Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-20 / 296. szám, hétfő

1993. DECEMBER 21. HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 Végső búcsú Antall Józseftől (Folytatás az 1. oldalról') gyar függetlenség, az alkotmányos­ság és a demokratikus rendszer helyreállításában. „A nemzet nem­csak érzi, hanem tudja is, kit vesz­tett. Ez a nemzet vállalja a folytatást, vállalja az irányadást. Antall irány­adása pedig egyértelmű: nemzeti és demokratikus alapon álló Magyaror­szágot akart és akarunk megteremte­ni", mondotta Szabad György. Sütő András rámutatott: Antall egyik legfőbb érdeme, hogy a szélső­séges tendenciák közepette felül tu­dott emelkedni a nemzeti színű kor­látok fölé, szembeszállt az intoleran­cia megnyilvánulásaival és szigorú bírálat blá vette a meggondolatlanul cselekvőket. „Aki tudja, hogy mi­után az elsó világháború győztes hatalmai Magyarországot feldara­bolták, aki tudja, hogy ilyenformán ezeréves nemzeti lét után a magyar­ságnak közel egyharmada jutott ki­sebbségi sorsra a szomszédos országokban, annak e koporsó előtt nem kell történelmet tanítani. Ha­nem a kegyelet és elismerés hangján kell felidézni, hogy Antall József egyik vezérelve így szólt: lélekben tizenöt millió magyar miniszterelnö­kének tekinti magát. Mondta ezt higgadtan, politikai felelősséggel, hátsó szándékok nélkül, a világos szavak értelmében bízva." A beszédek elhangzása után a köztársasági őrezred katonái ágyú­talapzatra emelték az elhunyt mi­niszterelnök koporsóját és a hat ló vontatta fogat a búcsúzó tömeg kísé­retében elindult a Kerepesi úti Nem­zeti Sírkert felé. Antalit ökumenikus szertartás keretében búcsúztatta a hazai katolikus, református, evan­gélikus egyház és a zsidó felekezet. A határon túli magyarok nevében Tőkés László nagyváradi református püspök mondott imát. A gyászszertartásra mintegy 70 országból érkeztek neves politiku­sok, hogy elbúcsúzzanak az elhunyt magyar kormányfőtől. Még pénte­ken este rótta le kegyeletét Helmut Kohl német kancellár, aki halasztha­tatlan feladatai miatt nem tudott szombaton Budapesten maradni. El­jött viszont Al Gore amerikai alel­nök, s két napig a magyar főváros­ban tartózkodott Margaret Thatcher volt brit miniszterelnökasszony is. Szlovákia a legmagasabb szinten képviseltette magát a gyászszertar­táson. A temetés alkalmat adott a kétoldalú találkozókra is, így Göncz Árpád magyar elnök többek között fogadta szlovák partnerét, Michal Kováčot is. A szlovák állam­fő részvétét fejezte ki Antall el­hunyta miatt, ezután a mintegy 20 perces eszmecserén a két államfő érintette a regionális együttműkö­dést, illetve a magyar-szlovák kap­csolatok kérdéseit. Göncz reményét fejezte ki, hogy bővülni fog a két ország együttműködése, s ennek egyik jeleként újabb határátkelőket nyithatnak Magyarország és Szlová­kia között. Ugyancsak reményét fe­jezte ki, hogy Szlovákia lakosságá­nak - beleértve a szlovákiai magya­rokat is - megelégedésére megol­dódnak a névhasználattal, a kétnyel­vű helységnévtáblákkal, illetve a közigazgatási elrendezéssel kap­csolatos jelenleg fennálló prob­lémák. Diplomáciai forrásokból származó információk szerint a beszélgetés so­rán Kováč megalapozottnak, jogos­nak ítélte a szlovákiai magyarság aggodalmát, elégedetlenségét amiatt, hogy az illetékes pozsonyi politikai körök eddig alig foglalkoz­tak problémáikkal. Mindkét fél egyetértett abban, hogy a kisebbségi probléma területén olyan állapotot kell elérni, amikor a kisebbségek elégedettek, s nem érzik szükségét annak, hogy gondjaik megoldása ér­dekében nemzetközi szervezetek­hez, fórumokhoz forduljanak. Érte­süléseim szerint a szlovák államfő tervezett magyarországi látogatásá­nak dátumáról ezen a találkozón nem volt szó. A temetés alkalmából ugyancsak Budapesten tartózkodó Vladimír Mečiar szlovák és Václav Klaus cseh kormányfő mintegy félórás megbe­szélést folytatott a szlovák nagykö­vetségen. Mindketten hangsúlyoz­ták, hogy nem tárgyalásokról, ha­nem vélemény- és információcseré­ről volt szó. Elsősorban a Magyaror­szághoz fűződő kapcsolatokról, a csehországi, illetve a szlovákiai helyzet alakulásáról, valamint Bili Clinton amerikai elnök januári prá­gai látogatásának előkészületeiről volt szó. KOKES JÁNOS, Budapest Baloldali válaszkeresés a gondokra Pártnevet változtattak az egyesült kisgazdák Egyperces néma felállással emlékez­tek tegnap az elhunyt Antall József­re az Egyesült Történelmi Kisgazda és Polgári Párt első Országos Vá­lasztmányának résztvevői. A fórum napirendjén vezető tisztségviselők és testületek megválasztása, vala­mint a választási program irányel­veinek elfogadása szerepelt. Első lé­pésként a résztvevők Egyesült Kis­gazda Pártra (EKgP) változtatták a párt nevét, ám lapzártáig nem sikerült eldönteni, lei lesz a párt vezetője. Az elnöki posztra egyéb­ként Szabó János földművelésügyi minisztert, valamint Zsíros Géza képviselőt jelölték. A Magyar Rádió szerint a nagyvá­lasztmány megerősítette a parlamen­ti frakció korábbi döntését, hogy támogatják Boross Péter miniszterel­nökké történő kinevezését. Elutasítják a költségvetési javaslatot (Folytatás az 1. oldalról) kifogásaikat majd a plénumon sorol­ják el. Ján Čarnogurský, a KDM elnöke úgy vélte, amennyiben nem megy át a javaslat, egy költségvetési provizóriumot kell felállítani. Peter Weiss hangsúlyozta, a DBP nem azért szavaz majd a tervezet ellen, mert ellenzékben van, hanem azért, mert ez a költségvetési tervezet rossz. - Az MKDM azért nem ért egyet a javaslattal, mert az nem tükrözi a valós gazdasági helyzetet - mondta Farkas Pál alelnök. Példá­nak a mezőgazdaság követeléseinek figyelmen kívül hagyását hozta fel. Újságírói kérdésre válaszolva a je­lenlevők elmondták, hogy a komáro­mi nagygyűlés problémáját még nem vitatták meg, de majd az is sorra kerül. Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke elmondta, ezt a kérdést külön kell választani a költségvetés problémájától. Arra a kérdésre, ha a költségvetési tervezet elutasítása esetén a kor­mány lemondana, képesek lenné­nek-e az ellenzéki pártok kormányt alakítani, Čarnogurský így válaszolt: az utóbbi időben gyakran tárgyal­nak, így átmeneti időszakra akár a kormányban is képesek lennének együttműködni. Farkas Pál szerint a kisebbségi mozgalmaknak nem cél­juk bejutni a kormányba, de készek együttműködni mindenkivel, aki ké­pes biztosítani az ország politikai és gazdasági stabilitását. Duka Zólyomi pedig arra figyelmeztetett, amennyi­ben a kormány le is mondana, a par­lamenti