Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-07 / 285. szám, kedd

MEČIAR NEM TANULT Talán abban reménykedtek, hogy Mečiar betiltja az összes ellenzéki pártot, az összes független újságot, s gondoskodik arról is, hogy megteljenek azok a börtönök, amelyek ürességére - belügyminiszterként már 1990 első negyedében utalt. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Kedd, 1993. december 7. II. kiadás Ára 3,50 korona XLVI. évfolyam, 285. szám HOGY NE ÉLJENEK A NÉGY FAL KÖZÖTT A látás elvesztése súlyos lelki sokk az emberek számára, ezt a sokkot segítünk legyűrni, átvészelni - mondja a fiatal optikusnő. (6. oldal) MAI UNDOKOK Farkasházy Tivadar arról panaszkodik a 168 órában - ugye tudjuk, a pártsemleges magyarországi közszolgálati média, közelebbről a magyar rádió egyik eléggé nemzetietlen műsorában -, hogy rettenetesen humortalanná vált ez a kor. Nem érti a mai politikusok averzióját a humorral szemben.' De nemcsak ez a humoridegenkedés bántja a Hócipő főszerkesztőjét, a Rádiókabaré (ez is a feketelistán van) szerkesztőjét, hanem az is, hogy nem is értik a humort. Megsértődnek, mondja. A régieken nem érdemes humorizálni, az nem kell az embereknek. Azt mondja, vannak ma is új undokok, ők érdeklik a közönséget. Rajtuk kell élcelődni, őket lehet kifigurázni. Hány jóféle baklövés kerül ki a kezük alól! Hiába sértődősek, mégis a politikusok gondoskodnak a humorról. Bármennyire utálják is a műfajt. Ma egy cukorbotrány, hogy már hazai vizeken evezzek a humorladikban, holnap egy talán fedezet nélküli váltó, néhány szegény rokon gyors kinevezése igazgatóvá, egy kis rendőrségi fusimunka, hamis bankjegybélyegzés, bagóért privatizált sörgyáracskák - ilyen és efféle aprósággal szórakoztatja például a szlovák kormány az alattvalókat. Kellenek ide egyáltalán humoristák? Ez a Markovié, nahát, pont olyan húron pendül, mint Hócipős kollégája! És mit ad Isten, ő sem tesz egyebet, mint elmondja, igen elismételgeti a már jól ismert dolgokat. A maiakról, a mai és tegnapi cselekedeteikről. Ahogy azt ma is látjuk. Jaj, hát ezek mind a mai undokokra vadásznak?! (brogyányi) BORÍTÉKOLT LÉPÉSEK KÉT TÁBOR, KÉT ALAPSZABÁLY - EGY SZÖVETKEZET • KI NYERI A JÁTSZMÁT KOMÁROM-HARCSÁSON? • DÖNTÉS A DECEMBER 15-EI TAGGYŰLÉSEN Több mint két hónappal ezelőtt terjedelmes írásban jeleztük, a Komárom-Harcsási Mezőgazdasági Szövetkezetben komoly feszültséget okozó nézet- és érdekellentét támadt a vezetésen belül, illetve a vezetés és a tagság egy része között. Az egyik fél szerint ennek az az oka, hogy a szövetkezeti vezetés szinte kisajátította magának a gazdaságot, hiszen az elnök és az elöljáróság egyik tagja saját maga, illetve fia számára bérbe vette a szövetkezet egy-egy termelési részlegét, s rendkívül kedvező bérleti díj fejében a saját hasznára működteti a tulajdonosok nevesített vagyonának jelentős részét. Előállt az a paradox helyzet, hogy ezek a vezetők gyakorlatilag önmagukkal kötöttek gazdasági szerződést, s a közös, illetve egyéni érdekeik között lavírozgatva intézték az ügyeket. A feszültséget fokozta, hogy a vezetés egyre halogatta, hogy a nyilvánosság, tehát a taggyűlés előtt beszéljen a vitás kérdésekről. Az írás megjelenése után elmaradt a szeptember végére meghirdetett taggyűlés, s úgy tűnt, hogy a felvetett problémák lassan a feledés homályába merülnek. Nemrégiben azonban telefaxon egy jegyzőkönyv kivonata érkezett szerkesztőségünkbe, amely hírül