Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-30 / 303. szám, csütörtök

MONOSZLÓY DEZSŐ HETVENÉVES Húsz év alatt a puszta nevét sem volt szabad leírni, megjelentetni nálunk, még a bibliográfiák száraz adathalmazából is gondosan kirostálták, mint valami oda nem illő gyomot a piros rózsakertből. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Csütörtök, 1993. december 30. II. kiadás Ára 3,50 korona XLVI. évfolyam, 303. szám AZ ELVESZTEGETETT IDŐ ÁRA A kérdés lényege..., hogy miként kötődnek a reformmozgalomhoz olyan, a polgári társadalomban is fontos baloldali és egyetemes társadalmi értékek, amelyek a közép­európai átalakulás során a kirekesztés sorsára jutnak. (5. oldal) Averzió Csúnya szó ez, akárhogyan is forgatom. Még szerencse, hogy behelyettesíthető, hála a magyar nyelv gazdagságá­nak. Mondjuk: irigység vagy utálat, esetleg gyűlölet. Amely arculcsap naponta, bármely utcasarkon. Például a boltosunk. Illetőleg a bolt­tulajdonos. A bolt a házunk végében van, ott vásárolja az egész környék a kenyeret és a szalámit, a tejet meg a gyu­fát. A bolt előtt áruszállító teherautók ácsorognak reg­gelenként, olykor megjelenik a főnök furgonja is. Ford, jó márka. Jön egy lakó, s foga közt szűrve, tömény gyűlölettel sziszegi: „Nézze, már lassan a hálószobánkban parkol!" Merthogy a ház bejárata előtt állt a kocsi. „Ne túlozzon", mondom neki, teljesen fölös­legesen, hiszen szemmel lát­ható, bögyében van a kövér boltvezető. Talán azért, mert kövér, talán, mert Fordja van, neki meg nincs Fordja, talán azért, mert kövér és gazdagodik. Ő meg sovány, lakbért fizet és fizetéstől fize­tésig kuncog a krajcár. Csakhogy. Aki nem volt boltos, abból ritka esetben válik bolttulajdonos. Ergo: a boltos helyzeti előnyben volt, ismerte a szakmát, a pri­vatizálás egyenesen az ölébe hullt. Erre mondják, hogy még él bennünk a gazdagok iránti gyűlölet. Mindazonál­tal bemegyünk a boltjába, s megvesszük a kenyerét, szalámiját, tejét és gyufáját. Irigykedve és dohogva. Az állami boltot is szidtuk, de gyűlöletünk tárgya megfog­hatatlan volt. Ez meg itt jár előttünk a száztíz kilójával és van pofája tollasodni. Hát van igazság ezen a földön? Délután, visszafelé jövet látom, valaki leengedte mind a négy kerekét. Talán a do­hogó szomszéd, aki lehet, ép­pen kenyeret vásárol... (kővi) AZ ADÓHÁTRALÉKOK ÉS A FIZETÉSKÉPTELENSÉG NEM BIZTOS, HOGY MINDIG CSALUNK A rozsnyói adóhivatal körzetében is nagyon rossz volt az idén az adó­zási fegyelem - tudtuk meg Jozef Foťtántól, a hi­vatal igazgatójától, aki úgy vélekedett, ennek az az oka, hogy a város és a járás több vállalata meg­szűnőben van. Ilyen pél­dául a közterületfenntartó vállalat, a járási ipari vál­lalat, a magasépítő válla­lat. A régió bányászata is leépülőben van, de rosz­szul megy a gépipari vál­lalatoknak is. Elmondható, hogy a befizetendő 1993-as adónak eddig mintegy az egyharmada folyt be. Ahhoz, hogy a terve­zett adót az idén nem tudták beszedni, még a vidéken uralko­dó nagyarányú munkanélküliség is hozzájárult, és az, hogy az új adózási rendszer bevezetése után több helyi magánvállalkozó visszaadta engedélyét. Az igaz­gató szerint éppen a fönntebb vázolt helyzet miatt nagyon ne­héz behajtani a hátralékokat. Körzetükben eddig még nem ke­rült sor árverésekre, várható azonban, hogy a közeljövőben több adóssal szemben is ehhez a lépéshez folyamodnak majd. Nagyon kevés a rendszeres adó­fizetők között