Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-07 / 285. szám, kedd

HlREK - VÉLEMÉNYEK •ÚJ SZÓ* A KERESZTÉNYDEMOKRÁCIA ES A RENDSZERVÁLTÁS NEMZETKÖZI KONFERENCIA HOLLANDIÁBAN OLASZ HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK BALOLDALI BABÉROK LEVÉLTERROR AUSZTRIÁBAN Megdöbbenéssel fogadták az osztrákok a vasárnap esti hírt, mely szerint merényletet hajtottak végre Helmut Zilk ellen, akit súlyos alkari sérülésekkel szálítottak kórházba. A népszerű bécsi polgármester Zürichből tért vissza — ott nyilván elkerülték figyelmét a hétvégi hazai események. Zilk kezében ugyanis egy levélbomba robbant fel, hozzá hasonlót az elmúlt héten hat alkalommal küldtek szét különböző személyeknek olyan merénylők, akik a feltételezések szerint ellenzik az idegenek jelenlétét, a menekültek letelepedését Ausztriában. Az igazság az, hogy a rendőrség egyelőre a sötétben tapogatózik, csupán a kiszemelt áldozatok személyéből és tevékenységéből vonja le hézagos következtetéseit. Mind Zilk, mind a többi címzett - köztük az osztrák televízió kisebbségi műsorának moderátora és egyik titkárnője, a menekültek védelmezőjeként ismertté vált hartbergi pap - az emberek közötti megértés, a megbékélés, az európai integráció szószólói. Az utóbb felsoroltak Zilkhez hasonlóan komolyabb sérüléseket szenvedtek, további három levélbombát a hétvégén sikerült megsemmisíteni, a hetedikre - amely a zöldek szóvivőjét illette volna meg — tegnap az egyik bécsi postán bukkantak rá. De aligha van még vége a sorozatnak, a nap folyamán szinte óráról órára tájékoztattak újabb esetekről. Azóta is folytatódnak a találgatások: nyilván hazai, tehát nem külföldről irányított merényletekről van szó, több mint valószínű, hogy a levélterror hátterében a szigorú ellenőrzést nélkülöző osztrák szélsőjobbosokat kell keresni. Ami a politikusokat illeti, szinte a kétségbeesés lett úrrá rajtuk, megdöbbenéssel, ám jóA merénylet óta rendőrök posztolnak Helmut Zilk háza előtt szerivel egyelőre tehetetlenül nézik, várják a fejleményeket. A vasárnap esti kerekasztalmegbeszélesek is mondhatni csupán arra szolgáltak, hogy kiki véleményt nyilvánítson, a biztonság megerősítésére szólítson fel, óvatosságra intse a potenciális áldozatokat, hangzatos szavakkal adja tudtul: Ausztria olyan ponthoz jutott, amelynél fordulatra van szükség. A legkonkrétabb mindenképp Thomas Klestil államfő volt, aki a tőle megszokott határozottsággal ítélte el az erősödő radikalizmust, mondván: nem hagyják magukat megfélemlíteni, Ausztria nem áll el kitűzött irányvonalától. Az elnök egyébként a vasárnapi merénylet után a kórházba sietett, hogy Zilk állapotáról érdeklődjön. A páciens nagyon sok vért vesztett, a műtétet szívelégtelenség nehezítette, ám az orvosok szerint a polgármester immár nincs életveszélyben. Az első beavatkozást majd továbbiak követik, a sérülésnek azonban maradandó következményei lesznek: bal kezén a hüvelykujjat funkciótlan protézissel helyettesítik, mutatóujját ugyan sikerült megmenteni, de használhatatlanná vált. (urbán) BRANDENBURGBAN NEM TÖRTÉNT MEGLEPETÉS Közép-Európában megszűnt a kommunista uralom, a régió országaiban rendszerváltás ment végbe, de az emberek gondolkodásmódja nem változott meg. Milyen feladatok hárulnak ebben a helyzetben a kereszténydemokráciára? Erre a kérdésre keresett választ a Holland Kereszténydemokratra Párt Eduardo Frei Alapítványa által Koppenhágában szerzett nemzetközi konferencia, amelynek Közép és Kelet-Európa négy évvel a vasfüggöny leomlása után volt a címe. A rendezvényre a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom két politikusát - Bugár Bélát és Csáky Pált - is meghívták, rajtuk kívül Szlovákiából jelen volt Emil Komárik, a KDM alelnöke. Amint Bugár Bélától megtudtuk, a részvevők megállapították: mivel a kereszténydemokraták többnyire azonos válaszokat adnak napjaink kérdéseire, arra kell törekedniük, hogy az egyes országokban a rendszerváltás után felmerülő nagyon rokon gondokra is közös megoldásokat javasoljanak. Hogy nem egyszerű feladatról van szó, azt például a román részvevő felszólalása tanúsította. A legutóbbi évek Mint már beszámoltunk róla, Jan Rumi cseh belügyminiszter kijelentése szerint a szlovák-cseh határon március végéig bevezetik a standard rezsimet. Ezt a határokról, illetve a vasúton közlekedő személyek ellenőrzésének leegyszerűsítéséről szóló szerződések teszik majd lehetővé. Az említett szerződések tervezeteit december 15-én tekintik át a két ország belügyminiszterei. Rumi azt is elmondta, hogy a kormány szerződést készít elő a kishatárforgalomról. Eszerint a határtól maximum 25 km-re levő területeken az emberek különleges igazolvány felmutatásával bárhol átléphetik A tegnap reggel közzétett hivatalos eredmények szerint az exkommunista PDS aratott végső győzelmet a kétfordulós olaszországi helyhatósági választásokon. Rómában és Nápolyban nagy versenyt folytatott egymással a baloldal és a szélsőjobboldal, végül is mindkét városban a PDS jelöltje győzött. Rómában Francesco Rutelli 53,1 százalékkal szorította maga mögé az MSI jelöltgazdasági és társadalmi történéseit elemezve felvetette a kérdést, vajon tényleg rendszerváltás ment-e végbe. Rámutatott, hogy a régi rendszer emberei, köpenyeget fordítva, továbbra is betöltik a vezető pozíciókat, tehát gyökeres változások nem történtek. A konferencia előadói figyelmeztettek, hogy a nyugati kereszténydemokrata pártoknak nagyobb megértést kell tanúsítaniuk. Az Európai Unió sok mindent elvár térségünk országaitól, például -a határok és a piacaik megnyitását, de ennek fejében nem kapnak semmit. Érdekes momentumként említette az MKDM elnöke, hogy a cseh részvevő a visegrádi négyek gazdasági együttműködését szorgalmazva, kisebb jelentőséget tulajdonított a politikai kapcsolatoknak. Felhívta a figyelmet arra a többek által hangoztatott gondolatra, hogy az EBEÉ már nem tud elég hatékonyan működni és ezért a Balladur-tervnek kellene átvennie szerepét. Ez azzal kapcsolatban merült fel, hogy a részvevők egyetértettek: az európai stabilitás egyik alapvető feltétele a kisebbségi kérdés rendezése, csea határt, s korlátlan mozgásteret biztosítsanak számukra. A két ország polgárai egyébként csak a kijelölt átkelőkön, útlevéllel léphetik át a határt. A Szlovákiával határos morva városok és falvak túlnyomó többségének érdeke a jó kapcsolatok fenntartása a szomszédos országgal - derült ki a novemberben végzett közvélemény-kutatásból, melynek eredményeit tegnap tette közzé a Lidová demokracie. A megkérdezettek 88 százaléka szavazott a kishatárforgalom bevezetése mellett, a személyek szabad mozgását a határmenti falvak 65 százaléka szorgalmazta, míg 19 százaléka ellenezte. jét. Gianfranco Finit, akire a választók 46,9 százaléka szavazott. Nápolyban Antonio Bassolino (55,6 százalékkal) előzte meg a duce unokáját, Alessandra Mussolinit (44,4 százalék). Az északi városokban a PDS és az Északi Liga jelöltjei versengtek egymással a győzelemért, a választók többsége a PDS-re voksolt. Lényegében nem okoztak meglepetést a kelet-németországi Brandenburgban vasárnap megrendezett helyhatósági választások eredményei. A vokscsatából a politikai jelzéseknek megfelelően a szociáldemokrata párt (SPD) került ki győztesen a szavazatok 33,5 százalékával. A második helyen a Baloldali Lista (PDS), a hajdani kommunisták hatalmi csoportosulása, az A VILÁGSAJTÓBÓL Amikor Borisz Jelcin fokozatosan Oroszország korlátlan uralkodójává vált, felmerült a kérdés: a demokratikus célokat vajon el lehet-e érni antidemokratikus módszerekkel? Ezzel a problémával foglalkozott tegnapi számában az International Herald Tribune. A lap szerint Bili Clinton amerikai elnök helyesen cselekedett, amikor támogatásáról biztosította Jelcint, ám ezzel a támogatással fel kellene hagynia. Oroszországnak ugyanis Egységes Szocialista Párt utódpártja végzett, amely a szavazatok 21,3 százalékát mondhatja a magáénak. Az utóbbi időben sokat bírált kormányzó kereszténydemokrata párt a harmadik helyre szorult, a voksoknak csupán a 22,5 százalékát kapta, tehát 9,3 százalékkal kevesebbet, mint az 1990-ben megtartott-választásokon. máig nincs parlamentje, alkotmánybírósága, egyes politikai pártokat betiltottak, a televíziót is ellenőrzés alatt tartják. Az új alkotmányt pedig nem „az új Oroszország atyjai" írták, hanem Jelcin legközelebbi munkatársai. Ily módon az új parlament nem is véleményezheti az alkotmányt - állapította meg a lap. Az oroszországi helyzet további alakulásának egyetlen garanciája Borisz Jelcin elnök személyes értékei. Ez pedig a lemondáshoz, a sikerhez vagy a diktatúrához vezethet, hangsúlyozta végezetül az International Herald Tribune. 1993. DECEMBER 7. AZONOS HULLÁMHOSSZON Parnterként, baráti tegeződést használva beszélgetett egymással Mihail Gorbacsov és Zdenék Mlynár a Rudé právo hasábjain. A címoldalon induló beszélgetés szerkesztőségi bevezetőjében Mlynár közli az olvasókkal: az elmúlt héten Moszkvában közös munkával töltöttek együtt három napot, s így tolmácsolhatta a Rudé právo kérését, hogy adjon interjút a lap számára. Gorbacsov ennek szívesen tett eleget, amiből személyes hangvételű eszmecsere kerekedett Oroszország egyes mai, nemcsak az oroszok sorsát érintő gondjairól. A Rudé právóban ebből az alkalomból az a történelmi fénykép is szerepel, amely Gorbacsov és Mlynár 1989 decemberi találkozóján készült, huszonkét évvel azután, hogy egymással szót váltottak. Nem tudni, hogy a szóban forgó felvételen ugyancsak mosolyogva a diákévek közös emlékeit idézték-e fel, de tény, hogy a társalgás mintha már akkor is partneri viszonyról tanúskodott volna. Fejtegéseik most érezhetően egymásba fonódtak és azonos hullámhosszon rezonáltak. Együtt gondolkodva vetették fel a kérdést: elkerülheti-e a mai Oroszország az újabb megrázkódtatásokat. Gorbacsov a nevéhez kötődő politikai szemlélethez híven jelentette ki, hogy az erőszakos eszközök alkalmazása - zsákutca. Találkozott véleményük abban is, hogy a mai oroszországi zilált állapotok közepette a választások aligha hozhatnak lényeges változásokat. Mlynár viszont fontosnak tartja, hogy a választásokra egyáltalán sor kerül. Gorbacsov szerint túl sok az előre leosztott kártya. „Ha valaki netalán megkérdezné, hogy kire adom a szavazatomat, akkor azt válaszolhatom, hogy kire nem: az Orosz Válaszút képviselőire semmiképpen sem" - mondotta. Nem lát bennük ugyanis biztosítékot arra, hogy képesek lennének zűrzavar és villongások nélkül kormányozni az országot. Gajdarék „sokkterápiáját" pedig a kollektivizálás kíméletlenségéhez hasonlította. Az egykori, Gorbacsov által elindított kelet-nyugati közeledés és együttműködés felelevenítése szolgáltatta az elrugaszkodást a nemzetközi helyzet megítéléséhez is. Gorbacsov úgy vélekedik, hogy a NATO védőszárnyai alá igyekvő európai biztonságkeresés egyet jelent egy hidegháborús intézmény életben tartásával. Teljesen új összeurópai intézményrendszer kialakítása mellett tesz hitet. Ehhez azonban elkerülhetetlen az országok belső kiegyensúlyozottsága Európa minden táján - hangsúlyozta Mlynár. S alighanem csak a nyomaték kedvéért tette hozzá zárómondatként: „Azt hiszem, ebben egyek vagyunk". (kiss) HASZON ÉS ÉLVEZET Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök, miután vasárnap megérkezett a skóciai Aberdeenbe, sajtóértekezleten fejtette ki véleményét, mely szerint a jövendőbeli orosz parlament felaprózott lesz. „A decemberi választások eredményei alapján létrehozandó parlamentben ugyan képviselve lesznek a különböző politikai irányvonalakat követő pártok, de úgy vélem, hogy a megválasztott jelöltek többsége a független képviselő platformjára helyezkedik majd" - mondotta Gorbacsov, aki ezel kezdte meg hatnapos nagy-britanniai látogatását. A volt államfő útját egyébként Diego Maradona, az argentin futballsztár volt menedzsere finanszírozza, illetve szervezi. Aberdeenben az illusztris közönség összesen 50 ezer fontot fizetett azért az élvezetért, hogy a szovjet exelnökkel vacsorázhasson. A bevétel Gorbacsov alapítványát gazdagítja. Viszont teljesen ingyen fog ebédelni Margaret Thatcher volt, illetve John Major jelenlegi brit miniszterelnökkel. Francesco Rutelli, Róma zöldpárti polgármestere, akit a baloldali koalíció támogatott CSEHORSZÁG-SZLOVÁKIA LESZ KISHATÁRFORGALOM