Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-09 / 287. szám, csütörtök

HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJSZÓM 1993. DECEMBER 9. MOSZKVA ÓDZKODIK AZ EMBERJOGI CIKKELYTŐL JELCIN BRÜSSZELBEN MINDÖSSZE 4-OLDALAS POLITIKAI NYILATKOZATOT ÍR ALÁ Mindössze négy nappal a sorsdöntő parlamenti választások és a népszavazás előtt, tegnap Brüsszelbe érkezett Borisz Jelcin orosz elnök. A repülőtéren II. Albert király fogadta a vendéget és feleségét. Délután kezdődött a látogatás politikai programja: az Egmont palotában Jelcin megbeszéléseket folytatott Jean Luc Dehaene kormányfővel és Willy Claes külügyminiszterrel, az Európai Unió Tanácsának soros elnökével. Jelcin ma találkozik Manfred Wörner NATO-főtitkárral, tájékoztatni fogja őt az új orosz katonai doktrínáról. Fogadja az orosz elnököt Jacques Delors, az Európai Ünió Bizottságának elnöke is. Megbeszéléseik után kerül sor az Európai Unió és Oroszország mindössze 4 oldalas közös politikai nyilatkozatának aláírására. Willy Claes szerint ez tartalmazza a készülő, több mint 100 oldalas együttműködési megállapodás valamenynyi fő kitételét, így a széles körű politikai párbeszéd beindítását és a kereskedelmi kapcsolatok elmélyítését. Brüsszeli diplomáciai források szerint a régen készülő együttműködési megállapodást azért nem sikerült befejezni, mert Moszkva ódzkodott attól, hogy abba rögzítsék az emberi jogok megtartásának követelményét. A belga kormányfő úgy vélekedett, a politiaki nyilatkozattal a tizenkettek kifejezésre juttatják, hogy Oroszországnak Európa a fő partnere. Elutazása előtt Jelcin is azt emelte ki, hogy országa ebben az évszázadban most először veszi fel a politikai és gazdasági kapcsolatokat egész Európával. PARTNERSEG - PÉNZÉRT Brüsszelben tegnap megkezdődött a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos ülése, amelyen az atlanti tömb januári csúcsértekezletét készítik elő. A központi téma a NATO és a kelet-európai országok közötti együttműködés kérdése. A NATO-külügyminiszterek a múlt héten találkoztak a posztkommunista országokbeli kollégáikkal, s ismertették velük az amerikaiak által javasolt Partnerség a békéért elnevezésű programot. ' A NATO-hoz közelálló, magát megnevezni nem kívánó forrás a szlovák hírügynökség tudósítójának elmondta, hogy ez a partnerség ha megvalósul, akkor a partnerországoknak mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, mint a NATO-nak. „A terv megvalósításához szükséges eszközök döntő többségét a partneri viszonyt óhajtó országoknak kell megtéríteniük, ha komolyan gondolják a katonai együttműködést" - nyilatkozta a névtelenségbe burkolódzó illetékes. Hozzáfűzte: a kelet-európai országok valószínűleg lehetőséget kapnak arra, hogy fokozatosan fizessék be a tőlük elvárt öszszeget, azt azonban nem volt hajlandó megerősíteni, hogy az Egyesült Államok valóban azt tervezi, hogy a NATO-beugró országonként 7 millió dollár lenne. Ki mondaná ugyan, hogy a képen nem a híres rocksztár, George Michael látható. Pedig annak van igaza, aki ezt állítja. A Rolling Stone magazin fotósának ugyanis nem más pózol, mint az ugyancsak világhírű fotómodell, Cindy Crawford, aki bevallása szerint teli izgalommal vállalta el ezt a furcsa felkérést. A DUNAI VÍZMEGOSZTÁSRÓL - VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉGEK POZSONY KIVÁR A MAGYAR VÁLASZTÁSOKIG körben zajlott le. Elmondta, hogy a megállapodások alapján létrejött háromoldalú - magyar, szlovák, európai közösségi - szakemberbizottság munkája zátonyra futott, s mint érzékeltette: a szlovák fél kompromisszumkészségének hiánya miatt. Megjegyezte: Budapest aggódik, hogy a szlovák fél szándékosan húzza-halasztja a vízmegosztási tárgyalásokat, s tekintettel a közelgő magyarországi választásokra „bizonyos politikai változásokkal számol Budapesten". Hozzátette: erről győzték meg Hraško úr azon szavai is, hogy a megoldást jövő nyárra várja, holott a megegyezés szerint már az idei év végéig meg kellene születnie a megállapodásnak. Rámutatott arra, hogy Budapest már több áthidaló javaslatot, s kompromisszumot is tett, de „vizet a Dunából továbbra sem kap". Azt is leszögezte, hogy a magyar politikai pártok véleménye a bősi probléma megoldásáról nem eltérő, ezért nem érdemes politikai változásokkal számolni, mert minden párt betartja a parlament ismert határozatát. Hraško elutasította, hogy Szlovákia készakarva húzná az időt és olyan magyarországi politikai változásokkal számolna, amelyek majd elősegítenék álláspontja keresztülvitelét. „Ezeket a kulisszák mögötti híreket már tisztáztuk tegnap egymás közt az ebédnél", mondta. Hangsúlyozta, hogy Pozsony mindenben az eredeti 1977-es szerződésből indul ki, s nagy gondot fordít az ökológiai kérdésekre. KOKES JÁNOS, Budapest Magyarország és Szlovákia továbbra is teljesen eltérően vélekedik a dunai vízmegosztásról, tehát az eredeti Duna-mederbe, illetve a felvízcsatornába kerülő víz mennyiségéről, valamint arról, hogyan kellene megoldani a szigetközi mellékágrendszer vízellátását. Ez derült ki azon a sajtótájékoztatón, melyet tegnap délben tartottak Budapesten kétnapos tárgyalásaik befejeztével a dunai vízlépcső problémáival foglalkozó magyar és szlovák parlamenti bizottságok. A véleménykülönbségeket egyébként a sajtótájékoztató lefolyása is jól tükrözte, időnként a felek közt szabályos polémia alakult ki, s nem az újságíróknak, hanem egymásnak felelgettek. Juraj Hraško, a szlovák parlamenti bizottság elnöke mindjárt az elején kijelentette: „a szlovák küldöttség nem azzal a céllal jött Budapestre, hogy konkrét megállapodást kössön". Szerinte ez „idő előtti és nem reális", egyebek közt a felek eltérő véleményére való 'tekintettel is. Hraško ugyanakkor elégedettségének adott hangot a budapesti megbeszélések eredményeivel kapcsolatban, mert „közösen állapították meg, hogy folyik a pozitív útkeresés". Leszögezte, hogy szükségesnek tartja a probléma politikától való mentesítését. A jövőt illetően kijelentette: „Óvatosan optimista vagyok és bízom abban, hogy a jövő nyárig sikerül megegyeznünk." A magyar parlamenti bizottság elnöke, Pap András viszont úgy vélekedett, hogy a fél év előtti legutóbbi bizottsági találkozó kedvezőbb légMÁSOK ÍRTÁK MEČIAR A HADVEZÉR A Slovenský východ című kassai lap jóvoltából teljes teijedelemben tudomást szerezhetett róla az ország, miként készül a miniszterelnök hatalma megszilárdítására, véglegesítésére. Az aranyidai eligazítás III. része tegnap jelent meg a lapban. Kivonatosan közöljük. Tyúkot Magyarországra. „Érveket érvényesítve kell kikerülnünk a bekerítésből, és legjobban tesszük, ha összehasonlítunk. Elegendő, ha szemügyre vesszük, melyik környező országnak volt élelmiszer-kivitele. Magyarországnak. És most, ha tyúkot viszünk Magyarországra valamelyik családnak, tekintélyt szerzünk. Mert mondjuk 2 hétre... lesz mit enniük. Ha összehasonlítunk, máshogy festenek a dolgok..." Az ezerkoronásokról. „Amikor búcsút vettünk a csehektől, Kočárník és Stráský azt mondotta: Márciusban térdre estek, áprilisban pedig könyörögve visszakullogtok... Már régesrég elmúlt április, és itt vagyunk. így például itt volt az az akció is a bankjegyekkel. Öt állam vett részt benne. És a mi környezetünkből is egyes személyek. Az egyik állam rendőrfőnöke a kiküldött megbízottunknak azt mondotta: Tisztelt úr, ezek a pénzek nem kábítószerrel függenek össze, hanem a politikával. Ha az önök területére érkeznek, kormányuk egy héten belül összeomlik, gazdaságuk pedig 14 napon belül feldobja a talpát". Három ezred élén. „A Kárpátalja - az egy további nagy politikai probléma itt, keleten. Október 28-án ki kellett volna kiáltani az autonómiát. Kijev ezt kész volt fegyveresen elnyomni. Kevesen tudják, hogy itt voltam akkor Kelet-Szlovákiában. Mozgásba lendítettem a Polgári Védelem törzskarát, meg a rendőrségét, elrendeltem, hogy a hadsereg tisztjei legyenek elérhetőek. És vártunk. Arra, hogy megtörténik az az aktus, és hogy lakossági nyugtalanságra kerül sor, hogy a határon kirobban az a dolog. Politikailag senkit se akartunk nyugtalanítani, a törzseket, a rendőrséget és a hadsereget azonban mozgásba lendítettem. Vártam, hogy ha sor kerül rá, a három keleti ezreddel kimegyek a határra. Parancsnokként." - Ú ALK0TMANY0S PIR0NK0DAS Egyidőben a vasárnapi parlamenti választásokkal népszavazást is tartanak Oroszországban az új alkotmányról. Nem mondható ' szokványosnak ez á megoldás — de hát nem is mondta senki, hogy Oroszország most szokványos időket él. A több mint két éve lezajlott kommunista puccs, a posztkommunista parlament októberi fegyveres lázadása, az autonómiák és régiók önkényes önállósulása és az ebből következő hatalmi káosz és anarchia kétségkívül szükségessé tette egy új alaptörvény kidolgozását. Az adott helyzetben már felesleges lenne azt feszegetni, nincs-e szó egy eső után előkotort köpönyegről, netán olyanról, amelyet az összetűzésekből győztesen kikerült hatalom csúcsán éppen megforgatnak, vagy amellyel el lehet leplezni ezt-azt, mondjuk, egy nem is kicsi diktatórikus hajlamot. Sokan ugyanis úgy vélik, Borisz Jelcinnek illene pironkodnia azért a tervezetért, amelyet nagy hirtelen az állampolgárok elé terjesztett. Most mégis másról van szó. Arról, menynyire lehet az ismert előzmények után, az adott körülmények között széles körben elfogadtatható egy olyan alkotmány, amelynek alapvető kitételei még négy-öt évvel ezelőtt is szentségtörésnek számítottak. Sőt, még ma is úgy tűnik, hogy a tervezet nagy része tömény politikai pikantéria. Az egyenlő cifra nyomorúsághoz szokott emberek számára nehezen elfogadható a magántulajdon szentsége, az örökös dirigálás után nem képesek, nem mernek önállóan gondolkodni, cselekedni, vállalkozni. S ellenségesek azokkal szemben, akik már kihasználták az elmúlt években megnyitott kiskapukat, akik megtanultak átcsúszni az egymásnak sokszor ellentmondó törvények közti szűk réseken. Mint mindenütt a volt szocialista országokban, Oroszországban is ellenszenvvel fogadják a friss gazdagokat, még akkor is, ha kemény munkával küzdötték fel magukat a jólétbe. Mindezek ellenére számítani lehet arra, hogy az alkotmánytervezetet jóváhagyják. Hiszen az elnöki rendelet szerint a népszavazás akkor lesz érvényes, ha azon a választásra jogosultak abszolút többsége részt vesz, s az elfogadáshoz is elegendő az egyszerű többség. Ez elméletileg azt jelenti, hogy az országnak már akkor is lesz új alkotmánya, ha azt csak az összes választó 26 százaléka támogatja. Ennyi szavazatot pedig aligha lehet probléma összehozni. S éppen ezt kifogásolják Jelcin ellenlábasai. Az őskommunisták azért, mert még mindig a majdhogynem 100 százalékok bűvkörében élnek, ráadásul a magántulajdon bevezetése is szálka a szemükben, s tartanak attól, hogy a hatalomból túl nagy szelet jut az elnöknek. Főleg ez utóbbit kifogásolják a radikálisok is, hiszen kevés esélyük lesz arra, hogy befolyásolják a nagypolitikát, zsarolják a kormányzatot. Közben szégyenkezés nélkül indulnak azokon a választásokon, amelyek lényegében már elfogadása előtt szentesítik ezt az alkotmányt. Hiszen olyan törvényhozásba akarnak bejutni, amilyen még nem volt, de majd lesz - az új alaptörvény szerint. S még csak nem is pironkodnak. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN A

néhai Szövetségi Gyűlés prágai épületébe költözik valószínűleg a jelenleg Münchenben székelő Szabad Európa és Szabadság Rádió, jelentette tegnap a Mladá fronta Dnes. A lap értesülése szerint a költözés mintegy másfél éven belül megtörténhet, miután az Egyesült Államok törvényhozása, a külügyminisztérium és a Nemzetbiztonsági Tanács is beleegyezik a rádió székhelyének megváltoztatásába. K

ét skinheadot vétkesnek talált egy német bíróság három török bevándorló halálában és a lehető legmagasabb büntetéseket rótta ki rájuk. Az egyik 26 éves fiatalembert életfogytiglani börtönbüntetésre, a másik 20 éveset pedig 10 éves szabadságvesztésre ítélte. A három török nő akkor vesztette életét, amikor a bőrfejűek tavaly novemberben Möllnben felgyújtottak egy török menekültek lakta emeletes házat. A vádlottak beismerő vallomást tettek, azonban később azt visszavonták. H

oszokava Morihiro japán kormányfőt választották meg tegnap Tokióban az ország legjobban öltözött férfijává. A jó megjelenésű miniszterelnökre szavaztak a japán divatszakemberek, a legtekintélyesebb üzletházak képviselői és az újságírók többsége is. Döntésüket annak ismertetésekor azzal indokolták, hogy Hoszokava az első olyan kormányfő, akinek öltözködése miatt a japánoknak nem kell szégyellniük magukat. B

ukarestben tegnap több tízezren vonultak az utcára és Ion Iliescu elnök, valamint a kormány lemondását követelték. Az 1989-es romániai fordulat óta ez volt a legnagyobb méretű tiltakozó akció, amelyen helyszíni jelentések szerint mintegy 40 ezren vettek részt az egész országból. A felvonulók azzal vádolták a kormányt, hogy miniszterei a régi rendszerben a kommunista párt tagjai voltak. Á

mokfutó gyilkos tegnap négy halálos áldozatot követelő vérfürdőt rendezett New York elővárosában. A tragédia egy vasúti szerelvényen zajlott le, ahol a merénylő váratlanul minden ok nélkül lövöldözni kezdett a mellette álló utasokra. Kiléte egyelőre ismeretlen, s a rendőrség megbilincselve vezette el őt a helyszínről. J

asszer Arafatot, Jicchak Rabint és Simon Pereszt Nobelbékedíjra javasolták a német parlament képviselői. Döntésüket azzal indokolták, hogy a palesztin vezető, az izraeli kormányfő, valamint a külügyminiszter döntő szerepet játszott az izraeli-palesztin békeszerződés létrejöttében. Karácsonyi gesztus Birmingham angol város polgármestere szokatlanul nagyfokú tapintatosságról tanúskodó döntést hozott a napokban. A városatya a keresztények lakta városban ugyanis a többi vallási felekezetekhez tartozókra való tekintettel elrendelte, hogy az utcák karácsonyi díszítésénél mellőzzék a kifejezetten keresztény jelképeket: az angyalokat, csengőket és a három királyokat. A Daily Telegraph szerint ezeket semlegesebb jelképekkel kell pótolni, így például csillagokkal vagy gyertyákkal. A polgármesteri hivatal szóvivője szerint a döntésnél figyelembe vették, hogy a városban jelentős számú, zsidó, kínai és vietnami él.