Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-06 / 284. szám, hétfő

1993. DECEMBER 6. ÚJSZÓ* MOZAIK A DAMASZKUSZI ÚT ÁRKÁBAN Közöny, megdöbbenés és tiltakozó felháborodás egyaránt kísér a magyar szellemi életben egy nemrégi igazságügy-miniszteri kijelentést. Dr. Balsai István úgy nyilatkozott: nem tartja kizártnak, hogy Hegedűs András, 71 éves társadalomtudós, aki 1956. október 23-án miniszterelnök volt, a vádlottak padjára kerül. A vádemelés kilátásba helyezéséhez nem önmagában az akkor betöltött tisztség szolgáltat indítékot. Az idén közzétett ún. Jelcin-dossziéban ott szerepel a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának az a levele - 1956. október 24-ére datálva, - melyben a kormány elnöke a „rendcsináláshoz" a szovjet csapatok bevetését kérte. Magát a tényt Hegedűs András egy évtizeddel ezelőtt személyes vallomásában is beismerte a Szabad Európa Rádió riporterének kérdéseire válaszolva. Az utólagos, 1956. október 28-án odakerült miniszterelnöki aláírás korántsem érdektelen körülményeit is feltáró őszinte vallomást Hegedűs András a magyarországi ellenzéki mozgalom kiemelkedő alakjaként tette. A szembenézésnek kivételes erkölcsi fedezet kölcsönzött katartikus erőt. Személyében ugyanis az önélveboncolást az az egyéniség végezhette el, aki 1968-ban a párton belülről, reformerként juttatta kifejezésre Magyarországon elsőként a Csehszlovákia megszállása elleni tiltakozást. A saját magát felülvizsgáló magatartás következetessége akkor, a nyolcvanas évek elején önmagáért beszélt. Alig lett volna szükség mások felmentést adó és követelő szavára. „Ha van valaki, aki nem elfeledtetni, de valóságos tevékenységével »elavulttá« tudta tenni a múltját, Hegedűs András az" - jelentette ki a Márkus Mária-Márkus György filozófus szerzőpáros a Magyar Hírlap hasábjain. A lap szerkesztősége neves társadalomtudósokhoz, így többek között Fehér Ferenchez, Heller Ágneshez, Szelényi Ivánhoz fordult körkérdésével, óhajtanák-e a vádlottak padján látni Hegedűs Andrást. A fenti idézet a kérdezettek szinte egységes összegező véleményeként is felfogható. A Svájcban élő történész, Gosztonyi Péter a Népszabadságnak küldött, Hegedűs András mellett kiálló levelében civil bátorságnak nevezi a hatvanas-hetvenes évekbeli ellenzéki magatartását. Mégis, a Magyar Hírlap egész oldalt betöltő véleménykérésében mintha ott érződne az elbizonytalanodás. Lőcsei Pál „egy autentikus keresztény államférfiú, egy hiteles keresztény egyházi méltóság kiállására és kiáltására" vár. Eszembe jut egy 1956 nyarán, egy akkor nálunk is hozzáférhető magyarországi lapban megjelent fénykép. Sportújság címoldalán szerepelt, megörökítve, amint Hegedűs András miniszterelnök a parlamenti ülés szünetében széles mosollyal az arcán társalog a képviselők egy csoportjával. A gyermeklélek is ugyancsak csodálkozott, hogy mi oka lehet a miniszterelnöknek a jókedvre abban az országban, ahová az ismerősök az akkori csehszlovákiai üzletekből legszívesebben mindent vittek volna, ami mozdítható. Most a Magyar Hírlapban megtört tekintetű, idős férfiút mutató kép látható. Mintha az a tépelődő Hegedűs András tekintene ránk, aki azon töpreng, hogy mi mindent tartogatnak még a kelet-európai történelem képtelenségeket szülő rettenetes ellentmondásai? KISS JÓZSEF PÉNZTÁRCÁNK SZERINT VÁLOGATHATUNK (Folytatás az 1. oldalról) ajánlunk, amelyekben a szállásért elérhető árat kérnek. Az AlacsonyTátrában például már 100 korona körüli összegért el tudjuk szállásolni az érdeklődőket. Vannak olyan víkendházak, amelyekben főzni lehet, esetleg valamelyik közeli vendéglőben étkezhetnek a kirándulók. A Školtour által kínált magastátrai szállókban 300 koronából nem futja egy személy elszállásolására és napi teljes ellátására. -Általában egyhetes üdüléseket szervezünk - folytatta Marianna Popracová. - Erre az időszakra családoknak a