Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-10-17 / 41. szám
Vasárnap 1993. október 17. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 06.01 - nyugszik 16.46; Kö- zép-Szlovákia: 06.08 - nyugszik 16.53; Nyugat-Szlovákia: 06.14 - nyugszik 16.59 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlovákia: 08.35 - nyugszik 17.50; Kö- zép-Szlovákia: 08.42 - nyugszik 17.57; Nyugat-Szlovákia: 08.48 - nyugszik 18.03 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük HEDVIG - HEDVIGA valamint Alajos, Alojzia, Lúciusz, Margita, Rezső, Szalóme, Szilamér nevű kedves olvasóinkat • HEDVIG - a német Hedwig névből keletkezett. Az összetett név mind a két elemének jelentése: harc. október 18. LUKÁCS október 19. NÁNDOR október 20. VENDEL október 21. ORSOLYA október 22. ELŐD október 23. GYÖNGYI • 1813-ban született Georg BÜCHNER német író (1837). A Vasárnap következő számának tartalmából ISTENEK KATMANDUBAN Sebes Tibor riportja AZ ÁRPÁD-HÁZI URALKODÓK 7. rész „AZ IDŐ NAGY ÉRTÉK“ Kiss Péntek József beszélgetése Dobis Márta textiltervező iparművésszel A KÜLÖNC Szabó G. László interjúja Rácz Sándor táncossal NEVELŐK FÓRUMA BÁLINT ÚR SÉTÁI Szőke József novellája GYERMEKVILÁG HÁZUNK TÁJA HUMOR, KERESZTREJTVÉNY 32 OLDALAS SZÍNES MELLÉKLETÜNK sok érdekességgel, részletes tv- és rádióműsorral A tisztességes játékhoz kettő kell Hogyan lett Bátorkesziből Bátorove Kosihy Érdeklődéssel olvastam Gál Sándor „A csodálatos «etimológia» avagy az okálizmus filozófiája“ (Vasárnap, 1993. 9. 26.) elemző újságcikkét. Végre úgy tűnik, szlovákiai magyar berkekben a faluneveink, földrajzi megnevezéseink elszlovákosításának megítélésében, nemtetszésünk megfogalmazásában is változás áll be. Ki merjük végre elemezni és mondani, hogyan, miképpen és nem utolsósorban mi célból veszik el tőlünk történelmünk hozzánk legközelebb álló részét, ősi településneveinket. Teljesen egyet kell érteni Gál Sándorral; a tájat, a népet és a nyelvet együtt kell megsemmisíteni ahhoz, hogy teljes mértékű metamorfózis mehessen végbe egy területen. Ehhez szolgál(t) egyik tartópillérként az „okálizmus“ nyelv- és névterrori- zációja, amely faluneveink eltorzításában csúcsosodott ki a Gál Sándor által leírt négy jól követhető irányban. Én viszont, úgy is mint aktív irányítója és ismerője egy falu névváltoztatási kálváriájának, ki szeretném bővíteni ezen tendenciákat; bevezetném a „Kitudjahogyanmikép- penmimódon“ kategóriát is. Itt ugyanis semmilyen elv, tervszerűség, de még talán lögika sem érvényesült; talán egy-két példa a Duna- mentéről. Egy honfoglaláskori keszi katonai őrhelyből idővel a Báthory család nagybirtoka lett, innen kapta Bátor- keszi nevét, amelyet 1920-ban a ma- saryki „demokrácia“ is csak Bátoro- vé Kesy-re mert szlovákosítani. 1948 júniusában az ismert belügyminisztériumi rendelettel egyszerűen Voj- nicére változtatták (megfigyelhető a párhuzamosság; ekkor is a minisztériumi rendeletek erősebb érvényűek, mint a törvények). Na most, ez se nem szlovák helyesírás szerinti szlovákosítás, se nem ismert-ismeretlen személyiségről van elnevezve, de nem meríti ki az eltorzított név kategóriáját sem. És most fel kell tenni a kérdést: mi alapján kapott a nagyközség ilyen „szép“ nevet? Talán a második világháborús hathetes faluban tartó front dicső emlékére (vojna-vojnice), talán hogy még jobban megalázza a falu lakosságát, emékeztetve örök me- mentóként? Vagy az egyik ősi szomszéd falu, Kürt, amely a hét magyar törzs egyikének nevét viseli, hogyan lett Stre- kov? Talán úgy, hogy a kürtő, kémény a tetőn van, ezért legyen valami tetőszerű (strecha-strekov)? Vagy talán a hontalanság éveiben itt szolgálatoskodó Streka nevezetű jegyzőnek van örök emlék állítva, ahogy