Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)

1993-07-25 / 29. szám

Vasárnap 1993. augusztus 1. A NAP kel - Kelet-Szlovákía: 05.12 - nyugszik 20.16; Közép-Szlovákia: 05.16- nyugszik 20.23; Nyugat- Szlovákia: 05.25 - nyug­szik 20.29 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 19.22 - nyugszik 04.08; Közép-Szlovákia: 19.29 - nyugszik 04.15; Nyugat-Szlovákia: 19.35- nyugszik 04.21 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük BOGLÁRKA - BOZlDARA valamint Ete, Fodor, Galatea, Kleopátra, Mahália, Makabeus, Médea, Nadinka, Nádja, Orchidea, Pálma, Pénelopé, Peónia, Remény ke, Tulipán BOGLÁRKA - régi magyar női név felújítása. A bolgár elavuló szó, jelentése: fémveretes, ék­köves, gyöngyös, zománcos, gomb alakú ékítmény. A bog­lárka egy sárga virágú növény neve. Az eredeti névadás az ékítmény jelentésére utal, a fel­újításban a virág jelentésnek is szerepe volt. • Az anyatejes táplálás vi­lágnapja Már csütörtökön kapható az újságárusoknál! A VASÁRNAP következő, 32 oldalas számának tartalmából: TÚLÉLŐK TALÁLKOZÁSA S. Forgon Szilvia írása JÓ HALÁL VAGY IRGALMAS GYILKOSSÁG? Zsilka László írása az eutanáziáról ÚJ TÖRTÉNELEMOKTATÁSI KONCEPCIÓ Sági Tóth Tibor cikke NÉGYSZEMKÖZT A KASSAI JÓGIVAL Szászak György beszélgetése dr. Timcsák Gézával KULKA JÁNOS VÁGYA Szabó G. László írása EGY SÖTÉT KOR TANÚJA ÉS ÁLDOZATA Molnár Imre Neumann Tibor pozsonyi ügyvédre emlékezik A RAJZOLÓ TRÉFÁJA (Megfejtés a 14. oldalról) 1. a kémény teteje az első rajzon, a másodikon szal­véta a tányéron; 2. ablak­keret - zseb a lány kabát­ján; 3. a férfi kalapszalagja- a kecske nyakörve; 4. a kerítésdeszka csúcsa- hegycsúcs; 5. egy virág körvonala - bárányfelhő az égen; 6. faág - vessző a lány kezében; 7. falevél- folt a kecske oldalán. ŐSZTŐL LAKÁSVÁSÁR MIRE ÜGYELJENEK A JÖVENDŐ TULAJDONOSOK? A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa július 8-án hagyta jóvá a régen várt lakásokról és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonáról szóló törvényt. A jogszabályt napilapunk július 21-i számában közöltük. Tóth Istvánt, az Érsekúj vári Lakásgazdálkodási Vállalat igazgatóját kértük meg, válaszoljon a lakások megvételével kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekre. • A törvény megszületett, szeptemberben lép életbe, ha addig megjelenik a törvénytár­ban. A lakók választás elé ke­rülnek: megvegyék-e a lakásu­kat vagy továbbra is bérlőként éljenek benne. Ön szerint ho­gyan döntsenek?- A törvény első áttanulmá­nyozása után nehéz egyértel­mű választ, tanácsot adni. Szá­mos előírást meg kell változtat­ni ahhoz - és erre várhatóan a lakások eladásáig sor kerül —, hogy tisztázódjanak a feltéte­lek. Például problémát okoz az, hogy a lakásgazdálkodási vállalatok nem kérhetnek a la­kóktól annyi előleget a vízfo­gyasztásért, mint amennyi fe­dezné a tényleges költségeket. Ez az összeg ugyanis meghatá­rozott. Ezért nálunk is sokan kénytelenek az év végi elszá­moláskor kifizetni a sokszor nem csekély összegű különbö- zetet. Készítettünk egy felmé­rést az első négy hónap hideg­víz-fogyasztásáról. A jelenleg érvényes árak szerint havonta csak 33 korona előleget fizet­nek a lakók, a fogyasztás vi­szont némely esetben elérte a 65-70 koronát is. A törvény alapján a lakóknak, illetve a tu­lajdonosoknak egyesületet kell létrehozniuk, s akkor az emlí­tett szolgáltatásokért, a vízfo­gyasztásért is, előre kell fizetni, viszont a mostani előírások szerint visszamenőleg inkasz- száljuk a pénzt. Ez látszólag apróság, de számtalan ehhez hasonló részletkérdést kell központilag megoldani. • Ennek ellenére sokan lesznek, akik a megvétel mel­lett döntenek. Bizonyára köz­tük olyanok is, akik az utolsó pénzükön megveszik a lakást, s ezzel kimerülnek a tartalé­kaik, de olyanok is akadnak, akiknek jut még arra is, hogy felújítsák a házukat. — Ha ez utóbbiak többségbe kerülnek a tulajdonosok lakta házban, akkor a kisebbségben lévő kispénzűek kötelesek hoz­zájuk igazodni. Ha nem lesz­nek hajlandók elfogadni az ér­veiket, illetve ha nem lesz rá módjuk, hogy csatlakozzanak hozzájuk, a bíróság dönt, kinek van igaza. Nem valószínű, hogy a bíróság ellenezni fogja a befektetéseket, a felújítá­sokat. • Mi történik akkor, ha a la­kó nem tudja fizetni ezeket a költségeket?- A törvényben az áll, hogy az egyesület, amelyet a tulaj­donosok hoznak létre, a lakóra eső költségrészt leírja az illető lakásának értékéből. Ily mó­don megtörténhet, hogy valaki elveszítheti a lakását. Ha egye­sek spekulatív szándékkal ve­szik meg a lakásokat előfordul­hat, hogy a kispénzű tulajdo­nos kénytelen lesz eladni a la­kását. • Feltehetően egy-egy ház­ban nem veszi meg mindenki a lakását. A bérlők és a tulajdo­nosok viszonya hogyan alakul majd az úgynevezett hibrid há­zakban?-Sok függ majd attól, mi­lyen kapcsolatok alakulnak ki a lakók között, de az is befo­lyásolja majd az együttélésü­ket, hogy a tulajdonosok egye­sülete, illetve a bérlakásokkal gazdálkodó szervezet hogyan működik majd együtt. Ha sze- riózus lesz a kapcsolatuk, az mindkét fél számára előnyös lesz. • Vállalatához hány lakás tartozik, s mit gondol, mennyit vesznek meg? — Vállalatunk 4356 városi tulajdonban lévő lakást kezel. Azt nehéz, szinte lehetetlen megjósolni, mennyit vesznek meg. Az érdeklődés elég nagy, de a törvény szerint a városi képviselőtestületnek kell meg­határoznia, hány lakást hagynak meg úgynevezett szo­ciális lakásoknak, s hogy mely épületeket fogják felkínálni a lakóknak. Csak ha az erre vonatkozó határozatok meg­születnek, akkor tudunk pon­tosabb adatokkal szolgálni. • A szociális lakások mellett külön kategóriát képeznek a szolgálati lakások... — Igen, szinte minden város­ban vannak olyan házak, ame­lyekben a katonaság vagy a rendőrség szolgálati lakásai vannak, ezeket nem lehet elad­ni, tehát miattuk is lesznek, „vegyes“ házak. • A városi szervek várható döntései és a lakásgazdálkodási vállalatok előkészületei csak az egyik részét képezik a törvény valóra váltásának. A lakók, a mai bérlők szerepe, illetve az érdekeltségük viszont legalább ilyen lényeges. Nekik hogyan próbálnak segíteni?- A lakóknak át kell gondol­niuk hol, milyen házban élnek. Többségük tisztában van a ház állagával és azt is mérlegelni tudja, mit jelent számára a kör­nyezete, tulajdonosként vállal­ják-e azt. Más lapra tartozik a lakások ára. A törvény sze­rint a házak „kora“ a mérvadó, persze, sok esetben a minősé­gük nincs ezzel teljesen össz­hangban. Ráadásul az adásvé­telt nehezíti majd, hogy né­hány épületnek hiányos a do­kumentációja, nem tisztázottak a házhelyek tulajdonviszonyai. Az újabb házakkal kapcsolat­ban kevesebb a gond. Az emlí­tetteken kívül azt is meg kell állapítanunk, milyen volt az ál­lami támogatás összege az épí­tés évében. Minderről ponto­san tájékoztatni kívánjuk az érdeklődőket, hogy áttekinté­sük legyen arról, mennyi a ház értéke, hány százalékot tesz ki az amortizáció címen leírható összeg és ezen kívül, hogy mi­lyen kedvezményt kapnak. • Tudjuk, épültek olyan pa­nelházak, amelyek minőségét már az átadáskor kifogásolták, jobb híján mégis beköltöztek a lakók. Most viszont előfor­dulhat, hogy megveszik az ilyen hibás házakat: a város megszabadul tőlük, a lakót pe­dig „behúzzák a csőbe“. — A lakónak tudni kell a problémákról. Az eddigi javí­tásokból is következtethet a la­kása minőségére és arra is, mi­lyen elengedhetetlen karban­tartásokra lesz szükség, ame­lyeket a saját zsebéből kell fi­zetnie. A döntés a lakón múlik. • Az árakról már szóltunk. Ezek az adásvételkor ismertek lesznek. Sokan úgy gondolják, hogy a tulajdonukban lévő la­kásért már nem kell lakbért fizetni, tehát kevesebb lesz a kiadás. Valóban így lesz ez? — Nem egészen. A szolgálta­tások költségei teljes mérték­ben rájuk hárulnak és a kar­bantartásra, valamint a nagyja­vításokra is havonta előleget kell adniuk. Az összegről ma­guk a lakók döntenek, és ezzel az egyesület gazdálkodik majd, de a tulajdonosok mondják meg, mire fordítják. Nem hi­szem, hogy a tulajdonosok költségei csökkennek. Sőt. És az sem fordulhat elő, hogy a földszinten lakó nem járul hozzá a tető javításához, vagy fordítva, hogy a legfelsőbb emeleti lakás tulajdonosa nem fizet az alagsorban esedékes karbantartásért. • Elképzelhető az is, hogy nem egyeznek meg...-A bíróság döntése kötele­ző lesz számukra. Deák Teréz Az ÚJ SZÓ és a 1/950/7700 nyári versenye Az V. heti forduló díjai Nyári versenyünk tízfordu­lós. Minden héten valame­lyik napi számunkban vagy a Vasárnap című hétvégi magazinunkban fölteszünk egy-egy, kérdést. Az ÚJ SZÓ, és a VA­SÁRNAP minden számá­ban kqzjünk egy-egy ver­senyszelvényt. Tisztelt olvasóinktól azt kérjük, hogy legkésőbb hét­fő estig postázzák szerkesz­tőségünk címére (81915 Bratislava, Pribinova 25), lehetőleg levelezőlapon, a helyes választ. A hét ver­senyszelvényből legalább négyet mellékelni kell. Hetente két díjat sorso­lunk ki: 1. Ötszáz schillinges óra- vásárlási utalvány (A bécsi Fortstinger cég ajándéka) 2. TKD E 6400 ötnyelvű elektronikus fordító (a komáromi Kombit Computer ajándéka) A heti sorsolás eredmé­nyeit mindig szombaton kö­zöljük. Azok a tisztelt olva­sók, akik a tíz kérdésre leg­alább nyolc jó választ küld­tek be és ugyanennyiszer ráragasztották a levelező­lapra vagy a levélre a négy­négy versenyszelvényt, jo­gosultak részt venni a fődí­jak sorsolásán, amelyre szeptember közepén Ki- rályhelmecen kerül sor. Minden résztvevő — ha jól válaszolt és elküldte a négy-négy szelvényét — akár hetente és a fődíjak sorsolásán is nyerhet. Fődíjak: 1. 30 ezer korona 2. 20 ezer korona 3.10 ezer korona 4. CASIO SF 8300 mana- gerkalkulátor TKD T. 9011 elektroni­kus fordító 5. Ajándékcsomag (leme­zek, hangkezetták) 6-10. 1000 korona értékű tárgyi nyeremény Sok szerencsét és jó szóra­kozást! VERSENYSZELVÉNY a romló megélhetésről Hétvégi bevásárláskor idős néniké állt előt­tem a fűszeriizlet pénztáránál. Nagy kosará­ban néhány apróság: tej, kenyér, levestész­ta, liszt, sütőpor... Fizetéskor kirakta pénz­tárcája egész tartalmát, azonban hét korona negyvennel kevesebb volt, mint amennyit kértek tőle. Zavarában mégegyszer össze­számolta pénzét az utolsó tízfilléresig, de csak nem lett több. öreg kezével sorra megfogdosta a gondosan kiválogatott holmit és végül is a levestésztát kitette, hogy ki tudja fizetni a vásárlást. A sorban többen is felajánlották a hiányzó néhány koronát, ami könnyeket csalt az anyóka szemébe és köz­ben elmotyogta, hogy elfogyott a nyugdíja és csak öt nap múlva hozzák az újat. Nem is tudja, hogy történt, de valahogy elszórta az 1980 koronát. Nagy kár, hogy a kormány valamelyik tagja nem hallotta az emberek véleményét! Jóformán naponta vagyok tanúja hasonló szívszorongató jelenetnek. Hiszen ma Szlo­vákia lakosságának egynegyede a szegény­ség határán él. A nyugdíjasok életszínvona­la 1969-tól körülbelül 70 százalékkal csök­kent és a 318 082 munkát kereső sem tudja miből éljen. Végiglapoztam az utolsó napok központi szlovák napilapjait. Tele vannak a koalíciós tárgyalások körüli találgatásokkal, a Szlo­vák Nemzeti Párt sakkhúzásaival, a kor­mányzó párt manőverezéseivel, a miniszteri bársonyszékek elosztása körüli marakodás­sal, a miniszterelnök ellen tervezett puccskí­sérlettel, no és a magyar politikai pártok „indokolatlan“ követelményeivel. Azonban a korona leértékelését követó gondokkal, az egyszrű állampolgárokra váró további nad- rágszíjhúzással csak néhány soros jegyze­tek, hírek foglalkoznak. Pedig már nyíltan beszélnek róla, hogy a kormány által öt-hat százalékra becsült infláció, a Nemzeti Bank most kinevezett elnöke szerint, jó ha nem lépi túl a huszonöt százalékot, ami azt jelenti, hogy száz koronáért már körülbelül csak hetven korona értékű árut adnak az üzletekben. A szakszervezetek figyelmez­tették a kormányt, hogy a szociális politika terén nem tartja be ígéreteit és most a Nem­zetközi Valutaalap figyelmeztetésére hivat­kozva, a kormány túlköltekezését megint a legkisebb jövedelmű lakosságon, a nyug­díjasokon akarja behozni. A több évtizedes tisztességes munkával kiérdemelt nyugdíja­kat el akarja venni azoktól, akik dolgoznak. És nincs kizárva, hogy azok a képviselő urak, akiknek legalább a fele jól fizetett másodállásban tízezreket vág zsebre, meg is szavazzák ezt a világviszonylatban is szé­gyenteljes javaslatot. Ilyesmi talán még az afrikai Burundiban sincs. Itt lenne az ideje, (ha még nem késő), hogy a kormány a hatalmi harc, a húsosfa­zék körüli viták helyett a körmére égett gazdasági problémák megoldásával foglal­kozzék. Hiszen egy négytagú családnak ha­vonta legalább 1560 koronával lesz többre szüksége a megélhetéshez, mint eddig. A létminimum alatt élőknek is havi 240 koronával kell többet elókapami valahon­nan. De senki sem tudja, honnan. Inkább ezzel foglalkozna a parlament, mint arra pocsékolja az időt, hogy újra megvitassa, szükséges-e a magyar nőknek a szlovák helyesírás szerint hozzábiggyeszteni nevük­höz az -ovát. De a honatyák programján akad még jó néhány hasonló törvényjavas­lat, amelynek szenvedélyes vitája azt a lát­szatot kelti, hogy a nemzet érdekében fára­doznak éjt nappallá téve, miközben napon­ta ezrekkel gyarapodik a szegények, a nincstelenek száma. Nehéz idők várnak az ország lakosságá­ra. Napról napra nyilvánvalóbbá válik, hogy nem a rakoncátlan kisebbségi politikusok, sem a Nagymagyarországról ábrándozó szomszédok, se a lakosság lustasága, hanem csakis a kormány tehetetlensége, koncepció nélküli gazdálkodása vezette az országot a jelenlegi helyzetbe, amikor a szociális béke csak egy hajszálon függ. Itt ólálkodik a káosz. Jó lesz rá figyelni! Szűcs Béla 2 1993. vm. 1. Vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents