Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-01-17 / 2. szám

1993. I. 17 A FALUSI VENDÉGLÁTÁSBAN RÉSZT VEVŐ PARASZTHÁZAKBAN SAJTGOMBÓC-SPECIAUTÁSSAL FOGADJÁK AZ ÜDÜLŐ VENDÉ­GEKET. A legnevezetesebbek közé tartozik a Bodeni-tó partján fek­vő Bregenzben július végétől augusztus végéig megrende­zésre kerülő bregenzi fesztivál. A világ legnagyobb tóra épült víziszínpadán, a szabadtéren 260 ezren gyönyörködtek Bizet Carmenjében. 1993-ben Verdi Nabuccoja lesz a szenzáció. Bregenzböl húsz perc a né­met határ. Hajóval is utazhatunk Németországba, Svájcba. Zü­rich mindössze 120 kilométer, Innsbruck 200, de ugyanennyire van München és Milánó. Vorarl­berg a nagy vándorlások ke- resztútján fekszik. Tréfásan mondta Wilfred Brechtold, Feld­kirch polgármestere, hogy ez Ausztria legnyugatibb, de egy­ben Svájc legkeletibb városa is. Mentalitásuk inkább a svájciak­hoz köti őket, sokan járnak át naponta dolgozni a két nyugati szomszédba: Liechtensteinbe és Svájcba. Itt mindent elkövetnek azért, hogy lebontsák a határokat. A Bodeni-tavat például 120 kilo­méteres kerékpárút övezi. A „drótszamárral“ - Ingrid Wa- hinger a feldkirchi idegenforgal­mi irodában így nevezte a min­denütt olcsón bérelhető kerék­párokat - könnyen bejárhatjuk a vidéket, átkerekezhetünk a szomszédos országba is. Aki vonattal, busszal szeretné be­járni a régiót - amelybe a határ­menti svájci, német városok, de a tiroli Arlberg is beletartozik, az egész család számára egy napra 90, vagy 150 schilling. Autóval, busszal, vonattal vagy „drótszamárral“ érdemes bejárni a vendégszerető Vorarl- berget! BIZAU - A TÉLI VORARLBERG EGYIK FALUCSKÁJA KLEINWAL SERTAL, AZ EGYIK LEGSZEBB TÉLI ÜDÜLŐKÖZPONT. AZ ITT TALÁLHATÓ NÉGY FALU 1100-1244 MÉTER MAGASSÁGBAN FEKSZIK, AHONNAN 36 SÍFELVONÓ 2143 MÉTER MAGASSÁGIG VISZI A TURISTÁKAT. A falusi turizmusban bizo­nyosan Ausztria jár az élen a vi­lágon - érdemes hát tanulni tő­lük. Persze, a turista nem tanul­ni jön ide, a csodálatos alpesi tájakra, hanem pihenni, kikap­csolódni a füstös városi roha­násból, jó levegőt szívni, kirán­tuk a virágerkélyes alpesi háza­kat, a csodálatos villákat, majd az utcai telefonfülkéket - inkább városban éreztük magunkat! Képzeljük el: három telefonfülke egy hegyi faluban a parkoló­helynél. Mindegyik nemzetközi automata távhívással. És az egyik fülke a mozgássérültek ré­szére: tolókocsival bemehetnek a fülkébe, az alacsonyra szerelt telefonkészülékhez. Hubert Vallaster, a helyi ide­genforgalmi hivatal vezetője- mert ez is van Bartholomá- bergben, érdemes fenntartani az 1300 vendégágyhoz, az évi százezres vendégéjszakához- tájékoztatott:- Itt már csupán a lakosság három százaléka folytatja a ha­gyományos paraszti életet. A többség szobakiadásból, ide­genforgalomból él. De az egész lakosság, s természetesen az idegenforgalom számára is fon­tos, hogy ez az alpesi táj ápolt kultúrföld maradjon, hogy a le­gelők füvét lekaszálják, hogy te­henek, birkák legeljék le a füvet. Ezért a parasztok pénzt kapnak a legelők karbantartásáért, az állattartásért. (Ausztriában erre négy kategóriát állítottak fel, Bartholomáberg a hármasba tartozik.) Tehát az állam külön fizet, vagy kedvezményt ad az alpesi legeltetésért! Azért, hogy Sebes Tibor riportja dúlni. Ezt az igényt igyekeznek kielégíteni a vorarlbergi falvak­ban is. A mezőgazdaság egyre kevesebb embernek ad megél­hetést - jó kiegészítő az idegen- forgalom: a kiadó szobák (Frem­denzimmer), az egy-két hétre bérelhető házak, vagy lakások (Apartman), sót a hegyi juhász­szállások jövedelme. A Dünser család éppen húsz éve foglalkozik vendégfogadás­sal. öt kiadó szobájukban tíz vendéget fogadnak. Christi, a háziasszony intézi az ügyeket, Armin, a férje főként a gazdálko­dással tölti napjait. Csak állatte­nyésztéssel foglalkoznak a 11 hektár saját földjükön és a bé­relt négy hektáron. Ez mind le­gelő a 800 méteres magasságba nyúló hegyoldalakon. Tizenkét tehenet és ugyanennyi borjút, meg néhány sertést tartanak. Négy gyerekük közül a két leg­nagyobb a tizenkilenc éves gép­lakatos fiú és a még iskolába járó tizenhat éves lány. A gyere­kek idegen nyelveket