a környéken ezt beszélik? Vagy Köbölkút, amely a maga kö- bölnyi kútjával régen a vizet szolgáltatva lett Gbelce, amely hidromelio- rizációs fogalom? És Für, ami Rú- ban (vajon mit jelent, ha 1948- ig Fyr lehetett?), vagy Csúz, ami Dub- ník? Az ilyen megnevezésű falvak lakói örülnének, ha legalább olyan falunevet tudhatnának a magukénak, amelyek csak torzítások, nem is beszélve az egyszerű szlovákosításról. Bátor- keszi esetében is erről volt szó, már az 1989-es falufórumokon is; a lakosok jogosan igényelték vissza a régi hivatalost, a Bátorové Kesy-t, amely- lyel teljes mértékben azonosulni tudtak volna, és a szlovák nyelv szabályait is tiszteletben tartották volna. Csakhát a tisztességes játékhoz mindig ketten kellenek, s ez a túloldalon nem találtatott meg. így nyilvánította ki egyöntetűen véleményét a falu lakossága 1992. február 1-én is és a falu vezetése is ennek szellemében kérvényezte a falunév-visszaigénylést. Természetesen a hatalomnak ez nem felelt meg, nyelvtani szempontok (ismét hasonlóság, a névtörvény) miatt elutasítva! De azért jóindulatúan felajánlott három variációt, talán remélve, hogy nem fogadjuk el: Bátorové Kosihy mellett döntöttünk: egy kicsit történelmibb, legalább a Báthory név is valahogy benne van, a Kosihy meg olyan, amilyen. Legalább a többi Keszi nevű településsel egyformán vagyunk eltorzítva etimológiailag, s kerültünk a szerintünk egy kicsit jobb „eltorzított nevű“ faluk széles csoportjába. De mi azért elégedettek vagyunk: falunevünk legalább nem emlékeztet örökké a háborúra, áldozatainkra, kiknek emléket is csak most, szeptember 4-én állíthattunk. Szabó György mérnök önkormányzati képviselő, Bátorkeszi A Mosonmagyaróvári Pannon Agrártudományi Egyetem és a Dunaszerdahelyi Városi Hivatal közreműködésével és támogatásával Ezüstkalász Gazdaképző Tanfolyamok indulnak ez év novemberétől. A tanfolyam időtartama 100 óra. Ezért 25 héten át hetente egy alkalommal, az esti órákban (kb. 4 tanítási óra egy alkalommal) utaznának ki tanáraink a tanfolyam helyszínére. A tanfolyam pontos helyszínéről az érdeklődőket értesítjük. Az alábbi szakképesítésekre várjuk az érdeklődők jelentkezését: FELHÍVÁS 1/ általános szakképzés: mező- gazdasági kistermelés (fóliakertészet, tejtermelés, sertéstartás, stb.) 2/ specializációs képzés: a/ kertészkedés b/ fóliakertészet d tejtermelés d/ élelmiszergazdaság el igény szerint kiírni... 3/ általános üzemszervezés - ökonómiai irányzat A tanfolyam lehetőséget ad a mai modern mezőgazdaság fejlesztésének és működési feltételei biztosításának áttekintésére. A jelentkezés nincs iskolai végzettséghez kötve. A képzés tandíja kb. 2.000.- Sk. A befizetés módjáról az érdeklődőket értesítjük. A jelentkezési határidő: 1993. október 15. Jelentkezni a helyi községi hivatalban vagy a Dunaszerdahelyi Városi Hivatal titkárságán írásban lehet, feltüntetve a nevet, pontos címet valamint a választott szakképesítést. A Dunaszerdahelyi Városi Hivatal pontos címe: Mestsky úrad, 929 01 Dunajská Streda, Hlavná 50/16. AZ BSÖSÜK HEMUIlMmaM-1993 A galántai alapiskola I. A osztálya Ülő sor: Marton Gábor, Bondor Zoltán, Jacsa Gizella, Páleník Ildikó, Adamkó Szilvia, Kondé Judit, Román Mária, Sedlák Marcella, Pavlík Pál, Stepánek János, Mókus Gábor Álló sor: Márkus Ingrid, Drozd Dávid, Dobos Andrea, Szomolay László, Szilvási Zsolt, Hucko Roman, Farkas Marian, Hegedűs Roland, Szerencsés Zoltán, Schultz Miriam, Losonszky Tibor Kreizinger Imréné osztályfőnök a helmed fáklyalángról A kisebbségi élet hullámzó, olykor viharos tengerén hányódó újságíró szívét eléggé ritkán dobogtatja meg egy-egy örömhír, a politikai csatározásokon túlmutató esemény. Számomra ilyen ünnep volt, amikor megtudtam, hogy szülővárosomban, Ki- rályhelmecen megnyílt a városi egyetem. Amikor még én koptattam az iskolapadot, az álmos mezővároskában csak polgári iskola volt. Aki ettől többre vágyott és pénze is volt, az Kassára, Sárospatakra járt gimnáziumba, tanítóképzőbe. Azóta sok víz lefolyt a Bodrogon és a zajló évtizedek során gimnáziummal is gazdagodtak a fiatalok tanulási lehetőségei. A helmed magyar iskolának jó híre Pozsonyig is eljutott. Az utóbbi hetekben aztán olyasvalamivel leptek meg, amire nem számítottam: megalakult a városi egyetem (City University). Lám, ha a kormány megakadályozta a komáromi egyetem megnyitását, az okos helmeciek, kihasználva a törvény adta lehetőségeket, a komáromiakhoz hasonlóan olyan továbbtanulási intézményt szerveztek, amely a piacgazdaság számára égetően szükséges közgazdászokat képez. Méghozzá magyar nyelven. A budapesti Köz- gazdasági Egyetem szakmai, tudományos támogatásával, a világ számos szakemberének részvételével. Azonban ma még nem lehet Szlovákiában olyan magyar kezdeményezés, amely körül az elvakult nacionalisták vaklármát ne csapnának, különösen ha meglátják a vörös posztót: Budapest támogatását. A Republikától a parlamentig félre verték a harangot: Mit merészelnek ezek a magyarok a szuverén Szlovák Köztársaságban? Városi egyetemet szerveznek, méghozzá magyar nyelven! És mi lesz az államnyelvvel? Szerencsére a szájtépőkkel szemben egyre több szlovák értelmiségi felismeri, hogy a tolerancia hiánya - zsákutca. Nemrég a Plus 7 dní hetilap főszerkesztője, Milos Luknár ezt írta: „Nem értem, miért vált ki olyan ellenszenvet a magyar kisebbség azon törekvése, hogy egyetemük legyen, ahol anyanyelvükön tanulhatnak. Miért ne lehetne egyetemük? Körülbelül félmilliónyian élnek Szlovákiában és pontosan olyan adófizetők, mint a többi állampolgár. Ha következetesek lennénk, kiszámíthatnánk, hogy a lakosság számarányának megfelelően a meglévő főiskolák közül hány illetné meg a magyarokat. Ilyen józan megítélés vezette a helme- cieket is, amikor megszervezték a városi egyetemet. Ők tudják, hogy a helyi lakosság demokratikus jogait nem korlátozhatja sem az állam, sem a parlament, mivel azok semmilyen érdeket nem sértenek és nem irányulnak senki ellen. Egyszerűen a fiatalok tanulni akarnak és mivel magyarok, magyarul. A mesterséges vihar azonban nem ült el. Néhány szlovák honatya legszívesebben betiltaná a városi egyetemet. A miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy a helmed egyetem diplomája „csak egy papírrongy lesz“, amit sehol nem ismernek el. De az ott szerzett tudás nemzetközi diploma nélkül is érték. Azonban már azt vizsgálják, törvényes-e a helmed kezdeményezés? Talán még azt is kiderítik, hogy a fiatalok államellenes tettet követnek el azzal, hogy tanulnak Persze a legnagyobb baj, hogy magyarul tanulnak és az egyetemhez mondjuk nem Svájc, vagy Kanada, hanem Budapest nyújt szellemi segítséget. De talán az is mindjárt más lenne, ha mondjuk angolul, vagy németül tanulnának mint például Poprádon és más városokban. De magyarul? A nacionalista allergia mindjárt kitört jó néhány hazafin. Pedig az Erópai Tanácsba tartozó Szlovák Köztársaságnak ideje lenne ilyesmit megszkoni. A hisztériakeltés nemigen képes elterelni a figyelmet a be= _ Is ő politikai acsarkodásoktól, a politikai pártok népszerűségének állandó csökkenéséről. Az intrikák, gyanúsítgatások, vádaskodások még minden bizonnyal eltartanak egy ideig, de a szlovák nép józanabbik része az aTZöbbség, amely a közvéleménykutatásokban nyíltan kijelenti, hogy nem ' bízik a jelenlegi politikusokban. Én pedig nem hiszem, hogy a Királyhelmecen megy- , gyújtott fáklyalángot, a tudás utáni vágyat elvakult politikusok képesek kioltani. A Szűcs Béla *
