrel és zászlóval szemben magas rangú vendégek, a pozsonyi magyar konzulátus és a kulturális központ képviselői, a környező falvak polgármesterei és parlamenti képviselői foglaltak helyet. Az ünnep hangulatát emelte a díszegyenruhás helyi cserkész- csapat bevonulása is. Az istentisztelet után a hívők a megszentelt címert és faluzászlót a templomkertbe, az első világháború hőseinek emlékművéhez vitték. Ezen helyezték el a két új táblát, a második világháborúban elesett hetven falubeli nevével. Száraz József polgármester méltatta a hősök emlékét. Elmondta: rajtuk Petőfi fohásza csak részben teljesül. Igaz, ott estek el a harc mezején, s testüket közös sírnak adták, az ünnepélyes lassú gyászzene és a fátyolos zászlók azonban elmaradtak. Ezt kívánják most részben pótolni kegyeletük leróvásával. A táblákon ugyan kizárólag magyarok nevei szerepeltek - hiszen abban az időben Udvard még színmagyar falu volt - ,a templomban és az emlékműnél szlovák nyelvű megemlékezés is elhangzott. Ahány név, annyi gyertyaszál A résztvevőknek maradandó zenei élményben volt részük. Az ismert galántai Kodály kórus szolgáltatta, amely Józsa Mónika vezényletével egyházi énekeket és népdalfeldolgozásokat adott elő, és a Szózatot is hallhattuk tőlük. Emlékezetes műsorról gondoskodott szavalataival Boráros Imre színművész is. táblákon olvasható, a többit majd utólag vésik az emlékműre, de gyertyával és virággal őket is megtisztelték. A polgármester beszédében felidézte a háborús időket, amikor egyre fogyott a férfi a faluból, majd mind több lett a fekete fejkendős asz- szony. A fekete fejkendők most is jelen voltak, csak már nem fiatal özvegyek, hanem megtört, fehér hajú nénikék hullatták sűrűn könnyeiket a szeretett férj vagy fiú neve hallatán. Az ünnepség után a házigazdák gazdagon terített asztalhoz invitálták a becses vedégeket a községi hivatal épületébe. Száraz József polgármester itt mondta el, mit ábrázol a falu címere.- Levéltárakban, többek között Budapesten és Esztergomban is kutattunk a falu ősi címere után, de nem találtunk olyat, ami egyértelműen ezé a községé lett volna. Adalbertét találtuk a község régi pecsétjén, amelyet már az ezemégyszázas években is használtak, de ezt az esztergomi érsekség több községe is használta. Csak Udvarára jellemző jelképet kerestünk. így választottuk a kálváriadombot, amely Márton- dombként volt ismeretes, és a hagyomány szerint itt volt István királynak a pihenőhelye Nyitráról Esztergomba utaztában. A dombon emelt kápolnában tartottak később egyházi zsinatot, különböző források szerintn 1307-ben vagy 1309- ben. Ott határozták el, hogy esti harangszó szóljon Szűz Mária tiszteletére, s ez alkalomból építettek később a dombon haranglábat. Ezt a haranglábat ábrázolja a címerünk. A harangláb alatti hullámos sáv a Zsitva patakot jelképezi, a címer Udvard új címere másik mezejében pedig a búzakalász és a szőlőfürt a gabonatermesztés és a bortermelés, illetve a bor, búza, békesség jelképe. A zászló szintén a címer színeiből, a zöldből és a fehérből tevődik össze, az aranyszínű rojt pedig az aranyló búzakalászt jelképezi. A polgármester büszkén közölte, hogy a községről szóló első írásos emlék 1075-re datálódik. Udvard a Via Magna sóút mellett terült el, és Újvár még sehol sem volt, amikor Udvardot már vásári joggal rendelkező járási városként tartották számon. Tábla felirat nélkül... Az első harangszó tiszteletére a mült században, 1860 körül kezdtek kálváriát építeni, mégpedig úgy, hogy több száz környékbeli szekeres műdombot hordott össze a meglévő kis domb körül. Ott létesítették a kálváriát, s akkor építették és avatták fel a Szent Márton dombon a nevezetes haranglábat is. A polgármster elmondta, már készül a falu pecsétje is az új címerrel. A pecsétet szimbólumként használják, a címernek azonban tényleges használati értéke lesz. Anak fametszete a polgármesteri irodát, a tanácstermet és az esketőtermet díszíti majd. Ugyanennek a fémöntvény változata pedig a falu öt bejárata elé kerül, mégpedig olyan formában, hogy két kopjafa tartóra erősítik, felette pedig egy pergamen alakú tábla helyezkedik majd el.- Ezt egyelőre fehéren hagyjuk - magyarázta a falu vezetője. - Ide kerül a Dvory nad Éitavou - Udvard felirat. Egyelőre azonban fehéren marad, mint Afrika felderítetlen területei. Nem teszünk rá se kérdőjelet, se felkiáltójelet. Majd ha a törvény lehetővé teszi, hogy kiírjuk ősrégi nevünket - mindkét nyelven. A kopjafák a címerrel azóta ott láthatók Udvard öt bejárata előtt. Sajnos, a táblák még fehérek lesznek... Gaál László A füleki alapiskola I. B osztálya Ülő sor: Kuzma Tamás, Schneider Tamás, Huszti Ágnes, Simon Petra, Varga Nikoletta, Koós Krisztina, Schnelczer Tünde, Bálint Katalin, Bolcso Anikó, Hámori Zsófia, Taliga Szabina, Balázs Tünde, Paraszti Zsuzsanna, Seres Tibor, Illés Róbert Álló sor: Nagy Zsolt, Danyi Róbert, Vincze Pál, Juhász Adrián, Babka László, Szendrei Péter, Takács László, Gyetvai Róbert, Molnár Tamás, Tóth József, Botka László, Bozó Gyula Vágó Éva igazgatóhelyettes, Reisz Éva osztályfőnök A nagytárkányi alapiskola 1. osztálya Felső sor (balról): Szedlák Xénia, Terebesi Katalin, Jacsa Melinda, Kiss József, Kása Ilona, Husnay Igor, Pirigyi Agáta, Malomka Péter, Dobos Veronika, Szerdi István Középső sor: Pintye Gizella, Babiák Péter, André Éva, Bajzák Mónika, Takács Rita, Vaszil István, Kuchár Dezső, Riczu Viktória, Kopasz Emese Alsó sor: Rinkács Brigitta, Lakatos Igor, André József, Tárczy Sándor, Pribék Réka, Lázár Marianna, Haux Anita, Mező Zsuzsanna Vencel Aranka igazgatónő, Csicseri Piroska igazgatóhelyettes, Marczy ilona Osztályfőnök, Sémán Katalin napközis tanító mm I RÉGI HARANGLÁB AZ ÚJ CÍMERBEN ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Száraz József polgármester leleplezi az emléktáblát
