Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-29 / 302. szám, szerda

KÍSÉRTETIES HANGULATKELTÉS •... de mindenesetre elgondolkodtató, hogy az 1905-ben, meg az 1911-ben született petícióaláírók telefonszámát senki sem tudja megadni.(...) Szeretném viszont látni azt az 1666-ban született Kalina Ivan urat, aki 330 éves kora ellenére még ma sem rendelkezik telefonnal. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Szerda, 1993. december 29. II. kiadás Ára 3,50 korona XLVI. évfolyam, 302. szám ALAPTALAN AGGÁLYOK A bizottság két ülésén folytatódott az, ami a parlamenti ülésen elkezdődött. Sőt, a tetemrehívás még hevesebb volt. Az egyes szavak, fogalmak értelmét boncolgatva, mintha a képviselők megfeledkeztek volna az eddigi nagysurányi memorandumok félelmetes szövegéről. (5. oldal) ÉLETÜNK ÉRTÉKE Egyre inkább valósággá válik sejtésem, mely szerint akkor lesz nekünk régen rossz, ha nem támogatjuk az önálló Szlovákia létrejöttét, meg akkor, ha nagyon is akarjuk azt. De akkor is végünk van, ha hagyjuk, hogy kisemmizzenek bennünket ebből az országból, amelynek egy-egy darabja nagyapáinkról, apáinkról maradt ránk. Árt a hangoskodás, de veszélyes a némaság is. Elviselhetetlen állapotokat szülhet gyávaságunk, ugyanakkor az esztelen vakmerőség sem a bátorságot jelenti. Kétségtelen: ebbe bele lehet bolondulni. Mégsem lehet elfutni, mégsem lehet ölre menni vagy karót ragadni. Ki kell tárni a házaink ajtaját, elő kell venni a kamrából a pálinkásbutykost vagy a lopót, s meginvitálni az utcán ellenünk ágálökat. Párbeszédre van szükség, s a poharazgatás közben egymás dalait is meg kellene tanulnunk. Ujabban mintha minden szlovák-magyar párbeszéd politikai torzsalkodások formájában talalna utat magának. Senki sem próbálkozik közülünk azzal, hogy egy asztalhoz ültesse íróinkat. Mi, újságírók sem szakítunk időt a párbeszédre. Nem szerveződnek olyan szellemi asztaltársaságok, amelyekben nemzetükért felelős, európai módra gondolkodó értelmiségiek beszélgetnének. Ehelyett politikusok méricskélik, mennyit ér életünk. Egy biztos: nem annyit, hogy bárki is elzálogosítsa azt erről vagy arról az oldalról. DUSZAISTVÁ

N CSENDES JÁNOS, A POZSONYI MAGYAR NAGYKÖVETSÉG KERESKEDELMI KIRENDELTSÉGÉNEK VEZETŐJE: Magunknak kell Európát megteremtenünk Még az erősen nemzeti beállítottságú szlovák politikusok is hangsúlyozni szokták: Szlovákiának a környező országok közül Magyarországgal van a leghosszabb államhatára, ami kedvező feltétel a szoros gazdasági együttműködésre. Hogyan használja fel a két ország ezt a természetes közelséget, milyenek a magyar-szlovák kereskedelmi kapcsolatok, remélhető-e a gazdasági együttműködés számottevő fellendülése? Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel Csendes János tanácsost, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetsége kereskedelmi kirendeltségének vezetőjét, aki s/epteinberben vette át a kirendeltség irányítását. Vajon milyen elhatározással? - Nem kisebbel, minthogy a középeurópai szabadkereskedelmi megállapodás szellemében szolgáljam a két ország vállalkozói, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak fejlődését. • A fizetésről és a kereskedelmi kapcsolatokról szóló magyar-szlovák kormányközi megállapodást 1993. március elsején írták alá. Miben látja gyakorlati jelentőségét? - A megállapodás az önálló szlovák állam megalakulásától kezdve a két ország közötti gazdasági,' kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatoígy fest egy elégedett elnök vadkacsavadászat után, hiszen a zsákmány sem maradt el. Bili Clintonra a napokban bőven ráfért egy kis kikapcsolódás, hiszen zsúfolt programú január vár rá. A hónap derekán részt vesz a NATO csúcsértekezletén, majd rövid prágai kitérő után Moszkvába látogat. Letett arról a szándékáról, hogy Kazahsztánt és Ukrajnát is felkeresse, ám Minszket nem törölte eredeti útitervéből. Tegnapi jelentések szerint európai útjának moszkvai zárószakaszára az amerikai elnököt elkíséri felesége, Hillary és lánya, Chelsea is. Vas Gyula felvétele kat szabályozza. Értelmében a kereskedelemben érvényesül a legnagyobb kedvezmény elve és működnek a GATT-szerződések által előírt nemzetközi kereskedelmi normák. A konvertibilis elszámolást irányozza elő az 1991-ben megszűnt rubelelszámolás helyett, illetve a korábbi csehszlovák államszövetség idején kötött egyezmények felváltását jelenti. Ez volt az egyik legelső kétoldalú kereskedelmi és fizetési megállapodás, amelyet az önálló Szlovákia aláírt. Az egyezmény értelmében a vállalkozók magánjogi szerződéseket köthetnek, kialakulhatnak a bankközi kapcsolatok a nemzeti, illetve a kereskedelmi bankok szintjén, s kibontakozhat a kormányzati szervek közötti együttműködés is. Jelentős egyezményként tartjuk számon az országaink közt aláírt beruházásvédelmi megállapodást, s aláírás előtt áll a kettős adózás elkerüléséről szóló szerződés is. (Folytatás a 3. oldalon) GENFI TALÁLKOZÓ Háromnapos halasztás Jól értesült diplomáciai forrásokból a Tanjug hírügynökség megtudta, hogy a genfi Bosznia-konferenciát nem január 15-én folytatják, ahogy lord David Owen, a konferencia társelnöke bejelentette, hanem három nappal később, január 19-én. A halasztásra állítólag azért kerül sor, mert 15-ére Clinton amerikai és Asszad szíriai elnököt várják Genfbe. Amennyiben a béketárgyalások januári fordulója is kudarccal végződik, az Európai Unió kénytelen lesz újabb megoldás után kutatni, figyelmeztetnek a párizsi hivatalos körök. A konkrét eredményeket a Boszniaszerte ismét fellángoló harcok sürgetik, ez a körülmény egyszersmind nem ad okot a derűlátásra. Európa egyelőre tanácstalan arra az esetre, ha a hadban álló felek ismét hajthatatlanok lesznek. Leotard francia védelmi miniszter és Hurd brit külügyminiszter azonban az elmúlt napokban komolyan figyelmeztette a harcolókat, ne gondolják, hogy a békeerők időtlen időkig Boszniában maradnak. A genfi tárgyalások előtt Bosznia ügye mégegyszer napirendre kerül a NATO csúcsértekezletén is (Brüsszelben január 10-én és 11én). Valószínű, hogy az európaiak ez alkalommal konkrét választ kérnek Clinton elnöktől, számíthatnak-e amerikai csapatokra az esetleges békeegyezmény végrehajtásában. Boszniában egyébként a január 15-éig tartó karácsonyi tűzszünet ellenére csak a hercegovinai fronton és a vasárnapi, példátlanul heves össze(Folytatás a 2. oldalon) Ne nézzük ostobának a másik felet! BESZÉLGETÉS ÖLLŐS LÁSZLÓVAL, A MAGYAR POLGÁRI PÁRT ELNÖKSÉGI TAGJÁVAL Az elkövetkező évek során az ország, így a magyarok életét is jelentősen meghatározza majd a tervezett közigazgatási és regionális felosztás. A kormány e téren követett eddigi politikája országszerte feszültséget váltott ki, és amennyiben nem sikerül összehangolni'az összes jelentkező fontosabb érdeket, ez tovább növekszik. Öllős Lászlóval, a Magyar Polgári Párt elnökségi tagjával arról beszélgettünk, milyen - a szlovákiai magyarok számára is elfogadható - kiutat lehetne találni a jelenlegi helyzetből? - A kormány által eddig hangoztatott elképzelés mindössze látszatdemokráciaként értékelhető. Egyrészt azért, mert a települések nem dönthetnek arról, melyik középszintű közigazgatási egységhez szeretnének tartozni, másrészt pedig félő, hogy azonnal vagy egy következő lépcsőben kinevezett állami hivatalnokok olyan jogokat kapnak, amelyekkel közvetlen beleszólásuk lesz a ma még önkormányzatnak tűnő testületek döntéshozatalába. Ehhez járul még, hogy az új felosztás előkészítése eddig erősen nemzetiségellenes koncepció alapján folyt, amelynek értelmében Dél-Szlovákiában észak-déli egységeket szerettek volna kialakítani. • Ön szerint miként lehetne megközelíteni ezt a problémát? (Folytatás az 5. oldalon) MEGLEPETÉS: Féláron a MEGJELENÉS!!!! Januárban: az Új Szóban Februárban:a Vasárnap családimagazinban Ön egyszer fizet a keretes hirdetésért mi pedig kétszer közöljük! Nálunk egy hirdetést több százezren olvasnak. Akciónk alatt ez a szám megduplázódik. Önnek ezáltal nő az esélye, de nem növekszik a kiadása! TUDNIVALÓK A VALUTAVÁSÁRLÁSRÓL Mint ismeretes, a Szlovák Nem/.eti Bank 1994. január elsejei hatállyal 7500 koronáról 9000 koronára emelte az állampolgárok éves devizakeretét. Jövőre az ennek az öszszegnek megfelelő konvertibilis valutát az 1994-ben a 15-ik életévüket betöltő és annál idősebb személyek válthatják ki, míg a 6 és 15 év közöttieket a keret fele, azaz 4500 korona értékű deviza illeti meg. A vásárlás tényét a bankfiókokban az útlevélben rögzítik. A keretet lehet fokozatosan is kimeríteni, igaz, mindannyiszor a kezelési költség beszámításával. Az állampolgár csupán saját vagy hivatalos dokumentum által igazolva, a közvetlen családtagok (férj, feleség, szülők, gyermekek) számára válthatja ki az éves devizakeretet. Végezetül: jövőre már nem lehet megvásárolni az 1993-as valutakeret fennmaradó részét.