Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-08-29 / 34. szám
Újra itt van szeptember elseje s vele egy új tanév kezdete. Két hónap pihenő után pedagógusok és diákok számára ismét megkezdődik a munka. Vajon milyen érzéssel indulnak neki iskoláinkon az új tanévnek, tettük fel a kérdést néhány iskolaigazgatónak. Lengyel Zsuzsa a Féli Magyar Tannyelvű alapiskola igazgatónője Most először van olyan érzésem, hogy nem tudom, mi lesz szeptemberben. Tavaly idejében megkaptuk a konkrét utasításokat a tanévkezdésre vonatkozóan. Az idén azonban, amikor ráadásul új tantervjavaslatok készültek a magyar iskolák számára is, még semmi véglegeset nem tudunk. Többek között azt sem, milyen tantárgyakat, milyen óraszámban kell majd tanítani. A költségvetéssel is bizonytalan a helyzet. Tavaly nagyon lecsökkentették, s azt hiszem az idén még kevesebből kell gazdálkodni. Sajnos, nincs még elég szakképzett pedgógusunk sem, ezért képesítés nélkülieket is kénytelenek vagyunk alkalmazni. Jelenleg is hiányzik egy alsótagozatos erő. Sok a nyugdíj előtt álló kolléga, ez a jövőben újabb problémákat jelent majd. Szerencsére iskolánk iránt változatlan az érdeklődés. Bár Félen van szlovák alapiskola is, az idén így is 15 elsőst írattak hozzánk. Ez biztató. Ami azonban elszomorít, hogy az idén szeptemberben már nem tudunk biztosítani a gyerekek számára semmiféle tanszert. A szülőknek kell megvenniük a füzeteket, írószereket, festékeket, rajzlapokat. Úgy néz ki, a tankönyvkölcsönzés sem lesz ingyenes. De hogy mennyit kell majd fizetni, azt még nem tudom. Ez a bizonytalanság egyáltalán nem teszi könnyűvé a helyzetünket. Kovács Péter a Szenei Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatója Általános bizonytalanság jellemzi az idei tanévkezdést. Az előző évekkel ellentétben nincsenek pontos információim olyan alapvető dolgokról sem, mint az óraszám vagy a tankönyvkölcsönzés. A tantervet még nem kaptuk meg, ami a kezemben van, az nem véglegesített változat. Abban például már szerepel, hogy szeptembertől a felső tagozaton eggyel több lesz a szlovák órák száma. De mondom, ez még nem végleges. Nem tudjuk azt sem, mi lesz a nem kötelező órákkal, milyen juttatást kapnak érte a kollégák. Mert ugye a legnagyobb gond továbbra is a pénz. Már tavaly is csak az alapvető kiadásokra tellett, mint a tisztítószerek és egyéb apróságok. A nyárra betervezett festetést is csak úgy tudtuk megoldani, hogy a város 50 ezer koronával kisegített bennünket. Amit biztosan tudunk, hogy a tanárok alapbérére meglesz a pénz. Hogy ezenkívül lesz-e más juttatás is, egyáltalán nem biztos. Ami a tanszereket illeti, azokat már a szülőknek kell megvenniük. Szerencsére vannak olyan önkormányzatok, mint például a hegysúri, amely felajánlotta, hogy minden gyerek esetében 60 koronával hozzájárul a tanszerek megvásárlásához. Ez azonban nem minden. Szeptembertől a tankönyvek kölcsönzése sem lesz ingyenes. Nehéz így tanévet kezdeni, de az érezhető nehézségek ellenére is van ami biztató, aminek örülhetünk. így például az, hogy iskolánkon szinte százszázalékos a szakképesítés. Nagy öröm, hogy az idén újra bővíthettük osztályaink számát. Magyarbélen ugyanis hosszas utánjárás eredményeként végre megnyithattunk egy összevont osztályt kilenc gyerek számára. Csúsz Lászó a Rimaszombati Srobár utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatója Nagyon vegyes érzésekkel indulunk az új tanévnek. Egyrészt örülünk, mert amiért annyi éven át harcoltunk, a második magyar iskola szeptemberben megnyílik. Megoldódni látszanak a negyvenéves férőhelygondjaink azáltal is, hogy az átadásra kerülő új iskolában is ígéretet kaptunk hat alsótagozatos osztály elhelyezésére. Persze, ezek az örömök gondokkal is járnak, mert a tanévkezdésig még sok mindent el kell intézni a költözködéssel, a berendezkedéssel kapcsolatban. Ezek azonban kellemes gondok. Vannak viszont kellemetlenek is. Még közvetlenül a tanévkezdés előtt sem kaptuk meg a tantervet, így azt sem tudjuk, lesz-e új tantárgy és hány órában fogjuk tanítani. Júniusban már jelezték ugyan, hogy a tankönyvkölcsönzés sem lesz ingyenes, de mostanáig sem kaptunk erre vonatkozóan pontos információkat. Ami biztos, a tanszereket már teljes mértékben a szülőknek kell beszerezniük. Ebben úgy próbáltunk segíteni, hogy még júniusban megvásároltuk a szükséges