Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-04-11 / 14. szám

BUBIÉIIG Mindennap lazítani, pihenni kell szabadulni depressziós gondolatai­tól, azonnal át kell váltani olyan kellemes gondolatokra, amelyek po­zitív érzéseket váltanak ki. Ezért feltétlenül szükséges emlé­kezetünkben tartani két-három olyan kellemes „gondolatot“, ame­lyek pozitív érzéseket váltanak ki bennünk, jobb kedvre hangolnak. Ezeket azonnal fel kell használni a negatív érzések kiszorítására. Eleinte a pozitív érzéseket kiváltó A régi görögök számos istent tisz­teltek. Volt köztük olyan is, akinek a gyógyítás volt a feladata. Aszklé- piosznak hívták. Az ókor híres orvo­sa, Hippokratész pedig az Égei-ten- gerben lévő Kos szigetről szárma­zott. A népi fantázia azonban kitalálta azt is, hogy a gyógyítás istenének két lánya volt, természetesen ezek is istennők voltak, akik apjuknak se­gédkeztek a betegek gyógyításá­ban. Az emberek az ó nevükkel jelölték mindazt, ami a szenvedő betegeken segített. Mi is gyakran panáceának nevezzük a mindent gyógyító csodaszereket. Közben nem is sejtjük, hogy ez a szó ógörög istennő neve. Aszkléptosz másik lá­nyát Higieiának hívták. Az ö küldeté­se az volt, hogy őrködjön az embe­rek egészsége felett, hogy megvéd­je őket a betegségektől. Az emberek nagyon régen, még időszámításunk előtt rájöttek arra, hogy a gyógyászatban két fő irány­nak kell érvényesülnie. Az első fel­adata a betegek gyógyítása, a másik pedig az egészség megőrzése felett őrködik. A gyógyászat ezen másik ágazatát, amely Hígieia istennő ha­táskörébe tartozott, ma higiéniának nevezzük. A LELKI HIGIÉNIA ÚTVESZTŐJE A fizikai, testi higiénia szabályait jól ismerjük, hiszen ezek segítenek megőrizni testünk egészségét. Tud­juk, hogyan kell helyesen étkezni, tisztálkodni, edzeni testünket. Azon­ban a lelki higiénia területén még úgy tévelygőnk, mint az erdőben. Pedig jól tudjuk, hogy stresszel teli világunkban épp a pszichikai egész­ség, idegrendszerünk jó állapota igényel különös figyelmet. Sajnos meg kell állapítani, hogy a túlterhelt idegmunka következtében egyre nö­vekszik a pszichikai megbetegedé­sek száma. Ennek következménye a sok magas vérnyomásban szen­vedő ember, valamint az olyan meg­betegedések, mint az angina pecto­ris, infarktus, agyvérzés, gyomorfe­kély, asztma, cukorbaj stb. Az utcán összetalálkozunk isme­rősünkkel. Szeme bánatos, termete megroskadt. Amikor megtudjuk, hogy valami munkahelyi konfliktus az, ami agyát egészen leköti, együtt­érzően megvigasztaljuk: „Fütyülj rá! Felejtsd el! Rá se ránts!" A tanács kitűnő, csak az a baj, hogy igen nehéz megvalósítani. Az agyból a mély érzéseket nem lehet olyan könnyen kiszórni, mint zsebünkből a felesleges papírokat. Sajnos, agyunk igen sokáig képes megőrizni idegsejtjei mélyén a gyötrődést. Ezért hiába próbáljuk kiszellóztetni agyunkat, ez nem megy. Próbáljuk meg agyunkból kellemes gondola­tokkal kiszorítani a bánatosakat. Ezeket a megnyugtató gondolatokat addig kell tudatunkban tartani, míg azok uralkodóvá, meghatározóvá nem válnak. A súlyos érzések kiszo­rítása nem könnyű feladat, de nélkü­lözhetetlen módszer. Ezért agyunkat fel kell készíteni rá. LELKI ELSŐSEGÉLY Valami történt, tudatunkra súlyos csapást mért valamilyen szeren­csétlenség, bánat, vagy nagy igaz­ságtalanság. Mit tesznek ilyenkor a legtöbben? Emésztik magukat, gyötrődnek. Néha magányosan, azonban gyakran együttérzést ke­resve elpanaszolják bánatukat kö­zeli hozzátartozóiknak, kollégáik­nak. Éjszaka képtelenek aludni, mi­vel gondolatban újra és újra minden részletében átgondolják a történte­ket. Az ilyesmi nemcsak felesleges, de kimondottan káros is. Ily módon az ember egyre mélyebbre merül a negatív emóciókba, gyötrődik és tartósítja ezt az állapotot. Képzeljük el, hogy tűzbe estünk, de ahelyett, hogy megpróbálnánk menekülni a lángokból, elkezdünk mozdulatla­DIVAT AMERIKÁBAN A napló - lelki balzsam Az Egyesült Államokban megállapították, hogy a naplóírás igen hatásos pszichoterápiái módszer. Különböző korú emberek írják meg legtitkosabb vágyaikat, gondolataikat naplójukban. Ez az izgalmas és felszabadító vallomás azonban kezdetben bizonyos nehézségekkel jár. Ezért naplóíró tanfolyamokat rendeznek, ahol szakemberek bevezetik az érdeklődőket az önvallomások e módszerének titkaiba. A naplóírás egyik fő népszerűsítője és hive Joyce Chapman kaliforniai pszichológusnő, aki Journaling for Joy (írással a boldogságért) címmel irt könyvet. „Eleinte nekem is voltak gátlásaim, képtelen voltam leírni egyetlen sort is. - emlékezik a szerző. - Amikor ezeket sikerült legyőznöm, hihetetlen változások történtek életemben.“ Két évtizedes pedagógusi tevékenység után részt vett egy naplóirás-tanfolyamon. „Azóta bevallom naplómnak minden kételyemet, kellemetlenségemet és hibámat. Sokkal kiegyensúlyo­zottabb, nyugodtabb vagyok.“ Joyce elhatározta, hogy abbahagyja pedagógusi tevékenységét és új hobbijának szenteli minden idejét. A négy gyerek mamája sikeresen elvé­gezte pszichológiai tanulmányait. „Aki naplót kezd írni, kezdetben a gátlások okozzák a legnagyobb problémát“ - állapítja meg. - „Ezért hallgatóimnak először fogalmazási feladatokat adok. ilyen témakörökben: Minek örülök az életben? Ilyesmi megírásához nem szükséges írói talentum. Jelentősége abban van, hogy feltárjuk egyéniségünk eddig kevéssé ismert területeit.“ A fogalmazó egyre nyíltabban ír arról, hogy mit szeretne tenni, de különféle okok gátolják ebben. „Már ezekkel a vallomásokkal közelebb kerül az illető saját magához" — hangsúlyozza Joyce Chapman. A naplóírás nem mindig kellemes. Sok kezdőnek az az érzése, hogy belefullad a negativ élményekbe, gondolatokba. „Túl kell jutni ezen a kezdeti szakaszon.“ „Leltárt kell készíteni a múltról, hogy eljusson a pozitív kilátásokig, hogy a jövőbe tekintsen." Minden naplóírónak ajánlatos megjegyezni a következőket: Nem lénye­ges, hogy a partnerrel történt fájdalmas válásról van-e szó, vagy elérhetetlen célokról. A feljegyzéseket egy bizonyos idő múltán el kell olvasni és át kell értékelni, át kell dolgozni. Naplóirás közben mindig fel kell tenni a kérdést: Hogyan változtathatnám meg a velem kapcsolatos kellemetlen helyzetet és hogyan lehetnék sikeres? Joyce Chapman a következőket ajánlja a jó naplóiráshoz: • Bizonyos témáról kell imi. A napi élmények, történések, érzések helyett ilyen kérdésekre kell válaszolni: Olyan az életem, amilyennek szeretném? Ha nem, miért? Mi gátol abban, hogy megváltoztassam? • Ajánlatos párbeszédes formában írni. Objektívebb nézetekre jutunk a pillanatnyilag bonyolult helyzetekben. • Jegyezzük fel álmainkat, lehetőleg nyomban ébredés után. Szinte hihetetlen mennyi értékes ismerethez jutunk tudat alatti világunkról. (A Freundin nyomán) nul panaszkodni anól, hogy milyen szörnyű az, amit érzünk. De hogyan lehet megszüntetni az agy és az egész szervezet ezen súlyos állapotát? Hogyan érjük el, hogy felülkerekedjenek a pozitív ér­zések? A súlyos esemény után azonnal mély lélegzetet kell venni, egyúttal megfeszítjük izmainkat, összeszorítjuk öklünket, kinyújtjuk kezünket, lábunkat, fejünket vállunk közé húzzuk, behunyjuk szemünket, összeszoritjuk fogunkat, ajkunkat. Ilyen állapotban két-három másod­percig tartsuk vissza lélegzetünket. Ezután egyetlen pillanat leforgása alatt lazítsuk fel minden izmunkat és lassan fújjuk ki magunkat. Néha ele­gendő öt-hétperces procedúra, ami azt jelenti, hogy a leírtakat meg kell ismételni kétszer-háromszor. Ez az azonnali beavatkozás segít levezetni a rendkívüli feszültséget, amely megtámadta agyunkat. Ha gyakorlatunk van benne, önszug- gesztióval álmosságot idézünk elő. Ilyen állapotban az agy rendkívül fogékony az információkra. Amint az agy kezd megnyugodni, kezd meg­Méry Gábor felvétele gondolatok elillannak, mivel a nega­tiv érzések hihetetlen szívóssággal, kitartással védekeznek. így sem ma­rad más hátra, mint újra és újra felidézni a szép emlékeket, gondola­tokat. Néhány perc múlva érezni fogjuk, hogy egyre jobban befészke­lik magukat agyunkba, mig végül teljesen kitöltik tudatunkat. fontos az Önszabályozás Bizonyára sokan felteszik a kér­dést: Pszichikai sokk esetén nem lenne egyszerűbb bevenni egy ideg­csillapítót? Természetesen, ez néha elkerülhetetlen is. Azonban kizáró­lag a gyógyszerekre támaszkodni kilátástalan út. Gyógyszerekkel se­gíthetünk magunkon egy-két napig, egy hétig, esetleg egy hónapig, de egy egész életen át nem. Sokk esetén egyáltalán nem ajánlatos egyik cigarettáról a másik­ra gyújtani, vagy „alkoholba fojtani“ bánatunkat. A nikotin a sejtek izga­tásával csupán pillanatnyi megnyug­vást kelthet, az alkohol pedig tovább mélyíti a pszichikai válságot, ame­lyet az ember tompítani akart. A szo­morú embert az alkohol még jobban elkeseríti. Ezért oly fontos a pszichi­kai önreguláció. Említettük már a pszichikai higié­nia két alapszabályát. Először is a fellazított izmok segítségével a le­hető leggyorsabban meg kell szaba­dulni a pszichikai sokk által előidé­zett feszültségtől. Másodszor: meg- nyugvó tudatunkat nyomban fel kell tölteni olyan gondolatokkal, amelyek pozitív érzéseket váltanak ki ben­nünk. A pszichohigéniának azonban van még egy harmadik szabálya is: tudni kell lazítani, pihenni. MIT TEGYÜNK, HA FÁRADTAK VAGYUNK? Egyes emberek, ha nehézségek­be ütköznek, vagy fáradtságot érez­nek, összeszorítják fogukat és erő­nek erejével aktivizálják akaraterejü­ket, akár olyan izgatószerekkel is, mint a kávé, tea, vagy tabletták. Röviden, tekintet nélkül a fáradtság­ra, minden eszközt felhasználva folytatják a munkát. így a fáradtság kimerültséghez, túlterheltséghez ve­zet, amely azon kívül, hogy nemkí­vánatos dolog, betegséget idézhet elő. Ugyanis a fáradtság elleni harc­ban, annak legyőzésében a szerve­zet mozgósítja tartalékeróit, aktivi­zálja potenciáját. De csupán bizo­nyos határokon belül! Ugyanis mind­eddig még nem sikerült meghatá­rozni azokat az objektív kritériumo­kat, amelyek tudtunkra adnánk: Megállj! Elég! Pihenj meg! Ezért mindenkinek ismernie kell saját munkabírását. Általános kritérium: hogyha az ember nehéz munka után éjszaka jól alszik és reggel frissen ébred, az azt jelenti, előző nap nem fáradt el túl­ságosan. Előfordul azonban, hogy bizonyos problémák miatt rosszul alszik, reggel fáradtan ébred, ami a túlfeszített munka jele. Hogyan pihenhetünk a leg­jobban? Egyesek zenét hallgatnak, mások pingpongoznak. Azonban leghatá­sosabb az alvás, vagy szundikálás. Ha munkahelyen erre nincs lehető­ség, a széken is elszunnyadhatunk. Először lazítsuk izmainkat és gon­doljunk valami kellemes, megnyug­tató dologra. Elegendő 5-30 percnyi szundítás. Ha erre nincs lehetőség munka közben, legalább kis pihenő- szüneteket tartsunk. Ezek jót tesz­nek a legváratlanabbul ránk zúduló nehéz helyzetekben is. (A Alekszejev tanulmánya nyomán: sz) Ha négy perc alatt megtalálja a két rajz közötti huszonöt apró eltérést, gratulálunk szemfülességéhez. (Megfejtés a 2. oldalon.) A nyugodt és kellemes légkör a munkahelyen legalább olyan fontos, mint a jó kereset és előbbre jutás a ranglétrán. Sok vállalat ezért arra törekszik, hogy jó munkafeltételeket teremtsen alkalmazot­tainak. A jó munkahelyi hangulat, kellemes légkör kialakításához azonban ön is hozzájárulhat. Hogyan jön ki munkatársaival? Az együttműködés ugyanis próbára teszi az embert: feltárja az idegenkedést, ellentéte­ket, vagy közelebb hozza egymáshoz az embereket Szívesen jár munkába? Vagy viszket a bőre, hacsak rágondol? Igennel és nemmel válaszoljon tesztünk kérdéseire. Ne felejtse el, hogy naponta több időt tölt munkatársaival, mint partnerével. 1. Ismeri kollégái magánéletét? (Család, barátok, hobbi) 2. Gyakran eljár kollégáival ebédre? 3. Munkájával kapcsolatban megbízható információkat kap mun­katársaitól? 4. Gyakran megbeszélik munkatársaival a feladatokat? 5. Ha felgyülemlik a munka, segítenek egymásnak? 6. Munkatársaival tervezik a szabadságot? 7. A munkahelyi konfliktusokat kizárólag kollégiális alapon ren­dezik? 8. Munkatársaival beszélgethet problémáiról anélkül, hogy ki lenne téve rosszindulatú pletykáknak? ÉRTÉKELÉS Ha négy kérdésnél kevesebbre válaszolt igennel, változtasson kol­légáihoz fűződő viszonyán. Néhány jó tanács: • A munkatársak közötti kommu­nikációt megnehezíti, ha nagy a kor­különbség. A kölcsönös bizalmat­lanságot például úgy is fel lehet számolni, ha megkérik idősebb kol­légájukat, hogy segítsen tapasztala­taival bizonyos problémák megoldá­sában. Jobban megismerik egymást és kialakítják a kölcsönös megbe­csülést. • Az őszinte dicséret javítja az emberi kapcsolatokat. Figyelje, hogyan értékelik munkáját kollégái, * igyekezzen megszerezni a vélemé­nyek minél szélesebb skáláját. • Ne csatlakozzon ahhoz az előítélethez, hogy a munkahelyen nem kell meg­ünnepelni a munkatársak születés­napját, névnapját. Ezzel eleve kire­keszti magát a kollektívából • A munkahelyen az őszinteség és a bizalom is segíti a jó légkör kialakí­tását. Ha valami ellen kifogása van, nyugodtan beszéljen róla. (A Freundin nyomán) % 10 1993. IV. 1 nrrTTm !*rTm rmiKtt' i ■ l-

Next

/
Thumbnails
Contents