adta, hogy a tagság egy része megunta a halogató taktikázást, s a saját kezébe vette a dolgok irányítását. A képeket összerakva egy olyan sakkjátszma lépései bontakoznak ki előttünk, amelyben sakk, illetve matt után a felek még borítékolták a következő lépésüket. Történt ugyanis, hogy a szövetkezeti tagok egy részének írásban benyújtott kérése a rendkívüli taggyűlés összehívását illetően többszöri halaszFél disznó ide, fél disznó oda, de kié lesz a haszon? (Illusztrációs felvételünk nem a riport helyszínén készült.) tás után végre meghallgatásra talált, s a szövetkezet vezetése november 27-ére rendkívüli taggyűlést hívott össze. Sajnos, a taggyűlésre érdektelenség vagy ki nem mondott érdek(?) miatt a tagságnak csak mintegy az egynegyede ment el. Huszonötén vagy harmincketten voltak? Már ez is vita tárgyát képezi. Tény, a szövetkezet elnöke, miután látta, hogy nem jött össze a szükséges létszám ahhoz, hogy a taggyűlés határozatképes legyen „nem vagytok ki" megállapítással otthagyta a gyér gyülekezetet. A megjelentek azonban úgy gondolták, ez egyáltalán nem méltányos eljárás főleg a szövetkezet elnöke részéről, aki még a jelenléti ívet sem írta alá, s a sakkra mattot léptek. Úgy határoztak, mégis megtartják a taggyűlést. Abból indultak ki, hogy az átalakított szövetkezet alapszabálya szerint a határozatképességhez már nem a jelenlévő tagok létszáma mérvadó, hanem a bevitt vagyon értéke alapján a jelenle(Folytatás az 5. oldalon) A CSALLÓKÖZI VÁROSOK ÉS KÖZSÉGEK TÁRSULÁSÁNAK FELHÍVÁSA TÖRTÉNELMI NAGYGYŰLÉS Tisztelt polgármester- és képviselőtársak! Sorsdöntő ügyben fordulunk hozzátok! A Csallóközi Városok és Községek Társulása - történelmünk folyamán első ízben - megszervezi minden dél-szlovákiai választott képviselő, polgármester és parlamenti képviselő országos nagygyűlését. Miért döntöttünk az országos nagygyűlés összehívása mellett? Azért, hogy egy emberként nyilvánítsuk ki véleményünket: az ország kormányzata a romlásba visz bennünket. Korlátozza fejlődésünket, mert megfoszt minket olyan jogok gyakorlásától, amelyek minden jogállamban megilletik az egyéneket és a közösségeket, mert viszszatartja községeink anyagi jogosultságainak egy részét. Korlátozza önkormányzati jogainkat és helyi önkormányzataink kibontakozását. Egy olyan közigazgatási és területi átszervezést tervez és akar a fejünk fölött végrehajtani, mint amilyet már megéltünk a központosított államigazgatás és parancsuralmi rendszer korszakában. Ez megsértené az önkormányzati elvet és számunkra egy újabb jogfelosztást is jelentene. Az ország politikai vezetése olyan propagandát fejt ki, amellyel társadalmi békétlenséget kelt, egymás ellen uszítja az együtt élő szlovákokat és magyarokat. A magyarságot Szlovákia ellenségeként tünteti fel. A dél-szlovákiai magyarságot és a demokratikus úton megválasztott parlamenti képviselőit szembe akarja állítani egymással. A társadalmi, politikai és gazdasági helyzetünkre jellemző vészjelzések arra késztetnek bennünket, hogy összehívjuk e nagy terület magyar, és velünk érdekazonos választott képviselők országos nagygyűlését. (Folytatás a 2. oldalon) MENNYIT KÉR A POSTÁS? Az elmúlt héten tájékoztattuk tisztelt olvasóinkat arról, hogy más szlovákiai lapokhoz képest kisebb mértékben ugyan, de kénytelenek vagyunk az Új Szó és a Vasárnap árát emelni. Az Új Szó december elsejétől harminc fillérrel drágább, vagyis 3,50 korona. Az előfizetők február elsejéig a régi árat vagyis a havi 81 koronát fizetik. Ezután 88 korona 10 fillérbe kerül a havi előfizetés. A Vasárnap ára január elsejétől az újságárusoknál és az előfizetők számára egyaránt 7 korona. Minden világosnak és egyszerűnek tűnt. Ám csak nekünk... Több olvasónk ugyanis felháborodva hívta szerkesztőségünket, hogy a postások jóval több pénzt kérnek az Új Szó és a Vasárnap januári előfizetéséért, mint amennyit a mi tájékoztatásunk alapján kellene. Kivizsgáltuk a panaszokat és újra kiderült, hogy a PNS nemcsak arcátlanul sokat kér a lapterjesztésért, hanem állandóan meghökkentő meglepetésekkel is szolgál. Kiderült ugyanis, hogy a Vasárnap a számítógépes rendszerükben januártól hetilapként szerepel, ezért hétvégi családi magazinunkra negyedévre előre szedi az előfizetést. Tehát: aki az Új Szót és a Vasárnapot előfizeti, az decemberben 175 koronát (Új Szó egyhavi előfizetése és a Vasárnap negyedévi előfizetése), januárban és februárban viszont csak 88,10 koronát ad ki. Márciusban a következő negyedévre 179 korona 10 fillért kérnek (az Új Szó havi előfizetése az áremelés után és a Vasárnap negyedévi előfizetése) áprilisban, májusban továbbra is 88 korona 10 fillért kasszíroznak. Kissé bonyolult, de talán érthető... Egy dolog viszont teljesen érthetetlen. Aki pénzt szed, miért nem tudja, mire kéri? Tisztelt olvasóink közül ugyanis nagyon sokan elsősorban azért háborodtak föl, mert a díjbeszedő postás semmit sem tudott arról, hogy mi, mennyi és miért. A postásokat nem hibáztatjuk. Sokkal inkább a PNS ügyintézőit, akik a jelek szerint nemcsak bennünket, hanem saját alkalmazottaikat is elfelejtették értesíteni a változásokról. A lapterjesztő vállalatnál három hónap alatt két igazgatót váltottak le, de a munka - miként a mostani eset is igazolja - semmivel sem lett jobb, rugalmasabb. A híreshírhedt PNS egyes vezetői túlontúl magabiztosak, hiszen ma sincs konkurenciájuk. A többletkiadásokat, sajnos, az olvasók fizetik, az információhiányból származó erkölcsi és anyagi veszteségeket pedig szerkesztőségünk kénytelen elviselni. Vajon meddig? -üA HELYSEGNEVEKROL AZ ÁLLAMFŐNÉL AZ EGYÜTTÉLÉS ÉS AZ MKDM EGYEZTETTE ÁLLÁSPONTJÁT Az államfő eleget tett annak az ígéretének, hogy még a törvényhozás ülése előtt összehívja a parlamenti pártokat a helységnevek nem szlovák megnevezéséről és használatáról szóló törvény tervezetének megtárgyalására. Mint ismeretes, Bugár Béla, az MKDM elnöke a múlt héten találkozót kért a köztársasági elnöktől és tájékoztatta őt arról, hogy miért nem tud a két magyar parlamenti párt egyetérteni a kormány tervezetével. Michal Kováč tegnap délutánra hívta össze a pártok kerekasztalát. A két magyar párt előtte egyeztette álláspontját, és ennek értelmében több módosítást javasolt a nyelvtörvényben és a községi rendezésről szóló törvényben is, ugyanis a kormány törvénytervezete ezekre építve kívánja szabályozni a helységnevek használatát. Az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom többek között azt indítványozta, hogy azokban a községekben, amelyekben a nemzeti kisebbség aránya meghaladja a 10 százalékot az adott kisebbség nyelve is hivatalos nyelv legyen. Véleményük szerint 10 százalékosnál nagyobb arány esetében a helység, az utcák és a terek nevét a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni. Azt javasolják, hogy a kisebbség nyelvén a hivatalos megjelöléssel azonos módon (Folytatás a 2. oldalon)