Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-04-18 / 15. szám

> tá leköszönt Cs, toS tát egyszeruen ne ottjának tar- Aifio Bas'f^;eienlegi legjobb *«9 déi.amenkai verni. A vlla9j?!z!enaz európai ej>*io French' totí gárda nem f^ -^^ra kurt mérkőző* konSnensbainok fjfjimár huszonötöd. meccseKbe VMoa einyerese „Árban“ veretle0; 1992-ben az " A világ legjobb válogatottja Alfio „Coco“ Basile 1991. feb­ruár 20-án debütált a válogatott élén, éppen a magyar csapat ellen. Az akkor még ismeretlennek számí­tó nevek még csak sejtették, a kö­vetkező hónapok történései végleg világossá tették: az új kapitány sza­kított a ..bilardista“ úttal. Argentínában az elmúlt másfél évtizedben két kategóriába sorolták az edzői kart. Attól függően, hogy a delikvens - a két, egyaránt világ- bajnoki címet szerzett szövetségi kapitány - César Luis Menotti vagy Carlos Salvador Bilardo hívének vallotta magát. Basile inkább ,,me- nottista“ volt, így aztán nem is igen csodálható, hogy újonnan alakuló válogatottjából „kisöpörte“ az 1990- es világbajnokság - micsoda kelle­metlen kudarc... - ezüstérmeseit. Alaptételként állította: az otthon játszókra építi csapatát, a „külföl­diek“ közül csak Caniggia, s a válo­gatottságról önként lemondott Mara- tona kell neki. Kettejükön kívül mindössze két játékost akceptált a vb-csapatból: a hőssé lett kapust, Sergio Goycocheát, valamint a Real Madridtól hazatért védőt, Os­car Ruggerit. Összegyűjtötte viszont a hazai bajnokság legtehetségesebb ifjait. Az 1991-es tavaszon épült be a vá­logatottba Gabriel Omar Batistuta, Diego Latoré, Dario Franco, sze­repet kapott Fernando Gamboa, Blas Fiunta, Claudio Garcio, Anto­nio Mohamed, s Leo Rodriguez. Csupa 20 év körüli srác. Sőt, a Copa América kezdetére Basile „megerőszakolta“ magát: hazahívta a szintén az ő felfedezett­jének számító, de már Európában, a Pisában futballozó Diego Siemo- nét is. Az új argentin válogatott totális sikert aratott a Chilében rendezett kontinentális tornán. Batistutának - ő lett a torna gólkirálya -, Rodri- gueznek - ő meg a legjobb játékos s a többieknek sikerült az, ami korábban harminckét évig egyetlen argentin csillagnak sem Kempestől Maradonáig, Ardilestől Passarelláig: kontinensbajnokok lettek. A jó persze ritkán jár rossz nélkül: az euró^pi klubok szétkapkodták az új szupercsapatot. Véget ért Alfio „Coco" Basile álma, neki is a légió­saira „kell“ építenie a csapatát. A jelek szerint azért nem jelent ez megoldatlan lelki tusát a számára. Összevetve a Copa América győ­zőit, a rijádi Interkontinentális Kupán szerepelt keretet, meg a február hu­szonnegyedikén a dánok ellen ját­szottak névsorát, tiszta a kép: Basi- lének már megvan a világbajnoki csapata. (A selejtezők persze csak az idén kezdődnek, de a dél-ameri­kai lebonyolítási rendet, a sorsolást ismerve szinte elképzelhetetlen, hogy az argentinok kiessenek...) Sergio Goycochea, a „tizen­egyesölő“ az első számú kapus. Még aligha ért véget 1980 óta tartó „bolyongása“, balul sikerült fran­ciaországi légióskarrierje után ezút­tal most egy paraguayi klub, a Cerro Porteno tagja. Tartalékja a Spanyol- országot is megjárt Luis Islas, aki csak azért maradt ki az 1990-es világbajnoki csapatból, mert Bilardo döntése ellenére nem volt hajlandó a kispadra ülni. A védelem jóformán adott. Bár a dánok ellen eltiltása miatt hiány­zott, a válogatottbeli szerepléseket tekintve a világ jelenlegi legeredmé­nyesebb aktív játékosa (vb-arany és ezüst, kontinentális bajnoki cím, In­terkontinentális Kupa-győzelem), Oscar Rugeri biztos pont. Harminc­egy éves korára rájött: nem való neki Európa. 