erőviszonyok nem változná­nak meg. (gaál) Szerbia választott (Folytatás az 1. oldalról) Ki fogja pártunkat? Matematikusi alapossággal kezdte rendszerbe szedni Milan Ftáčnik, a Demokratikus Baloldal Pártjának alelnöke a Szlovák Televízió Lépé­sek című tegnapi vitaműsorában a követendő témaszerkezetet. Mint­ha a műsorvezetőktől vállalt volna át ugyancsak rájuk tartozó feladato­kat. Valószínűleg nem véletlenül. Persze gyanakodhatnánk eredendő foglalkozási ártalomra, ami a politi­kába is átvetül. De Milan Ftáčnik alighanem a beszélgetés parttalanná válásától tartott. Mert a meghívot­taktól, a szlovákiai politikai pártok vezetőitől ezúttal a televízió azt vár­ta el, hogy mondják ki véleményü­ket a kormánypártnak a független Szlovákia érdekében kifejtett ez évi igyekezetéről és az elmarasztalást érdemlő fogyatékosságokról. Az el­igazításra vállalkozó matematikusi késztetések talán még örülhettek volna annak, hogy peregni kezdtek a statisztikai adatok. De hamar kide­rült, hogy ez nem nagyon találkoz­hat a nézők különösebb érdeklődé­sével és lelkesedésével. Főleg az­után, hogy Ján Čarnogurský, a Ke­reszténydemokrata Mozgalom elnö­ke feltette a kérdést: hogyan is értel­mezhető az a helyzet, amikor a mi­niszterelnök úr megnyilatkozásai olykor egyenes szlovákiai gazdasági csodáról szólnak, máskor pedig, mint nemrégen, arról számolnak be, hogy Szlovákia lakosságának 47szá­zaléka a szegénység szintjén él. Nos, ilyen rugalmas kormányszemlélet közepette nem csoda, hogy a beszél­getés is kötetlenül csapongóvá vált. Úgy adódott, hogy például Sergej Kozlík miniszterelnök-helyettes eléggé elbizonytalanodva kérdezte beszélgető partnerétől - ahogy szólí­totta - Ludo Cérnáktól mert min­denki baráti beceneveket használt: ismerjük-e egyáltalán a költségvetés körüli legfrissebb adatokat. A meghívottak között volt Bugár Béla, az MKDM elnöke is. (Őt nem szólították Vojtónak.) Higgadtan fo­gadta a Csallóközi Régió felhívása miatti tetemrehívást. A magyarok védelmére kelt Ján Čamogurský, amikor kijelentette, hogy a komáro­mihoz hasonló összejöveteleket a kormányzatnak a magyar kisebb­ség problémái iránti közömbössége idézi elő. Hangsúlyozta, hogy a re­gionális kormánybiztosok kinevezé­se hátsó szándékok alapos gyanújá­val illethető. Milan Ftáčnik ezúttal is matematikai szóhasználattal élt - de ugyancsak politikai észrevételeket téve. Felrótta a kormánynak, hogy a magyar kisebbséggel és a délvidéki szlovákokkal nem alakított ki ér­demleges, a kölcsönös megbecsülé­sen alapuló párbeszédet. Nehéz volt szabadulni az adás végén a kisebbségünk problémáinak szlovák fogadtatásával járó, minden­kor felzaklató utórezgésektől. Va­jon képes-e a szlovákiai magyar ki­sebbségi politika kellőképpen meg­értetni e nemzetrész problémáit azokkal, akik alapkérdésekben, per­sze sokszor számunkra felemás mó­don, de mégiscsak pártunkat fog­> ák ? (kiss) KÖZLEMÉNYEK A Dunaszerdahelyi Városi Hiva­tal rendezésében ma délután 14 órakor a Május 1. téren ünnepé­lyes emléktábla-avatásra kerül sor a II. világháborúban elesett és eltűnt dunaszerdahelyi áldo­zatok tiszteletére. Minden ér­deklődőt tisztelettel várnak. * * * A betlehemi láng 1993. decem­ber 20-i, hétfői útvonala: 7.30 Palást - 9.00 Losonc - 9.30 Fülek - 10.30 