tartják viszont számon a kuntapolcai gépgyárat, közül, jóllehet akad ilyen is: pél­dául a jolsvai és a ľubeníki mag­nezitművek. A legrosszabb adó­fizetők között tartják számon viszont a kuntapolcai gépgyárat, az Agrostroj részvénytársaságot és a Gemtexet. A magánvállal­kozók között a Pfeffer-cég jár az „élen" többmilliós adóhátralé­kával. A Kelet-Szlovákia déli járásai­nak adóügyeit felügyelő kassai adóigazgatóságon megtudtuk, hogy a körzetükben már 2,3 mil­liárd koronára rúg az adóhátra­lék. Pontosabban: ennyi volt ok­tóber végén. Szeptemberben ez az összeg valamivel nagyobb volt, ám közben néhány adó­alany az adóhivataloktól kapott felszólításra rendezte tartozását. (Folytatás a 2. oldalon) A SZABAD EURÓPA-ÜGY MIATT KIESIK HOFBAUER A BÁRSONYSZÉKBŐL? Amerika is hallatta hangját a Szabad Európa Rádió szlovákiai adóállomá­sai visszavételének ügyében. Az USA pozsonyi nagykövetsége ismer­tette álláspontját az SZK Sajtóirodá­jával, és a dokumentumban egyebek között ez olvasható: „Örömmel ér­tesültünk róla, hogy az SZK kormá­nyának szándékában áll a kérdés megoldása érdekében kapcsolatba lépni az USA Kongresszusa által fi­nanszírozott Szabad Európa Rádió­val, és hogy ennek során kölcsönö­sen elfogadható megoldást keresnek e független rádióállomás szlovákiai működtetéséhez...". Az USA nagykövetsége azzal számol, hogy a sugárzás, akárcsak eddig, ezután is középhullámon történik. Ján Čarnogurský, a KDM elnöke is véleményt mondott az ügyben. Az SZK Sajtóirodájával közölte, hogy a parlamenti pártokkal megvitatja a kérdést: majd kezdeményezi Ro­man Hofbauer közlekedési miniszter leváltását. Szerinte ezt az indokolja, hogy a miniszter rossz munkát vé­gez, és ez azzal érte el tetőpontját, hogy felmondta a szerződést, amelynek értelmében a SZER három szlovákiai adóállomást használt. Čarnogurský szerint a tömegtájé­koztatási pluralizmus 1989 novem­berének a vívmánya, és Hofbauer döntése további lépést jelent az 1989 novembere előtti állapotok visszaállítása felé. (Folytatás a 2. oldalon) SÓKSZELŐCE POLGÁRMESTERE A KOMÁROMI NAGYGYŰLÉSRŐL Törvényadta jogunk A szinte már hisztérikus méreteket öltött ellenkampány és a köztár­sasági elnök módosító javaslata ellenére január 8-án sor kerül a komáromi nagygyűlésre. Szerettük volna tudni, hogy a rendez­vényre figyelmeztető felhívás címzettjei, elsősorban a polgármeste­rek, hogyan vélekednek a kezdeményezésről. Szabó Sándor, Sóksze­lőce polgármestere (Együttélés): - Törvényadta jogunk, hogy fel­hívásban feltüntetett igényein­ket követelhessük. Én teljes egé­szében támogatom a Csallóközi Városok és Községek Társulása Tanácsának felhívását. Ugyanis az ország területi felosztása még nem megoldott, de a kormány már most úgy helyezi szét az állami hivatalokat, hogy azon később ne lehessen változtatni. Például a mi régiónk hivatalait Nagyszombatba helyezi. Ott van már az adóhivatal központja, a központi vámhivatal, és min­den más Nagyszombatba irá­nyul. Szerintem rossz meggon­dolás, hogy a Dunától a Morva határig húzódó terület egy régió legyen. Tudom, ez a kor­mánynak nagyon megfelelne, mert így a magyarok 20 száza­léknál kisebb részarányba kerül­nének. Szerintem ez így kivite­lezhetetlen. - Sókszelőce önkormányzati képviselői milyen mértékben tá­mogatják a felhívást? - Az Együttélés által jelölt képviselők részt vesznek a nagy­gyűlésen. A Demokratikus Bal­oldal Pártjának képviselői nem foglalkoznak az üggyel, ők a nemzetiségi problémát még a kommunista internacionaliz­mus szerint oldanák meg. A volt VPN- és FMK-pártiak, most pártállás nélküliek, bizonyos ré­sze bennünket támogat. - Miben látja ön a nagygyűlés lényegét? - Ha mi Európa felé akarunk közeledni, akkor be kell tarta­(Folytatás a 4. oldalon) A szélsőséges nézeteit fennen hirdető Vlagyimir Zsirinovszkijt kedden Szófia központjában még nagyon sokan üdvözölték. A bolgár kormány viszont kiutasította az országból. Az üggyel kapcsolatos bővebb hírt a 3. oldalon olvashatják. KÁRPÓTLÁSI ÚTMUTATÓ Az I. kárpótlási törvény alapján kárpótlás illeti meg azokat a 2. §-ban meghatározott természetes személyeket, akiknek magántulajdona az 1949. június 8-át követően alkotott, a törvény mellékletében felsorolt jogszabályok alkalmazása által szenvedett sérelmet. A II. kárpótlási törvény szerint azok a jogosultak, akiknek magántulajdona az 1939. május l-jétől 1949. június 8-áig t e ijedő időben alkotott jogszabályok alkalmazása által szenvedett sérelmet. A III. kárpótlási törvény szerint azon személyek hozzátartozóit illeti meg kárpótlás, akiket 1939. március 11. és 1989. október 23. között politikai okból jogtalanul megfosztottak az életüktől vagy szabadságuktól. Állampolgárság: Az I. kárpótlási törvény alapján kárpótlást kaphat: a) magyar állampolgár; b) aki a sérelem elszenvedésekor magyar állampolgár volt; c) akit a magyar állampolgárság­tól való megfosztással összefüggés­ben ért sérelem; d) az a nem magyar állampolgár, aki 1990. december 31-én életvitel­szerűen Magyarországon élt. A II. és a III. kárpótlási törvény idevágó szabályai megegyeznek az I. számúéval, kivéve, hogy a II-ból kimaradt a d), a III-ból a c) pont. Hozzátartozók: Az I. és a II. kárpótlási törvény értelmében ha a volt tulajdonos meghalt, a kárpótlásra leszármazott­ja, ennek hiányában túlélő házastár­sa tarthat igényt. A leszármazottak kizárólag az el­halt felmenő után, a felmenőt megil­lető rész erejéig, egymás között egyenlő arányban jogosultak kárpót­lásra. Ha valamely leszármazott el­halt, és nincs leszármazottja, az el­haltat megillető tulajdoni hányad után jár kárpótlás. A lesžármazott hiányában az a túlélő házastárs jogosult kárpótlás­(Folytatár, a 2. oldalon) Az ország állami költségvetéssel szembeni adóhátraléka egy nemrégi kormánykimutatás szerint 1991-től ez év szeptember 30-áig bezárólag 13,2 milliárd koronát tett ki, és semmi garancia sincs arra, hogy az év utolsó negyedének lezárásával sokkal kisebb lesz a befizetetlen adók összege. Az adóhivatalok háromnegyed év alatti ellenőrzéseik során összesen 2,888 milliárd korona bírsággal megnövelt adót róttak ki utólagosan a fegyelmezetlenekre, az adófizető jogi személyek azonban ennek csupán a 36,6 százalékát, tehát még a felét sem fizették be. Mindenesetre sok kavarodást idézett elő az adófizetők körében a hozzáadottérték-adó fizetésének bevezetése is, szeptember végéig ennek az adónak a befizetésében több mint 2 milliárd koronás volt a lemaradás. Nehéz megállapítani, hogy a nagyarányú adóelillanás keletkezése a vállalatok bizonytalan jogi-gazdasági helyzetének, a fizetésképtelenségnek, a szándékos adócsalásnak a következménye-e vagy éppen a tudatlanságé, a többféleképpen értelmez­hető-magyarázható törvényeké. Hogy a kérdés valóban nem egyszerű, azt a munkatársaink által megkérdezett adóhivatalnokok válaszai is egyértelműen tükrözik.

Next

/
Thumbnails
Contents