Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)

1993-09-12 / 36. szám

« 4 Szerelem am jW—.r A film annak a kornak a pecsétjét viseli magán, amelyben készült. A forgatás esztendeje : 1949 Németországban vagyunk, a vesztett háború és az illúziók összeomlása után. A Szerelem 47 esetében a 47 fontosabb, mint a Szerelem. A .szerelem" szó sok tucat film­nek a címében szerepel. A válto­zatok - akárcsak maga az érzés - kimeríthetetlenek. Emlékek özö­nét idézik fel a hajdani mozisláge­rek, amelyekben a kifejezés elő­fordult: a Kenyér, szerelem - soro­zat darabjaiban olasz tükörbe pil­lanthattunk, a Szerelmek városa francia szenvedélyekből adott íze­lítőt, a Húszévesek szerelme érde­Az amerikai film címe híres törté­nelmi küzdelemre utal - arra a nagy mérkőzésre, melyet a I-ancaster- és a York-ház vívott egymással a tizenötödik század második felé­ben. A név a címerképekből szár­mazik: a Lancasterek a piros, a Yorkok a fehér rózsa jegyében szálltak harcba életrc-halálra. Danny De Vito, a „kettéfűré­szelt óriás", a törpeszuper filmes, aki rendezőként és színészként egyaránt a beérkezett hollywoodi nagyságok közé tartozik, nem ama bizonyos históriai rangú háborút elevenítette meg alkotásában, ha­nem - van ebben az ötletben báj és irónia, gúny és fölény, elidegenítő szándék és parodisztikus elképze­lés - egy jellegzetesen mai házas­társi csetepatét. Persze azért ebben a sztoriban is izzó a konfliktus és az istennek sem akarnak kihunyni a gyűlölet szikrái. A tét kisebb, de az indulatok a huszadik század vé­géhez méltóan gyilkosak. Egyéb­ként az ihletet a roppant ambició­zus művész egy népszerű regény­kes tabló a kapcsolatok természet­rajzáról, a Szerelmem, Hiroshima a magán- és a közélet tragikumát kapcsolja össze művészi eredeti­séggel, a Szerelmi lecke könnyed hangvételű Bergman-sztori, nem­beszélve Makk Károly remekéről, az ötvenes évek rettenetét idéző Déry Tibor-átültetésről, amely ta­lán - engedtessék meg ennyi szub­jektivitás - nekünk kedvesebb és bői merítette - Warren Adler pró­zájából, melyről azt tartja a fáma, hogy a ,.családi pokol"-témakör- ben egyike a legjobbaknak. A nyolcvanas évek bestsellere meg­találta az ideális tolmácsot. Danny De Vitót az ilyesfajta sztorik ér­deklik elsősorban: az összecsapás, az ellenségeskedés, a küzdelem - akár családi, akár társadalmi lép­tékben. Továbbá (ez is megszo­kott koreográfiájához tartozik) sze­ret nagy színészi pillanatokban gondolkodni. Kiváló szerepjátszó­kat foglalkoztatni s megajándékoz­va őket az azonosulás, az átlénye- gülés hálás pillanataival. A Rózsák háborúja a vásznon - olyan show, melyben az egymással szörnyű mérkőzést vívó házas társak a Nem félünk a farkastól szellemében es­nek egymásnak. Némileg oldot- tabban, könnyedébben, felszaba­dultabban, de éppolyan engesztel­hetetlenséggel, a hadviselésnek ha­sonlóan őrületcs fokán. Oliver és Barbara többmenetes gyűlölködése a vásznon színpom­fontosabb más alkotásoknál. A Sze­relem 47 annak a kornak a pecsét­jét viseli magán, amelyben készült. A forgatás esztendeje: 1949. Né­metországban vagyunk, a vesztett háború és az illúziók összeomlá­sa után. A rendező Wolfgang Liebeneiner. Nem óriási név, azt azonban érdemes megjegyezni ró­la, hogy színészként sikert aratott a Liebelei című Ophüls-drámában pás látványosságként hat Az egyes „fordulókat” az teszi izgalmassá, hogy kimeríthetetlcnül gazdag a pár fegyvertára. A „se vele, se nél- küle”-állapot csillapíthatatlan ma­rakodásban és édes összeborulás- ban egyaránt bővelkedik. Aki asszisztál a vad párbajhoz: maga Danny De Vito. Karakterisztiku­san alakítja szerepét s legfeljebb csak termetre törpül el a házastár­sakat megszemélyesítő sztárok mellett. Michael Douglas és Kathleen Turner egyaránt óriási vehemen­ciával vetik magukat a „rózsák há­borújába”: ők ketten igyekeznek egyéni színezetet adni a történet­nek, amely azért itt-ott ellaposo­dik, mivel a helyzetek ismétlődése egy bizonyos ponton túl már csak a helyzetkomikum forrása s a jel­lemeket meg a dolgok logikáját nem nagyon mozgatja. Mozisiker volt; a képernyőn szintén kelleme­sen fogyasztható. (Osztrák 2, vasárnap 20.15) (■cr) (még egy variáció a fenti témára), s több filmjével mint rendező is felhívta magára a figyelmet - még Hitler előtt, aztán alatt, végül után. Vannak néhányan, akik ehhez ha­sonló pályaívet írtak le... Liebe­neiner művei közül említést érde­mel a Bismarck, A Trapp család, továbbá néhány látványos tévéjá­ték, az ifjúsági irodalom klasszi­kusainak korrekt tolmácsolása (A kincses sziget, Tom Sawyer kaland­jai stb.). Milyen is a helyzet a né­meteknél a fegyverek elhallgatása után? íme a Gregor-Patalas szer­zőpár jellemzése, amely a társa­dalmi helyzetre és a filmipar bi­zonytalanságára egyaránt vonatko­zik: , A háború kimenetele a német filmet megszabadította a „harma­dik birodalom” művészeti diktatú­rájától, de a szerzők és a rendezők konformizmusától és meddőségé­től nem. Mert ha egyáltalán aktuá­lis témákhoz nyúltak, akkor szen­timentálisán védték azt a politikai passzivitást, amelyet korábban ők maguk tanúsítottak. A „kis em­ber" lett filmjeik állandó alakjává, akit úgy mutattak be, mint a dikta­túrának, a háborúnak, a bürokráci­ának, a megszállási rendszernek mindig ártatlan áldozatát." Lehet-e újrakezdeni annyi ször­nyűség, fájdalom, megaláztatás, veszteség után? Ez a kérdés áll a Szerelem 47 cselekményének fó­kuszában. A háborúból hazatéregy katona, akinek odaveszett a csa­ládja. Találkozik egy fiatal lánnyal. Ó is sorscsapások kiszemeltje. Mi lesz velük? Felragyog-e a szivárvány a romok felett? A ren­dező igyekezett kilúgozni az ideo­lógiai tartalmat Wolfgang Borchert rádiójátékából, ahonnan kölcsön­vette a témát, a feldolgozás azon­ban így is eredeti - főleg a megje­lenítés expresszionista nyelve, jel­képekben tobzódó képsorai s az időszak bizonytalanságának érzé­keltetése révén. A Szerelem 47 esetében - ezért utaltunk a keletkezés körülménye­ire - a 47 fontosabb, mint a Szere­lem. (3Sat, szombat 20.45) (-ve-) Gyilkosságok 4 4 A l/asárnap és a IEIíH^IS melléklete 1993. szeptember 11 .-szeptember 17. Newman biliárdnyi bája A Zsebtolvaj című filmet a West Side Story tarolásának esztendejében 8 Oscarra jelölték, amiből végül Is csak kettőt kapott meg. Nálunk érdekes módon csak a második részét vetítették, A pénz színe címűt. A héten megnézhetjük 07 plcnt (3 Sat, szerda 22.25) Kramer kontra Kramer Azon túl, hogy szívhez szóló, kiváló a film, a főszereplő művészek alakítása is maradandó élményt jelent. Dustin Hoffman Oscar-díjat kapott érte. (TV 1, vasárnap 21.10) Allesz dajcs zíbnende Igazán rendhagyó az MTV- Europe hétvégéje: a helyszínek, az Interjúra fogottak, az ízlés mind német, csak a műsorcsokor vezetői nem: Simone és Eric. Civilben A krimikomédia főszere­pében Arliss Howard (Osztrák 1, szombat 22.25) Rózsák ,. naboruja

Next

/
Thumbnails
Contents