Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-09-19 / 37. szám
♦ ■m * A kolozsnémai születésű, negyvenhat éves Élesztős Pál életútja a hitetlenkedőket is meggyőzheti, hogy a színtiszta magyar környezetben élő, s az alap- és középiskolában anyanyelvén tanuló falusi gyermek a magas fokú képzettséget igénylő tudományos pályán is sikeresen boldogulhat. Úgy hozta a sors, hogy nem a szülőfalujában, hanem a nagymegyeri magyar alapiskolában kezdte el a diákéletét. Kolozsné- mán járta ki a 4. és 5. osztályt. A kilencéves alapiskolát a hathét kilométernyire levő Csicsón fejezte be 1963-ban. Magyar iskolából indult: ÉLESZTŐS PÁL gépészmérnök, docens, tanszékvezető-helyettes, a műszaki tudományok kandidátusa- Miért nem mondja úgy, hogy fejlesztettem, hiszem maga fáradozott a kutatással?!-Mi többes számban beszélünk, a műszakiaknál ez a szokás. A témáról sokat vitatkozunk, sok mindent megbeszélünk egymással. Számítórészletezhetem az iparnak nyújtott segítségét. Talán a legfontosabbak a gépi berendezések gyártásához szükséges minimális anyag- és energiaráfordításra, maximális élettartamuk biztosítására, konstrukciós változtatásra tett javaslatai. dasági hanyatlás időszakát, hogy tanfolyamokkal, átképzéssel biztosítsák az emberek magasabb szintű tudását. Amint beáll a gazdasági fellendülés, felkészülten, késedelem nélkül végezhessék a fejlettebb technikán alapuló munkájukat... Élesztős Pál (jobboldalt) a tanítványaival. Derűs arccal figyelik a számítógép „munkáját“, mert olyan feladatokat old meg, amire megtanították. Vas Gyula felvétele A MŰSZAKI PÁLYA VONZOTTA A szlovák nyelv nem okozott nehézséget, amikor falujukban csak a magyar szót hallhatták? — Nekem nem, csak azoknak, akik engem hallgattak — válaszolta tréfás mosollyal Élesztős Pál. - Akkor még nagyon gyengén beszéltünk szlovákul. Azokban az években módszertanilag még nagyon átgondolatlanul oktatták a szlovák nyelvet... A műszaki pálya vonzotta. Az alapiskola után a komáromi magyar tanítási nyelvű középfokú gépészeti ipariskolában folytatta tanulmányait.-Az alapiskolától kezdve nem volt hármasom, aztán egyre kevesebb lett a kettes. 1967-ben kitüntetéssel érettségiztem... Ma is hálával gondol Kanyicska József tanárára, neki köszönheti, hogy jól elsajátította a matematikát és a fizikát. Osztályfőnökének mégis nógatnia, unszolnia kellett a továbbtanulásra! Pál azonban csak a szüleire gondolt. Édesapja már Pozsonyban dolgozott, csak a hétvégeken járt haza. Az édesanyja elárusítónőként kezdett dolgozni a Jednotánál. öccse, László, a nagymegyeri magyar gimnáziumba járt (ott is érettségizett). Éva húgát a vegyészet érdekelte, ezért a pozsonyi vegyészeti középiskolába iratkozott be. Pál látta, hogy szüleinek gondot okoz a három gyerek iskoláztatása.- Az anyagi háttér nagyon szűkös volt, de apu és anyu is kért, hogy tanuljak tovább, így jelentkeztem. A tiszta egyeseket látva felvételi nélkül vettek fel a pozsonyi műszaki főiskolára... Megoldotta a továbbtanulás anyagi gondjait is. A hétvégeken a nagy árvíz után segített rendbe tenni a csallóközi falvak megrongált családi házait. Társaival együtt a központi fűtéseket és vízvezetékeket szerelte. AKI TUD, MEGÁLLJA A HELYÉT A Szlovák Műszaki Főiskola vegyipari és élelmiszeripari gépek és berendezések szakán a gépészmérnöknek készülő Élesztős Pál sikeresen tette le vizsgáit.- Előmeneteli ösztöndíjat kaptam, így minden időmet a tanulásnak szentelhettem. A főiskolán a szlovák nyelv nem okozott gondot, mert mint mondja:- A műszaki tudományok esetében nem is annyira a nyelvismeret, inkább a szaktudás a mérvadó. Egy évi nyelvtanfolyam után mongolok, kínaiak, vietnamiak, afrikai négerek jöttek a műszakira, és eredményesen tanultak. A kibukó magyar diákok viszont nyelvi nehézségre hivatkoznak. .. öt évi tanulás után 1972-ben eljött a mérnökavatás nagy napja. A kar promócióján nyolcvanan sorakoztak fel, köztük négyen, akik a komáromi magyar ipariban érettségiztek. Kettőjüknek, a kolozsnémai Élesztős Pálnak, és a felbári Lengyel Ferencnek a „vörös diplomát“ nyújtották át ünnepélyesen, ami abban az időben a legnagyobb kitüntetésnek számított. Egy másik főiskolai kar promócióján szintén komáromi iskolatársuk, Tirinda Péter kapta meg a vörös diplomát. Ma a Szlovák Tudományos Akadémia kutatóintézetében dolgozik. Lengyel Ferenc pedig a felbári gerontológiai intézet műszaki igazgatója. A mérnökavatás után sem tudta elhagyni a ma már egyetemnek nevezett főiskolát, ahol a pedagógusok nemcsak oktatnak, hanem idejük jelentős részét kutatással tölthetik.- A műszaki pedagógusi szakma kicsit művészszakma. A kutatással együttjár valami újnak a megalkotása is... Megpályázta s elnyerte az ösztöndíjjal és szakmai vezetéssel járó tudományos pályázatot. A tudományos fokozat elnyerése céljából készített értekezésében a szemcsés anyagok gázrendszerű hőcserélőinek nem stacionárius munkafolyamatával foglalkozott. Nem értettem. Megmagyarázta: a tejpor, műtrágya, mosópor, polietilén és más granulátumok, szemcséssé alakított termékek gyártásához szükséges hőcseré- ' ről volt szó.- Új típusú hőcserélőt fejlesztettünk ki. gép segítségével sikerült matematikailag megfogalmazni a folyamatot, azóta nagyon kötődöm hozzá. A technika bonyolultságát nem ismerő egyszerű ember erre csak azt mondhatja: könnyű a tudományos dolgozónak, ha valamit nem tud, tanácsot kér a mindentudó géptől!-A számítógép buta eszköz, az ember teszi okossá. Előbb meg kell tanítani, meg kell írni a forgatókönyvet (software), amely szerint működik. TUDJÁK, HOGY MAGYAR VAGYOK Élesztős Pál aspiránsi tudományos munkáját 1976-ban elismeréssel fogadták. Kitüntetésként a kandidátusi címet elnyerő fiatal gépészmérnököt a néhány hónapja elhunyt Ondrej Pucher akadémikus magához vette a szilárdságtan és a rugalmasságtan tanszékére, ahol 1968-tól a kar docense lett, és ma a tanszékvezető helyettese. Két egyetemi tankönyvet írt (az egyiket 1986-ban a rektor elismerő oklevéllel jutalmazta, mint az év legjobb tankönyvét.) A megoldott feladatokat jegyzetekben jelentette meg, ezek a németek számára is hasznos segédeszközöknek bizonyultak. Negyven tudományos értekezését szakfolyóiratok közölték különböző nyelveken. Több nemzetközi konferencián tartott előadást. Az ipar számára kb. 60 feladatot oldott meg.- Ha valamivel nem tudnak megbirkózni, jönnek hozzánk, az egyetemre, próbáljuk megoldani a problémáikat. .. A terjedelem miatt sajnos nem Egyetemen tanít, gyakorlati megoldásokban kicsúcsosodó tudományos kutatómunkát végez. Magyar alapképzéssel magyarként érvényesül! Ezt a megjegyzésemet is mosoly- lyal fogadja.- A nevem miatt sem tagadhatom meg a származásomat. Tudják, hogy magyar vagyok. Akad ugyan, aki megkérdezi, hogy az egyetemünkön tanuló magyar diákokat nem részesí- tem-e előnyben. Ha ezt tenném, alacsonyabb rendűnek tartanám őket. Az idei év számára jubileum. A csicsói magyar alapiskolában harminc éve fejezte be tanulmányait. Ezután következett Komárom, a magyar középfokú ipariskola.- Úgy érzem, a magyar iskola semmiféle hátrányt nem jelent a diáknak. A szlovák nyelv oktatását módszertanilag már úgy feldolgozták, hogy az érettségiző magyar diák olyan szinten beszéli a szlovák nyelvet, hogy az nem akadályozhatja a továbbtanulásban, az érvényesülésben. Viszont, ha a magyar család gyermekét nem az anyanyelvén taníttatja, a szülőknek gondolniuk kell arra, hogy idővel ez a gyermeknek lelki megrázkódtatást, lelki konfliktust okozhat... A MŰSZAKI HALADÁS VISZI ELŐRE A VILÁGOT Élesztős Pál arra is rámutat, hogy manapság az érvényesülést az egész világra kiterjedő gazdasági hanyatlás akadályozza. Az utóbbi két-három évben az emberek elfordultak a műszaki tudományoktól, inkább a jobban fizetett pályák felé kacsingatnak.- Műszaki egyetemünkön is csökkent a diáklétszám. Már felvételi nélkül is felveszik a középiskolásokat. De csak jöjjenek, ne feledkezzenek meg arról, hogy a műszaki haladás viszi előre a világot! A recesszió nem tart örökké. A műszakilag legfejlettebb országokban, az USA-ban, Japánban arra használják fel a gazEhhez tartja magát az egész Élesztős család. A docens úr gyermekei szüleik nyomdokában haladnak. Élesztős Pál a pozsonyi kollégiumban ismerkedett meg a szintén gépészmérnöknek tanuló vágfarkasdi Iván Erzsébettel. Egymásba szerettek, később családot alapítottak. So- morján a Tejfalui utcában családi házat építettek. Két gyermekük van. Az apa keresztnevét viselő Pali szintén a komáromi magyar ipariskolában végzett, s ma az apa közelében, már harmadévesként gépészmérnöknek készül. Euridike lányuk az idén érettségizett a somorjai magyar gimnáziumban, és ősztől kezdve a Szlovák Műszaki Egyetem nagy- szombati részlege Komáromba kihelyezett tanszékének üzemmérnöki szakán folytatja a tanulmányait. Ők is magyar iskolából indulnak az életbe.- Visszatekintve az eltelt évtizedekre, nem vagyok elégedetlen - mondja Élesztős Pál. - Kis hiányérzetem azért van. A régi rendszer körülményei között nem adatott meg nekünk, hogy világot lássunk, külföldi tapasztalatokkal gazdagítsuk tudásunkat. Pali fiam tavaly nyáron az első egyetemi évének sikeres befejezése után két hónapig Németországban az ingolstadti Audi autógyárban volt szakmai gyakorlaton, a csúcstechnikával ismerkedett. Én ugyanakkor a húszéves Ladámat he- gesztgettem, hogy szét ne essen. Tudom, hogy másutt kevesebb munkával több pénzt kereshettem volna, de engem elégedettséggel tölt el, hogy a tudományos ismereteket továbbadhatom a gyerekeknek. Ez az anyagiakért is kárpótol... A docens úr az idei nyári szünidőben is hosszú napokat töltött a Ko- lozsnémán lakó édesanyjánál. Kifestette az ablakait és télire bekészítette a fát. Mosolyogva mondja, hogy itt nincs nyakkendő! Tíz napig falusi emberként, egyszerű munkaruhát ölthetett magára, s a megözvegyült édesanyjával lehetett, akinek oly sokat köszönhet. Petrőci Bálint BESZÉDTÉMA H orthy Miklóst életemben egyszer — negyedikes elemista koromban láttam a Szent István napi körmeneten. A Szent Jobbot vivők után haladt — akkor még katonásan, délcegen, az ország vezető politikusainak élén. A háború után hosszú ideig képe se jelenhetett meg a sajtóban, mert a rendszer igyekezett feledtetni emlékét. A volt kormányzó fél évszázados emigráció után már nem fehér paripáján, hanem Szent Mihály lován tért haza. Hazatérése így is politikai vihart kavart. Külföldi megfigyelők szerint tovább mélyítette a magyar politikai élet megosztottságát, a környező országokban pedig magyarellenes hullámokat vert. Egyesek a halott Horthy visszatértében is a Nagy- Magyarország eszméjének ápolását vélik felfedezni. Előttem egy fél évszázad előtti magyar bélyeg: Horthy fehér lován vonul be Komáromba a bécsi döntést követően. Talán épp e kép felidézése váltotta ki a gyűlölet és tiltakozás vad hullámát Szlovákiában és Romániában. Mintha földi maradványaival az egykori kormányzó szomszédokat riasztó szelleme tért volna vissza. Jogos ez a riadalom? Az első világháború utáni magyar politikát Trianon vörös posztóként szövi át. Tény, hogy az új területi átrendezés következtében jelentős magyar kisebbség került a szomszédos államokhoz, ami új nemzeti elnyomás és a közép-európai nemzetek közötti újabb ellentétek forrása lett. A magyar politika törekvése azokban az években a trianoni békeszerződés revíziójára irányult. Történelmi tragédia, hogy Magyarország ebbéli törekvéseiben épp a hitleri fasizmusban talált támogatójára, amely a vitás kérdések megoldását a fegyverek erejétől remélte, más népek, nemzetek rovására is. A Horthy-korszak politikájáért a magyar nép súlyos árat fizetett. A szlovákiai magyar kisebbség pedig a legnagyobbat, hisz a háború után Csehszlovákiában kollektív bűnössé kiáltották ki. Ezt a bélyeget mindmáig viseli. Horthy holtában is nyugtalanít egyes szlovák köröket. Újratemetésével kapcsolatban miniszterek, politikusok nyilatkozataiban feltevések, vádaskodások tömkelegé hangzott el és látott napvilágot a sajtóban. A nacionalisták kapva kaptak az alkalmon a nyílt magyarellenes gyűlölet további szítására. A célpont ismét elsősorban a szlovákiai magyarság. Szerencsétlen véletlen, hogy a szlovákiai magyarság jogainak védelmében tett utóbbi kikényszerített lépések szinte egybeestek Horthy újratemetésével. A szlovák politikusok nemzetiségünk jogos igényeit is a dél-szlovákiai viszonyok destabilizálására irányuló időzített törekvésnek bélyegzik. Nem titkolják feltevésüket, hogy e mögött valakik a Nagy-Magyarország visszaállításáról szövik álmaikat. Hivatalos politikusok így hangolják a szlovák közvéleményt az itt élő magyarság ellen, miközben egyre halogatják az Európa Tanácsnak tett ígéretük teljesítését. Nem a magyarság jogos követelései, hanem elsősorban a kormány nemzetiségi politikája az, ami bonyolítja a helyzetet Dél-Szlovákiában. E kormány politikájára jellemző, hogy amíg nemzeti kisebbségünknek az Európa Tanács által is jogosnak tartott követeléseit az országgal szembeni ellenséges magatartásként ítéli meg, a legilletékesebb politikusok egyetlen szóval se marasztalják el azokat, akik a magyarellenes hangulatot szítják. lovákiában nem a halott Horthy szelleme kísért, inkább az élők riasztgatnak. A nemzetiségi konfliktusokat általában a kisebbség jogos igényeinek mellőzése, a többség meg nem értése vagy visszautasító magatartása váltja ki. Példákért se térben, se időben nem kell messzire mennünk. Zsilka László 1993. 9. 19. 1
