Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-07-11 / 27. szám
ETA sé^S A két, gazdaságilag független középiskola közös igazgatója jelenleg Szabó László. Tapasztalt pedagógus, 1960 óta tanít ebben az iskolában. Az előző rendszerben hozzászokhatott a tiltó határozatokhoz, amikor a három-három párhuzamos osztály- lyal is büszkélkedő középiskolában központi rendeletre csak egy-egy osztályt engedélyeztek, azzal a szándékkal, hogy a kis magyar iskolát a szlovák gimnáziumhoz csatolhassák. De ma már mások a politikai viszonyok! Vagy most is elég a tiltó rendelkezés? Mit tegyen az igazgató? A tanügyi hatóság döntését nem fogadhatja el, inkább lemond.- Ha nem engedélyezik az első osztályt, egy-két év múlva már nehéz lenne az újraindulás, mert az iskolánk iránt megrendült bizalmat már nemigen lehet helyreállítani - mondja Szabó László. - Szükségünk van erre az iskolára, hogy minél több magyar gyerek tanulhasson, mert a környékünkön nincs más ehhez hasonló intézmény. És mi is hozzá akarunk járulni értelmiségünk Hlavaty Sándor: Az új iskola létesítése szorosan összefügg azzal a törekvéssel, hogy megtartsuk az önálló gimnáziumot neveléséhez azon a vidéken, ahol a magyarság valóban kisebbségben él... Az első osztály megnyitását gazdasági szempontokra hivatkozva tiltották meg, mondván, Nyugat-Szlovákia területén huszonkilenc leányszakközépiskola működik! Igaz, de ugyanezen a területen, ahol a legtöbb magyar él, csak három ilyen típusú magyar iskolát nyithattak: Szencen, Udvardon és Dunaszerda- helyen! De Szencen - a Statisztikai Hivatal előzetes felmérése alapján - csak 17-17 diák jelentkezett gimnáziumba és leányiskolába! Ennek alapján döntöttek, amikor a végleges adatokat még nem ismerhették?! Az iskola vezetősége, a szülői és az iskolai tanács kérelmezte az első osztály megindítását. Személyesen is tárgyaltak az illetékes tanügyi hatósággal. Bauer Edit előtt is feltárták problémáikat, hogy a magyar parlamenti képviselők segítségét kérjék. A tiltó rendelkezést visszavonták. A pedagógusok önszorgalomból felkeresték a magyar alapiskolákat, hogy népszerűsítsék a továbbtanulás dott? Múlt év őszétől már az előző munkahelyén, a galántai gimnáziumban tanít. Itt kerestem fel, hogy elbeszélgethessek a szenei iskolaalapítóval.- Nem akartam külön iskolát alapítani! Hogy biztosíthassam a gimnázium létét, közös fedél alatt és közös költségvetéssel egy iskolát akartam. Külföldön is több gimnázium szerves részeként szakközépiskola is működik. Nálunk csak a közös igazgatást engedélyezték, a két iskola önálló maradt. Ez reális veszélyt rejt magában ... Nézzük csak, mi előzte meg a leány-szakközépiskola alapítását, amiről Hlavaty Sándor a legilletékesebb számot adni. Tizenkét évi galántai tanároskodás után 1978-ban nevezték ki a szenei magyar gimnázium igazgatójává, abban az időszakban, amikor a nemrég még három-három párhuzamos osztállyal működő iskolában már csak egy-egy osztály megnyitását engedélyezték. Ugyanakkor kijelentették, már nem számolnak a kis iskolákkal, a legkisebbekben két-két osztálynak kell lennie! Mi várt rájuk? Bezárni az iskolát vagy „összeházasodni“ a szlovák gimnáziummal. Hlavaty Sándor más lehetőséget választott: harcolni az iskola megmaradásáért akkor is, ha az akkori iskolaügyi miniszter, Busa elvtárs arról igyekezett őket meggyőzni, hogy az integráció (összevonás) nem jelenti a magyar iskola felszámolásának szándékát. A gimnáziumban az ellenkezőjéről győződhettek meg. A szomszédos magyarbéli magyar alapiskolát összevonták a szlovákkal, s ez a magyar nyelvű oktatás megszűnését eredményezte abban a faluban, ahonnan azelőtt aránylag sok gyerek iratkozott be a'szenei magyar gimnáziumba. Ez a tudatos leépítés is hozzájárult a gimnázium diáklétszámának csökkenéséhez.- Szencnek kicsi a körzete, egyik leggyengébb láncszeme volt a magyar iskolahálózatnak - magyarázza Hlavaty Sándor. - Egy város magyarságának fejlődése nagymértékben függ attól, van-e magyar középfokú tanintézménye. Az iskola pedagógusainak munkáját a létbizonytalanság jellemezte. Ha kevés a diák, kevés az óraszám. Az esti osztály megnyitására kértek engedélyt. Elutasították és megtiltották azt is, hogy a Galántai járáshoz csatolt közeli falvakból a vonzáskörA másik iskolai „műhelyben“ a családi nevelés keretében a varrást gyakorolják A másodikos lányok a vállalkozási szakma mellett a főzést is tanulják Fotó: Méry Gábor (1), Vas Gyula (4) Szabó László: Mi is hozzá akarunk járulni értelmiségünk neveléséhez azon a vidéken, ahol a magyarság kisebbségben él lehetőségeit. Végül nem tizenhét, hanem ötvenegy tanuló kérte felvételét a szenei leányiskolába! így harmincnyolcas létszámmal indul ősszel az első osztály. MODERN SZAKIRÁNYZAT Valóban nagy az érdeklődés az érettségivel végződő, a vállalkozás és kereskedelem szakirányzatra épülő szenei leányiskola iránt, amelyben a gimnázium pedagógusai tanítanak, a közgazdasági ismeretek oktatását két mérnök biztosítja. A magyar és szlovák nyelv mellett németül és angolul is tanulnak. Az általános ismeretszerzésen kívül fő tantárgyaik: hivatalos ügyvitel, levelezés, gépírás, pszichológia, gazdaságtan és vállalkozás, í.uismeret, gazdasági számítások, könyvelés, informatika, jogi nevelés. Választható tantárgyak: marketing, szociológia, management, üzletek üzemeltetése, környezetvédelem. Ezen kívül fontos tantárgy a családi életre nevelés, háztartásvezetés, egészséges táplálkozás. Az iskola „műhelyeiben“ megtanulnak varrni és főzni. Választható tantárgy: az öltözködés kultúrája.- A lányok szeretik ezt az iskolát - mondja most már elégedetten az igazgató. A másodikos tanulók sem rejtik, véka alá a; véleményüket. Pongrácz Ilona (nagyfödémesi): Egészen más ez az iskola, tanulunk gépírást, közgazdasági és jogi ismereteket is szerzünk. Árva Ágnes (vőki, Fél melletti település): A családi életre is nevelnek itt, megtanulunk főzni és varrni. Petöcz Viktória (pozsonyi): Tetszik az iskola, jobban felkészít az életre, mint a gimnázium... KÜZDELEM A MAGYAR ISKOLA LÉTÉÉRT Szabó László, a két szenei magyar középiskola igazgatója nem győzte eléggé hangoztatni, hogy elődje, Hlavaty Sándor nagy érdeme a gimnáziumot mentő társiskola megalapítása. Az első évfolyam még az ő igazgatása alatt fejezte be tanulmányait. Ilyen siker után mégis lemonA szenei magyar gimnázium épületében kapott helyet a leány-szakközépiskola zetükhöz tartozó magyar alapiskolákban diákokat „toborozzanak“. Hlavaty Sándor újabb javaslatot tett. Iskolájukban jó eredményeket értek el az idegen nyelvek oktatásában, ezért egy ilyen irányzatú külön osztály megnyitását kérelmezték. Nem engedélyezték. Hasonló sors érte azt a javaslatot is, hogy építészeti vagy más gazdasági irányzatú oktatást vezessenek be iskolájukban. Később azt a kérelmüket is elutasították, hogy szlovákiai méretben népművelői szakirányzatú osztályt indítsanak. A hivatalos körök Szencet kikezdhetőnek tartották, mert az iskola nem tudja kivédeni a támadásokat. De az igazgató nem adta be a derekát. Hlavaty Sándor hosszú évekig tartó hadakozása, az, hogy védi a magyar iskolát, nem tetszett az illetékeseknek, s emiatt fegyelmi eljárást indítottak ellene. KÉT ISKOLA EGY FEDÉL ALATT A nyolcvankilences rendszerváltás után Hlavaty Sándor is úgy vélte, hogy végre tág teret kap a kezdeményezés. Amikor tudomást szereztek arról, hogy az 1990/91-es tanévben néhány szlovák iskolában akkor még kísérleti jelleggel a lányok részére „divatos“ szakágazaté, kereskedelem és vállalkozás irányzatú osztályokat nyitnak, kérelmezték, hogy a gimnázium mellett ők is alapíthassanak ilyen iskolát, így a tantestületet is bővíthetnék.- A tervem az volt, hogy a kereskedelmi jellegű iskolába fiúk is járhassanak, de örültünk, hogy kisebb huzavona után a gimnáziumunk épületében 1991 szeptemberében megnyithattuk a leány-szakkczépis- kolát. Ezzel nagyobb választási lehetőséghez jutottak a végzős alapiskolások. Két idegen nyelvet is tanulnak, elsajátítják a számítástechnika és a vállalkozás alapjait. Ez nemcsak gyakorlati szempontból hasznos pályaválasztás, hanem a főiskolai továbbtanulást is lehetővé teszi, főleg a jogi és közgazdasági egyetemen... Hlavaty Sándor mégiscsak iskola- alapító!- Maga nélkül nem lett volna leányiskola.- Talán iskola sem...- Elérte a célját, és mégis lemondott?- Tizennégy évi küszködésbe belefáradtam. Visszatértem Galántára, állandó lakhelyemre, a régi iskolámba. Nem kényszerből, hanem saját elhatározásból mondtam le tavaly nyáron. A közösségért felelősséget éreztem, mindent becsületesen elvégeztem. De magamra, a családomra is gondolnom kellett. Az igazgatói gondok mellett különösebben fejlődni nem lehet. Van még jó pár évem, nem akarok visszafejlődni. Tavaly beiratkoztam a nyitrai főiskolára, hogy három évig továbbképezhessem magam a számítástechnikában. így gondolkodik egy vérbeli pedagógus, aki a leány-szakközépiskola alapításával nemcsak Szencnek tett jót, hanem egy nagy, kitágult körzetnek is, hiszen az új iskolában már a Dunaszerdahelyi, Érsekújvári, Nyitrai járásból, még Pozsonyból s a két magyar gimnáziummal is büszkélkedhető Galántáról is vannak leánynövendékeik. Petrőci Bálint MÉLTÓ VÁLASZ A TILTÁSRA A leány-szakközépiskola megmentette a tudatosan leépített szenei gimnáziumot ■ A lányok nagy érdeklődéssel tanulják a kereskedelem, vállalkozás, számítástechnika alapjait ■ Tantárgyaik között szerepel a családi nevelés, háztartásvezetés, az öltözködés kultúrája is Az etnikai határ menti településeken nagy gond a magyar tanítási nyelvű iskolák életben tartása. A választóhatáron fekvő Szencen a létében fenyegetett, csak egy-egy osztályra zsugorodott kis magyar gimnáziumban két évvel ezelőtt fellélegezhettek, amikor több mint egy évtizedes nekirugaszkodás és kudarcok után végre engedélyezték a közös igazgatású leány-szakközépiskolát. 1991 szeptemberében 33 tanulóval megkezdték a kereskedelem és vállalkozás szakirányzatú oktatást. Egy évre rá újra harminchárom elsőst vettek fel. Már két évfolyamuk volt. örültek, van érdeklődés a leányiskola iránt. De korai volt az örömük. November végén elszomorító értesítést kaptak: a tanügyi hatóság az 1993/94-es tanévre nem engedélyezi az első osztály megnyitását! A demokráciában is folytatódna a magyar iskolák tudatos leépítése, amire az előző kommunista rendszerben oly nagy kitartással törekedtek Szencen és környékén is?!
