Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-17 / 294. szám, péntek

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szól 1993. DECEMBER 17. London nem egyezkedik az IRA-val Patrick Mayhew, az Észak-Írország ügyeivel foglalkozó brit miniszter tegnap bejelentette: London nem hajlandó egyezkedni az ír Köztársa­sági Hadsereggel (IRA) az észak­írországi konfliktusról. Hozzáfűzte, ha bármilyen bombamerénylet tör­ténik a békekötés után, akkor az komolyan megkérdőjelezi ennek a militáns szervezetnek a szavahihe­tőségét. A miniszter szerint amikor a Sinn Fein párt - az IRA politikai szárnya - bekapcsolódik a politikai folyamatba, az IRA-nak nyomban le kell mondania hatalmas fegyverar­zenáljáról. A Sinn Feint kizárják a tárgyalásokból, ha zsarolással fog próbálkozni. Ugyanakkor Mayhew t hangsúlyozta, hogy a protestáns szélsőségeseknek szintén le kell ten­niük a fegyvert. A Sinn Fein vezetői csalódással szóltak John Major brit és Albert Reynolds ír kormányfő szerdai meg­állapodásáról, amely az Észak-Íror­szágban rendezendő népszavazás eredményei alapján nem zárja ki a terület csatlakozását Írországhoz. Mitchel McLaughlin, a párt elnöke azonban hozzáfűzte: ennek ellenére tanulmányozzák a megállapodást. Ha nincs tojás, hús se legyen? Tojásmizéria van Csehországban és nyilván Lengyelországban is. Mert mi másra lehet következtetni a prá­gai rendeletből, mely szerint azon­nali hatállyal korlátozando a tojások kivitele a határon tvlra. Míg a turis­ták tucatjával „exportálták" a kará­csony előtt kelendő árut, a lengyel kereskedők tojással megpakolt ka­mionokkal hagyták el az országot. Am tél idején a tyúkok Csehország­ban sem tudnak fölösleget tojni, még a kereskedők és az ügyeskedő turis­ták kedvéért sem. Így hát, intézked­ni kellett. Ezentúl személyenként egy tucatnál több tojás esetleg csak suttyomban vihető át a lengyel ha­táron. Ám Varsóban nem a tyúkok el­lustulása és a tojáshiány okozott nagy riadalmat, hanem a Szlovákiá­ban, pontosabban a Rimaszombati járásban észlelt sertéspestis. Ez kényszerítette a lengyel mezőgazda­sági minisztériumot gyors lépésre: stoppot rendelt el az élő állatok és a sertéshús szlovákiai behozatalára. Most már csak az a kérdés, hogy a tojáshiányt nem követi-e majd hús­mizéria Lengyelországban? -ug­Financial Times: Jelcin kezében a reformok sorsa Sorozatosan nyilvánítanak véle­ményt az űj o.rosz parlamentbe beju­tott pártok vezérei Vlagyimir Zsiri­novszkij liberális-demokratáinak vá­ratlan sikeréről. Nyikolaj Travkin, Oroszország Demokrata Pártjának vezetője az országra zúduló politikai jellegű természeti csapásnak nevezte a választási eredményeket. Ennek oka - véli, hogy a demokratikus erők képtelenek voltak a választá­sok előtti megegyezésre. Ráadásul az emberek dacból is Zsirinovszkijra szavaztak, hogy így álljanak bosszút a gazdasági reformok hiányossá­gaiért és hibáiért. Javasolta egy „an­tifasiszta koalíció" létrehozását a parlamentben, egyben Gajdar fe­jetlen gazdaságpolitikájának módo­sítását. Közben Jelcin folytatja a leváltá­sokat: tegnap menesztette Vjacsesz­lav Bargint, a tévé első programjá­nak több mint egy éve kinevezett igazgatóját, valamint Alekszandr Kotyenkovot, az elnöki iroda jogi osztályának vezetőjét. Az okokat Kosztyikov elnöki szóvivő egyik esetben sem részletezte. Az aggasztó orosz választási ered­menyek továbbra is a nemzetközi sajtó figyelmének középpontjában állnak. Tegnap a Financial Times brit napilap azt írta, e?ek után Jelcin kezében van a gazdasági reformok sorsa, az ő akaratától