1990 legjobb dél-ame­rikai játékosa, Maradona távollété­ben az argentinok csapatkapitánya immár Róberto Falcao csapatának, a mexikói Américának a játékosa. Mellette biztosnak tűnik Sérgio Vazquez (28 éves, Rosario Centrel) és Ricardo Altamirano (28, River Plate) helye is. A jobboldali védő posztjára pályázik Nestor Craviot- to, Jorge Borelli, valamint - a talán első számú esélyes - Fabian Ba- sualdo (nem azonos a korábban a VfB Stuttgartban is szerepelt név­rokonával), a River Plate 29 éves védője. A fenti sem rossz választék, de a középpályán még gazdagabb a kí­nálat. A kiindulási pont persze Diego Armando Maradona, aki két és fél esztendős szünet után, február 19-én, a brazilok ellen visszatért a válogatottba. Személye duplán is érdekes: nem csak azért, mert eltil­tásakor nagyon kevesen hitték, hogy a Király valaha visszatér még a válo­gatottba, hanem azért is, mert sze­mélyében először került „igazi bilar­dista“ játékos Basile csapatába. Az 1990-es vb-ezüst „túlélői“ közül Ruggeri semlegesnek mondható, Goycochea eléggé magának való fickó, Claudio Caniggia pedig a Co­pa América megnyerése után így emlékezett vissza az egy esztendő­vel korábbi napokra: „Bilardo dik­tátor...“ Mindezt cáfolhatja, vagy megerő­sítheti immár Diego Simeone is, aki Basile felfedezettjeként Bilardo klub­csapatában, az FC Sevillában ját­szik, Maradona oldalán. Kulcsfigurá­ja az új válogatottnak, ha ő igázán jól játszik, már nagy baj nem lehet... Dario Franco (24, Real Zaragoza) számít még jogos kandidálónak e sor tagságára, s Basile újonnan felfedezte a csapat sokadik lobogó hajúját, a Velez Sarsfield 25 éves sztárját, Alejandro Mancusot is. Össze is állna így a sor, de ettől még Basile problémája nem oldódik meg: mi lesz a csodálatos tálentumú Fernando Redondo sorsa? A mind­össze 24. évében járó, bébiarcú sztár már a Copa América óta eltelt másfél esztendő felfedezettje, őt vá­lasztották Rijadban az Interkontinen­tális Kupa legjobb futballistájának. A Tenerife gyöngyszemével csak egy gond van: egy bajnokin össze­veszett Maradonával, s Diego eztán sietve közölte, vagy ő játszik a válo­gatottban, vagy Redondo. Ketten együtt semmiképpen. Szegény Coco Basile! Van argen­tin kapitány, aki Diego ellen szegül­hetne? Tessék csak belegondolni Basile dilemmájába: beteszem Re- dontót, mert nekem egy játékos se diktáljon. S mi van aztán, ha Mara­dona nélkül kikap a csapat? Erős a gyanúm, hogy Redondó - hacsak nem kér a Királytól bocsá­natot - a válogatottból száműzött Ramon Diaz sorsára jut... Maradjunk azért még a Tenerifé- nél, s a gondoknál. Diego Latorre, az 1991-es Copa Américáig a csatársor legbiztosabb pontja volt. Ott - immár a Fiorentina szerződésével a „zse­bében" - rondán leégett. Azóta ját­szott egy szezont otthon a Boca Juniorsban, néhány meccset a Fio- rentinában, de nem találja önmagát. Azt reméli, hogy majd most megleli: Jorge Valdano, a honfitárs világbaj­nok csapatába, a Tenerifebe szerző­dött, Redondo klubtársául... Persze a csatársorba nemcsak a 24 éves Latorrének nagyon nehéz beférkőzni. Erről álmodik például Mohamed (23, Independiente) és Medina Bello (27, Riber Plate) is. „Régi“, bilardista válogatottaknak (Dezotti, Dertycia, vagy az olasz gólkirályi címre törő Balbo) esélyük sincs. A három hely tulajdonképpen foglalt: Claudio Caniggia, Gabriel Omar Batistuta, s Leonardo Rodri­guez, a favorit. Érdekes, hogy mindhárman az olasz bajnokságban játszanak, de csak Argentínában tudnak igazán jól futballozni. Még Batistutának (24, Fiorentina) megy a legjobban a góllövés, de Rodriguez és Caniggia nem állandó kezdőember az Atalantában, illetve az AS Romában. Ilyen gazdag a calcio... Együtt viszont csodákra képesek. Tulajdonképpen a hollandok van Bastent és Bergkampot „magában foglaló", valamint a brazilok (Roma- rio szeszélyeskedései miatt aligha összeálló) Bebeto, Careca, Romario támadósorán kívül a világon sehol sincs hozzájuk fogható csatársor. Illetve egy klubnál... Kitalálható: az AC Milánnál... De hát lassan igazolódik a tétel: ami a klubfutball- ban a Milan, az a válogatottak mező­nyében az immár 25 mérkőzésen veretlen argentin válogatott. ^ j Ml VAN AZ EGYKORI MAGYAR JÉGTÁNCKETTŐSSEL? még mindig w w korcsolyázik Regőczy Krisztina és Sallai András életében a műkorcsolyá­zás továbbra is jelentős szerepet játszik. Az 1980-as dortmundi vb-n aranyérmet nyert jégtáncospár jelen van napjaink világver­senyein is. Azonban már nem a jégen. Krisztina a Regina Woodward-Szentpétery Csaba kettős edzője, András pedig a Magyar Televízió kommentátora. A prágai világbajnokságon is ott voltak.- Hogyan alakult az életük az aktív versenyzés befejezése után? • Krisztina: Az 1980-as vb után két évig egy amerikai jégrevűben korcsolyáztunk és nagy örömünkre szolgált, hogy az említett időszak alatt és után a profik táborában is sikerült megállni a helyünket. Há­romszor nyertünk világbajnokságot. Mivel az Égyesült Államokba men­tem férjhez, San Franciscóban élek, van egy jégtánciskolám, ahol edző­ként dolgozom. Sokat tartózkodom Európában, Budapesten, nemzetkö­zi edzőtáborokban tanítok, én va­gyok az ismert angol Betty Callaway tréner első asszisztense. Gyakran napi 6-8 órát korcsolyázom. • András: Amint Krisztina emlí­tette, egy ideig profi műkorcsolyázók voltunk, ahol Mark McCormack IMG (International Management Group) csoportja menedzselt minket, amely egyébként a világ legnagyobb sport­marketing és független televíziós társasága; öt kontinens 27 országá­ban 40 irodája van. Ha jól tudom, a 80-as években ők menedzselték Ivan Lendít is. Egyre jobban érdekelt tehát a munkájuk, és 1990-től az IMG kelet-európai igazgatója va­gyok. Budapesten nyitottuk meg e társaság 40. irodáját. Talán még emlékeznek a műkorcsolya kedve­lői, hogy engem a régiségkereske­dés is érdekelt. Tíz esztendeje egy szakmabeli társammal üzletet nyitot­tunk Budapesten, így elszakadtam a sporttól. Csak két évig bírtam, hiányzott az utazás, a sport világa. Ezért kezdtem el dolgozni az IMG- nek, és 1990-től ez a fő foglalkozá­som. A boltom természetesen most is megvan, csak már nincs annyi időm rá. Amikor a Magyar Televízió felkér a világversenyek közvetítésé­re, szívesen teszek eleget a kéré­süknek.- Mit jelent önöknek a világbajnoki cím? • Krisztina: Nagyon sok munka, lemondás árán sikerült aranyérmet nyernünk, azonban mi Bandival a jégtáncnak éltünk, szerettük, amit csináltunk. Feltétlenül megérte. • András: Egyetértek Krisztiná­val. Sokat dolgoztunk, például a nyári időszakban napi 6-8 órát is edzettünk, télen pedig legalább né­gyet töltöttünk a jégen. Talán akad­nak olyan sikerek, amelyeket irigyel­nek az emberek, mi azonban érez­tük, esetünkben ez nem így van. Nagyon jólesett, amikor sokan mondták: megérdemeltétek. Min­denki tegezett, ismeretlen emberek szólítottak meg...- Beszéljünk a sport nevelő hatá­sáról. .. • Krisztina: Csak ajánlani tudom a szülőknek, hogy tegyék lehetővé gyermekeik számára a testmozgás valamilyen formáját. Ugyanis bármi­lyen elfoglaltság nagyfokú ön- és munkafegyelemre, rendszerességre nevel. • András: Véleményem és ta­pasztalataim szerint is nagyon meg­éri, ha a szülők biztosítják a gyerme­keiknek, hogy megismerkedjenek az úgynevezett alapsportágakkal. Köz­tudott, milyen kedvező hatással van a fiatalokra a sokoldalú mozgás. Két kislányom van. Mivel elevenek és igényesek a mozgásra, egyik nap úsznak, máskor tornáznak, balettoz- nak, korcsolyáznak. Különösen ér­dekli őket a balett, és a feleségem- mel-aki „civil“, nem volt élsportoló- az a véleményünk: nem kell a gyere­kekre erőltetni az élsportot, csak ha tehetségesek.- Milyen tulajdonságokat értékel­nek, becsülnek az életben? • Krisztina: Az önfegyelmet és a kitartást. • András: Az ón értékrendem­ben az élet minden területén nélkü­lözhetetlen az őszinteség, a hoz­záértés. Nagyra becsülöm, ha valaki céltudatos, és fontosnak tartom a pozitív érzelmeket is. Vélemé­nyem szerint a szeretet, a hit, vala­mint az összetartás talán túl sokat is vesztett az értékéből az elmúlt 40 év alatt. Az anyagiakat, ha nem is min­dig, de lehet pótolni, azonban az elvesztett hitet és szeretetet nem. Tudom, napjainkban sokan azt né- ziK, milyen ruha van az embereken, milyen márkájú az autója. De amint említettem, ezek múlandó dolgok, mint olyan sok minden a világon.- Hogyan látják a jégtánc fejlődé­sét napjainkban? • Krisztina: Azt hiszem, hogy a harmadik helyen végzett orosz pár Krilova-Fedorov felfogása jelenti az igazi jégtáncot. Nagyon szeretem az Uszova-Zsulin kettőst is, amely technikailag a legjobb, de a bronzér­mesek kűrje áll hozzám a legköze­lebb. • András: Nehéz erre a kérdésre válaszolni, hiszen napjaink élvonalá­ban csaknem minden páros egyéni­ség. Rólam köztudott, az Uszova - Zsulin kettősnek szurkolok. Szerin­tem a jégtánc helyes irányba fejlő­dik Kubán Éva (A szerző felvételei) \las6rnap Családi magazin Index 480 201 Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság. Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztői titkárság ® 32 32 20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettesek: Slezákné Kovács Edit: íS 210/ 4460 és Miklósi Péter: S 210/4453. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla és Zsilka László S 210/4454. Grafikai szerkesztő: Szilvásy Erzsébet ® 210/4450. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Prlbinova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: ® 32 5018, sportrovat: §? 36 46 39, gazdasági ügyek: 9 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Telefax: 36 45 29. Adminisztráció: 819 02 Bratislava, Prlbinova 25, ® 586-07. Készül a Danubiaprint, n. v., 02-es üzemében 819 46 Bratislava, Prlbinova 21. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Prlbinova 25, 8. emelet, ® 210/4455 és 4476, irodavezető 32 51 29, telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediaprint - KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Prlbinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. ft K V|C7t|N9

Next

/
Thumbnails
Contents