Rimaszombat - 11.00 Tornaija - 11.40 Rozs­nyó - 12.40 Szepsi - (13.15 Kassa) - 15.15 Nagykapos - 16.45 Királyhelmec. A gyere­kekre érdekes meglepetések várnak. Lapzárta: 22.2 jegy? (Folytatás az 1. oldalról) hanem a közös kihívás is: valameny­nyi szociáldemokrata feladata, hogy baloldali politikai-gazdasági választ adjon a posztkommunista országok problémáira. Weiss még egy közös gond fontosságát hangoztatta, ez pe­dig az azonos biztonságpolitikai helyzet. Ebben a helyzetben mini­malizálni kell a NATO-hoz való kö­zeledés veszélyeit, valamint erősíte­ni az országaink közötti jószomszédi kapcsolatokat. Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt elnöke éppen az utóbbira he­lyezte a hangsúlyt: „Támogatjuk az együttműködést a visegrádi csopor­tosuláson belül, azonban gondokat látunk a Szlovákia és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatokban." Horn fontosnak tartja, hogy a kap­csolatokban figyelembe vegyék a te­rületi integritás és a határok kérdé­sét. Leszögezte: az MSZP kezdemé­nyezni fogja a Szlovákia és Magyar­ország közötti alapszerződés megkö­tését, azzal a feltétellel, hogy mind­két állam biztosítani fogja a nemzeti kisebbségek valamennyi, így kollek­tív jogait is, s amelynek megvalósítá­sa nem veszélyezteti Szlovákia terü­leti integritását. A kollektív jogokba Horn Gyula szerint beletartozik az oktatási, kulturális és önigazgatási autonómia. Miloš Zeman, a Cseh Szociálde­mokrata Párt delegációvezetője hisz a szociáldemokrata Európa megva­lósulásában, a barátság, a szolidari­tás és az együttműködés földrészé­ben. Václav Klaus cseh kormányfőt így jellemezte: „Képzett közgaz­dász, aki, sajnos, hibás közgazdasági elméletre esküszik. Ezen túlmenően csak közgazdász, ezért a társadalmi átalakulás ökológiai és szociális di­menzióit nem érzékeli." Aleksander Kwasniewski, a Lengyel Köztársaság Szociál­demokrata Pártjának elnöke el­sősorban a biztonsági és a kor­mányzással kapcsolatos kérdé­sekre összpontosított: „Egyér­telműen amellett vagyok, hogy kölcsönösen egyeztessük lépé­seinket a biztonsági szerveze­tekbe - beleértve a NATO-t is - vezető úton, mert mindany­nyian azonos problémák előtt állunk. Mindenekelőtt meg kell győznünk a Nyugatot, hogy megnyíljon előttünk, másrészt nem engedhetjük meg, hogy az Oroszországhoz és Ukrajnához fűződő kapcsolataink antago­nisztikusak legyenek." Kwas­niewski mint a kormányzó párt elnöke közölte: pártjának fő cél­kitűzése, hogy Lengyelország nemzeti összterméke évente 4 százalékkal gyarapodjon. A tanácskozás végén a pártok képviselői megegyeztek abban, hogy munkacsoportot hoznak létre, amelynek feladata a konk­rét közös programok megfogal­mazása. Megegyeztek abban, 1994-ben nemzetközi konferen­ciát rendeznek a Szociáldemok­rata Alternatíva Közép-Európa Számára címmel. A szociálde­mokrata irányzatú pártok legkö­zelebb Budapesten találkoznak. sasági elnök, a szocialisták veze­tője stabil kormányt vár a vá­lasztásoktól. Szavazatának le­adása után kijelentette: a ne­hézségeket minden polgár ta­pasztalja, olyan gondokról van szó, amelyekkel csak egy „obstrukciótól, szenvedélyektől mentes" stabil szkupstina képes megbirkózni. Zorán Lilies szö­vetségi államfő is hasonlóan nyi­latkozott, Zorán Bjindjics de­mokrata