dolgokat, s azokat így szeptemberben itt az iskolában, és ami szintén nem mellékes, viszonylag olcsón vehetik meg a gyerekek. Egyébként attól tartok, az új tanévben még kevesebb pénz jut majd a várt és nem várt kiadásokra. Csak reméljük, hogy a fűtést, a villanyszámlát továbbra is állja a minisztérium. Ezenkívül van még egy specifikus problémánk: az egész járás területén nagy gond a vízellátás, ami az iskolát is érinti. Reméljük, előbb-utóbb megoldódik ez a probléma, mert el sem tudjuk képzelni víz nélkül iskolánk üzemeltetését. Mindezen gondok ellenére mégis nagy lelkesedéssel kezdjük az üj tanévet, mert ami a legfontosabb, végre emberibb körülmények között fogunk tanítani. Vörös Mária a Komáromi Béke utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatónője Vegyes érzésekkel készülünk az új tanévre. Nagy a bizonytalanság az új tantervvel kapcsolatban. Nem tudjuk, bevezethe- tő-e az etika mint új tantárgy az ötödik évfolyamban, s ha igen, mely más tantárgy rovására. Hasonló a helyzet a hatodik évfolyamban a polgári neveléssel. Ez a bizonytalanság az oka, hogy az óraelosztást is csak hozzávetőlegesen tudtuk elkészíteni. Egyéb speciális problémáink is vannak. Egy volt bölcsőde épületében működött két éven keresztül négy osztályunk. Az épület tulajdonosa, a hajógyár az idén felbontotta a bérleti szerződést és az osztályainkat ki kellett költöztetnünk. Összehúztuk magunkat, hogy elférjünk, felhasználtunk minden létező termet, amit kellett, átalakítottunk. Nagy öröm számunkra, hogy a hozzánk beíratott gyerekek száma nem csökkent, az idén is három osztályban nyolcvan kis elsőssel kezdjük a tanévet. Ez annak köszönhtő, hogy már harmadik éve sikeresen alkalmazzuk a Tolnai-módszert és a Zsolnai-módszer nyelvi-irodalmi, kommunikációs részét. Ezek az alternatív módszerek pozitív fogadtatásra találtak a szülőknél, ezt jelzi, hogy nemcsak közvetlen körzetünkből, de a város más részeiből is hozzánk íratták gyerekeiket. A tankönyvellátás terén nincs okunk panaszra. Folyamatosan érkeznek a küldemények, már Magyarországról is megkaptuk az alternatív osztályok számára a tankönyveket. A kölcsönzés az idén sem lesz ingyenes. Tavaly szimbolikusan 4 koronát kértünk minden tanulótól, hogy most mennyi lesz a kölcsönzési díj, még nem tudjuk. A tanszereket viszont a gyerekeknek kell beszerezniük. Felvettük a kapcsolatot az egyik írószerbolttal, amely augusztus utolsó két napján az iskola épületében kedvezményes áron fogja árusítani a szükséges tanszereket. Ha visszagondolok, már a tavalyi év sem volt könnyű, de most jóval bizonytalanabbak vagyunk, főleg azért, mert anyagilag teljesen ki vagyunk szolgáltatva. Belegondolni is rossz, mi lesz, ha megindul a fűtési szezon, ha többet kell fizetni a villanyért. Ezeket a kiadásokat már nem háríthatja a minisztérium a szülőkre. Félek, hogy ez a tanév nem lesz zökkenőmentes. Ez volt a helyzet augusztus 17-én. Nem könnyű ilyen rajttal indulni egy új tanévnek, ilyen körülmények között is eleget tenni az elvárásoknak. De minden lehetséges, ha pedagógusainkban lesz elég kitartás, lelkesedés, akarat. S. Forgon Szilvia Méry Gábor felvételei A kézirat nyomdába küldése előtt szereztünk tudomást arról, hogy 1993. augusztus 18-án a szlovák kormány végre elfogadta a tankönyvek kölcsönzésére vonatkozó új rendeletet. Ennek értelmében az alapiskolák 5. évfolyamában a kölcsönzési díj 450 korona lesz, a hatodik évfolyamban 390-480 (a tankönyvek számától függően), a 7. évfolyamban 806-900, a 8. évfolyamban 562-740 korona között fog mozogni. A gimnáziumokban egy tankönyvért átlag 25 koronát kérnek majd, és hasonlóképpen alakul a tankönyvek kölcsönzési díja a szakközépiskolákban is. A kisegítő és speciális iskolák tanulói továbbra is ingyen kapják a tankönyveket. Megszületett tehát a döntés, főhet a fejük a szülőknek, hogy teremtsék elő az újabb kiadásokra a pénzt, és főhet a fejük az igazgatóknak: mi legyen, ha a diáknak nem lesz pénze a kölcsönzési díjra. Ne járjon iskolába? Na, ez a tanév sem kezdődik valami szerencsésen... Holnaptól már minden nap becsengetnek és jön a földrajz, a fizika, meg a matek. Isten veled vakáció, verőfényes nyár. (Krascsenits Géza és archív felvételek) 1993. VIII. 29. NÉGY ISKOLAIGAZGATÓ GONDJAI ÉS REMÉNYEI Csúsz László Vörös Mária Kovács Péter Lengyel Zsuzsa m m cö cö V<1> "S3 ÖJD v<X>
