Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-06 / 284. szám, hétfő

3 PUBLICISZTIKA ÚJS2Ô a 1993. DECEMBER 6. N em akarom a füleki lokál­patriótákat megsérteni, mégis le kell írnom: a nyolcva­nas években az volt az érzésem, hogy Fülek - ha lehet - egy fokkal még porosabb, ápolatla­nabb és provinciálisabb, mint az akkori szocialista átlag. A köz­ponti tervezés és pénzelosztás korában ez nem elsősorban a vá­ros polgárait minősítette, hanem azt jelentette, hogy Fülek vala­milyen okból kifolyólag nem él­vezte a mindenről döntő elvtárs­urak kegyeit. Hogy miért, arról csak sejtéseim vannak. Idén tavasszal a vár egy felújí­tott szárnyát megnyitották a nagyközönségnek. S az utóbbi a negyvenlakásos épületnek a befejezésére, melyet segítség nélkül nem lettek volna képesek átadni. Mindezek mellett fontos­nak tartjuk a kultúra, a magyar kisebbségi kultúra ápolását is. Erre minden évben több mint egymillió koronát fordítunk. - És a megvalósulatlan tervek? - Szerettük volna befejezni a szennyvíztisztító állomás épí­tését, de erre nem sikerült pénzt szerezni. Csupán az építkezés konzerválásának költségei több mint félmillió koronára rúgtak. Sikerült új burkolatot adni a fő­utaknak, a mellékutak azonban továbbra is rossz állapotban A várhoz vezető utca LOSONC MOSTOHAGYERMEKE? A FÜLEKIEK A TURIZMUSSAL IS SZÁMOLNAK években mintha a városban is megmozdult volna valami. Osz­ladozni látszik a kafkai hangu­latnak az a felhője, melyet fél évtizede még ott láttam a város fölött lebegni. Kasza Tibor polgármesternek van összehasonlítási alapja. Mostani polgármesterkedését megelőzően négy évig a városi nemzeti bizottság elnöke volt. Először azt kérdeztem tőle, va­lóban Losonc mostohagyermeke volt-e a város, amint azt a külső szemlélő gondolta. -Tény, hogy Fülek azelőtt is, és tulajdonképpen most is Lo­sonc árnyékában volt és van. Fülek helyzetét már évekkel ezelőtt is két nagy gyár határoz­ta meg: a valamikori Kovosmalt és a bútorgyár, mely ma No­vona néven ismert. A Kovos­malt gyakorlatilag tönkrement, 3700-4000 alkalmazottjának mára alig egyharmada maradt a gyárban. Ez is jelentősen hoz­zájárult ahhoz, hogy a munka­nélküliség Füleken eléri a har­minc százalékot. Kik teszik ki a munkanélküliek döntő többsé­gét? Elsősorban a romák. Bár a népszámláláskor a város tíz­ezer lakosából körülbelül 350 vallotta magát romának, az én megítélésem szerint számuk jó­val magasabb, mintegy 2200 le­het. A produktív korban levő cigány származásúak majdnem mindegyike - körülbelül 1000 ember - munkanélküli. Ezek egy része szeretne dolgozni, de nem talál magának munkát. Nagyon sok van közöttük olyan, aki a se­gélyből jobban megél, mintha dolgozna. Jó lenne, ha az állam ez utóbbiakat valamilyen módon kötelezné arra, hogy meghatáro­zott munkát végezzenek váro­suk, falujuk szépítéséért. Ez Fü­leknek is sokat segítene. - Mit sikerült megvalósíta­niuk ebben a megbízatási idő­szakban? - Úgy gondolom, többet, mint azelőtt kettőben. Akkor is, ha a fejlődés nem olyan látványos, mint Losoncon. Végre sikerült befejezni a főtér, a Szabadság tér fölújítását. Ebben az évben egy újabb utcába vezettük be a gázt, és egy kazánházat is gázüzeműre állítottunk. A füleki lakosság egyharmadát ez látja el meleggel. Erényünk az is, hogy van egy jó szeméttelepünk, me­lyet a megbízatási időszak elején adtunk át. Épp a napokban járt itt a losonci polgármesternő az­zal a kéréssel, hogy egy fél évig a mi telepünkön helyezhessék el Losoncnak és környékének a hulladékát. Lehet, hogy jelen­téktelen dolognak tűnik, de a vá­ros nemrégiben kölcsönt adott a lakásszövetkezetnek, annak vannak. Az államtól nem tud­tunk pénzt szerezni, a városnak meg nincs pénze erre. - A városközpontban a gim­názium előtti téren egy hatal­mas, befejezetlen épület áll. Mi tagadás, nem ékessége Fülek­nek. Mit lehetne ezzel tenni? -Ez a Jednota üzletháza lett volna, de nincs pénzük a befeje­zésére. A kérdésről tárgyaltunk, mert a Jednota esetleg el tudná adni egy magánvállalatnak. A földterület viszont a városé, képviselő-testületünk éppen most latolgatja eladásának lehe­tőségeit. Valószínű tehát, hogy a romos épület nem sokáig csú­fítja a várost. - Van egy nagy romos épülete Füleknek, amely nem csúfítja a várost. Ez a füleki vár. Egyik fölújított szárnyát idén nyáron megnyitották. Mennyi látogató fordult meg itt ebben a sze­zonban? -Az idei bevételünk mintegy 40 ezer korona volt. Néhány hónap alatt ez elég szép számú turistát jelent. Azt tervezzük, hogy az így befolyt összegből és egyéb támogatásokból folytat­juk majd a vár felújítását. A jövő évben a várhoz vezető utcát sé­tálóutcává szeretnénk alakítani, mert mostani állapota, enyhén, szólva, nem éppen turistacsalo­gató. - Ez azt jelenti, hogy hosszú távon a turizmussal is kalku­lálnak? - Füleknek nagyon jó a fekvé­se, itt kereszteződnek a kelet -nyugati és az észak-déli vas­utak, közútvonalak. Ezt föltétle­nül ki kell használnunk. - A váron kívül mi csalogat­hatná ide a turistákat? - Például a városi fürdő. Haj­danában a városi nemzeti bizott­ság tulajdonában volt, de már évekkel ezelőtt teljesen lerom­lott. Amikor a város élére kerül­tem, a fürdő már nagyon rossz, üzemképtelen állapotban volt. Nemrégiben eladtuk egy magán­vállalkozónak, aki hozzáfogott a fölújításához. Eladtuk a vala­Két épület romos... (A szerző felvételei) mikori Szputnyik, ma Palma Szállót is. Hétmillió koronát fi­zetett érte az a poprádi cég, amelyik a losonci Pelikán Szállót is megvette. A cég most a losonci hotel felújításán dolgozik, ígére­tük szerint a munkák befejezése után a füleki szálloda követke­zik. Egy másik, turizmussal is kapcsolatos tervünk: könyvtá­runkat át kívánjuk költöztetni, és mostani helyén újra beren­dezzük a füleki városi múzeu­mot, mely valamikor ebben az épületben működött. A napok­ban tárgyaltunk arról, hogy a Nógrádi Múzeumtól egy aján­dékozási szerződéssel vissza­kapnánk azokat a kiállítási tár­gyakat, melyeket városi múzeu­munk megszüntetése után tő­lünk vittek el. - Mikor kellene megnyílnia a múzeumnak? -Az új turistaszezonban már működnie kell. Pontosabb dátu­mot egyelőre nem tudok mon­dani. - Füleknek ásványvízforrása van. Az nem hasznosítható tu­risztikai célokra vagy más mó­don is? - A forrás környékét most kezdjük rendbe tenni. Nemrégi­ben fúrattunk egy kutat, de ez nem járt valami jó eredménnyel. A környék az utóbbi húsz-har­minc évben nagyon elszennye­ződött, és ez érezteti hatását. A vegyi szennyeződésen kívül jelentős a bakteriális szennye­zettség, így a csevice ma emberi fogyasztásra alkalmatlan. Meg­rendeltük egy ultraibolya szűrő felszerelését, ennek használatá­val a csevice ivóvízzé válna. A kút hozama alacsony ahhoz, hogy palackozót építsünk. Felté­telezhető azonban, hogy Fülek környékén kiadósabb ás­ványvízforrások is vannak, mert a város egy geológiai törésvonal fölött épült. A város maga azon­ban nem kíván ezzel foglalkoz­ni. Nem szeretnénk olyan tevé­kenységeket átvállalni, amelyek elvégzése inkább a vállalkozók feladata. - Ha már a vállalkozókat em­lítette: mind a turizmus, mind a város általános anyagi helyze­te szempontjából fontosak a vál­lalkozások. Tudtommal Fülek­nek ezen a téren nem sok dicse­kednivalója van. -Szerencsénkre a bútorgyár, a Novona jól működik. A hajda­ni Kovosmaltból alakult utód­vállalatoknak azonban már nem megy ilyen jól. Más jelentősebb vállalkozás nincs nálunk. A ma­gánvállalkozók inkább a terciális szférában keresik megélhetésü­ket: üzletekkel és szolgáltatá­sokkal. A fellendülő turizmus eredményeként ők is megerő­södhetnének. - Most egy egészen más téma: az utóbbi időben néhány szlo­vák újság úgy írt Fülekről, mint ahol megsértik a szlovákok jo­gait. Legutóbb szakmunkáskép­zőjével kapcsolatban hangzott el ez a vád, de a Smer, a közép­szlovákiai napilap néhány hó­napja a magyar föliratokat is kifogásolta vagy azt, hogy a vár­ban „túlteng" a magyar szöveg. Annak idején a gimnáziumról is sokat beszéltek. Milyen Fülek nemzetiségi összetétele? -A hivatalos adatok szerint Fülek lakosságának 70 százaléka magyar nemzetiségű, csaknem harminc pedig szlovák. Amint azonban már utaltam rá, jelentős a romák aránya. Az együttélés­ben nincsenek különösebb prob­lémák. A gimnázium ügyét pél­dául eléggé fölfújták. Mindig akad valamilyen apróság, melynek hol az egyik, hol a má­sik fél tulajdonít a szükségesnél nagyobb jelentőséget. A polgá­rok békés együttélése azonban nálunk természetes, hiszen már sok éve élünk egymás mellett, ismerjük egymás szokásait, gon­dolkodását. Aki nem ismeri, aki úgy költözött ide, annak pedig meg kell ismernie, és alkalmaz­kodnia kell a mi életvitelünkhöz. - Beszélgetésünket azzal kezdtük, hogy Fülek Losoncnak, mint járási székhelynek az ár­nyékában maradt. A kormány most területi átszervezést készít elő. Fülek polgármestereként hogyan vélekedik erről? - Mi mindig azt szerettük vol­na, hogy Fülek kapja vissza a já­rási székhely státusát. Abba, hogy végül is az állam hogyan szervezi meg a közigazgatást, mi nem szólhatunk bele. A helyi önigazgatás második lépcsőfokát illetően nem támogatjuk a kor­mány elképzeléseit. A városok és falvak társulásának losonci szervezete, melynek egyébként alelnöke vagyok, kinyilvánítot­ta, hogy szeretné, ha a nagyobb területi egységet magába foglaló tartományok helyett a regionális önkormányzatok inkább a mos­tani járások területén jönnének létre. Mégpedig azért, mert az ilyen kisebb területeken hatéko­nyabban, a helyi igények na­gyobb ismeretével lehetne dön­teni a régió fejlesztésének kérdé­seiről. KLINKO RÓBERT MEGKÉRDEZTÜK KULCSÁR ZSUZSÁT, A PO­ZSONYI DUNA UTCAI MA­GYAR ISKOLA IGAZGATÓ­HELYETTESÉT: Mi a helyzet a gimná­ziumi felvételikre való készülődés körül? - A minisztériumban igazgatói értkezeietet hívtak össze, s ott jelezték, hogy minden bizonnyal változások várhatók a felvételi rendszerben, de erről pontosabb információ a tárca felelőseitől egyelőre nem érkezett — tájé­koztatott az igazgatóhelyettes. Az iskola tehát továbbra is a ko­rábbi rendelkezések értelmében kívánja lefolytatni a gimnáziumi osztályokba a felvételiket. A po­zsonyi Duna utcai iskola az elkö­vetkező tanévben három osz­tályt kíván indítani, akárcsak ko­rábban. A nyelvi osztály, amely a tapasztalatok alapján jól be­vált, ismét angol, illetve német nyelvet oktatna kiemelt óra­számmal, olyan bontásban, hogy az elsőben az angolra helyeződ­ne a hangsúly, majd a második­ban párosul hozzá a felemelt óraszámú német is. A matemati­ka-fizika oktatására szakosodott osztály kiemelten foglalkozik in­formatikával is. Aki pedig nem tudja eldönteni, melyikben tud­na megfelelően haladni, az az általános tantárgyakból felkészí­tő osztályba jelentkezhet, amelyben választható idegen­nyelv-oktatás folyik majd. A nyelvi osztályba jelentkezők esetében előbeszélgetés, illetve házi verseny segítségével mérik fel a tanulók nyelvi szintjét és rátermettségét. xxx Ezzel kapcsolatban a dunaszer­dahelyi Tanügyi Hivatal igazga­tójánál, Hecht Annánál is érdek­lődtünk, tud-e valamit a minisz­térium tervezett javaslatáról. - Amennyire tudomásom van róla, a minisztérium most éppen egy alapkoncepció kidolgozásán munkálkodik. Hozzánk eddig nem érkezett semmilyen uta­sítás. A társadalmi változások után teljesen a középiskolák hatáskö­rébe került a felvételik lebonyo­lítása, tehát az iskola határozza meg, milyen kérdéseket állít ösz­sze, milyen példatárral és milyen könyvből dolgozik. Előfordult, hogy egy-egy iskolában, ahol nagy volt a túljelentkezés, olyan példák megoldását is beiktatták a felvételi kérdések közé, ame­lyek nem tartoztak szorosan a kötelező tananyagba. Ami te­hát a felvételik tartalmát illeti, arra nincs előírás. Érzésem szerint viszont az inasiskolákkal, vagyis a szak­munkásképzőkkel volt koráb­ban gond, mivel ezek az intéz­mények nem csupán az oktatási minisztérium hatáskörébe tar­toznak, hanem esetenként az ipari vagy más tárcáéba. Ennek kapcsán elképzelhető, hogy vál­toztatni akar a minisztérium, például regulálni a szakok és az osztályok számát, minthogy fel­tehetően nincs elég pénz annyi szak és osztálv indítására. Mindenesetre a jelenlegi gya­korlat úgy alakul, hogy az illető iskola a lehetőségeihez képest javaslatot tehet a bővítésre. Amennyiben van rá gazdasági fedezete, tehát ha megvan a szükséges tanerő, pénz, tante­rem, akkor bővülhet. A felvételi rendszer megváltoztatását nem tartanám jelenleg indokoltnak. (bit)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents