Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-07-11 / 27. szám
Vasárnap A gödöllői cserkész-emléktábor előtt Jamboree. Napjainkban alig ismert vagy elfelejtett fogalom. A cseh vagy a szlovák idegen szavak szótára meg sem említi, a magyar szerinti megfogalmazás találó: négyévenként tartott, táborozással egybekötött cserkésztalálkozó. Aránylag kevesen ismerik az Európában megrendezett világtalálkozók történetét. Az alábbi rövid ismertetés szolgáljon e hiányosság legalább részbeni pótlására. Az első jamboree 1920-ban Londonban volt Magyar cserkészek a 27 ország fiai között még nem találhatók, hiszen mozgalmuk gyerekcipőben járt hiányoztak a vezetők. A II. jamboreet 1924-ben Koppenhágában rendezték és a 34 nemzet között már ott voltak a magyar cserkészfiúk és cserkészlányok. A III. jamboree otthona 1929-ben az angliai Birkenhead lett. Itt a hatalmas, 400 holdas Ar- rowe parkban 52 nemzet csaknem 32 ezer cserkésze találkozott s köztük volt a magyarok 900 fős küldöttsége is. Ez a világtalálkozó szép és emlékezetes szertartással fejeződött be. A résztvevők felsorakoztak a záróünnepélyre. Lord Ba- den-Powel, főcserkész belefújt kürtjébe, majd elővett egy harci bárdot és elásta a földbe. így jelezte, hogy a világ népei között ne háború, hanem szeretet uralkodjék. Sajnos, a világtörténelem kereke alig tíz évig forgott a béke ütemére, a cserkészek ebbeli óhaját azután évekig elnyomta a csatazaj. Az 1933-as, sorrendben a IV. jamboree azért maradt számunkra nevezetes és emlékezetes, mert megrendezését a magyar cserkészetre bízták. 1933. július 22-én volt a találkozó megnyitása. Augusztus 4-én pedig 54 nemzet 14 vallású, 30 nyelvet beszélő 26 ezer cserkésze vett részt az ünnepélyes felvonuláson. Fiatalok tarka, örömmámorban úszó seregét, csapatzászlók színpompás erdejét csodálta a sok ezer néző. A 76 éves, de fiatalos mozgású főcserkész, Lord Baden-Powel is köszöntötte a jelenlevőket. Hadd idézzem nemes gondolatait: „Békét akarok látni minden ország lakója között. Ti vagytok országaitok jövő férfiai, legyetek tehát barátok! Lássatok annyit ebből a csodálatos országLegyetek barátok!” A felvételek az 1933. évi cserkésztalálkozón készültek. A cikkben is említett ötletes táborkapuk egyikét láthatjuk,különösen érdekes a vízi cserkészek sátortáborának leleményes díszítése. Egy ilyen találkozó számtalan lehetőséget kínál az ismerkedésre, barátkozásra. Erről tanúskodnak a hatvan évig féltve őrzött képek. bál, amennyit csak lehet. De mindenekelőtt szerezzetek barátokat! ” Maga a tábor 281 holdnyi területet foglalt el, ezen állt az 5363 sátor. Az egyes nemzetek (illetve csapatok) táborát ötletes, ízléses megoldású táborkapuk és kerítések díszítették, melyek a népi hagyományokat tükrözték. A tíz altáboron kívül számos különleges tábor is volt, pl. repülőtábor, vízitábor, kiscserkész- farkaskölyök tábor és süketnéma tábor is. De a kitűnő szervezésnek köszönhetően volt a tábornak rendőrsége, postája (ezen 319476 küldeményt adtak fel), rádiója (a rá- dióüzenetek száma 1516 volt), tűzoltósága, tolmácscsapata, egészségügyi szolgálata. A sajtószolgálat kifogástalanul működött. A Magyar Cserkész öt nyelven, 20 ezer példányban jelent meg. Oldalain keveredtek az angol, francia, német, lengyel, valamint magyar nyelvű cikkek, volt Nemzeti sarok rovata, melyben szót kaptak - anyanyelvű- kön - minden egyes nemzet fiai és leányai. A hatalmas sátorváros üzletrészében volt színház, bank, kiállítóterem és kisáruház. A tábor lakói elmélyült vallásos életet éltek. (Palm Zsuzsa felvételei) Az istentiszteleteket rendszerint a vallások legelső emberei (püspökök) vezették. Az egyes nemzeti táboroknak mozgalmas napi műsoruk volt, de találtak időt arra is, hogy bekapcsolódjanak a sátorváros pezsgő életébe. Emlékezetes varázsa volt az ünnepi tábortüzeknek. Ezeken esténként több nemzet fiai és leányai vettek részt, s e tábortűzi műsorokban a cserkészek felvonultatták látványos produkcióikat. Hitler 1933-ban került hatalomra, a nácizmus kegyetlenségeinek hulláma kezdte előrevetni sötét árnyékát. Az egyre fokozódó nacionalizmus ugyan még nem mételyezte meg a tábort, de voltak egyéni megnyilvánulásai. Ennek ellenére a cserkészszellem elveinek köszönhetően a jamboree hangulata őszinte és baráti volt. A közösen eltöltött két hetet semmiféle nemzeti ellentétből fakadó súrlódás nem zavarta. Ebben van a jamboree értéke és értelme. 1945-ig már csak egy világtalálkozóra került sor, 1937-ben a hollandiai Vogelzangban. A második világháború kezdetekor lábrakapott náci, majd a kommunista erőszak hullám fokozatosan leseperte a föld színéről Európa számos államában a cserkészmozgalmakat. Négy évtizedig a nyugati cserkészszövetségek életét nem tudtuk kellő figyelemmel kísérni, s nem lehettünk annak részesei sem. A IV. jamboree idejében nyolcéves farkaskölyök voltam a homon- nai katolikus elemi iskola cserkész- csapatában. A gödöllői eseményekről a Prágai Magyar Hírlapból és a hetilapok gyermekmellékleteiből szereztünk tudomást. Később Vilkovszky Armand kassai cserkésztiszt tartott Gödöllőről közös túráink alkalmával élménybeszámolót. A IV. Cserkész Világtalálkozót úgy raktároztam el magamban, hogy lemaradtam egy csodás eseményről. Úgy éreztem, fokozatosan a feledés homályába merül. S a jelen most mégis mást bizonyít. íróasztalomon ott fekszik a hivatalos tájékoztatás a „Gödöllői Jamboree Emléktábor 1993” előkészítéséről. A cél: a cserkésztestvériség nevében és Bi-Pi (Baden Powel) szellemében összegyűjteni a világ minden táján élő magyar cserkészek küldöttségeit. A szervezők „az 1933-as gödöllői jamboree emlékezetes sikerére és a magyar cserkészet fejlődésében betöltött jelentős szerepére emlékezve, az újjászületett magyar cserkészet továbbfejlesztése, a fejlődés irányainak meghatározása, cserkészeink felkészültségének bemutatása és a cserkésztestvériség elmélyítése érdekében” 1993. július 31. és augusztus 9. között készülnek megrendezni a Gödöllői Jamboree 60 éves emléktáborát. A korlátozott lehetőségek miatt sajnos csak 1000 cserkész táborozhat. A 600 hazai cserkészen kívül 200 szomszédos országbeli és 100 nyugati magyar cserkész, azon kívül - a nemzetközi kapcsolatok elmélyítése érdekében -100 külföldi cserkész részvételével számolnak a szervezők. A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetséget egy 50 fős küldöttség képviseli. A találkozó keretében megrendezik a Teleki Pál öregcserkész altábort, amelyen résztvesz számos szlovákiai magyar öregcserkész is. Sokukat elsősorban a nosztalgia, de lehet, hogy az akkori elszalasztott lehetőség kárpótlása vonzza ma Gödöllőre. Vagy annak a reménye, hogy olyan fiatalokkal találkozhatnak, akik emlékeztetik őket saját fiatalságukra, a hajdani, „emberebb ember” fogalmát megvalósító cserkészre. Dr. Szőke István * • • Okörsütés a Berekben Lapaj, a tizennyolc hónapos, négy és fél mázsás kisbika nem hitte volna, hogy június első szombatján véget ér az élete. Hajnali kettőkor vették vérét Kismuzslán, szakszerűen, hogy a húsa porhanyósra süljön a nyárson. Ügyes kezek megnyúzták, kibelezték, és reggel hatkor már az érsekújvári Berekben próbálták a teherautóról átrakni a nyársra. Nyolc óra volt, mire sikerült a művelet, mert Lapaj még nyúzottan is 380 kilót nyomott. ő volt a vasárnapi berekbeli ökörsütés főszereplője. Negyven liter páclevet öntözgettek rá egész nap. A páclé speciális hortobágyi recept szerint készült, 10 liter vízhez két liter vörösbort adtak, 65 deka sót, babérlevelet, köménymagot, feketeborsot, citromot s az ég tudja, mit még. Szusszanásnyi időt sem hagytak Lapajnak, álló nap forgatták a nyárson, parázzsá izzóit akáchasábok fölött. Nyolc órányi forgatás után le- kanyarílottak a combjából egy darabot, de a hivatásos kóstolók még nem találták a húsát elég puhának, forgatták Lapajt fáradhatatlanul tovább. Üjabb óra elteltével három centi vékonyan lefejtették a húsát körbe-körbe, aztán tovább öntözgették és forgatták. Érsekújvár egyetlen zöldövezete - a hűs Berek valamikor kedvelt kirándulóhelye volt a környékbelieknek. De az egyetlen vendéglő pusztult... A közelmúltig. A 27 áron elterülő kerthelyiséget megvették, a vendéglőt elkeresztelték Erdőcsárdának és sorra valósítják meg jobbnál jobb ötleteiket. A kerthelyiségbe hat fila- góriát építettek (merthogy hatan vannak a tulajdonosok), a szökőkút is hatszögletes (az újvári erődítmény hat bástyája), van tekepálya is (csak még lekézni nem lehet, mert a „kőművesmester” elfuserálta), a teremben ősszel talajcsempét raknak le és kandallót építenek - ugyanis télen is nyitva lesz a csárda. A kerthelyiségben játszóteret alakítottak ki, a gyerekek egész nap hintázhatnak, s a szerény „állatkertben" megsimogathatják a fekete kismalacokat... kecske is van, barika meg kutya, és volt két őzike is, de azokat ,jó emberek” meglovasűották. Pataki János, a hat tulajdonos egyike az álmáról mesél Emlékszik még arra az időre, amikor édesapjával járt ki a lóversenypályára. Szeretnék megvenni a Raj- csúrt, oda istállókat építenének meg lóvesenypályát. Gyönyörű hátaslovakat árulnak most a mezőgazdasági szövetkezetek. Lókiárusítás folyik. Kedvezményesen vehet bárki lovat s bérelhet majd neki a Rajcsúron istállót, a lovászmester futtatja a paripát, s ha az ember ráér és unja az autót, kimegy lovagolni... Ennek biztosan nagy sikere volna, ábrándozik Patai János. Abból gondolja, hogy egy szegény kis pacit a gyermeknapon úgy kikészítették a lurkók, hogy szegény pára másnap csak fekve tudott legelni.. Lapaj akkora tetszést aratott, hogy augusztus végén talán megismétlik az ökörsütési Hagyományt akarnak teremteni - a Berekben. Ha ismét a híres Pepes-zene- kar muzsikál hajnalig, biztos a siker. (kopasz) A Pepes-zenekar hajnalig muzsikál 1993. VII. 18.