magánházakban személyenként 1000 korona körüli áron kínáljuk az üdülést, az igényesebbeknek sem kerül 2000 koronájukba, ha az ajánlatunkból választanak. Akik télen is a nyarat szeretik... Az igényes sízők, illetve azok, akik az országhatáron túl kívánják élvezni a telet, például a pozsonyi székhelyű Reise Kaiser osztrák utazási irodához is fordulhatnak. - Kínálatunk igazán bőséges, hiszen 30 osztrák utazási iroda ajánlatából válogathatnak a hozzánk betérő érdeklődők - mondotta Magda Tošerová irodavezető. - A téli üdüléseket szeptemberben kezdtük árusítani, s ezért nem csoda, hogy karácsonyig már szinte minden helyünk elkelt. A szünidő meghosszabbítását meglehetősen későn jelentették be, sok szülő már nehezen alkalmazkodhat hozzá, de a januári üdülési kínálatunkat kihasználhatják. Svájcban, az osztrák Alpokban, Olaszországban tudunk helyet biztosítani számukra. Pénztárcájuktól függően három-, négycsillagos szállóban, vagy olcsóbb hétvégi házakban lakhatnak. Azokról sem feledkeznek meg, akik télen is a nyarat kedvelik. Persze, ennek az igénynek ára van. A Dominikai Köztársaságba, Kenyába, DélAfrikába utazhatnak a jelentkezők, februárban pedig 35 ezer koronáért nyolc napig a Szentfölddel ismerkedhetnek. Visszatérve a télhez: az érdeklődők száma szerint egynapos síeléseket szerveznek a Pozsonyhoz legközelebb levő osztrák sítelepekre. Az iroda autóbuszával utazók koronáért vehetik meg a bérletet a sífelvonókra. D.T. SZMPSZ-HATÁROZAT: MAGUNK DÖNTHESSÜNK... A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége 1993. november 26-27-én tartotta III., renditívüli Országos Közgyűlését, melyen tisztújításra és új alapszabály elfogadására került sor. A közgyűlés - az alapszabály értelmében - létrehozta az oktatáspolitikai-felsőoktatási, a szakmai-módszertani, az információs, az ifjúsági és a gazdasági szakbizottságot, melyek megválasztott vezetői egyben az országos elnökség tagjai. Az Országos Közgyűlés határozatban rögzítette: „Elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk azt, hogy az oktatás tartalmi, szervezeti és irányítási kérdéseiben önmagunk dönthessünk a szubszidiaritás elve alapján. Ezt csak úgy látjuk megvalósíthatónak, ha az oktatás kérdéseiben érvényesül az önkormányzat elve. Ezért a közgyűlés támogatja azt a törekvést, hogy az Európa Tanács és a helsinki folyamat dokumentumai értelmében a kisebbségek érvényesíthetik az önigazgatás elvét. A Nyitrán kialakult helyzettel kapcsolatban elutasítjuk a rektor által kidolgozott koncepciót, csak olyan tervezetet támogatunk, amely - a négypárti megegyezéssel összhangban - biztosítja a teljes magyar anyanyelven történő pedagógusképzést. Felkérjük parlamenti képviselőinket, dolgozzanak ki törvényjavaslatot az önálló magyar felsőoktatási intézményre és terjesszék azt a parlamenti bizottságok elé. Elutasítjuk az alternatív tanítási nyelv bevezetését a magyar iskolákon. Támogatjuk a 3. Pedagógus Fórum nyilatkozatát, mi is elutasítjuk az oktatásügy horizontális integrációját, aminek következtében az iskolák a belügyminisztérium hatáskörébe tartoznának." Az Országos Közgyűlés megválasztotta országos szerveit, s annak tisztségviselőit. Elnök: Sidó Zoltán; alelnökök: Lovász Gabriella, Máté László, Schiller Pál; a szakbizottságok vezetői, s egyben az elnökség tagjai: Dolník Erzsébet, Varga Frigyes, Csicsay Alajos, Csúsz László, Mikó Zoltán. Az SZMPSZ Ellenőrző Bizottságának elnöke: Horváth Géza. ITTHON TÖRTÉNT - 7 NAP ALATT GÉPPISZTOLYOS MAFFIA DUNASZERDAHELYEN. Ha egyedülálló eset lenne, akár legyinthetnénk rá, mondván: ilyen is van. De nem tehetjük, mert pestisként terjed a bűnözés. A kisstílű, tyúktolvaj nagyságrendű szatócsbolt-betöréseket szinte már nincs is érkezése számba venni a rendőrségnek. Nem megalapozatlanul feltételezik a nyomozók, hogy az ilyen esetek jelentős része: a kiskereskedői konkurenciaharc