párti vezető pedig egy­szerűen csak változásokat vár a választásoktól. Vojiszlav Se­selj, az ultranacionalista radiká­lisok vezetője az utóbbi időben mértéktartóbb lett, szerinte a nép most választhat olyan kor­mányzatot, amely kivezeti az országot a gazdasági válságból, a szociális nyomorból. Ezt a kor­mányt nem a kül-, hanem a bel­politikája miatt támadjuk, mondta Seselj, mert a válságot Elnöki javaslat: ne legyen nagygyűlés! (Folytatás az 1. oldalról) mány és egyes politikusok vélemé­nyével ellentétben a polgármesterek kezdeményezése nem irányul az el­szakadásra, mi integrálódni akarunk, de úgy, hogy ne kelljen asszimilálód­nunk. A főtitkár a meghívást elfo­gadta azzal, hogy vagy személyesen jön el, vagy elküldi képviselőjét. Duray Miklós: Ideges és rossz han­gulatú megbeszélés volt. Mindany­nyian arra akartak rábeszélni, hogy határoljuk el magunkat a komáromi gyűléstől. Én nem látom ennek okát, de megígértük, hogy a kérdést meg­tárgyaljuk a polgármesterekkel, és kedden tájékoztatjuk a köztársasági elnököt döntésünkről. Szerintem a komáromi gyűlés nagyon fontos és nem szabad elhalasztani. Az elnök és a pártvezetők találko­zóján a helységnevek kérdése is fel­merült. Ezzel kapcsolatban megtud­tuk, hogy az 504 olyan község neve közül, ahol a magyar lakosság ará­nya eléri a 20 százalékot, tízet szlo­vák írókról és személyiségekről ne­veztek el, s ezekről külön kell dönte­ni. 202 község nevének szlovák és magyar megnevezése megegyezik, 292 esetben a magyar név más, s az elnök tanácsadói szerint ezek hasz­nálatát külön jóvá kell hagyatni a parlamenttel. -csi­és a nyomort ez a rezsim váltot­ta ki. A szerbiai választásoktól könnyelműség lenne messzeme­nő változásokat várni. Az új par­lament összetétele némileg meg­változhat ugyan, de a szocialista párt és a rezsimpártok aligha engedik kicsúszni kezükből a ha­talmat. Alighogy bejelentették az ellenzéki Milan Babies győ­zelmét, amely egyszersmind azt jelentette, hogy a Belgrád által favorizált Milan Martics veszí­tett, a knini választási bizottság közölte, hogy szabálytalanságok miatt néhány körzetben érvény­telenítik az eredményeket. Ba­bies ennek következtében nem szerezte meg a szükséges szava­zattöbbséget. Hat választókör­zetben december 26-án ismétlik meg a szavazást, de a „függet­len" Martics nem indul, ha nem szavatolnak „reguláris választási feltételeket" minden jelölt szá­mára. GYARMATI JÓZSEF, Újvidék DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1993. december 20-án Deviza Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép­árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 48,784 49,274 49,029 47,46 50,60 49,03 Francia frank 5,612 5,668 5,640 5,48 5,80 5,64 Kanadai dollár 24,573 24,819 24,696 23,89 25,45 24,67 Német márka 19,167 19,359 19,263 18,80 19,72 19,26 Olasz líra (1000) 19,380 19,574 19,477 18,76 20,20 19,48 Osztrák schilling 2,729 2,757 2,743 2,68 2,80 2,74 Svájci frank 22,447 22,673 22,560 22,03 23,09 22,56 USA-dollár 32,784 33,114 32,949 32,25 33,65 32,95 ECU EK 36,991 37,363 37,177 ECU CSK ­­39,036 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Szlovák Takarékpénztár 27,00 37,00 Általános Hitelbank 27,00 37,00

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents