Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-06-06 / 22. szám
3 993. VI. 6.- Rendhagyó módon nem kérdéssel, hanem rövid visszaemlékezéssel kezdem beszélgetésünket. Három évvel ezelőtt készítettem veled interjút. Nagy várakozások és reménykedések időszaka volt ez. A VPN és az FMK aláírta azt a dokumentumot, amely a szlovák, magyar megbékélés alapja lehetett volna. Ez idő tájt kérdeztelek a belpolitikai helyzetről és a közeljövőről, s te borúlátóan nyilatkoztál. Szerinted minden számottevő szlovák párt és mozgalom ténykedésében kimutathat&a nemzeti szempontok dominanciája, nemritkán a nacionalizmus is, s emiatt súlyos aggodalmaid voltak. Három esztendő történései neked adtak igazat...- Sajnos. Abban az időben több hazai és külföldi interjúban elmondtam, hogy lényeges előremutató eredménynek tartom az általános politizálás feltételeinek javulását, a demokratikus intézményrendszer kialakulását, amely a gyökeres változások alapvető feltétele. Ám hangsúlyoztam, hogy ezzel együtt a kisebbségi közösségek helyzete nem javult Szlovákiában. Sőt, kimutathatóan romlott. Világosan körvonalazódtak a szlovák és a cseh nemzeti orientáltságú politikai törekvések, de akkor még úgy vélekedtem, hogy Csehszlovákia talán megéri az 1995-ös esztendőt. Hát ebben tévedtem.- Milyennek látod most a szlovákiai helyzetet?- Aggasztónak. Még tavaly szeptemberben a genfi sajtóértekezletemen fölsoroltam azokat a destabilizáló tényezőket, amelyek Szlovákia várható önállósulása után elkerülhetetlenül érvényesülni fognak. A nehézipar, ezen belül a gépgyártás válsága, a közlekedés, főleg a vasúti szállítás csődje, az oktatásügy és az egészségügy romlása és más negatív jelenség súlyos gazdasági és szociális feszültséghez vezet. Sajnos, napjainkban nemcsak romlik Szlovákia gazdasága, ami bizonyos mértékig törvényszerű, hanem széthullóban van. Tavaly decemberben a parlamenti pártok trencsénteplici kerékasztalán megkérdeztem Meciar miniszterelnök úrtól, mi értelme az általa proponált kiegyensúlyozott költségvetésnek, amikor látható előre a hiány. A miniszterelnök magabiztosan kijelentette, hogy ez ki van zárva. Nos, négy hónap mérlege 14 milliárdos költségvetési hiányt mutat, amely az év végéig akár 50 milliárdra nőhet. Ezekből az adatokból ítélve Szlovákiának mint gazdaságilag működő országnak a jövőjét sötétnek látom.- Mégis, még ebben a helyzetben sem vitatható, hogy minden nemzetnek, a szlovákságnak is joga van az önrendelkezésre, az önálló állam létrehozására.- Természetesen, csakhogy milyen körülmények között, milyen jogrend alapján. Még az idei márciusi közvélemény-kutatás is azt mutatta, hogy a szlovákiai magyarságnak több mint nyolcvan százaléka azon a véleményen van, hogy nem kellett volna felosztani Csehszlovákiát. Ugyanilyen volt a meggyőződése az év elején, tavaly is, hiszen tudtuk előre, hogy ha Csehszlovákia megszűnik, gazdasági és nemzetiségi szempontból is romlik a helyzetünk.- Ezt a véleményt tükrözte az Együttélés képviselőinek ténykedése a szövetségi parlamentben? Emlékszem például arra, hogy amikor Havel köztársasági elnök tervezetéről szavaztak, több képviselőtök tartózkodott, holott ez és több más kezdeményezés talán- talán egybetarthatta volna az országot.- Nem. Havel elnök javaslatai rosszak voltak, s erről annak idején részletesen kifejtettük a véleményünket. Nem emlékszem, hogy az Új Szó közölte-e, mert nem tartozott a profiljába Havel elnök bírálása. Ami pedig a kérdés első részét illeti, egyértelmű igen a feleletem. Mi kezdetben olyan népszavazási tervezetet nyújtottunk be, amely nem is foglalkozott Csehszlovákia megszűnésével, hanem csupán belső átalakításával.' Amikor azonban úgy láttuk, hogy a szakadás folyamata visszafordíthatatlan, mert a nemzeti hatalmi kérdések kerültek előtérbe, többször javasoltuk, fékezzék meg a válás eszeveszett tempóját. Értékítéletünkben első helyen a jogállamiság, a jogi normák megtartása, a gazdasági rend viszonylagos zavartalanságának megőrzése szerepelt. Hangsúlyoztuk, a válás kimondható akár egy deklarációval, de nem ez a döntő, hanem a vagyonelosztás. Hiábavaló volt minden, nem ezeket a kérdéseket tartotta elsődlegesnek a szövetségi parlament és a Szlovák Nemzeti Tanács sem. A súlyos következmények nem kerültek el bennünket.- Látsz-e kiutat ebből az egyre mélyülő gazdasági és társadalmi válságból?- Szakértői vezetésre van szüksége Szlovákiának, széles konszenzusra épülő gazdasági válságkezelő programot kell mielőbb kidolgozni. Az Együttélés februári kongresszusán megújított programunkban gazdasági koncepciónkat is papírra vetettük, a dokumentumokat átadtuk a szlovák parlamenti pártoknak, amelyek érdemben a mai napig nem reagáltak rá. A válság mindannyiunkat sújt, de a szlovákságot talán még jobban.- Miért? ,- Mert nekik mindez érzelmi sokkot is jelent. Nagyon sokan elhitték ugyanis Meciar- nak, más politikusoknak és azoknak a szlovák pártoknak, amelyek támogatták ezt a fékeve- szetten gyors önállósulást, hogy miután elválnak a csehektől, Szlovákia mint a ballasztjától megszabadult léggömb, elkezd fölfele emelVÁDAK és TÉNYEK Egy óra Duray IVIiklóssal kedni. Ennek pontosan az ellenkezője történt, ami a napi politika által megtévesztett szlovák emberekben érzelmi sokkot válthat ki. Az első jelek már láthatóak.- Ebben a romló politikai és gazdasági helyzetben mind több szlovák kormánypárti politikus a szlovákiai magyarságot iparkodik megtenni bűnbaknak, mondván: az ő követeléseik mérgezik a légkört, rontják Szlovákia külföldi megítélését.- Nevetséges vádak. Szlovákiát a mai kormány, a mai parlament cselekedetei alapján ítélik meg mérvadó külföldi szakemberek. Ismert az Európa Tanács ajánlása, amely egyértelműen igazolja, hogy a magyarság és más szlovákiai kisebbségi közösség jogállása nincs az európai normáknak megfelelően rendezve. Ezek a tények, amelyeket igyekeznek egyre többen elkendőzni. Ä mi javaslataink egyszerre szolgálják a szlovákiai magyarság és egész Szlovákia érdekeit.- Szlovák politikai körökben, médiákban állandóan visszatérő nézet szerint minek most bolygatni a nemzetiségi kérdést, a gazdaság a lényeg, a választópolgárokat elsősorban gazdasági gondjainak orvoslása érdekli.- Nagyon egysíkú ez a megközelítés. A választópolgár érthetően érdeklődik a politikai és jogi viszonyok iránt is, amelyek a gazdasági helyzetet konkrétan befolyásolják. Érdeklődési köre tehát sokkal szélesebb körű, mint ahogy azt egyesek nagyon tudatosan igyekeznek beállítani.- A jelenlegi helyzetben nyilván nagyon fontos, hogy az Európa Tanács megismerkedhetett a szlovákiai magyar négypárti dokumentummal, s támogatja a szlovákiai nemzetiségi kérdés rendezését az európai normák alapján. De talán még ennél is fontosabb, hogy javaslataink valóra váltásához szlovák politikai szövetségeseket keressünk.- Ez most szinte lehetetlen. A jelenlegi szlovák parlamentben egyetlenegy olyan párt sincs, amely e téren hajlandóságot mutatna az együttműködésre, beleértve a Kereszténydemokrata Mozgalmat, amelyhez- még mindig a legközelebb állunk.- Akkor talán szlovák közéleti személyiségekkel kellene próbálkozni, velük kellene ismertetni a magyar parlamenti koalíció javaslatait.- Ismertetni lehet, ezt állandóan megtesz- szük, álláspontjaink mégsem közelednek. Visszautalok a legutóbbi fejleményekre. Felelős szlovák politikusok, alkotmányos tényezők kinyilatkoztatták, hogy készek elfogadni az Európa Tanács ajánlásait. Amikor aztán néhány napja erre az ajánlásra épülő, annak kereteit semmiben sem meghaladó indítványt terjesztettünk a parlament elé, nem tűzték napirendre. Sőt. A szlovák parlament jövendőbeli európai tanácsbeli küldöttségének kiszemelt elnöke kétségbevonta az említett ajánlások érvényességét. Ez példátlan, és nagyon jellemző a mai politikai praktikákra.- Maradjunk ennél az esetnél. Több szlovák képviselő úgy nyilatkozott, hogy támogatta volna a magyarok indítványát, de nem volt módja korábban megismerkedni a dokumentummal.- Ezt az érvelést én elfogadhatatlannak tartom. Egyrészt ha a parlament elutasítja indítványunk napirendre tűzését, hogy ismerkedhet meg vele? Másrészt a dokumentum elolvasásához két-három perc elegendő. Egyébként is olyan személy vélekedett így, aki ismerte az Európa Tanács május 12-i ajánlását, s mint említettem, a mi határozati javaslatunk erre épült.- Különösen az utóbbi hónapokban idehaza és Magyarországon heves vitát váltott ki az Együttélés társnemzet-koncepciója, amelyet te képviselsz a legerőteljesebben. Mire épül ez a javaslat?- Ez hosszabb távú program, amelynek függvényében a napi politizálás taktikáját meg lehet szabni. Ez a program segít abban is, hogy ne váljon csapongóvá egy párt, amire nálunk is akad példa. Társnemzet koncepciónk arra a történelmi tényre épül, hogy Csehszlovákia létének hét és fél évtizede alatt, kezdve a két világháború közötti párt- politizálással, s befejezve az FMK által fémjelzett politikával, minden nemzetiségi modell csődöt mondott. Nem tudtunk előbbrelépni, életképes megoldásokat találni, megmaradtunk a nyomasztó kisebbségi politizálás keretei között, elképzeléseink túlságosan földhözragadtak voltak. A szlovákiai magyarság hét és fél évtizedes története a gazdasági, jogi, emberi megnyomorítás szomorú fejezete. Sorvadtunk, talajt vesztettünk lábunk alól. Ezért kell teljesen más megoldást választani, olyan külföldi példákból okulva, ahol egy országon belül több különböző identitású közösség él és megtalálta az együttélés módozatait. Erre épül a társnemzeti koncepciónk, amely a szlovákság és a szlovákiai magyarság egyenjogú partneri viszonyát hivatott megteremteni.- Elképzelhetőnek tartod-e, hogy a szlovákság, amely röviddel ezelőtt került ki a föderációból, most elfogad olyan megoldást, amely lényegében hasonló modellt kínál?- Szerintem a szlovákok szempontjából fontosabb a társnemzeti viszony kialakítása, a magyarok ugyanis tizenötmilliós szellemi közösséghez tartoznak, tehát nem társtala- nok. A megoldás alapja lehet, hogy a szlovákság államalkotó nemzetnek tartja magát, a szlovákiai magyarság is teljesíti a feltételeket, mert saját alanyisággal rendelkező politikai szervezetekkel rendelkezik, képes olyan gazdasági struktúrákat létrehozni, amely az önellátás felé mutat, egységes településszerkezete van, az ország egy részén többségben él, nem betelepült, hanem őshonos. Ez az utóbbi tény ugyan nem tartozik a modem, polgári nemzet feltételrendszeréhez, ám kihat a társadalmi tudatra, s ezért ilyen vonatkozásban nem elhanyagolható szempont.- A jelenlegi helyzetben nem tartod túlzónak ezt a programot, amely újabb feszültséget, magyarellenességet szíthat Szlovákiában?- A kérdés első része a nyolcvanas évek elejét juttatja eszembe, amikor a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságban dokumentumokat adtunk ki és más lépéseket is tettünk a magyar iskolák védelmében. Az akkori rendszerhez hozzásimuló magyarok túlzónak tartották megnyilvánulásainkat, mert úgy érezték, hogy ennek következtében saját helyzetük rosszabbodik. Azok gondolkodtak és gondolkodnak így, akik hajlamosak az önfeladásra. Egyébként én nem hiszem, hogy a társnemzeti koncepció fog kiváltani a szlovákokból ellenséges indulatokat. Különben is, akár egy kocsmai verekedés is lehet ellenséges indulatokat kiváltó ok, ha bizonyos politikai erők így akarják.- Miklós, nyilván tudod, érzed, hogy a szlovákok közül sokan irredentának tartanak, aki mindenáron konfliktushelyzeteket iparkodik teremteni, veszélyezteti Szlovákia területi integritását.- Ezt a legnagyobb butaságnak tartom, amelynek gyökerei a múlt rendszerbe nyúlnak vissza. Ezeket a titkosrendőri módszereket felújították, egyeseknek most újra nagyon jól jön, ha ellenségnek kiálthatnak ki, s ebben, sajnos, több szlovákiai magyar segédkezik. Egyébként Kende Péter már két évvel ezelőtt megírta a magyar és francia szaklapokban, hogy Közép-Európában három lehetőség van a nemzetiségi kérdés megoldására: a kisebbség asszimilációja, az etnikai tisztogatás vagy a társnemzeti kapcsolat. Ezek közül nyilván csak a harmadik lehetőség elfogadható, s ha ez nem jön be, akkor elkerülhetetlenül előkerül a revízió kérdése. Ezt nem én mondom, hanem Kende Péter. A mi társnemzeti koncepciónkban egyetlen olyan elem sincs, amely a szlovák államideál szempontjából negatívan értelmezhető. Sőt, a mi programunk kínálja a békés megoldást, amely erősíti Szlovákia területi integritását.- Magyarországon miként fogadták ezt a koncepciót?- A Magyar Demokrata Fórum kezdettől támogatta, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyar Szocialista Párt ellenezte, a El- DESZ vezetőivel egyetértettünk abban, hogy programunkat politikai koncepciónak tekintjük, amelynek hátterében lényeges jogi folyamatoknak kell lejátszódniuk ahhoz, hogy ez a politikai cél elérhető legyen. Ha már a politikai céloknál tartunk, szerintem a jelenlegi belpolitikai helyzetben sorsdöntő, hogy hazai pártjaink saját arcélüket, értékrendjüket megtartva alapvető kérdésekben egyeztessék álláspontjukat, sőt megegyezzenek. Az európai szervek sem egy párt álláspontját kérik, hanem négypárti állás- foglalásokat. Többen azt állítják, hogy korábban szorgalmaztad, jelenleg viszont nem támogatod ezt az együttműködést.- Ez nagyon leegyszerűsített vélemény. Én szorgalmaztam a Politikai Egyeztető Tanács létrejöttét, amelyet konzultatív szervnek tartok. Tény viszont, hogy a Magyar Polgári Pártnak a miénktől eltérő véleménye, sajátos pártpolitikai érdekeit tükröző magatartása miatt nem hatékony a közös politizálásunk. Mindez a négypárti dokumentum színvonalában is megmutatkozik. Látni kell azt is, hogy ebben a tanácsban a pártok más-más szinten politizálhatnak, hiszen az MKDM-Együttélés koalíció rendelkezik a választópolgárok képviseletének minden legitim elemével.- Nem feledkezhetünk meg viszont arról sem, hogy a Magyar Polgári Pártra a hazai magyar választók egynegyede szavazott.- Ez saját pártjuk belső legitimitásához elegendő. A parlamentbe mi jutottunk, nekünk kell tehát vállalnunk a felelősséget a politizálásért, bennünket kérdeznek majd meg a polgárok, hogy mit tettünk, hogyan politizáltunk a parlamentben és máshol.- A közvélemény már belefáradt a viszálykodásokba. Nem érti, miért nem tudtok megegyezni alapvető kérdésekben, például magyar oktatásügyünk koncepciójában?-r Ez a legjellemzőbb példa. Három éve mi javasoltuk az önálló magyar egyetemet. Az FMK és a VPN elutasító magatartása miatt nem jött létre magyar politikai egység. Azóta részben változott a helyzet, de elfecséreltünk három évet, nincs egyetemünk és oktatásügyünk eddigi rendszere is veszélybe került.- Ma is úgy látod, hogy valóban adottak a szakmai és más feltételek önálló egyetem létrehozásához?- Több mint hét évtizeddel ezelőtt az első szlovák egyetem alapításakor is hasonlóak voltak a gondok. Mi fokozatosan akartunk építkezni, a pedagógusképzéshez és a papképzéshez vannak hazai szakemberek. A világ nagy egyetemein is csupán az előadók egy része egyetemi őshonos, a többi vendégtanár, meghívott előadó. Ilyen koncepció alapján Jgljesen reális és szükséges az önálló magyar egyetem Szlovákiában.- Végül hadd kérdezzem meg, hogy milyennek látod a szlovákiai magyar politizálás és főleg az itteni magyarság közeljövőjét?- Ha tovább romlik a helyzet Szlovákiában, akkor ez nyilván ránk is kezdvezőtlen hatással lesz. Fontos tény viszont, hogy számon tartanak, figyelnek ránk Nyugaton, mert olyan értékeket képviselünk, amelyek ott szigorúan ellenőrzött értékek, s láthatjuk, nagyon odafigyelnek, hogy ezeket az állampolgári és kisebbségi jogokat miként tartják meg Szlovákiában. Ez bizonyos védelmet is jelent számunkra. Ugyancsak döntő jelentőségű, hogy a szlovákiai magyarság megmaradási ösztöne és vállalkozási kedve erős. Arányszámát tekintve jóval több a magángazda és a magánvállalkozó, mint a szlovák. Magyarságunk létérdeke a parlamenti demokrácia, s általában a demokrácia támogatása. Ilyen érett közösségben nem könnyebb, de mindenképpen jobb a politizálás is. Szilvássy József Méry Gábor felvétele
