Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-07-11 / 27. szám
¥ % í >» 1 [ I * SZÍNES BAROMFIUDVAR Vízkórság A szellőzés hiánya és a túlzott vízadagolás okozza az ún. vízkórságot. A leveleken a fonák felé kiemelkedő, vízzel telt óriássejtek alakulnak ki, amelyek beszáradva elpárásod- nak. A vízháztartás szabályozásával megszüntethető ez a rendellenesség. A gyakorló kertésznek nincs sok esélye megküzdeni a vírusokkal. A legbiztosabb'az, ha merisztéma szaporítással előállított növényeket nevel. Sokat segíthet, ha a vírusok terjesztői, az üvegházi molytetű és a levéltetvek ellen rendszeresen védekezünk. A termesztési higiéniával a fertőzés veszélye csökkenthető. A legsúlyosabb károkat a levélfodro- sodást előidéző vírus okozza. A leveleken gyűrűszerű sárga foltok jeBizonyára nem csak a kérdést feltevő olvasónkat, de másokat is érdekel, hogy melyik műtrágya a „nitrogén-, kálium-“ vagy éppen „foszfor- tartalmú“, s az említett tápanyagokból mennyit tartalmaz. Cikkünkben a kiskereskedelmi forgalomban be- szerezhetőeket - hatóanyaguk szerinti csoportosításban - ismertetjük. NITROGÉNT ARTALMÚAK A mész-ammon-salétrom - az egyik legrégebben ismert és használatos műtrágyánk, amely a köztudatban pétisó néven szerepel. Hatóanyaga 25 % nitrogén. Az ammónium-nitrát - nagyon gyakran használják. Nagy (34 %-os) hatóanyagtartalmának és gyorsan észlelhető hatásának köszönhetően a háztáji termelésben is szinte nélkülözhetetlen. Tárolásakor óvni kell a nagy hőingadozásoktól és a nedvességtől. A karbamid - felhasználásra kerülő mennyisége évröl-évre növekszik, gazdaságosan hasznosul, 46 % nitrogént tartalmaz. Hatását nagyon gyorsan észlelhetjük. FOSZFORTARTALMÚAK A szuperfoszfát - a talajban lassan bomlik le, ezért célszerű ősszel, alaptrágyaként kijuttatni. Nagyon jól hasznosíthatják a rövid tenyészidejű, gyorsan fejlődő, kis gyökérze- tű növények, a bogyósgyümölcsűek és vírusok lennek meg, később a szövet felszakadozik, hullámos lesz. A súlyosan beteg növényeken a levél kanalasodig csillag alakban berepedezik, a virághozam csökken. A muskátlit a más növényeken előforduló kártevők látogatják. Az üvegházi molytetű ellen rendszeres piretroid tartalmú készítményekkel és Actellic vagy Unifosz EC-vel védekezhetünk. A levéltetvek kiváló pusztítója a Pirimor. A bagolypillék jelenlétét a hernyók karéjos rágásnyomai jelzik; többek között Ditri- fon, a Sinoratox és a piretroid készítmények hatásosak ellenük. Esetenként felkeresi a muskátlit a nyugati virágtripsz, de nagy kárt nem tesz benne. K. Sz. és más gyümölcsfajok. Hatóanyaga 17,5 % foszfor. KÁLIUMT ARTALMÚAK A kálisók - 40, 50 és 60 %-os K20-val egyenértékű kálium-tápanyagot tartalmaznak, valamint néhány olyan fontos elemet is, mint a magnézium, a kalcium, nátrium (NaCl formájában). Gyakorlatilag minden növénykultúrában jól hasznosíthatók — kivéve a szamócát és a málnát! Kénsavas káli — klórmentes hatóanyagú, s így jól hasznosítható a klórra érzékeny növényeknél (szamóca, málna) is. MAGNÉZIUMTART ALMÚAK A magnéziumszulfát (keserűsé) — a legismertebb magnéziumtrágya. Gyakran 1-2 %-os oldat formájában, növényvédő szerrel együtt juttatható ki. ÖSSZETETT MŰTRÁGYÁK Az NPK néven ismert műtrágya a három legismertebb növényi tápanyagot - a nitrogént, foszfort, káliumot - tartalmazza. Az NP a nitrogént és a foszfort, az NK pedig a nitrogént és a káliumot tartalmazó összetett (kombinált) műtrágyákra utal. A csomagon lévő számok a tápanyagok arányára utalnak. (folytatjuk) Csiba László A növényvédelmi útmutatókban gyakran szerepel olyan utasítás, hogy az adott permedéhez nedvesítőszert szükséges keverni. Joggal merül fel a kérdés, hogy ez mi célt szolgál. Az oldószerként használt víz talán nem nedvesít eléggé? Gyakori eset, hogy bizony nem! Több zöldség - például a káposzta- és hagymafélék — lombját, s a gyümölcsök felületét is, viaszréteg fedi, sőt a „vékonybőrű“ kártevő rovarokat (például a levéltetveket is) viasz (vagy viasszerű anyag) borítja. Az ilyen felületet a permedé vizes oldata nem nedvesíti, csep- pekké fut össze rajta és lepereg. A NEDVESÍTŐSZEREK Ennek következményeként bármilyen kitűnő hatásfokú készítményt használunk is, ha az nem borítja egyenletesen és finom eloszlásban a megvédendő növényt vagy az elpusztítandó rovart, akkor hatását nem képes kifejteni. A folyadékok nedvesítő képessége az ún. felületi feszültségtől, annak mértékétől függ. Mi ez és hogyan hat? — A vízmolekulákat is minden irányban azonos mértékben ható vonzóerő tartja össze. A felületi molekulák vonzása azonban a folyadék belseje felé összpontosul, ezért a molekulahalmaz a viszonylag legkisebb felületű gombalakot igyekszik kialakítani. Ennek következtében a növény- vagy a rovar felületére permetezett vizes oldat kis gömböcskékbe fut össze, s ha a felületet még viaszréteg is borítja, lepereg. Ezért szükséges a permedébe olyan anyagokat keverni, amelyek a felületi feszültséget csökkentik, s így a nedvesítőképességet javítják. Legrégebben az 1 %-os töménységű káliszappant használják erre a célra — főként nikotinos és a kvassziás permet- léhez. Citowett, Triton, Sando- vit, Nonit stb. néven azonban egyéb nedvesítőszerek is kaphatók, amelyeket a használati utasításnak megfelelően 0,025— 0,05 %-ban adunk a permedéhez. Vigyázzunk, mert a javasoltnál töményebb mennyiségű szer perzselést idézhet elő! A baromfiak külső képe, megjelenése sok mindent elárul; úgy gondolnánk, ritkán beteg egy ragyogó külsejű állat. Sajnos azonban a gyakorlat azt igazolja, hogy a külső sem mindig biztos jel az egészségi állapotra nézve. Gondoljuk csak meg, hogy vannak sokáig rejtőző, lappangó bajok, ismerős a „bacilusgazda“ állat, mely jól néz ki, rá már nincs hatással a betegség, de hordozza a bajt, terjeszti a kórokozókat (tífuszt, gümókórt, himlőt stb.). Az állatait igazán szerető és gondozó gazda mindennap és minden alkalommal éles szemmel vizsgálja végig valamennyi jószágát. Nagyon fontos, hogy akár a legkisebb tünetet, jelet is észrevegyük, ami eltér a normális állapottól. Állandóan figyelni kell az ürüléket, hogy nincs-e hasmenés. Jó étvággyal eszik-e valamennyi állat? Milyen a tollazata, a taréja, hogyan viselkedik? Az egészséges állat örökké mozog, élénk, keres, kutat, jókedvűen járkál, kárál, szép piros a taréja, nincs rajta semmi szokatlan. (Nagy lógó begy, csapzott tollazat a végbélnyílás környékén, vértelen fehér vagy éppen fekete taréj stb.) Gyakran kézbe is kell vennünk az állatokat. Meg kell vizsgálni a bőrüket, egyszerűen meg kell őket tapogatni, kellően fejlettek, húsosak, izmosak-e. A bőr legyen egészséges tapintású, szép rózsaszín vagy sárga (ez a fajtától és a takarmányozástól függ!). A hámló, fony- nyadt, szürke, kékes-fekete bőr semmi jót nem jelent. A lábakat is figyelni kell. Az egészséges állat lába fényes, erősnek látszó, kemény, nem pedig beszáradt, szürkésfehér, élettelen. A kifehéredett láb fér- gességre utalhat. A gyanús állatot azonnal különítsük el, vegyük ki a többiek közül és gyorsan járjunk utána, hogy mi a tünet oka, milyen betegség van kialakulóban. A legtöbb betegség fertőző, tehát a beteg állat az ürülékével vagy a nyálával továbbterjeszti a bajt. Ha valami betegséget észlelünk vagy gyanítunk, legjobb, ha azonnal adunk valamilyen vitamint és tetrán tartalmú gyógyszert (Kakaspor), főleg, ha az állatorvos sokára érkezik. Kistermelők Lapja Érdemes mogyorót is telepíteni. A mogyoróbokor nagyon hálás, szinte minden termőhelyen jól fejlődik. Kerek, nagyszemű fajta a Bolwilleri, hosszúkás termésű a Crosford A dajkásítás a sertéstartás egyszeregye. Akkor van rá szükség, ha kevés a koca teje, ha több az újszülött kismalac, mint a működő csecs, ha a kisebb malacok a hátsó, tejben szegényebb emlőkhöz szorultak, vagy ha a nagy alomszám következtében túlságosan csökkenne a koca testsúlya. Áthelyezés előtt a malacoknak többször is kell szopniuk, hogy hozzájussanak az anyatejben lévő védőanyaghoz. A tapasztalatok szerint körülbelül fél nap kell ahhoz, hogy a kismalacok az istállóspecifikus védettséget megszerezzék, ennyi ideig tehát feltétlenül maradjanak az anyjukkal. Az anyatej csak a születés utáni órákban tartalmazza a szükséges védőanyagokat, a malac bélfala pedig gyorsan elveszti ezekkel szembeni áteresztőképességét. Ne várjunk túlságosan sokáig a malacok dajkásításá- val! A fialás után három nappal ugyanis elapad a tej a dajkakoca addig nem szopott emlőiben. Minél több idő telik el a fialás után, annál gyengébbek lesznek a csecshez nem jutó malacok és annál nagyobb a veszélye annak, hogy a dajkakoca nem fogadja őket el. Lehetőleg mindig az idősebb malacokat helyezzük át, azok jobban boldogulnak akkor is, ha a „legjobb helyek már foglaltak“. Gyengébb malacokat csak akkor adjunk dajkaságba, ha a másik alom egészen kicsi. Egy koca alá ne kerüljön 12-nél több malac. Dajkának legjobb az öreg és nyugodt koca. Áthelyezés előtt ellenőrizzük, hány működőképes emlője van. A malacokat a szopás alatt tegyük át. Nyugodtan viselkedjünk és ne maradjunk ott a kocánál, mert az könnyen nyugtalanná válhat és feláll vagy ráfekszik a kicsikre. A legnagyobb gondot az okozza, ha a dajkakoca észreveszi az idegen szagot és elmarja a betett malacokat. Erős szagú anyagokkal, például hajszprével elfedhetjük az alom szagát. A legtöbb koca nem mutat elutasító magatartást, ha eléggé feszíti a tej. Jó hatású, ha a malacokat egy órára elzárjuk és azután 1-2 ml Oxytocint is adunk a kocának. A dajkásított malacokat jelöljük meg és a következő napokban állandóan figyeljük, nincs-e hasmenésük. Top Agrár (K. /.. nyomán) A háztáji ^^mítrágyaválasztéka * 20 1993. VII. 18. ilasárnap Má r most gondoljunk a gyümölcsfatelepítésre! Vizsgáljuk, kóstoljuk meg a számunkra ismeretlen fajták gyümölcsét. Hatalmas szemű, liláspiros, lédús, magashozamú szilvafajta a Viktória királynő; érésideje augusztus A MUSKÁTLI NÖVÉNYVÉDELME