sajátos megnyilvánulása. Három élelmiszerbolt van a faluban, így ha kettőbe rendszeresen, havonként kétszer-háromszor betörnek, a kárvallottaknak előbb-utóbb elmegy a kedvük a vállalkozástól. Feladják. Ezt a jelenséget még úgy-ahogy a posztkommunista gazdaságátalakítás nem hivatalos, így íratlan forgatókönyvéből is lehetne eredeztetni, remélve, hogy valóban csak gyermekbetegségről van szó. Csakhogy áruszállító kamionok eltűnését, kipakolását, bizonyos kirakatok robbantgatását, adósságok magánverőlegények felbérelésével való behajtását már semmiképpen sem lehet ebbe a kategóriába sorolni. Immár a szolidságáról és szelíd lelkű lakosságáról ismert Csallóközben is meghonosodóban vannak a szicíliai maffia módszerei. Néhány napja - nyilván két konkurens érdekeltség ellentéteit megoldandó - nem vadászpuskával, nem is pisztollyal (mint a közelmúltban), hanem géppisztollyal lövöldöztek szűkebb pátriánk egyik központjában. Itt már nem arról van szó, hogy valakik a kívánatosnál több gengszerfilmet néznek. Ez egy kicsit már a „gazdaságfejlesztés" dél-olaszországi változata a gyakorlatban. MATA CÁFOLTA, A SZLOVÁK ÚJSÁGOK NEM. A szlovák napilapoknak legalább a fele helyt adott Michal Mata magyarországi szlovák kisebbségi vezető nyilatkozatának, miszerint a déli szomszédunkban élő szlovákok rettegésben élnek. Attól tartanak, hogy kiűzik őket otthonukból, mert kell a hely a Dél-Szlovákiából menekülni készülő magyaroknak. Michal Mata 24 órán belül cáfolta, hogy bármit is mondott volna a magyarországi szlovákok ilyen jellegű veszélyeztetéséről. Úgy tűnik, valóban szándékos és előre kitervelt kútmérgezés történt, mert egyetlen szlovák nyelvű lap sem közölt helyreigazítást. MEČIAR FŐÜGYÉSZJELÖLTJE. Az aranyidai bizalmas pártértekezletről megszerzett „jegyzőkönyvnek" több olyan pontja is van, amely miatt minden demokratikus országban nyomban kormányválság törne ki. Ahogy Mečiar a szakszervezeteket és az egyházat fel akarja használni a legközelebbi választási kampányban, ahogy az egyes járásokban végbemenendő kampányról beszélt, ahogy koalíciós partnerének eddigi és várható kisemmizéséről nyilatkozik, az mindmind az egypártrendszer megteremtésére irányuló korábbi praktikákat juttatja az ember eszébe. Fejtegetéseire azonban azzal tette fel a koronát, ahogy Bacho főügyész leváltásáról és utódjának kinevezéséről beszélt. A jelenlévők egy percre sem kételkedhettek abban, hogy olyan ember lesz Szlovákia következő főügyésze, hivatalánál fogva a törvényesség legfőbb őre, aki szőröstől, bőröstől Vladimír Mečiar „zsebében" van. Kérdés, hogy mit szól ehhez a parlament. Hogy a DSZM-nek mennyire sikerült a Sobona-ügy (miniszterelnök számára) kínos alakulása után konszolidálnia a mozgalmat és a koalíciós partnert, az rögtön kiderül, mihelyt a két kormánypárt kezdeményezésére napirendre kerül Bacho főügyész leváltása. A törvényesség 40 évig a „szocialista" jelzőt viselte. Most netán a „nemzeti" törvényesség kialakítása kerül napirendre? DOLLÁRPRÉMIUM - ÚJSÁGÍRÓKNAK. Nincs új a Nap alatt. A kormánykoalíció fő ereje ugyanolyan módszerekkel próbálja elhallgattatni a másként gondolkodó újságírókat, mint a pártállam évtizedeiben a kommunisták. Igaz, egyelőre még nincs rá módja, hogy pszichiátriai kényszerkezelésre küldje a hivatalos hatalom számára kényelmetlen tényekről tudósító tollforgatókat, és még rács mögé sem ültetheti őket. De már majdnem kimondták Mečiaréknál, hogy „imperialista ügynökök vannak az újságírók között". Azt állítják, hogy Szlovákiában a 30—40 legjobb publicistát dollárban premizálja a Nyugat. A miniszterelnök kilátásba helyezte a prémiumlista közzétételét. Ehhez a módszerhez már Pezlárék is csak végszükségben folyamodtak. Mindannyian tudjuk, hogyan végezték. Zabigyerekeik azonban megtanulták a leckét, és még itt vannak közöttünk. TÓTH MIHÁLY CSALLÓKÖZI RÉGIÓ: MEGHÍVÓ KOMAROMBA A Csallóközi Városok és Falvak Társulása hatodik közgyűlése több, az utóbbi időben vitákra okot adó kérdést tisztázott, de legalább annyit fel is vetett. Egyértelművé vált, hogy a „Déli Régió választott parlamenti képviselőinek, polgármestereinek és önkormányzati képviselőinek nagygyűlését" január nyolcadikán délután egytől Komáromban tartják a kétezer-kétszáz személy befogadására alkalmas Városi Sportcsarnokban. Az eredetileg meghirdetett elképzelés annyiban módosult, hogy erre nemcsak a magyar, hanem DélSzlovákia vegyes lakosságú járásai összes választott képviselőjét elvárják (ez becslések szerint mintegy ötezer ember). Tisztázódott az is, hogy a rendezvényen nem valamiféle döntéseket szeretnének hozni, hanem aktuális önkormányzati, közigazgatási és nemzetiségi problémákról fognak vitázni, sőt, a szervezők a négy magyar politikai szervezet képviselőin kívül a Demokratikus Baloldal Pártja regionális vezetőit is felkérték nézeteik ismertetésére. Végezetül pedig a nagygyűlésen ismertet'k a „Délszlovákiai Választott Képviselők Polgári Társulása" megalapításának szándékát. Mint ismeretes, ezt 9 polgármester (egyébként a Csallóközi Régió Tanácsának tagjai) magánszemélyként szervezi. Ők eddig a társulási törvény által megszabott keretekkel indokolták eljárásukat, de a közgyűlésen arra is figyelmeztették őket, hogy a régiótól eddig csak a nagygyűlés szervezésére és nem a társulás megalapítására kaptak felhatalmazást. A polgári társulás pontos célja - legalábbis a kívülálló számára - még mindig nem teljesen tisztázott. Egyelőre annyit tudunk, hogy az önkéntes tagság számára szakmai tanácsokkal és javaslatokkal fog szolgálni, bejuttatja a parlamentbe a „kommunális" problémákat, agytrösztként fog dolgozni, munkajogi biztonságot nyújt a polgármestereknek stb. A kezdeményezők képviseletében pénteken sajtóértekezletet tartó Kvarda József és Pásztor István szavaiból viszont az is kitűnt, hogy a tevékenységet leginkább majd a belépők igényei határozzák meg. Azt is megerősítették, hogy az egyesülés élére szenátust választanak. Az, hogy a Csallóközi Régió ambíciói az utóbbi időben egészen Királyhelmecig terjednek, több, a szervezeten belül már régóta lappangó problémát is a felszínre hozott. A feszültség már előre érezhető volt, és nyilvánvalóan ezzel függött össze Kvarda József csenkei polgármester javaslata is, amelynek értelmében a régió fennállása óta első ízben kizárták volna a sajtót a közgyűlésről. Szerencsére a polgármesterek nagy többségének nem volt takargatnivalója, mondanivalója viszont többüknek is akadt. Egyre nagyobb erővel törnek elő ugyanis az óriásira duzzadt szervezet tevékenységével és eredményeivel kapcsolatos kifogások. Sokan már a közgyűlésre sem járnak el (pénteken is várni kellett, míg összejött a határozathozatalhoz szükséges létszám), sőt, még alelnök is hiányzott. A fenntartásokat legjobban Gódány László egyházkarcsai polgármester fogalmazta meg, aki szerint a régió a községek számára olyan kevés hasznos dolgot végzett el, hogy nem nagyon tudja, miként számol el az üléseken töltött idejével a választói előtt. Kifogásolta azt is, hogy Duray Miklós többször nyilatkozott a régió nevében, miközben a közgyűlés előtt még soha nem jelent meg. Végezetül pedig a tervezett társulással kapcsolatban az volt a véleménye, hogy azt csak akkor érdemes létrehozni, ha tevékenysége több haszonnal jár, mint amennyi kárt fog jelenteni az itt élők számára a vele kapcsolatban ébredő ellenszenv. Az utóbbi hetek, hónapok eseményei alapján kétségtelen, hogy a Csallóközi Régió vezetői választ szeretnének találni sok, mindannyiunkat egyre inkább nyomasztó kérdésre. Az előbb idézett problémák viszont arra is utalnak, hogy ezt átgondoltan kell tenniük, ügyelve arra, hogy ennek eredményeként valóban közelebb jussanak a helyi és a regionális problémák megoldásához. TUBA LAJOS