Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-02-21 / 7. szám
Varasodásellenálló almák [ ___FAJTÁK TÁRSÍTÁSA I. Almaültetvényeinkben az egyik legveszélyesebb gombabetegség a varasodás (okozója a Venturia inaequalis nevű gomba). Leginkább hűvös, nyirkos tavaszon károsít. A fertőzött fiatal gyümölcsök a levelekhez hasonlóan fiatalon lehullanak, későbbi fertőzés után a gyümölcs foltos lesz, s torzulhat. A fertőzött fák legyengülnek, terméshozamuk rohamosan csökken. A nálunk elterjedt fajták esetében gyakran 8-10, sőt több alkalommal is permetezni kell a varasodás ellen, ami tetemes költségekkel jár. A rezisztens fajták termesztésével csökkenhet a vegyszeres növényvédelem szerepe, igaz ezek gyümölcse nem éri el a kívánt színvonalat, s a fogyasztói „divatot" sem tudják kellő gyorsasággal követni. Szerepük elsősorban a házikerti és a biotermesztésben van, ahol a gyümölcs íze, külleme valamelyest háttérbe szorulhat a rezisztencia előnyei mellett. A PRÍMA az első, 1970-ben elfogadott rezisztens fajta. Szép, mutatós, alapszíne sárga, 80 %-ban pirossal fedett. Közepes ízű. Szeptember elején érik, 1-2 hónapig tartható hútőházban. Érés előtt köny- nyen hullik. Fája erős növekedésű. A PRIAM őszi alma, szeptember elején, közepén érik. Kellemes, savas ízű. Gyümölcse szép, zöldessárga alapon 50 %-ban élénkpirossal csíkozott. Három hónapig tartható hűtőtárolóban. A FLORINA késő őszi, téli fajta. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagy, kissé lapított gömb alakú. A héj alapszíne sárgászöld, 70-90 %-ban csí- kozottan piros. A húsa fehérkrémszínű, kemény, lédús, édes-savanykás zamaté. Tavaszig jól tárolható. Termőképessége igen jó. Liszthar- matra kissé érzékeny. Fája erőteljes. Franciaországban bébiétel készítésre használják. Ma ez az egyik legelterjedtebb, legtöbbre értékelt rezisztens fajta. A LIBERTY szeptember közepén érő, késő őszi, kellemes, savanykás ízű. Túlkötődésre hajlamos, közepes méretű gyümölcse ekkor apró, egyébként közepes méretű. A héj piros, lilába hajló viaszos bevonattal. Gomba- és baktériumos betegségekkel szemben kiválóan ellenálló. Teljesen ellenáll a varasodásnak és a lisztharmatnak. Törzsfáját ez ideig (több mint 20 éve) nem permetezték Csapadékos években országos járványt okozhat az almavaraso- dás, ezért jó, ha a kórokozók átte- lelését megakadályozzuk gombaölő szerrel, s még nem találtak rajta fertőzést. Jól ellenáll az Erwinia fertőzésnek (a fás növények kéregszáradást okozó baktérium; a körténél, almánál hajtásszáradását és rákosodást idéz elő - a szerk.) is. A gyümölcs január- februárig jól tárolható. A FREEDOM téli alma, szeptember közepén-második felében érik. Kellemes, savanykás ízű. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagy. A héja sárgás-zöldes alapon, 70-80 %-ban szép piros fedószínú. Húsa kemény, lédús, márciusig jól tárolható. Hamar termőre fordul és igen bőven terem. A nálunk ismert gombabetegségekkel szemben jól ellenálló, de néhány ága lisztharmattól fertőződhet. Törzsfája fertőzött környezetben is Erwiniamentes maradt. A PINOVA termőképessége jó. Korán termőre fordul és az egyéves vesszőkön is jól terem. Gyümölcsmérete közepes. A héj sárgás alapon tűzpiros, halványuló fedőszínnei bontott. íze édes-savanykás, zamatos, kellemes. Normál tárolóban április végéig jól eltartható. Liszthar- matra, Erwiniára kissé érzékeny, a varasodással szemben toleráns. (rövidítve) Kertészet és Szőlészet A termelők nem kis része panaszkodik arra, hogy gyümölcsösükben évről évre nem érnek el megfelelő terméshozamot, vagy legalábbis nem olyat, amit szeretnének. Pedig állításuk szerint ennek érdekében mindent megtettek, megtesznek. A gyümölcsös talaja tápanyagban gazdag, az ültetést, a csemeték nevelését, gondozását, alakító metszését minden évben szakszerűen végezték, a növényvédelemre is nagy gondot fordítottak. Tehát a siker érdekében mindent megtettek, az eredménnyel mégsem elégedettek. Megállapíthatjuk, hogy ilyen esetekben a sikertelenségnek valószínűleg a fő oka az, hogy gyümölcsös telepítésekor a gyümölcsfajták társításának fontosságát alábecsülték vagy egyáltalán nem vették figyelembe. De mit is értünk a fajtatársításon? Ezen — nagyon leegyszerűsítve - a fajták vegyes ültetését és így a kedvező megporzás feltételeinek biztosítását értjük. Ha az egyes gyümölcsfajok esetében megfelelő fajtaválaszték áll rendelkezésünkre, akkor telepítésekor elsősorban az öntermékenyülő fajtákat részesítjük előnyben. Ezek a fajták ugyanis társítás nélkül is jól teremnek, termésbiztonságuk nagy. Az önmeddő fajtáknál ugyanis minden esetben követelmény a más fajtákkal való társítás. A fajtákat ebben az esetben úgy kell kiválasztani, hogy azok együtt virágozzanak és lehetőleg kölcsönösen megtermékenyítsék egymást. Ha ezek a követelmények nem biztosíthatók, más, jól termékenyítő fajták közbeiktatása is szükséges. Mit jelent az öntermékenyülő fajta? Öntermékenyülőknek tekintjük azokat a gyümölcsfajtákat, amelyek saját virágporukkal megporozva jól termékenyülnek, a gyümölcsükben csíraképes mag fejlődik. S mit értünk önmeddő fajta alatt? Önmeddő fajtáknak nevezzük azokat, amelyek saját, egyébként életképes virágporukkal nem termékenyülnek meg. Az ilyenek termésbiztonsága kizárólag megfelelő pollenadó fajták közbeültetésével érhető el. Gyakorlatilag önmeddő a cseresznye; öntermékenyülők a naspolya, az őszibarack (egyes fajták hímsterilek), a málna, szamóca (egyes fajtái hímsterilek). (Hímsterilitás esetén a pollen nem képes funkcióját - a megtermékenyítést — ellátni.) Vannak olyan gyümölcsfélék is- ilyen a dió, geszfenye, mogyoró -, amelyek virágaiban a hím és a női ivarszervek nem egyidejűleg válnak funkcióképessé, hanem különböző időpontokban érlelik be az ivarsejteket (ezt nevezi a szakirodalom di- chogámiának). Idegen meg porzásra szorulnak az alma, körte, mandula fajtái. A teljesen önmeddőtől az öntermékenyü- lőig, minden átmenet megtalálható a meggynél, szilvánál, kajszinál, köszméténél és a ribizkénél. (Folytatjuk) Miklós Dénes kertészmérnök Bötermö és korán virágzó fajta a Príma 1 Sajtszótár Rokfort: Csípős izű, penésszel márványszerüre erezett sajt. Állítólag egy franciaországi Roquefort nevű falu mellett nyájat legeltető pásztorgyereknek köszönhetjük, aki elbi- tangolt jószágai után futva, az ebédre szánt sajtját egy hűvös barlangban felejtette. Midőn pár nap múlva visszatért, ijedten látta, hogy kékeszöld penészerezék járta át a hószinű juhsajtot, rossz volt még nézni is. De hát olyan éhes volt, hogy belekóstolt így is, és azt tapasztalta, hogy sajtja a penésztől csak jobb lett. Maradékát megkóstoltatta egy arra tévedt szerzetessel, aki szintén felséges ízűnek találta és készíteni kezdte. Végül a terméknek akkora sikere lett, hogy 1411-ben „levédték“ és védik a nevét azóta is. így hát a magyar rokfortot márványsajtnak nevezik, a csehet nivának, a dániait da- nablunak. Stilton: Az azonos nevű angliai mezővárosról nevezték el, mivel az ottani fogadó tulajdonosa készítette először. Angliában nagyon népszerű. Trappista: Franciaországban, a Mayenne körzetben lévő Notre Dame de Port du Salut kolostorban kezdték gyártani a trappista szerzetesek. A boszniai Banja Lukán volt Mária csillaga nevű trappista kolostorból hozták be Magyarországra a múlt század végén. Zöldsajt: A szagos lóhere (Trigo- nella coerulea) porrá őrölt leveleitől más sajtoktól eltérő színt nyert, utánozhatatlan ízű termék. Németországban valósággal rajonganak érte; Magyarországon most kezd elterjedni. Füles Az élve született malacok megmaradását is több veszély fenyegeti. Az egyik ilyen, igen súlyos probléma az agyonnyomás. Ennek okát részben a kocában, részben a malacban kell keresni, de mindkét esetben a kocatartásra kell visszavezetni. Az egyiknél, amikor a pusztulás oka a malacban keresendő, gyenge ké- pességú a szopós állat, nem rendelkezik a menekülés ösztönével. Ezek a malacok általában alacsony vércu- korszinttel jönnek a világra. A másik oka a kocákban van; ha lábszerkezete laza, vagy éppen fájnak a végtagjai, illetve, ha az állat túl súlyos. Az ilyen kocát sokszor alig lehet felverni, hogy malacát kivegyük alóla. Ezzel szemben a jártatott, jó és ép lábszerkezetű koca, ha malacára fekszik, szinte felpattan, ha visítani hallja azt. Gyakran tapasztaljuk, hogy az el- lést követően három napig jól tejelő koca tejtermelése hirtelen csökkenni kezd. Ennek az az oka, hogy az anyaállat nem veszi fel azt a takarmány- és vízmennyiséget, amely a tejelés energiahátterét biztosítaná. A kocák a vemhesség alatt 2-3 kg takarmányt vesznek fel, gyomor-bélrendszerük ehhez a takarmánytömeghez alkalmazkodik, s ez lehetetlenné teszi, hogy az eilest követően gyorsan a tejeléshez szükséges napi 5-6 kg takarmány befogadására átálljon. A leírt esetekben sem a koca, sem pedig a malac nem betegszik meg, mégis - a helytelen tartás és takarmányozás következtében - jelentős a malacelhullás. Csiba László häzunk wm KISSZÓTÁR A almavarasodás lisztharmat lisztharmatgombák naspolya fajta öntermékenyítés önbeporzás rezisztens faj- chrastovitosf jab(k- múcnatka- múcnatky pravé- mispula- odroda (bot.), plemeno (zool.)- samooplodnenie- samoopelenie- rezistentny druh GAZDASÁGI ÁLLATAINK VISELKEDÉSE A szarvasmarha A jó közérzetet az állat viselkedéséből, főként termeléséből ítélhetjük meg. A nagy termelékenységű (intenzív) állatok a környezetre élénkebben reagálnak, minden tekintetben igényesebbek és ez a termelésűk ingadozásában is megnyilvánul. A tehenek a nap 24 órájából 40-50 százalékot, a lekötéses istállóban körülbelül 70 százalékot, tehát 9-13 órát, fekve töltenek. Ezt az időt a jó tejtermelés érdekében biztosítani kell számukra. Több pihenés több tejjel párosul! Evésre 4-5 órát, a kérődzésre 30 százalék időt fordítanak. A hosszabb kérődzés előnyös a tejtermelésre; a tömegtakarmány etetésekor a vályúból 4-6 alkalommal isznak, az önitatóból 60-70-szer. A kötetlen tartás az egyéni gazdálkodóknál is terjedőben van. Az egyedek között ebben az esetben rangsor alakul ki. A rangsorban elöl álló elveri az etetőhelyról a gyengébbeket. Akkor is zavarják társaikat, ha már jóllaktak. Ennek megelőzésére jó, ha az etetés idejére lekötjük az állatokat. Ha az állatok állandóan legelőn vannak, a nappali időszakra esik a legelés 70-90 százaléka. Egyes fajták között különbségek vannak. A hegyi- tarka például hosszabb ideig legel, mint a lapály. A legelési idő a fű mennyiségével függ össze. A tejelő tehenek 10-16 C- fokon érzik a legjobban magukat. 30 Celsius-fok körül a tehenek nyugtalanok, sokat járkálnak. Hidegben keveset úgyszólván csak evéskor mozognak. Szalmán pihennek legszívesebben, a fekvési idő is itt a leghosszabb. Ennek 10-12 %-os csökkenése már tejkieséssel jár. A nagy hozamú teheneket fejés közben nem célszerű abrakkal etetni, mert adagjuknak csupán 17-18 %-át képesek ezalatt megenni. A pótabrakot egyéb etetéskor adjuk. A rangsorban egyenlők barátkoznak, nyalogatják, ápolják egymást. A fenyegető magatartás akkor alakul ki, ha etetöhelyüket, vályújukat meg akarják őrizni. Ez akkor feltűnőbb, ha zsúfoltság van. Amikor új állatot viszünk a csoportba, ez zavart tej- és súlycsökkenést okoz. Átcsoportosításuk 10 napig mintegy 5-44 százalékkal csökkenti a tejhozamot A jobban tejelő erősebben reagál. Hízómarháknál is az előzőekben kifejtett komfortot kell megteremteni a kedvező tömeggyarapodás érdekében. Kistermelők Lapja 20 1993. II. 21. ilasárnap