függ, mit valósít meg belőlük. A reformokat támoga­tó pártok közül egy sem hajlandó együttműködni Zsirinovszkijjal. Ha Jelcin kihasználja az új alkotmány adta jogköreit, akkor meggyorsítha­tó a reform. A szintén londoni The Times úgy véli: Jelcin félgyőzelmet aralotl va­sárnap. Látni kell, az alkotmányt Zsirinovszkij hívei is támogatták, mégpedig abban reménykedve, hogy a következő elnök éppen „vezérük" lesz. A választások pedig egyértelmű vereséget jelentenek Jelcin számára. Idézi a lap egy észt képviselő sza­vait, aki két évvel ezelőtt szinte látnoki módon ezt mondta: „Amikor Zsirinovszkij először jelent meg, az jó viccnek tűnt nekünk. Azután el­gondolkodtunk, és úgy láttuk, hogy ez egy rossz vicc. Most már egyálta­lán nem gondoljuk, hogy ez vicces lenne." Alessandra Mussolini a vádlottak padján? A La Repubblica című olasz napi­lap szerint nem kizárt, hogy a ná­polyi polgármesteri szék helyett a vádlottak padjara kell ülnie Ales­sandra Mussolininek. A Duce uno­káját ugyanis azzal gyanúsítják, hogy okirathamisítást követett el. Alessandrával szemben felmerült a gyanú, hogy amikor 1982-ben a római egyetem filozófia szakos diákja volt, meghamisította a do­kumentumokat két vizsgájáról. Ez az ügy már akkor is előkerült, amikor a parlamenti mandátumra pályázott az újfasiszta Olasz Szo­ciális Mozgalom színeiben. Mivel bekerült a törvényhozásba, az eljá­rás csak azután kezdődhet meg ellene, ha megszüntetik képviselői mentelmi jogát. GATT: A GYŐZTES A VILÁGGAZDASÁG Végre egy jó hír az általános recessziótól szenve­dő világgazdaságnak: hétéves tárgyalássorozat, számos kudarc és részsiker után az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezménybe (GATT) tömörült 117 állam 1994 áprilisában aláírásával szentesítheti az ún. uruguayi-forduló lezárását, ami egyben a világkereskedelem eddigi legjelentősebb liberalizálását jelenti. A GATT, amelyet eredetileg ideiglenesnek szántak, többoldalú egyezmény a nemzetközi kereskedelem szabályairól. A tárgyalások több, úgynevezett fordulókban zajlanak, melyek során a tagállamok megállapodnak a kereskedelmet korlátozó vámtarifák lebontásában. A legutóbbi, az 1986-tól húzódó uruguayi-forduló tűzte ki talán a legmerészebb célt; a kereskedelem 15 nagy területére, valamint 28 különmegállapodás­ra terjedt ki, magába foglalva a szellemi termé­kektől kezdve a csúcstechnológiai és textilipari cikkeken át a szolgáltatások, az agrárágazat számtalan produktumát. Eredetileg 1990 végéig kellett volna lezárni az uruguayi-fordulót, azonban a két nagy agrárex­portőr, az USA és Franciaország, nem tudott megegyezni az olajos magvak és a gabona kivite­lének nagyságában. Hosszadalmas kötélhúzás kezdődött a világ kereskedelmének legjelentő­sebb résztvevői, az Egyesült Államok és az Euró­pai Közösségek (novembertől Európai Unió) kö­zött. Tavaly ősszel az amerikaiak elunván a hely­benjárást, büntetővámok alkalmazásának lehető­ségét fontolgatták az egyes nyugat-európai ter­mékekkel szemben. E vészhelyzetben aztán fel­gyorsultak a történések: 1992 novemberében a két civódó fél megkötötte a Blair House­egyezményt, amely szerint a mezőgazdaság ártá­mogatását 20 százalékkal, a dotált agrárkivitel nagyságát 21 százalékkal kell csökkenteni, még­pedig 1998-ig. Az egyezmény megkötése felcsil­lantotta a forduló közeli lezárásának reményét, ám nem így történt. A francia parasztok látvá­nyos tüntetéseken fejezték ki tiltakozásukat, s a közelgő általános választások miatt Párizsban a politikusok jobbnak látták, ha nem siettetik a jóváhagyást. Egy időpont azonban Damoklész kardjaként lebegett a GATT-tagok felett: 1993. december 15-ig vagy megegyeznek az uruguayi­forduló lezárásában és az amerikai Kongresszus gyorsított eljárásban jóváhagyja az egyezményt, vagy a határidő után az USA képviselni elvesztik azt a lehetőséget, hogy a dokumentumot mint egészet ratifikálják. December 15-e után már tételenként szavaztak volna a honatyák az egyez­ményről, ami hosszú-hosszú hónapokat vett vol­na igénybe. Szó, ami szó, Mickey Kantor, az USA megbí­zottja és Leon Brittan, az Európai Unió kereske­delmi biztosa, mint egy igazi krimiben, a pattaná­sig feszítették a húrt. Csak december 7-én egyez­tek meg a mezőgazdasági termékek kérdésében, majd december 14-én a forduló egyéb vitás ügyeiről. Szinte csupán órák maradtak a végső határidőig, ám ez sem telt esemény nélkül. Az Európai Unió sebtében ratifikálta az egyezményt, előtte azonban nagyhirtelen még a portugál tex­tilipari követeléseknek is eleget kellett tennie. A képhez hozzátartozik, hogy nemcsak a fran­cia agrárlobby gátolta a GATT-tárgyalások befe­jezését, hanem számos egyéb ország is védeni próbálta mezőgazdasági szektorát. Elsősorban Ja­pán és Dél-Korea tiltakozott sokáig a külföldi rizsbehozatal ellen. Néhány fejlődő országnak továbbra is fejfájást okoz a szellemi termékek védelme, a licencszerződések betartása, ugyanis az uruguayi-forduló e területen szintén tiszta és egyértelmű játékszabályok bevezetését vonja maga után. Mivel a világkereskedelem szálai szövevényesek, szinte minden mindennel össze­függ, a GATT-tárgyalásokon valamennyi terüle­ten mérsékelni kellett a vámokat. A mezőgazda­sági termékek problémáján kívül az audiovizuális eszközök, valamint a repülőgépipar állami támo­gatása területén is az utolsó pillanatig folyt a vita az Európai Unió, valamint az USA között. Végül az audiovizuális témában, pontosabban a film és a zenei produkciók terén nem született megálla­podás, ismét a francia aggályok miatt. Természetesen mind az USA, mind az Európai Unió tisztában van a világkereskedelmet élénkítő vámtarifák lebontásának fontosságával. A GATT újabb fordulójának lezárása óriási energiákat sza­badíthat fel. Óvatos becslések szerint is évi 200-300 milliárd dollár volumenű világkereske­delmi növekedést, s egyben gazdasági fellendü­lést jelent a korlátok lebontása, a protekcionaliz­mus veszélyének elhessegetése. Miért tartott mégis ilyen sokáig a vita, s éppen a legfejlettebb országok között? Az ok: a geopolitikai versengést fokozatosan a geoökonómiai párviadal váltja fel. Az egyes országok, kereskedelmi tömbök a lehe­tő legjobb pozíciókat szeretnék megszerezni a 21. század küszöbén az ipari, a gazdasági elsőségért folytatott harc során. Hét év taktikázása, marato­ni tárgyalása meghozta gyümölcsét: lezárult az uruguayi forduló, melynek végső soron igazi haszonélvezője a fellendülő világgazdaság lesz. SIDÓ H. ZOLTÁN Les Aspin amerikai védelmi miniszter az elmúlt éjszaka Washingtonban váratlanul bejelentette, hogy január 20-án lemond tisztségéről. Az 55 éves Aspin újságíróknak semmi konkrétumot sem mondott tervezett távozása okairól, csak annyit jegyzett meg, hogy ideje valami újat kezdenie. Aspin a Clinton-kormányzat első tagja, aki távozik tisztségéből. Márciusban szív­műtéten esett át, kapott egy stimulátort, de rövidesen ismét visszatért posztjára. A CNN hírtelevízió korinányforrásokra hivatkozva közölte, hogy Bili Clinton Robert Inman volt tengernagyot, a C1A egykori igazgatóhelyette­sét nevezi'ki a Pentagon élére. A CSEH SAJTÓBÓL Miroslav Stépán új mozgalmat ala­pított, hogy a közvéleményt tájékoz­tassa az elmúlt négy év valós esemé­nyeiről - közölte legutóbbi számá­ban a The Prague Post című hetilap. A Nemzeti és Szociális Megmentés Népi Szövetsége azt tűzte célul ma­ga elé, hogy átértékelje a múlt és BUDAPEST Kisprózank sikere Kisregénypályázatot írt ki a Ma­gyar Távirati Iroda, közösen a Soros Alapítvánnyal. A bíráló­bizottság döntése alapján a győztes pályaművek szerzői tegnapelőtt vehették át Buda­pesten a dijakat. A meghívásos pályázat díjazott szerzőinek a pénzjutalmon kívül az MTI­Press kiadja művüket. A legjobb kisregénynek járó díjat a budapesti Görgey Gábor vehette át Megírhatatlan törté­net című művéért (érdemes em­lékeztetni rá, hogy az író egyik legnépszerűbb színdarabját ná­lunk a turócszentmártoni szín­ház tartja éppen műsoron), a második legjobb műnek Duba Gyula Sólyomvadászat című kis­regénye bizonyult, a kategória harmadik helyezettje pedig az ugyancsak budapesti Szakonyi Károly lett, ő a Szívek zárkái nevet adta regényének. Az MTI-Press három különdí­jat is kiadott. Pisztácia című al­kotásáért a budapesti Berta Bul­csú lett az egyik különdíjas. Az újvidéki író, Gion Nándor Zon­gora a fehér kastélyból címmel írta meg nyertes művét, Grendel Lajos pedig Egy történet nyitá­nya című kisregényével szere­pelt a különdíjasok listáján, (bit) REFORMOK­TÖRTÉNELMI TÁVLATBÓL (Munkatársunktól) Lázadás, re­form, világpolitika címmel ren­dezett tudományos ülést a buda­pesti Politikatörténeti Intézet az Európai Közösség Phare prog­ramjának támogatásával. Nyers Rezső bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy a rendszer­váltás utáni politika nem mutat hajlandóságot a hatvanas évek­ben kibontakozott közép-euró­pai reformok megvilágítására, ami kiderítené, hogy az állam­szocialista múltat elvetve, a re­formok számos eleme reálpoliti­kai ösztönzésekkel is szolgálhat. Vojtéch Mcncl prágai profesz­szor - akit a volt csehszlovák szövetségi kormány 1990-ben megbízott az 1968-69-es idő­szakkal foglalkozó bizottság ve­zetésével - élénk visszhangot kiváltó előadást tartott az 1968-as Prágai Tavasz helyéről és szerepéről. Rámutatott, hogy az akkori változások tényleges gerjesztője nem a kommunista párt, hanem a civil társadalom szerveződéseinek jelentkezése volt. Földes György, a Politikatör­téneti Intézet igazgatója a ma­gyar pártvezetés 1968-as bizal­mas dokumentumait elemezve kimutatta, hogy az 1968-as cseh­szlovákiai beavatkozás miként torpantotta meg a magyar re­formtörekvéseket. Érdeklődés fogadta Kósa Ferenc filmrende­zőnek, a Magyar Szocialista Párt ismert személyiségének visz­szaemlékezését, mely a Balázs Béla Stúdió létrejöttét elevení­tette fel. Mai visszajelzéseket válthat ki Föglein Gizella elő­adása a magyarországi nemzeti­ségekkel foglalkozó 1968-as ha­tározatról, melynek meghozata­lára a csehszlovákiai fejlemé­nyek, a szlovák magyar ellenté­tek hatására került sor. Balogh Sándor zárszavában úgy összegezhette a tanácsko­zást, hogy az 1968-ban vissza­szorított és elfojtott reformok értelmezése sokszínű, sokrétű kritikai megközelítést tesz lehe­tővé. (k-s) a jelen láttatását - állítja Štépán, aki 1989. november 17-én Prágában pa­rancsot adott a rendőrtámadásra a tüntető diákok ellen. Azóta két évet börtönben ült, s bár 56 cseh vállalat utasította el álláskérelmét, még mindig hisz a szocializmus győ­zelmében. Stépán bízik abban, hogy mozgalma sikeres lesz, maga mellé tudja állítani az elégedetlen embe­reket.

Next

/
Thumbnails
Contents