Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-04-18 / 15. szám
Ilasarnaß u Az oldalt szerkeszti: Szénási György 17 GAZDASÁGI VERSENY Fair play a vállalkozásban A gazdasági verseny a piacgazdaság hajtóereje. A műszaki fejlesztés gyorsítása, a tudományos kutatás eredményeinek alkalmassága, a termék minőségének és külalakjának javítása, a szolgáltatások bővítése, az áruválasztéknak a kereslethez való igazítása a gazdasági verseny következménye. A gazdasági versenyt a piaci szubjektumoknak a jobb gazdasági eredmények eléréséért vívott versenyekért értelmezzük. Ez a piacgazdaság normális jelensége, ha a kínálat oldalán jelentkezik. A gazdasági versenyből adódóan a versenyjognak a fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban különleges a jelentősége, s ugyanúgy a vállalkozók piaci viselkedését szabályozó jogi normáknak is. Noha az állam nem kíván beavatkozni a gazdaság működésébe, a gazdasági verseny területén ezt a jogot meghagyja magának. A gazdasági verseny már nálunk is kialakuló formái természetesen együttjárnak a konkurenciaharccal, s megjelennek nemkívánatos velejárói is. A vállalkozás célja a legnagyobb haszon elérése, de az erre irányuló törekvés nincs mindig összhangban a vállalkozói etikával, és a fogyasztói vagy a piaci érdekkel. Leggyakrabban a konkurencia szabályellenes kiszorításáról van szó, amire a piacon betöltött domináns szerep ad lehetőséget. Az ilyen eljárás kizárja vagy korlátozza a gazdasági versenyt. Ezt próbálják ellensúlyozni a monopolellenes előírások. Jogrendünkben a gazdasági versenyt a 63/1991-es számú törvény védi, amely három területre összpontosít: a kartellszerződésekre, a vállalatösszevonásokra (fúziók) és a monopol- vagy domináns piaci helyzetre. A törvény végrehajtása felett a Monopolellenes Hivatal őrködik. A versenyjog része a tisztességtelen versenyt tiltó jogi előírás is. Tisztességtelen verseny például a mások jó hírén és eredményein való élősködés, a sikeres termékek lemásolása, a konkurens cégek jó hírének rontása, a félrevezető reklám, a megvesztegetés, az üzleti titok megsértése, a környezetvédelem károsítása, a fogyasztó megkárosítása. A tisztességtelen verseny meggátolását a Kereskedelmi Törvénykönyv 41-től 55-ig terjedő paragrafusai szolgálják. Tisztességtelen versenynek tekinthető a gazdaságban az, ami ellenkezik az erkölcsös versennyel, ami más szubjektumoknak, a fogyasztóknak kárt okoz, vagy másféle módon megszegi a fentebb említett normákat. A tisztességtelen verseny elleni jogvédelem alapja a) a tisztességtelen verseny megtárgyalásától való tartózkodás joga, b) a tisztességtelen verseny nyomán kialakult helyzet megszüntetésének joga, c) a megfelelő elégtételhez való jog. d) kártérítéshez való jog, e) jogtalanul szerzett vagyon kiadatásához való jog, f) az ítélet nyilvánosságra hozatalának joga. Legalábbis az amerikai T. C. Mark szerint. Csak néhány alapvető szabályt kell betartanunk vállalkozásainkban. Kérdés, hogy képesek vagyunk-e rá? ELSŐ ALAPELV- Értékesíts, mert az eladás a legfontosabb.- Igyekezz eladni, még mielőtt megvennéd.- A lehető legmagasabb árat kérd.- Csak akkor mondhatod, hogy jól eladtál valamit, ha a pénz már a zsebedben van.- A fontos és megbízható megrendelő érdekében ne habozz bármit megtenni.- Inkasszálj előre - akár inkább kevesebbet, csak mielőbb. A forgatott pénz új pénzt terem. MÁSODIK ALAPELV- Olyan drágán árulj, amennyire csak lehet.- Ne habozz olyan magasra emelni az árakat, amennyit a piac még képes elfogadni.- A lehető legalacsonyabbra csökkentsd a költségeket, alkudj.- A költségek minden részletét külön elemezd. HARMADIK ALAPELV- A minimálisra szorítsd le a költségeket.- Nemcsak a költség kiadás, de az adósság is.- Sok pénzügyi megterhelést rejt az aktívum rovat, és ezek növelik a költségeidet.-A számlatételeket az éppen esedékes üzletekig vagy termelésig kell részletezni.- Az aktívumot is passzívumnak tartsd. NEGYEDIK ALAPELV- Bízz partnereidben és cégükben.- Ismerd meg ügyfeleidet, a cégeket ugyanúgy, mint az embereket.- A főnök sohasem veszítheti el a kapcsolatot a megrendelőkkel.- Kínálj kiegészítő szolgáltatásokat és keress rajtuk. ÖTÖDIK ALAPELV- Törődj alkalmazottaiddal.-Győzd meg őket arról, hogy együttműködök.- Ne habozz jutalmazni a teljesítményt.- A nyereséget oszd el igazságosan, egyenlően.- Tanítsd meg a beosztottjaidat gazdaságosan gondolkodni. HATODIK ALAPELV- Biztosíts magadnak bevételi forrást.- Biztosíts magadnak szállítót.- Kerüld a fölösleges költségeket. HETEDIK ALAPELV- Az üzletmenetnek úgy kell változnia, ahogy a körülmények változnak.- A cég növekedése nem garantálja a nyereség növekedését.- Főnökként mindig meg kell mutatnod az egész cégnek az előre vezető utat. NYOLCADIK ALAPELV- Ismerd meg jól az előírásokat.- Használd ki őket. Talán még egy másik amerikai, B Franklin mondása kívánkozik a fentiek után: A türelmes eléri azt, amire vágyik. TÓZSOETANODA 7. ÉRTÉKPAPÍROK ADÁSVÉTELE Értékpapírt csak a tőzsdei kereskedésre jogosult személyek és cégek vásárolhatnak vagy adhatnak el. Ügyfeleiktől a megrendeléseket speciális nyomtatványon kapják, melyen fel kell tüntetni a művelet fajtáját (eladás vagy vétel), az értékpapírt, a kért mennyiséget, az árfolyamlimitet (a legalacsonyabb eladási és legmagasabb vételárat), a megrendelés aktualitásának időtartamát és az átadás formáját. Ha az értékpapírok különböző típusúak, a megrendelés az erre vonatkozó adatokat is tartalmazza. Ha az ügyfél nem kívánja limitálni az árfolyamot, akkor a megrendelésben a vételnél a „legjobban“ kifejezést írja. Ha a szóban forgó részvényekkel más tőzsdén is kereskednek, azt is oda írhatják, melyik tőzsdén kell lebonyolítani az üzletet. Az általános kereskedelmi feltételek értelmében a német tőzsdék 1968-ban „gentleman“ egyezséget kötöttek, hogy részvényekkel csak tőzsdén fognak kereskedni. Más értékpapírok esetében azonban az üzletek nem kötendők a tőzsdéhez, tehát a tőzsdén kívül is lebonyolíthatják. Ha az értékpapírokat jegyzik a tőzsdén és hivatalos árfolyamuk van, akkor az ügyfél joga, hogy a részvényt a megrendelés szerint ezen az áron vehesse meg vagy adja el. Az ügyfelek a megrendelést a tőzsdén kereskedő intézményekkel - hitelintézetekkel - legtöbbször telefonon közük vagy távírón küldik el. Ez a gyakori hibák miatt bizonyos problémát jelenthet. Ezért az ügyfelek és a tőzsdei cégek között bizonyos szokások alakultak ki. Telefonos megrendelés esetén a tisztviselő azonnal köteles szóban megismételni a megrendelést, és utána írásban visszaigazolni, amennyiben az üzletet még aznap nem kötöttek meg. A hitelintézet kereskedelmi képviselője személyesen tolmácsolja a tőzsdén működő alkusznak vagy az árfolyamügynöknek (makrelnek) a megrendelést. Amikor az árfolyamügynök kihirdeti a szóban forgó értékpapírok árfolyamát a tőzsdén, a közvetítő vagy az alkusz az előírt módon (tőzsdei nyelven vagy mutogatással) jelzi a vétel vagy az eladás iránti érdeklődését. Ha ezt a jelzést az árfolyamügynök is megismétli, akkor az üzletet megkötötték. A távíró és a telefon feltalálásáig a tőzsdei ügyfelek szóban tájékoztatták az alkuszokat vásárlási vagy eladási szándékaikról, és azok közvetlenül egymás között keresték a megfelelő partnert. A telefon és a távíró bevezetésével lehetővé vált, hogy segítségükkel bonyolítsák le a megrendeléseket. Ez nagyban megkönnyítette és meggyorsította az ügyintézést. Az alkuszoknak még mindig a tőzsdén kellett lenniük, de a megrendelőknek már nem. A visszajelzést az alkuszok már telefonon intézik. A következő fejlődési szakasz az árfolyamok monitorozásának lehetősége. Az ügyfelek telefonon vagy távírón rendelik meg az értékpapírokat a közvetítő cégnél, amely a tőzsdén székel, a tőzsdére csak a képviselőit küldi. Az ügyfél közvetlenül is fordulhat ezekhez a képviselőkhöz. A modern számítógépek alkalmazásával a tőzsdén lehetővé vált az ügyfelek és az alkuszok tájékoztatása, mi több, a fizetéseket is egyszerűsítették (clearing). Az alkuszok szerepe azokon a tőzsdéken érintetlen maradt, és a számítgógépek csak segítik munkájukat. A fejlődés eddigi utolsó szakaszában az alkuszok szerepét már teljesen a számítógépek veszik át, a közvetítő cégektől kapott információk alapján képes megtalálni és megkötni az üzletet is. A közvetítő cég utasítására a számítógép a clearing-mű- veletet is végrehajtja. A HIVATALOS ÁRFOLYAM MEGHATÁROZÁSA A hivatalos kereskedelem a tőzsdén kétféleképpen folyik. Van egységes áron megkötött üzlet, és folyamatosan jegyzett árfolyamon kötött üzlet. A német tőzsdén a közvetítők mindkét formát közvetítik. Az egységáron folyó üzletkötés során olyan értékpapírokkal kereskednek, amelyek értéke nem halad meg egy bizonyos összeget, tehát a forgalom nagysága nem követeli meg, hogy az árfolyamokat mindig újra meghatározzák. Elég naponta egyszer. A hivatalos árfolyam meghatározásához a tőzsdei közvetítőnek a törvény szerint kell eljárnia, és árfolyamokat kell meghatároznia a tőzsdei üzletmenetnek megfelelően. Az árfolyamoknak lehetővé kell tenniük a legnagyobb számú megrendelés kielégítését, az ún. legnagyobb forgalom elvének érvényesítését. A közvetítők a tőzsderészvényesek képviselőitől kapott első megrendelést, másodszor a saját megrendelőik ajánlatait, végül a független alkuszok megrendeléseit veszik alapul. Az egyéves piacon a közvetítő, akire a piacot bízták, fokozatosan kiáltja ki az értékpapírok árfolyamát. A kikiáltást meghatározott időpontban kezdik, és eddig az időpontig adhatók át a megrendelések. A közvetítő (makrel) is csak eddig az időpontig fogadhatja el a vételi és eladási megrendeléseket. * á *
