Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)

1993-09-19 / 37. szám

♦ ■m * A kolozsnémai születésű, negyvenhat éves Élesztős Pál élet­útja a hitetlenkedőket is meggyőzheti, hogy a színtiszta magyar környezetben élő, s az alap- és középiskolában anyanyelvén tanuló falusi gyermek a magas fokú képzettséget igénylő tudományos pályán is sikeresen boldogulhat. Úgy hozta a sors, hogy nem a szülőfalujában, hanem a nagyme­gyeri magyar alapiskolában kezdte el a diákéletét. Kolozsné- mán járta ki a 4. és 5. osztályt. A kilencéves alapiskolát a hat­hét kilométernyire levő Csicsón fejezte be 1963-ban. Magyar iskolából indult: ÉLESZTŐS PÁL gépészmérnök, docens, tanszékvezető-helyettes, a műszaki tudományok kandidátusa- Miért nem mondja úgy, hogy fejlesztettem, hiszem maga fárado­zott a kutatással?!-Mi többes számban beszélünk, a műszakiaknál ez a szokás. A témá­ról sokat vitatkozunk, sok mindent megbeszélünk egymással. Számító­részletezhetem az iparnak nyújtott segítségét. Talán a legfontosabbak a gépi berendezések gyártásához szükséges minimális anyag- és ener­giaráfordításra, maximális élettarta­muk biztosítására, konstrukciós vál­toztatásra tett javaslatai. dasági hanyatlás időszakát, hogy tanfolyamokkal, átképzéssel bizto­sítsák az emberek magasabb szintű tudását. Amint beáll a gazdasági fel­lendülés, felkészülten, késedelem nélkül végezhessék a fejlettebb tech­nikán alapuló munkájukat... Élesztős Pál (jobboldalt) a tanítványaival. Derűs arccal figyelik a számítógép „munkáját“, mert olyan feladatokat old meg, amire megtanították. Vas Gyula felvétele A MŰSZAKI PÁLYA VONZOTTA A szlovák nyelv nem okozott ne­hézséget, amikor falujukban csak a magyar szót hallhatták? — Nekem nem, csak azoknak, akik engem hallgattak — válaszolta tréfás mosollyal Élesztős Pál. - Akkor még nagyon gyengén beszéltünk szlová­kul. Azokban az években módszer­tanilag még nagyon átgondolatlanul oktatták a szlovák nyelvet... A műszaki pálya vonzotta. Az alapiskola után a komáromi magyar tanítási nyelvű középfokú gépészeti ipariskolában folytatta tanulmá­nyait.-Az alapiskolától kezdve nem volt hármasom, aztán egyre keve­sebb lett a kettes. 1967-ben kitünte­téssel érettségiztem... Ma is hálával gondol Kanyicska József tanárára, neki köszönheti, hogy jól elsajátította a matematikát és a fizikát. Osztályfőnökének mégis nógatnia, unszolnia kellett a tovább­tanulásra! Pál azonban csak a szülei­re gondolt. Édesapja már Pozsony­ban dolgozott, csak a hétvégeken járt haza. Az édesanyja elárusítónő­ként kezdett dolgozni a Jednotánál. öccse, László, a nagymegyeri ma­gyar gimnáziumba járt (ott is érettsé­gizett). Éva húgát a vegyészet érde­kelte, ezért a pozsonyi vegyészeti középiskolába iratkozott be. Pál látta, hogy szüleinek gondot okoz a három gyerek iskoláztatása.- Az anyagi háttér nagyon szűkös volt, de apu és anyu is kért, hogy tanuljak tovább, így jelentkeztem. A tiszta egyeseket látva felvételi nélkül vettek fel a pozsonyi műszaki főiskolára... Megoldotta a továbbtanulás anya­gi gondjait is. A hétvégeken a nagy árvíz után segített rendbe tenni a csallóközi falvak megrongált csalá­di házait. Társaival együtt a közpon­ti fűtéseket és vízvezetékeket sze­relte. AKI TUD, MEGÁLLJA A HELYÉT A Szlovák Műszaki Főiskola vegyipari és élelmiszeripari gépek és berendezések szakán a gépészmér­nöknek készülő Élesztős Pál sikere­sen tette le vizsgáit.- Előmeneteli ösztöndíjat kap­tam, így minden időmet a tanulásnak szentelhettem. A főiskolán a szlovák nyelv nem okozott gondot, mert mint mondja:- A műszaki tudományok eseté­ben nem is annyira a nyelvismeret, inkább a szaktudás a mérvadó. Egy évi nyelvtanfolyam után mongolok, kínaiak, vietnamiak, afrikai négerek jöttek a műszakira, és eredményesen tanultak. A kibukó magyar diákok viszont nyelvi nehézségre hivat­koznak. .. öt évi tanulás után 1972-ben el­jött a mérnökavatás nagy napja. A kar promócióján nyolcvanan sora­koztak fel, köztük négyen, akik a komáromi magyar ipariban érett­ségiztek. Kettőjüknek, a kolozsné­mai Élesztős Pálnak, és a felbári Lengyel Ferencnek a „vörös diplo­mát“ nyújtották át ünnepélyesen, ami abban az időben a legnagyobb kitüntetésnek számított. Egy másik főiskolai kar promócióján szintén komáromi iskolatársuk, Tirinda Pé­ter kapta meg a vörös diplomát. Ma a Szlovák Tudományos Akadémia kutatóintézetében dolgozik. Lengyel Ferenc pedig a felbári gerontológiai intézet műszaki igazgatója. A mérnökavatás után sem tudta elhagyni a ma már egyetemnek ne­vezett főiskolát, ahol a pedagógusok nemcsak oktatnak, hanem idejük je­lentős részét kutatással tölthetik.- A műszaki pedagógusi szakma kicsit művészszakma. A kutatással együttjár valami újnak a megalkotá­sa is... Megpályázta s elnyerte az ösztön­díjjal és szakmai vezetéssel járó tu­dományos pályázatot. A tudomá­nyos fokozat elnyerése céljából ké­szített értekezésében a szemcsés anyagok gázrendszerű hőcserélői­nek nem stacionárius munkafolya­matával foglalkozott. Nem értettem. Megmagyarázta: a tejpor, műtrágya, mosópor, polietilén és más granulá­tumok, szemcséssé alakított termé­kek gyártásához szükséges hőcseré- ' ről volt szó.- Új típusú hőcserélőt fejlesztet­tünk ki. gép segítségével sikerült matemati­kailag megfogalmazni a folyamatot, azóta nagyon kötődöm hozzá. A technika bonyolultságát nem ismerő egyszerű ember erre csak azt mondhatja: könnyű a tudományos dolgozónak, ha valamit nem tud, tanácsot kér a mindentudó géptől!-A számítógép buta eszköz, az ember teszi okossá. Előbb meg kell tanítani, meg kell írni a forgatóköny­vet (software), amely szerint mű­ködik. TUDJÁK, HOGY MAGYAR VAGYOK Élesztős Pál aspiránsi tudományos munkáját 1976-ban elismeréssel fo­gadták. Kitüntetésként a kandidátusi címet elnyerő fiatal gépészmérnököt a néhány hónapja elhunyt Ondrej Pucher akadémikus magához vette a szilárdságtan és a rugalmasságtan tanszékére, ahol 1968-tól a kar do­cense lett, és ma a tanszékvezető helyettese. Két egyetemi tankönyvet írt (az egyiket 1986-ban a rektor elismerő oklevéllel jutalmazta, mint az év legjobb tankönyvét.) A megol­dott feladatokat jegyzetekben jelen­tette meg, ezek a németek számára is hasznos segédeszközöknek bizo­nyultak. Negyven tudományos érte­kezését szakfolyóiratok közölték különböző nyelveken. Több nemzet­közi konferencián tartott előadást. Az ipar számára kb. 60 feladatot oldott meg.- Ha valamivel nem tudnak meg­birkózni, jönnek hozzánk, az egye­temre, próbáljuk megoldani a prob­lémáikat. .. A terjedelem miatt sajnos nem Egyetemen tanít, gyakorlati meg­oldásokban kicsúcsosodó tudomá­nyos kutatómunkát végez. Magyar alapképzéssel magyarként érvénye­sül! Ezt a megjegyzésemet is mosoly- lyal fogadja.- A nevem miatt sem tagadhatom meg a származásomat. Tudják, hogy magyar vagyok. Akad ugyan, aki megkérdezi, hogy az egyetemünkön tanuló magyar diákokat nem részesí- tem-e előnyben. Ha ezt tenném, ala­csonyabb rendűnek tartanám őket. Az idei év számára jubileum. A csicsói magyar alapiskolában har­minc éve fejezte be tanulmányait. Ezután következett Komárom, a ma­gyar középfokú ipariskola.- Úgy érzem, a magyar iskola semmiféle hátrányt nem jelent a diáknak. A szlovák nyelv oktatását módszertanilag már úgy feldolgoz­ták, hogy az érettségiző magyar diák olyan szinten beszéli a szlovák nyel­vet, hogy az nem akadályozhatja a továbbtanulásban, az érvényesü­lésben. Viszont, ha a magyar család gyermekét nem az anyanyelvén ta­níttatja, a szülőknek gondolniuk kell arra, hogy idővel ez a gyermeknek lelki megrázkódtatást, lelki konflik­tust okozhat... A MŰSZAKI HALADÁS VISZI ELŐRE A VILÁGOT Élesztős Pál arra is rámutat, hogy manapság az érvényesülést az egész világra kiterjedő gazdasági hanyatlás akadályozza. Az utóbbi két-három évben az emberek elfordultak a mű­szaki tudományoktól, inkább a job­ban fizetett pályák felé kacsin­gatnak.- Műszaki egyetemünkön is csök­kent a diáklétszám. Már felvételi nélkül is felveszik a középiskoláso­kat. De csak jöjjenek, ne feledkezze­nek meg arról, hogy a műszaki hala­dás viszi előre a világot! A recesszió nem tart örökké. A műszakilag leg­fejlettebb országokban, az USA-ban, Japánban arra használják fel a gaz­Ehhez tartja magát az egész Élesz­tős család. A docens úr gyermekei szüleik nyomdokában haladnak. Élesztős Pál a pozsonyi kollégium­ban ismerkedett meg a szintén gé­pészmérnöknek tanuló vágfarkasdi Iván Erzsébettel. Egymásba szeret­tek, később családot alapítottak. So- morján a Tejfalui utcában családi házat építettek. Két gyermekük van. Az apa keresztnevét viselő Pali szin­tén a komáromi magyar ipariskolá­ban végzett, s ma az apa közelében, már harmadévesként gépészmér­nöknek készül. Euridike lányuk az idén érettségizett a somorjai magyar gimnáziumban, és ősztől kezdve a Szlovák Műszaki Egyetem nagy- szombati részlege Komáromba kihe­lyezett tanszékének üzemmérnöki szakán folytatja a tanulmányait. Ők is magyar iskolából indulnak az életbe.- Visszatekintve az eltelt évtize­dekre, nem vagyok elégedetlen - mondja Élesztős Pál. - Kis hiányér­zetem azért van. A régi rendszer körülményei között nem adatott meg nekünk, hogy világot lássunk, külföldi tapasztalatokkal gazdagít­suk tudásunkat. Pali fiam tavaly nyá­ron az első egyetemi évének sikeres befejezése után két hónapig Német­országban az ingolstadti Audi autó­gyárban volt szakmai gyakorlaton, a csúcstechnikával ismerkedett. Én ugyanakkor a húszéves Ladámat he- gesztgettem, hogy szét ne essen. Tu­dom, hogy másutt kevesebb munká­val több pénzt kereshettem volna, de engem elégedettséggel tölt el, hogy a tudományos ismereteket továbbadhatom a gyerekeknek. Ez az anyagiakért is kárpótol... A docens úr az idei nyári szünidő­ben is hosszú napokat töltött a Ko- lozsnémán lakó édesanyjánál. Kifes­tette az ablakait és télire bekészítet­te a fát. Mosolyogva mondja, hogy itt nincs nyakkendő! Tíz napig falusi emberként, egyszerű munkaruhát ölthetett magára, s a megözvegyült édesanyjával lehetett, akinek oly so­kat köszönhet. Petrőci Bálint BESZÉDTÉMA H orthy Miklóst életemben egyszer — negyedikes elemista koromban láttam a Szent István napi körmeneten. A Szent Jobbot vivők után haladt — ak­kor még katonásan, délcegen, az ország vezető politikusainak élén. A háború után hosszú ideig képe se jelenhetett meg a sajtóban, mert a rendszer igyeke­zett feledtetni emlékét. A volt kormányzó fél évszázados emigráció után már nem fehér paripáján, hanem Szent Mihály lován tért haza. Hazatérése így is politikai vihart kavart. Külföldi megfigyelők szerint tovább mé­lyítette a magyar politikai élet megosz­tottságát, a környező országokban pedig magyarellenes hullámokat vert. Egyesek a halott Horthy visszatértében is a Nagy- Magyarország eszméjének ápolását vélik felfedezni. Előttem egy fél évszázad előtti ma­gyar bélyeg: Horthy fehér lován vonul be Komáromba a bécsi döntést köve­tően. Talán épp e kép felidézése váltotta ki a gyűlölet és tiltakozás vad hullámát Szlovákiában és Romániában. Mintha földi maradványaival az egykori kor­mányzó szomszédokat riasztó szelleme tért volna vissza. Jogos ez a riadalom? Az első világháború utáni magyar po­litikát Trianon vörös posztóként szövi át. Tény, hogy az új területi átrendezés következtében jelentős magyar kisebb­ség került a szomszédos államokhoz, ami új nemzeti elnyomás és a közép-európai nemzetek közötti újabb ellentétek forrá­sa lett. A magyar politika törekvése azokban az években a trianoni békeszer­ződés revíziójára irányult. Történelmi tragédia, hogy Magyarország ebbéli tö­rekvéseiben épp a hitleri fasizmusban talált támogatójára, amely a vitás kérdé­sek megoldását a fegyverek erejétől re­mélte, más népek, nemzetek rovására is. A Horthy-korszak politikájáért a magyar nép súlyos árat fizetett. A szlovákiai magyar kisebbség pedig a legnagyobbat, hisz a háború után Csehszlovákiában kollektív bűnössé kiáltották ki. Ezt a bé­lyeget mindmáig viseli. Horthy holtában is nyugtalanít egyes szlovák köröket. Újratemetésével kap­csolatban miniszterek, politikusok nyi­latkozataiban feltevések, vádaskodások tömkelegé hangzott el és látott napvilá­got a sajtóban. A nacionalisták kapva kaptak az alkalmon a nyílt magyarelle­nes gyűlölet további szítására. A célpont ismét elsősorban a szlovákiai magyarság. Szerencsétlen véletlen, hogy a szlová­kiai magyarság jogainak védelmében tett utóbbi kikényszerített lépések szinte egybeestek Horthy újratemetésével. A szlovák politikusok nemzetiségünk jo­gos igényeit is a dél-szlovákiai viszonyok destabilizálására irányuló időzített tö­rekvésnek bélyegzik. Nem titkolják fel­tevésüket, hogy e mögött valakik a Nagy-Magyarország visszaállításáról szövik álmaikat. Hivatalos politikusok így hangolják a szlovák közvéleményt az itt élő magyarság ellen, miközben egyre halogatják az Európa Tanácsnak tett ígé­retük teljesítését. Nem a magyarság jo­gos követelései, hanem elsősorban a kor­mány nemzetiségi politikája az, ami bo­nyolítja a helyzetet Dél-Szlovákiában. E kormány politikájára jellemző, hogy amíg nemzeti kisebbségünknek az Euró­pa Tanács által is jogosnak tartott köve­teléseit az országgal szembeni ellenséges magatartásként ítéli meg, a legilletéke­sebb politikusok egyetlen szóval se ma­rasztalják el azokat, akik a magyarelle­nes hangulatot szítják. lovákiában nem a halott Horthy szelleme kísért, inkább az élők riasztgatnak. A nemzetiségi konfliktuso­kat általában a kisebbség jogos igényei­nek mellőzése, a többség meg nem értése vagy visszautasító magatartása váltja ki. Példákért se térben, se időben nem kell messzire mennünk. Zsilka László 1993. 9. 19. 1

Next

/
Thumbnails
Contents