Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-17 / 294. szám, péntek

1993. DECEMBER 17. ÚJSZÓÄ Nézze velünk! A SZLOVÁK TELEVÍZIÓ magyar adását szombaton 18.45-kor A tartalomból: • Vidám „kísértet" a kassai Thália Színházban • Karácsonyi hangulatban Ordódy Katalinnal • Ünnepi hangverseny Berencsen • A Luca-napi népszokások Szinán . • Betlehemes játékok Krasznahorkaváralján • Karácsonyi sütés-főzés a szesztai asszonyokkal Műsorvezető: PÉK ZOLTÁN Kellemes ünnepeket és boldog új évet kiván a magyar adás szerkesztősége! Agrárvállalkozók Nyitrán A hét végén Nyitrán ülésezik a Szlovákiai Földtulajdonosok és Agrárvállalkozók Társulása. Amint azt Milan Pašmíktól, a társulás elnökétől megtudtuk, péntekén a szervezet országos vezérkara a járások képviselőivel az elkövetkező időszak feladatait vitatja meg. Szombaton reggel 9 órától az Agroinštitút épületében az agrárvállalkozók számára szakmai szeminárium lesz, amelyen adóügyi kérdésekről, a földművelés és a környezetvédelem kölcsönös vonzatairól kapnak tájékoztatást az érdeklődők. tszil Ne rontsák Szlovákia tekintélyét! A Helsinki Polgári Gyűlés levele Levéllel fordult a szlovák parlamenthez a szlovákiai Helsinki Polgári Gyűlés. A František Broček elnök kézjegyével ellátott levél szerint (melyet az Együttélés vezetésének is megküldtek) a szervezet aggódva figyeli a szlovák-magyar viszony éleződését, s a kormány által javasolt törvénytervezet ellen foglal állást, amely szerint a magyar helységneveket csak a szlovák fordításban jelölhetnek az érintett helységek. Ez a javaslat nincs végiggondolva, s megvalósulása negatív következményekkel járna, sőt, a szlovák nemzet hazai és külföldi presztízsének ártana. A szervezet felhívja a parlament figyelmét az első köztársaság idején használt névtáblák történelmi gyakorlatának helyességére. —U— KÖZLEMÉNY Szeretettel hívunk mindenkit a pozsonypüspöki Szent Miklós-templomba, ahol december 19-én - aranyvasárnap - 15 órakor karácsonyi hangversenyre kerül sor. Vendégeink a budapesti orvostudományi egyetem Villiam Bírd kórusa és a pozsonyi Műszaki Egyetem Technik nevű énekkara. Tegyük együtt kellemessé és békéssé a szeretet ünnepének közeledtét. A pozsonypüspöki önkormányzat kulturális bizottságának vezetősége * • • A Csemadok tósnyárasdi alapszervezete, az MKDM helyi alapszervezete, a falusi önkormányzat és a vállalkozók támogatásával december 18-án 18 órától Tósnyárasdon. a helyi római katolikus templomban k.i rácsonyi hangversenyt szerve/, amelyen fellép a székesfehérvári IKARUSZ ALBA REGIA vegyeskar. valamint a székesfehérvári zeneiskola vonószenekara. A Csemadok lévai területi választmánya, a zselizi alapszervezet és a helyi magyar pártok beszélgetést szerveznek Csáky Pál parlamenti képviselővel, frakcióvezetővel december 19-én, 15 órakor a gyermekés ifjúsági házban. PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI MPP: A kezdeményező-Mečiar (Munkatársainktól) A Csallóközi Régió felhívása közzétételével tulajdonképpen Mečiarnak segített elterelni a figyelmet a valódi problémákról - jelentette ki A. Nagy László elnök a Magyar Polgári Párt tegnapi sajtóértekezletén. Az elnök közölte, hógy az MPP mint párt nem vesz részt a komáromi nagygyűlésen. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a politikai pártok beleavatkozzanak a helyi önkormányzatok és regionális szervezetek munkájába, és azt a saját politikai céljaikra próbálják felhasználni. A párt tudatosítja a létező problémák (területi felosztás, kétnyelvű helységnevek stb.) fontosságát, de elutasítja e kérdések ideologizálását és nacionalizálását. Az MPP csak a jogrenddel és a párt programjával megegyező kezdeményezést hajlandó támogatni. A párt elnöke megjegyezte: egy nagyon veszélyes játék folyik, de ennek kezdeményezője nem a Csallóközi Régió és nem a polgármesterek, hanem a kormány, konkrétan