tanulnak, így az angolul és franciául be­INFORMÁCIÓS ANYAGOT KÉRHETÜNK POSTÁN AZ AUSZTRIAI FALUSI ÜDÜLÉSHEZ: Landesverband für Tourismus Römerstrasse 7 A - 6901 BREGENZ Österreich Verkehrsverein Feldkirch Herrengasse 12 A - 6800 FELDKIRCH Österreich FALUSI ÜDÜLÉS AUSZTRIÁBAN kérnek naponta személyenként. A programról, amelyben a gyalogtúráktól a városi kirán­dulásokig sok minden szerepel, az idegenforgalmi hivatal gon­doskodik. Ök szerveznek hét­főn, szerdán és pénteken kirán­dulást a gyerekeknek. Mivel Au- ban összesen 1450 vendég­ágyat számolnak, mindig akad­nak jelentkezők a programokra. A vendégágyak „megtöltésé­ben“ Vorarlberg idegenforgalmi hivatalai is segítenek. Az Urlaub um Bauernhof (üdülés paraszt­házban) nevű évente kiadásra kerülő többnyelvű színes füzet­ben például Dünserék házának képe is látható a legfontosabb adatokkal. Mert reklám, pros­pektus nélkül ki tudna arról Né­metországban, Hollandiában és máshol Európában, hogy taka­ros parasztházakban üdülhet­nek - gyerekekkel is - viszony­lag olcsón?! A városlakó gyere­kek itt ismerkedhetnek a csodá­latos hegyi tájakkal, a paraszti élettel, a háziállatokkal. Télen síelhetnek, ródlizhatnak. Az állam fizet a kaszálásért Felkapaszkodtunk autónkkal egy magasabban fekvő faluba, a kétezer lakosú Bartholomá- bergbe is. Bludenzből merede­ken kacskaringózik az aszfalto­zott út az 1100 méter magasan fekvő faluba. De amikor meglát­a turista ápolt tájat, legelésző állatokat lásson... Mint a legtöbb faluban, itt is találunk hegyi pásztorszállást, bepillanthatunk a sajtkészítö gazdákhoz. De Bartholomáberg külön nevezetessége a barokk oltáráról hires zarándoktemp­lom, az egykori vas- és ezüstbá­nya és a környéken található különleges kövezetek. Bartholo- mábergben is kaphatunk szál­lást magánházban már 120-140 schillingért. Au és Bartholomáberg csak két kis alpesi falu. Lakosaikat a turizmus tartja el. Ausztria leg­nyugatibb tartományában, a 336 ezer lakosú Vorarlbergben összesen 17 500 ember él köz­vetlenül a turizmusból. Egy év alatt nyolcmillió turistaéjszakát számoltak! Mindezt Doris Rinke, a Vorarl­bergi Idegenforgalmi Szövetség igazgatóhelyettese mondja.- A szállodákat, parasztháza­kat és a kempingeket is beleszá­mítva, hetvenötezer vendég­ágyunk van Vorarlbergben és nálunk a legmagasabb az egy lakosra jutó bevétel a turizmus­ból. Tavaly 17,6 milliárd schil­ling! Pedig tíz éve nem növeke­dett a vendégágyak száma. A szolgáltatások színvonalát igyekszünk emelni és egyre több szórakoztató programot kí­nálunk, 1200 kulturális rendez­vény szerepel programunkban. Jövedelem­kiegészítés Kerékpárút a Bodeni-tó körül szélő külföldieket is ki tudják szolgálni. Üdülés parasztházban- Vendégeink háromnegyed része német, a többi francia, holland és belga - mondja Christi Dünser. - Sokan vissza­térő vendégek, akik megkedvel­ték a Bregenzi erdők nyugalmát, de innen jó úton tizenöt-húsz perc alatt elérik a közeli váro­sokat.- Mivel kínálja a vendégeit?- A szobákat reggelivel adjuk ki. Kétféle kenyeret, vajat, sajtot, tojást, felvágottat szolgálunk fel a tejhez, kávéhoz. Vasárnap itt­hon sütöm a friss kenyeret, lát­hatják a vendégek is, akiknek egy-két alkalommal falusi házi kosztot készítek. A falusi vendéglátáshoz falu­si ételek tartoznak, szalonna, kolbász - hiszen ezért is pihen­nek sokan parasztházban, ahol egy kicsit falusi módon szeret­nének élni. A szállásért és a reg­geliért 145-170 schillinget Au - ez a neve a kis hegyi falunak, ahová Christiane Rhomberg, a Vorarlbergi Turis­taszövetség munkatársa elka­lauzol bennünket. Au - ez a szó „vízközeli tisztást“ jelent, tehát a hegyoldalra épült falucska in­nen kapta a nevét: a hegyekből tiszta vizet hozó patak közelébe települt jó néhány száz évvel ezelőtt. Dünserék négyszintes faburkolatú lakóháza is három­száz éves már. Amikor a fal menti padokon asztalhoz ülünk, igazi alpesi parasztházban érez­zük magunkat. Nem csupán a kézi hímzésű térítők, a tulipá­nos ablakok, sót a kemence lát­tán, hanem az asztalunkra került kisüsti pálinka és a szalonnás kenyér is ezt sugallja. ilasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents