Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-06-13 / 23. szám
i/asárrap * * 5 19 93. VI. 13. IflffiUíiM Borban az igazság - tartják a rómaiak óta az ital kedvelői. Persze, egyáltalán nem mindegy, miként is értelmezzük e kijelentést. A bor nemcsak a bódulat előidézője. A jó borosgazdának sok mindenre kell ügyelnie. Először is a táj adottságainak megfelelő szőlő telepítésére. Nem megfelelő választás esetén a jó szakember sem tudja tartani a minőséget, ezért például a magyarországi történelmi borvidékeken pontosan megszabják a telepíthető szőlőfajtákat. Ám döntés előtt áll a fogyasztó is, akinek például tudnia illik, milyen bor tálalható az adott alkalomhoz vagy ételhez, sőt az ínyencek azzal is pontosan tisztában vannak, melyik évjárattól mit várhatnak. Bár a Csallóköz nem tekinthető hagyományos borvidéknek, azért itt is egyre több helyen láthatunk ki- sebb-nagyobb telepítéseket, ahol szintén nem mindegy, mit is termesztenek és főleg, milyen bort készítenek. A Kertbarátok Szövetsége Dunaszerdahelyi Járási Szervezetének vezetői a csallóközi gazdákat is minőségi borok előállítására szeretnék nevelni. Bartalos Gyula, a szervezet járási titkára szerint erre nagyszerű alkalmak a borkiállítások, ahol szakavatott zsűri mond véleményt, de a gazdák egymás közt is kicserélhetik tapasztalataikat a más vidékekről érkező társaikkal. A meglehetősen nehéz kezdet után az első eredmények mintegy négy év múlva mutatkoztak meg. Az idén Somorján megrendezett hetedik Csallóközi Borkiállításon már a környékbeli borok közül is több kiváló minősítést szerzett. Az évek során kitapasztalták, mely szőlőfajtákból készíthető a legjobb bor a csallóközi síkságon. A fehér borok közül az olaszrizling és a zöldveltelini, a vörös borok közül pedig a kékfrankos, az andré és a szentlőrinci terjedt el a leginkább. Bartalos Gyula elmondta, hogy a környékbeli vendéglősök is felfedezik a helybeli gazdák borait, felbukkannak a kiállításokon, érdeklődnek a járási szervezetnél, és a díjazott boroknak egyre nő az árfolyama. A választékra a vendéglátóiparosoknak is ügyelniük kell, hogy a külföldi és a hazai igényes vendéget megtarthassák. Érdekes módon a rendezvénynek az idén otthont adó Somorján a bor- kiállítás a lakosság körében nem váltott ki különösebb érdeklődést (eltérően például a tavalyi nagymegyeri rendezvénytől, ahol az akkori résztvevők visszaemlékezése szerint egy gombostűt is alig lehetett volna leejteni). Ez azonban semmiképp sem jelenti azt, hogy Somozáról hiányozna a borkultúra. Ivan Ja- nektől, a Kertbarátok Szövetségének helyi (és egyben járási) elnökétől megtudtuk, hogy már 16. éve rendeznek helyi borversenyeket, és ez idő alatt kialakult egy 30-40 fős társaság, amelynek tagjai rangos zsűri előtt sem vallanak szégyent boraikkal. FONTOS A MEGMÉRETTETÉS A borversenyek kétségkívül legfontosabb küldetése a minőség megítélése. A csallóközieknek az idén is sikerült kiváló szakembereket biztosítaniuk, így a 44 borfajtából beérkezett 310 bort értékelő hat zsűri mindegyikét nemzetközi borbíráló szakértő vezette. A zsűrizés menete különben a lehető legtárgyilago- sabb, a bírálók elől az üveget is letakarják, mindössze a bor sorszámát, fajtáját és évjáratát közük velük. A véleményezés huszas pontrendszerben történik, 17,00 pont felett bronzérem, 17,51 pont felett ezüstérem, 18,51 pont felett pedig aranyérem jár. A legjobbnak ítélt fehér, illetve vörös bor sampion minősítést kap. Az idén ezt a burgenlandi III- mitzből érkezett Stefan Schneider 84-es évjáratú szürkebarátja (19,47 ponttal), illetve a skalicai városi pince 92-es évjáratú kékfrankosa (19,27 ponttal) érdemelte ki. Külön öröm, hogy dicséretesen szerepeltek a környékbeliek is, hiszen a 38 aranyérmes bor között a történelmi borvidékek termékei mellett 12 csallóközi (illetve ebből egy dunamocsi) bor is megtalálható. Termelőik a dunaszerdahelyi Kolber Lajos, a so- morjai Botló András, Németh Zoltán, Ivan Janek, a Vinoprodukt vállalat és a mezőgazdasági szövetkezet, a szarvai Csölle István, a csilizrad- ványi Lantódy Aurél, a mórockarcsai Kunyi János, a nagymegyeri Szakái Zoltán és Varga István, illetve a dunamocsi Kukola József. Ezenkívül dicséret illeti az ezüst- és bronzérmes borok termelőit is, mert az elismerést valóban kiváló zsűritől kapták. A BORKIRÁLYNÖ IS ELJÖTT A finom helyi borok mellett a Csallóközi Borkiállítás rangját a külföldi résztvevők is emelték. Közülük legrégebbi kapcsolat a híres soproni borvidék, illetve a Győr-Sopron-Mo- son megye magántermelőit tömörítő szervezettel létezik, ahonnan az idén is sok ismert szakember érkezett és hozta el a borát. Balogh Gyulától, szervezetük elnökétől megtudtuk, hogy a szövetkezetek küszöbön álló privatizálása következtében a soproni szőlészet és borászat nagy változások előtt áll. Ennek ugyan árnyoldala, hogy az e célra kijelölt szőlőket az idén senki sem műveli, és ennek következményeit az új tulajdonosok legalább egy évtizedig nyögni fogják, de véleménye szerint a kialakuló versenyhelyzet végeredményben a soproni borok minőségének további javulásához vezet. Az is igaz viszont, hogy a borkereskedelem jelenlegi válsága őket is kedvezőtlenül érinti, mert bár el tudják adni, amit megtermeltek, de csak a valódi értéke alatt. A somorjai borverseny kellemes színfoltja volt a soproni borkirálynő jelenléte, akit a hagyományok alapján a borászattal foglalkozó családok gyermekei közül egy évre választanak meg és ennek során bizonyítania kell a szőlészettel és borászattal kapcsolatos ismereteit is. Hivatala egy évre, az új bor kiforrásáig szól, amíg a borászközösség képviseletében részt vesz a különböző fesztiválokon, konferenciákon, ahol a vidék borait prezentálja. Visszatérő vendég Stefan Schneider illmitzi hentesmester is, aki a szüleitől örökölt pincében készített borokkal a nevezetes burgenlandi versenyeken is az élvonalba tartozik. A színvonalat tartotta Somorján is, hiszen hét benevezett bora közül az egyik sampion lett, a többi aranyérmet kapott. Csemegének számítottak a száraz szlovén vörös borok, amelyek Bartalos Gyulának köszönhetően jutottak el a Csallóközbe, így az érdeklődők megkóstolhatták az amerikai piacon a francia és az olasz konkurencia után harmadik helyet elfoglaló borokat is. A kiváló morva borokról sem szabad megfeledkeznünk, amelyek szintén több aranyérmet nyertek. A rendezvény a történelmi borvidékek küldötteinek is jó alkalmat nyújtott a találkozásra. A kékfrankosaikkal jeleskedő skalicaiak például megegyeztek az e szőlőfajtát a történelmi Magyarországon meghonosító soproniakkal, hogy hamarosan tanulmányútra látogatnak el hozzájuk. Végezetül a borkiállítás az érdeklődőknek is nagyszerű lehetőséget nyújtott arra, hogy a féldecis kóstolópohárból megízlelhessék, összehasonlíthassák a legfontosabb borfajtákat, megbizonyosodhassanak arról, hogy az egyes gazdák borai közt is milyen különbségek lehetnek. Sok különlegességgel is találkozhattunk, hiszen a hémai vörösre a vagy cserszegi fűszeresre valóban csak véletlenszerűen bukkanhatunk rá. Mindenesetre a Csallóközben jövőre is lesz borkiállítás, a tervek szerint Nagymegyeren. Tuba Lajos Stefan Schneider is értékeli az elismerést Egészségére, kolléga!
