Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-08-29 / 34. szám
Vasárnap 1993. augusztus 29. NAP kei - Kelet-Szlová- kia: 05.51; Közép-Szlová- kia: 05.58, nyugszik 19,34; Nyugat-Szlovákia: 06.04, nyugszik 19.40 órakor HOLD kel - Kelet-Sziová- kia: 17.53, nyugszik 03.05; Közép-Szlovákia: 18.00, nyugszik 03.12, Nyugat-Szlovákia: 18.06 nyugszik 03.18 órakor Tanítók, szülők figyelmébe: Névnapjukon szeretettel köszöntjük BEATRIX, ERNA - NIKOLA valamint Bolda, Cézár, Erneszta, Ernesztina nevű kedves olvasóinkat • BEATRIX - latin eredetű név, jelentése: boldogságot hozó, eredetileg valószínűleg Szűz Mária mellékneve volt. • ERNA - az Erneszta önnálló- sult német becézöjéböl jött létre. • 1918-ban halt meg Max DAUTHENDEY német költő, író és festő (szül. 1867) • 1938-ban halt meg KARINTHY Frigyes író, műfordító, kritikus, humorista, a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő egyénisége (szül. 1887). Már csütörtökön kapható az újságárusoknál! A VASARNAP következő, 32 oldalas számának tartalmából: AZ ÉV MENEDZSERE Petröci Bálint riportja TÁRGYI ISMERETEK VAGY A SZLOVÁK NYELV? Gyönyör József cikke A SZÍNHÁZ SZERELMESE Kopasz-Kiedrowska Csilla beszélgetése Dávid Terézzel FILMRŐL ÉS ZENÉRŐL DÉS LÁSZLÓVAL Szabó G. László írása TITOKZATOS MEGALITOK EGY OLDAL MOTOROSOKNAK HÁZUNK TÁJA KÉTPERCES FELADVÁNY (Megfejtés a 19 oldalról) 1.A baloldali focista füle - a pincémö ajka. 2. A baloldali labdarúgó sípcsontvédője, a fal egyik levált vakolata. 3. A labda szelepe, a fa görcse. 4. Pont a térképen, a hölgy fülbevalója. 5. A futballista nadrágjának széle, a pincérnő kötényének szegélye. 6. A távolabbi labdarúgó nadrágjának szegélye, a leomlott vakolat egy része. 7. A térkép felirata, a jobb alsó sarokban az utcaszegély ELSŐSÖK UWram-1993 Amikor a gyerekek befejezik tanulmányaikat, fényképes emlékeket, tablókat készítenek emlékül, amelyek minden családi fényképalbumnak kedves színfoltjai. A Vasárnap szerkesztősége most új ötlettel akar kedveskedni olvasóinak. Azoknak a magyar szülőknek, akik gyerekeiket az idén magyar iskolába íratták és azoknak a kisiskolásoknak, akik magyarul kezdik tanulni az ábécét, megismerni a szép magyar nyelvet, irodalmunkat, történelmünket, emléket szeretnénk állítani. Olyan emléket, amelyet évtizedek múltán is elő lehet venni és talán még az unokáknak is meg lehet mutatni, amikor már remélhetőleg azt sem fogják tudni, hogy mi az alternatív iskola és miért jártak egykor magyar gyerekek szlovák iskolába. Ötletünk lényege; Kérjük a magyar iskolák igazgatóit, tanítóit, hogy hozzáértő fényképésszel készíttessenek csoportképet az idén iskolába lépő első osztályosokról, minden osztályról külön-külön. írják rá a gyerekek nevét (pl. Az első sorban: Kovács Ilona, Bátor István stb. Második sorban: Erős Csaba...) A Vasárnapban folyamatosan közöljük a fényképeket. Szeptemberi első számainkban a mi fényképészeink készítenek mutatóba néhányat, azonban minden iskolába nem jutnak el, ezért várjuk az iskolák kezdeményezését. Szeretnénk, ha az osztályokkal együtt a felvételen lenne a tanító és az iskola igazgatója is. Hogy az első osztályoknak is legyen valami ösztönzője, a közölt első osztályok között havonta egy-egy hasznos emléktárgyat sorsolunk ki. Befejezésül pedig még annyit, hogy azok a szülők, akik ismerőseiknek ajándékozni akarnak abból a Vasárnapból, amelyben a gyerekük csoportképe megjelenik, és környezetükben nem tudják beszerezni a lapot, a beküldött fényképpel rendelhetnek annyi példányszámot, amennyire igényt tartanak. Bízunk benne, hogy ötletünket örömmel fogadják olvasóink, iskoláink. Várjuk az idei első osztályosok fényképeit. Tehát szeptember közepétől indul Az elsősök bemutatkoznak — 1993 című sorozatunk a Vasárnapban. A VASARNAP szerkesztősége A Vasárnap 36. számában megkezdjük folytatásokban közölni Kristó Gyula és Makk Ferenc 1988-ban a budapesti IPM Könyvtárban megjelent művét az Árpád-házi királyokról. Tehát két hét múlva a Vasárnapban: IM Amikor naponta találkozunk a magyar történelem meghamisításával, nagy királyaink becsmérlésével, úgy gondoljuk nemes célt szolgálunk, olvasóink régi kérésének teszünk eleget, ha az öt fejedelemről és a huszonhárom magyar királyról elmondjuk mindazt, amit minden csehszlovákiai magyarnak illik tudnia, ami megerősít bennünket abban, hogy a hamarosan ezerszázadik évfordulóját ünneplő magyar állam Európa megbecsült országa volt évszázadokon át. Ragaszkodunk szülőföldünkhöz — ragaszkodás a múlthoz. Az Árpád- házi uralkodók sorozatot minden bizonnyal örömmel fogadják a magyar iskolák, a magyar tanítók is. Merítsenek belőle erőt és kitartást identitástudatunk megőrzéséhez. A VASÁRNAP szerkesztősége OLVASÓINK FIGYELMÉBE Nagyon sok levél érkezett szerkesztőségünkbe, olvasóink Emil Havelka asztrológus címét kérik. Mindenkinek külön nem tudunk válaszolni, ezért ez úton közöljük a címet: Emil Havelka, Belgická 20, 12 000 Praha. A születési adatokat (hely, év, hónap, nap, óra) elküldhetik az érdeklődők a komáromi csillagászati patika címére is. (Termálne kú- palisko, Astrologická apatéka, 945 01 Komámo), s onnan továbbítják a leveleket Prágába. Emil Havelka augusztus 27—28 -29-én ismét Komáromban tartózkodik. Az új szó és a i nyári versenye A IX. heti forduló díjai Nyári versenyünk tízfordulós. Minden héten, valamelyik napi számunkban vagy a Vasárnap című hétvégi magazinunkban fölteszünk egy-egy kérdést. Az ÚJ SZÓ és a Vasárnap minden számában közlünk egy-egy versenyszelvényt. Tisztelt olvasóinktól azt kérjük, hogy legkésőbb hétfő estig postázzák szerkesztőségünk címére (819 15 Bratislava, Pribinova 25) lehetőleg levelezőlapon, a helyes választ. A hét versenyszelvényből legalább négyet mellékelni kell. Hetente két díjat sorsolunk ki: 1. Ötszáz schillinges óravásárlási utalvány (A bécsi Fortstinger cég ajándéka) 2. Olivetti Solar 100 + Olivetti GO! márkájú kalkulátorok (A komáromi Kombit Computer ajándéka) A heti sorsolás eredményét mindig szombaton közöljük. Azok a tisztelt olvasók, akik a tíz kérdésre legalább nyolc jó választ küldtek be és ugyanennyiszer ráragasztották a levelezőlapra vagy a levélre a négynégy versenyszelvényt, jogosultak részt venni a fődíjak sorsolásán, amelyre szeptember közepén Ki- rályhelmecen kerül sor. Minden résztvevő — ha jól válaszolt és elküldte a négy-négy versenyszelvényt — akár hetente és a fődíjak sorsolásán is nyerhet. Fődíjak: 1. 30 ezer korona 2. 20 ezer korona 3. 10 ezer korona 4. Casio SF 8300 manager- kalkulátor, valamint egy TKDF T. 9011 típusú elektronikus fordító 5. Ajándékcsomag (lemezek, hangkazetták) 6—10. 1000 korona értékű tárgyi nyeremény Sok szerencsét és jó szórakozást! a szent határokról Az utóbbi időben egyre több eszemfutta- tás lát napvilágot a szent, a megváltoztathatatlan, az örök határokról. Államközi szerződések, nemzetközi megállapodások tucatjai rögzítik, testvérgyilkos harcok folynak és újabb és újabb revíziós követelésektől hangos a világ. A történelmet kicsit is ismerők jól tudják, hogy az örök határok csak illúziók. Minden kis és nagy háború után átrajzolják a határokat, a vesztesektől a győztesek lekanyarítanak jókora területeket. Az én életemben is kétszer volt már Európa térképének totális átszabdalása. A legnagyobb változások azonban 1919—20-ban történtek, amikor „a monarchia romjaiból, mint lombikból húzták elő az új államokat“ (Spiegel) és Wilson amerikai elnök, az átrendezés egyik vezéregyénisége, az „önrendelkezési jog“ hirdetője vakon eltűrte, hogy se a Balkánon, se Közép-Európában egyetlen egy nép sem dönthetett népszavazással saját sorsáról. „A kialakított nemzetállamok mesterséges konstrukciók, amelyek jelenlegi határai nem esnek egybe az etnikai, sem a közigazgatási határvonallal, csupán adminisztratív módon meghúzott határvonalak“ (Europa Archív). A történelem örök tanulsága lehet Tito Jugoszlá- viateremtó kísérlete: ebben az országban két ábécé, három nyelv, négy vallás, öt nemzetiség élt hat köztársaságban, hét országgal volt határos és nyolc nemzetiség próbálta megőrizni identitását. Amikor a totalizmus megbukott, felbomlott Jugoszlávia és a határokért az elkeseredett harc kezdődött. Milosevics elnök kijelentette, hogy nem engednek meg egy új Trianont, három és félmillió szerb nem fog a szomszédos országokban kisebbségként élni. Fegyverrel szerezték meg a többségében szerbek lakta területeket, fittyet hányva a különféle nemzetközi szerződésekben, történelmi dokumentumokban rögzített szent határokra. Az örök határ fikció. Minél jobban elválasztja a népeket, régiókat, jövője annál bizonytalanabb. Csak a határok jelentéktelenné degradálása lehet a jövő Európájának ideálja. Nyugat-Európában már megtették az első bátor lépéseket. Az elvakult nacionalisták ezt nem akarják látni. Hol van már a trianoni térkép? Jugoszlávia felbomlott, Csehszlovákia kettészakadt, Kárpátalja Ukrajnáé, Moldávia sem a románoké, hogy csak néhány dolgot említsek. De Albánia is egyesülni szeretne az albánok lakta Koszovóval, Macedónia és Görögország határai is vitatottak és akkor még nem említettem a volt Szovjetunió területén önállósult országok határvitáit, véres konfliktusait. A világon jelenleg 190 állam létezik. Ebből huszonnégy 1991 óta jött létre (Szlovákia is). Azonban a világon 3500 olyan nép vagy népcsoport él, amely nemzetnek tekinti magát és mindegyikük önrendelkezési jogot, saját hazát követelhet. Az ENSZ főtitkára szerint a világon kialakult egy „mikronacionalizmus“, amely az emberiséget négyszáz életképtelen kis államra szaggathatja. Ezek kialakulását polgárháborúk, végnélküli határviták kísérhetik. Gondoljunk csak arra, hogy a határok kitűzése még a bársonyosan elvált Csehország és Szlovákia között is problémákat okoz. Ilyen körülmények között a csehszlovákiai magyar kisebbséget egyfolytában ha- tárreviziós szándékokkal vádoló szlovák sajtó nagyon rossz szolgálatot tesz a szlovák-magyar együttélésnek. Az amatőr történészeknek felcsapott politikusok naponta vádaskodnak, sót becsmérelnek bennünket. Minden magyar identitást őrző javaslat, kezdeményezés mögött határre- viziót szimatolnak. Nálunk még nincs szeparatizmus, ellenséges érzület, bomlasz- tás. Azonban történelemhamisítással, vádaskodással sok mindent ki lehet provokálni. Mi a szent határokat nem vasfüggönynek tekintjük, amely az anyaországtól elszigetel, hanem egyszerű adminisztratív, földrajzi vonalnak, amely Szlovákiát Magyarországgal összeköti. Számunkra, akiknek“ két hazát adott a végzetünk“, ez létkérdés. Szűcs Béla 1993. Vin. 29.