Vladimír Mečiar miniszterelnök, aki már 1990-ben kezdte ezt a játékot. KDM: A nagygyűléssel Magyarországnak is árthatnak Amennyiben a komáromi nagygyűléssel kapcsolatban törvénytelenségről beszélünk, azt is meg kell említeni, hogy a kormány is törvényes alapok nélkül nevezett ki nyolc kormánybiztost a területi felosztás előkészítésére. Ezt Ján Čarnogurský, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke jelentette ki a mozgalom tegnapi sajtóértekezletén. Szerinte a nagygyűlés összehívása nem törvénytelen, de amenynyiben a területi felosztásról és az államigazgatás átszervezéséről akarnának ott dönteni, akkor megsértenék a törvényt. Čarnogurský szerint a magyar politikusok csak a saját szűk érdekeiket tartják szem előtt. - Pedig ha ezzel a magatartásukkal akadályozni fogják a visegrádi négyek együttműködését, azzal Magyarországnak is ártanak majd - jegyezte meg. (gaál) SZNP: Lemondtunk az államnyelv szuverenitásáról A Magyar Köztársaságnak nem áll érdekében, hogy stabilitást teremtsen a szlovák-magyar viszonyokban, hiszen a toloncegyezményt sem hajlandó megkötni - jelentette ki tegnap Jozef Prokeš, a Szlovák Nemzeti Párt tiszteletbeli elnöke. Hasonlóan meghökkentő volt az a kijelentése is, hogy a magyar politikai pártok összes eddigi követelését a szlovák parlament teljesítette, sőt a nevekről szóló törvény elfogadásával a szlovák parlament lemondott az államnyelv szuverenitásáról is. Anton Hrnko, a párt alelnöke a szlovák-magyar viszonnyal kapcsolatban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a jószomszédi kapcsolatokra inkább a Magyar Köztársaság van ráutalva. A tervezett komáromi nagygyűléssel kapcsolatban kijelentette, hogy az alkotmány és a törvények nagyon következetes betartását fogják követelni, mivel „néhány szervünk struccpolitikát folytat". Az Új Szó azon kérdésére, hogy konkrétan mely szervekre gondolt, Anton Hrnko a végrehajtó hatalom szerveit, nevezetesen pedig Mečiar kormányfőt említette, aki a saját bevallása szerint állítólag már az év elején tudott arról, hogy mire készülnek a polgármesterek a jövő évben. (F. M.) DSZ: Elutasítjuk a belügyi helységnévjavaslatot A Demokraták Szövetsége elutasítja a helységnevek megjelölésére tett belügyminisztériumi javaslatot, miszerint a szlovák nevek magyar transzkripcióját használnák. A párt tegnapi sajtótájékoztatóján a történelmi nevek használatát jelölték meg elfogadhatónak. Milan Kňažko elnök szerint a kormány a jövő évi költségvetést kilenc nappal megtárgyalása előtt nyújtotta be a parlamentnek, ami - nézetük szerint - törvényellenes, mivel azt 30-60 nappal előbb kell a parlament rendelkezésére bocsátani. A párt szerint a kultúrának szánt összeg lefaragásával elsősorban a nemzetiségi regionális sajtó kerúl veszélybe. MOZAIK HHttiHG KOMÁROM FONTOS, DE... A kidobást kockáztattam a minap, amikor szokásom szerint elmentem a Csallóközi Régió soros közgyűlésére, de ennek árán, úgy gondoltam, közelről láthatom, miként folyik a komáromi nagygyűlés előkészítése. Az ülést végigülve nyugodtan távozhattam, hiszen a szervezéssel megbízott tanács nevében Kvarda József csenkei polgármester elmondta, vitázni szeretnének a legfontosabb kérdésekről, illetve meghallgatni, hogy miként is képzelik el ezeknek a megoldását a Dél-Szlovákiában legnagyobb befolyással rendelkező párt szakértői. Akadt ugyan néhány felszólalás, amely felrótta a szervezőknek, hogy nyilatkozataikban olyan dolgok is szerepelnek, amelyekre a közgyűlés nem hatalmazta fel őket, de Kvarda József azzal vette elejét a vitának, hogy a választott képviselők egyesülését ők magánemberként szervezik, ezért ezzel felesleges foglalkozniuk. Annál nagyobb volt a meglepetésem, amikor néhány nappal később lapunkban megjelent a tanács felhívása, és ez olyan dolgokat tartalmazott, amelyekről a közgyűlésen egyetlen szó sem esett. Ezek éppen a különleges jogállású tartomány kialakítását és a száztagú bizottmány megválasztását illető javaslatok. Mindezt a Csallóközi Régió Tanácsa látta el szignójával, amelyről tudni kell, hogy napjainkra épp a döntésképesség határára zsugorodott, mivel az utóbbi hetek-hónapok során minden olyan tagja passzivitásba vonult, aki nem értett egyet az augusztus óta összehangoltan tevékenykedő öt-hat testületbeli társával. Ők azok, akik most is lényegileg eltértek a régió egyetlen döntéshozatalra hivatott szervének, a közgyűlésnek a határozatától. Ezek, sajnos, tények, amelyekkel tisztában kell lennünk még akkor is, ha most éppen Mečiar a komáromi nagygyűléssel takarózva igyekszik egységbe rántani saját képviselőit, akik megrettentek egy olyan költségvetés megszavazásától, amely az ország lakossága számára soha nem látott megszorításokat tartalmaz. Látnunk kell azonban azt is, hogy valakik ehhez feladták neki a labdát! A komáromi nagygyűlés ennek ellenére nagyon fontos lehet, mégpedig olyan szempontból, hogy ott végre mindenki összevetheti a mindannyiunkat szorító gazdasági, szociális és nemzetiségi gondok megoldásának lehetőségeit. Mert igenis, ennek különféle útjai vannak és ezeket józanul mérlegelni kell. Ezt viszont nehéz lesz úgy megtenni, ha a Csallóközi Régió összezsugorodott tanácsa által kiadott felhívásokban már eleve annak a megoldásnak a fő elemei szerepelnek, amelyet Duray Miklós elnök és Kvarda József alelnök az Együttélés és az Új SZÓ minapi csölösztői találkozóján egyértelműen a mozgalom (és nem a koalíció) elképzeléseként magyarázott nekünk. TUBA LAJOS Új szabályok, új terhek Csendesen, bármiféle hírverés nélkül lépett hatályba december elsején a szlovák pénzügyminisztérium 280/1993. Tt. számú rendelete a munkáltató szervezetek üzemi balesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos törvényes felelősségbiztosításáról, illetve a biztosítónak fizetendő összegekről. Ez a nagy, méla csend már csak azért is meglepő, mert az új jogszabály a vállalkozókra további, és vélhetőleg aránytalan terheket ró, mégpedig éppen az év.utolsó naptári hónapjától kezdve. Miről is van szó? A Munka Törvénykönyvének még a föderális parlament által jóváhagyott módosítása leszögezte, hogy a legalább egy alkalmazottat foglalkoztató szervezetek (jogi személyek, azaz vállalatok, korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok stb.) esetében megközelítőleg olyan felelősségbiztosítás érvényesül, mint amilyen biztosítási megoldás világszerte eredményesen működik a gépkocsival okozott károk törvényes felelősségbiztosításánál (éljünk egy abszurd példával: ha egy tízezer koronát érő AHOGY ÉN LÁTOM Feltételezhető, hogy akkor, 1993 első napjának reggelén, az önállósulási dínomdánom utáni ébredést követően, az üres pezsgőspalackok eltakarítása közben számos szlovák politikus eltűnődött az új állam jövőjéről, geopolitikai helyzetéről, vagy ha úgy tetszik, biztonsági kockázatairól. Egyebek között a magyar kérdésről is, amelynek két vetülete is van. Az egyik: Szlovákia 400-500 km-en határos Magyarországgal. A másik: mintegy 600 ezer magyar él e határ szlovákiai oldalán. Az e tények által gerjesztett „biztonságpolitikai tűnődés" annál intenzívebb volt korábban, minél keményebben ütötte a vasat az adott politikus Csehszlovákia kettéválasztásának nyélbeütése érdekében. Statisztikailag is bizonyítható, hogy azok a miniszterek, parlamenti képviselők és újságírók beszélnek és írnak legtöbbet a magyar veszélyről, akik másfél esztendeje még hazaárulásnak tekintették, ha bárki kétségbe vonta a föderáció szétválasztásának célszerűségét. Az önálló Szlovák Köztársaság léte: kétségbevonhatatlan tény. Mint ahogy az is, hogy délről ugyanazzal az országgal határos ma is, mint 1993. január 1-je előtt. És ugyanannyi magyarajkú állampolgára van, mint korábban. Ebből logikusan annak kellene következnie, hogy azok a politikusok, akik leginkább állambiztonsági kockázatot látnak a déli szomszédság, illetve a 600 ezer magyar nemzetiségű szlovák állampolgár léte tényében, majd mindent megtesznek a jószomszédi kapcsolatok ápolása, illetve a kisebbségiek közérzetének javítása érdekében. Az ilyen irányú kezdeményezéseik intenzitása éppen fordítva arányul az önállósulásért vívott múltbeli harcuk szívósságához. A déli szomszéddal és a magyar kisebbséggel kapcsolatos aggályoknak legalább kétharmadát már a rendszerváltás első hónapjában tárgytalanná tehette volna a szlovák nemzet, ha reprezenSorrendzavar tánsai kinyilvánítják: nem nyúlnak azokhoz a magyarok által gyakorolható jogokhoz, amelyek 1948 és 1989 között keletkeztek. Ha egyértelművé teszik, hogy ezeknél a jogoknál csak több illetheti meg a kisebbségeket. Ehhez képest az történt, hogy mindjárt 1990 tavaszán olyan hangulat alakult ki Szlovákiában, amelyből csak a helyzet várható rosszabbodására lehetett következtetni. A nyelvtörvény körüli hangulatkeltés, az alternatív iskolák erőszakolása, a névhasználat és a helységnévtáblák körüli felesleges zűrzavar teljesen irracionális indulatokat gerjesztett, és valóságos csoda, hogy nem vezetett a magyar lakosság radikalizálódásához. Hogy miként viszonyul a szlovákiai magyar lakosság a határok megváltoztatásához, az irredentizmushoz, amellyel a szlovák nacionalista politikusok oly szívesen riogatják a nemzetet, azt mindennél egyértelműbben bizonyította, ahogy a csehszlovák föderáció megtartásához ragaszkodott. Ez, persze, nem elfogadható érv azok számára, akik mindenáron létre akarták hozni az önálló Szlovákiát. Nagyon jól tudta az egyszerű szlovákiai magyar, hogy milyen következménynyel járhat a határok megváltoztatása. Azzal is tisztában volt nemzetrészünk tagjainak zöme, hogy a 15 milliós Csehszlovákia ereje visszariasztja a kalandorságra hajlamos irredentákat. Akik éppen úgy megtalálhatóak tőlünk délre, mint ahogy Szlovákiában is ott vannak a „bez výnimky" jelszavával érvelő kútmérgezők. Egymást gerjesztik. Hogy melyik országban mekkora a súlyuk - ez itt a kérdés. Magyarországon úgyszólván jelentéktelen politikai erőként érvényesülhetnek, és valószínű, hogy a legközelebbi választásokon be sem kerülnek a parlamentbe. Ezzel szemben Szlovákiában kormányon vannak. Csehszlovákia számára nem jelentett biztonsági kockázatot sem Magyarország, sem a Szlovákiában élő magyarság. Az önálló Szlovákiában nem jelentéktelen politikai erők szívesen sugallják 1993. január 1-je óta, hogy a magyar irredentizmus - reális veszély. Egy év alatt semmit sem tettek azért, hogy kifogják a szelet a magyar szélsőségesek vitorlájából. Szinte egy fillérjébe se került volna az országnak. Csak nem lett volna szabad kétségbe vonni annak jogosságát, ami megilleti a szlovákiai magyarokat. TÓTH MIHÁLY Trabant sofőrje ÍM ezer koronás kárt okoz másnak, ezt a kárt a törvényes felelősségbiztosítás alapján helyette a biztosító téríti meg, hiszen ő maga, még a Trabant eladásával sem juthatna annyi pénzhez, amenynyi a kártérítéshez elegendő lenne). A munkáltató szervezeteknek az üzemi balesetekért és a foglalkozási megbetegedésekért viselt jogi felelősségük törvényes biztosításával szemben nem lehet kifogást emelni, hiszen ez majd száz százalékos garanciát nyújt a károsultaknak. Más dolog azonban az, hogy a munkáltató szervezetek már eddig is a munkabérként kifizetett minden egyes százas után 38 koronát fizettek a különféle biztosítási alapokba. Az új jogszabályból eredő kötelezettségeik értelmében december elsejétől minden egyes száz korona után 40-50 koronát fizetnek majd. És akkor az adóterhekről még csak egyetlen szót sem ejtettünk, no meg arról sem, hogy az állami szerveket, hivatalokat vagy költségvetésüket a 2-12 százalékos befizetési kötelezettség nem terheli! FEKETE MARIAN