Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-15 / 292. szám, szerda

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1993. DECEMBER 15. VÁRHATÓAN BOROSS PÉTER LESZ AZ ÚJ MAGYAR KORMÁNYFŐ A legerősebb magyar kormányzó párt, a Magyar Demokrata Fórum miniszterelnök-jelöltje Boross Péter belügyminiszter, aki ügyvezető elnökként jelenleg is irányítja a kabinet munkáját. Az erről szóló döntést hétfőn röviddel éjfél előtt hozta meg együttes ülésén Budapesten a párt országos választmánya és parlamenti frakciója. A zárt ajtók mögött lezajlott ülésről annyi szivárgott ki, hogy Boross „győzelme" a vártnál nehezebben született meg, ami jelzi, hogy az MDF-en belül sem teljesen egységes bizonyos dolgok, személyek, politikai irányzatok megítélése. A szavazás első fordulójában a három jelölt közül senki nem szerzett 50 százalék plusz egy szavazatot. Ebben a fordulóban Boross 89, a pénzügyminiszter Szabó Iván 79, míg Für Lajos honvédelmi miniszter 62 szavazatot kapott. A második fordulóban már csak Boross és Szabó indult, s Boross mintegy kétharmados többséggel győzött. Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke szerint a tanácskozás résztvevői azért döntöttek végül is Boross mellett, mert a miniszterelnök-jelölt az elmúlt évben nagyon határozott, jó pártmunkát végzett, s hatalmas energiával helyettesítette a beteg Antall József kormányfőt. Boross az éjjeli sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a jövő év tavaszán választások lesznek Magyarországon, tehát jelölése erre az időszakra szól. Hangsúlyozta, hogy biztosítani kívánja a kormányzat folytonosságát, a jelenlegi kormányprogram megvalósítását, s azt, hogy az ország rendben és nyugalomban jusson el a választásokig. Kifejtette azt is, hogy a kormány összetételében nem tervez alapvető változásokat, de ez még függvénye a koalíciós tárgyalásoknak. A kormánykoalíció másik két pártja, a kereszténydemokraták és a kisgazdák már jelezték, hogy támogatni kívánják Boross jelölését a miniszterelnöki funkcióra. A helyzet teljes tisztázására még néhány napot várni kell, mert a hivatalos előterjesztést az országgyűlés elé hivatalból Göncz Árpád államfőnek kell megtennie. Göncz ezzel kapcsolatban hétfőn megbeszéléseket kezdett a többi alkotmányos fórum vezetőjével, tegnap pedig a parlamenti politikai pártok vezetőjével tanácskozott. Pető Iván, az SZDSZ elnöke a megbeszélést követően újságíróknak kijelentette: benyomása szerint az államfő Borosst fogja javasolni miniszterelnöknek. Ugyanakkor kifejtette, hogy az SZDSZ ezt a jelölést és a kormányprogramot nem fogja támogatni. Hangsúlyozta, hogy ez nem Boross személyének szól. Minekutána a Csurka vezette Magyar Igazság és Élet Pártja szintén támogatásáról biztosította a kormányfőjelöltet, Boross megválasztása nem tűnik kérdésesnek, szögezte le Pető. Hasonló véleményen vannak a nagy nemzetközi sajtóirodák és lapok is, melyek tegnap szintén Borosst tartották a magyar miniszterelnöki szék legfőbb, szinte biztos várományosának. Boross Péter 1928. augusztus 27-én született a Somogy megyei Nagybajomban. Gimnáziumban érettségizett és 1951-ben elvégezte a budapesti egyetem jogtudományi karát. Az 1956-os forradalom idején forradalmi bizottsági taggá választották, s tagja lett az értelmiség forradalmi tanácsának is. Ezért 1957-ben elbocsátották állásából, majd letartóztatták, internálták, és 1959 végéig rendőri felügyelet alatt tartották. Később a vendéglátóiparban dolgozott, s 1989 februárjában mint a Dél-pesti vendéglátóipari Vállalat igazgatója ment nyugdíjba. A rendszerváltást követően 1992 augusztusától tagja az MDF-nek. Belügyminiszterré 1990. december 21-én nevezték ki. Borosst jó szervezőnek, tehetséges és céltudatos, kemény akarattal rendelkező politikusnak tartják. Jól értesült források szerint Antall József is őt tartotta a legmegfelelőbb utódjának. KOKES JÁNOS, Budapest IZRAEL DÖNTÖTT Hazatérhetnek a deportáltak Izrael tegnap bejelentette, hogy ma visszatérhet az a mintegy 200 palesztin, akiket Izrael egy évvel ezelőtt utasított ki, s azóta Dél-Libanonban tartózkodnak. A száműzötteknek kézbesítették az izraeli hadsereg vezérkarának levelét, amelyben közlik velük, hogy ma közép-európai idő szerint a kora reggeli órákban gyülekezzenek Zimraj határátkelőhelynél, amelyet a déllibanoni biztonsági övezet bejárataként szigorúan őriznek az izraeliek. Izraeli vonatkozású hír az is, hogy a zsidó állam várhatóan az év végéig felveszi a diplomáciai kapcsolatokat a Vatikánnal. Ezt tegnap Rómában jelentette be Izrael olaszországi nagykövete. Ha erre sor kerülne, akkor ez a zsidók és a katolikusok több mint két évezredes kölcsönös viszálykodása után tenne pontot. Avi Pazner nagykövet szerint a végleges megállapodás megkötésének útjában már csak kis problémák állnak, amelyek áthidalhatók. A Reuter hírügynökség ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételéről már két éve titkos tárgyalások folynak. Ezek után sor kerülhet a pápa jeruzsálemi látogatására, amire legutóbb harminc évvel ezelőtt volt példa. Akkor a város jordániai megszállás alatt volt. OROSZORSZÁG SOKKOLÓ, AMI TÖRTÉNT A választási eredmények aggodalmakat váltottak ki világszerte Az oroszországi parlamenti választások eredményei világszerte nagy visszhangot váltottak ki és a még nem végleges eredmények birtokában mondanak véleményt a reformerők visszaszorulása és a Zsirinovszkij vezette szélsőségesek előretörése nyomán előállt helyzetről. Bili Clinton megelégedéssel nyugtázta azt, hogy a választás- • sal párhuzamosan tartott népszavazással elfogadták az új alkotmányt. Az amerikai elnököt nem lepte meg a Borisz Jelcin reformjait elvető szélsőségesen nacionalista erők térnyerése. „Nem nagyon lepett meg az, hogy az ultranacionalista pártra ennyien szavaztak, mivel az orosz nép hosszú időn át sokat szenvedett" - nyilatkozta Clinton Pennsylvániában. Clinton megerősítette, hogy semmilyen változás nem várható a Fehér Ház Oroszország irányába követett politikájában. Clintont a tegnap Moszkvába érkezett A1 Gore amerikai alelnök tájékoztatja majd a legújabb oroszországi fejleményekről. Bonnban nem leplezett aggodalommal fogadta a kormány az oroszországi szavazás kimenetelét. Ennek ellenére Klaus Kinkéi külügyminiszter úgy véli, hogy nem várható változás az orosz külpolitikában. A német diplomácia vezetője azért egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy nem örül túlságosan a szélsőséges erők előretörésének az orosz politikában. „Sokkoló mindaz, ami Oroszországban történt. Olyan férfi pártja arat várhatóan győzelmet, aki eddigi pályafutása során a siker utáni hajszában aggasztó és elfogadhatatlan nyilatkozatokat tett" - mondotta Hurd, brit külügyminiszter. Hozzáfűzte: folytatni kell a NATO eddigi tevékenységét és az atlanti tömb kapuját ki kell nyitni a Kelet, azon országok előtt, amelyekben a nyugtalanság jegyei tapasztalhatók. Willy Claes, az Európai Unió Tanácsának elnöke, belga külügyminiszter úgy vélte, hogy az előzetes orosz választási eredmények nem túl lelkesítőek. Az Európai Unió továbbra is arra fog törekedni, hogy mielőbb létrejöjjön a partneri viszonyról szóló szerződés Oroszországgal. Szerinte a Nyugat folytatja az oroszországi reformok támogatását. Az orosz választásokon legeredményesebben szereplő, magát Liberális Demokrata Pártnak nevező, ám valójában szélsőséges beállítottságú párt vezérének, Vlagyimir Zsirinovszkijnak közvetlenül a választások után tett nyilatkozata alaposan felborzolta a finn politikusok kedélyét. Zsirinovszkij ugyanis nem kevesebbet jelentett ki, mint azt, hogy Finnország Oroszország része lesz, ugyanúgy, mint az 1917-es forradalom előtt. A finn politikusok kezdetben tartózkodóan reagáltak az orosz radikálisok meglepő győzelmére, azonban miután a finn televízió bemutatta a Zsirinovszkijjal készített beszélgetést, Elisabeth Rehn védelmi miniszter úgy nyilatkozott, helyesnek tartaná a finn -orosz kapcsolatok átértékelését az agresszív kijelentések kapcsán. Mihail Gorbacsov szovjet exállamfő egyenesen lehangolónak minősítette a választások kimenetelét és a reformfolyamat további, sorsát. Szerinte Borisz Jelcinnek most olyan parlamentje lesz, amely semmivel sem jobb, mint az előző volt. DÉLSZLÁV KONFLIKTUS A bosnyák vezetés világosan mindenki tudtára adta: még nem érkezett el a békekötés ideje. Elsősorban a szerbeket és a horvátokat vádolják, hogy az ő merev magatartásuk akadályozza meg az eredményes párbeszédet, amelynek lényege: bizonyos területek visszaadása. A muzulmán csapatok tegnap is támadásba lendültek Vitéz és Novi Trávnik környékén, továbbá a Gorazsdet Szarajevóval összekötő szakaszon, hasonlóképpen Zsepcse körzetében. Az Abdicshoz hű erőket az autonóm területen aknavető- és ágyútűz alá vették. Méltatlankodnak a horvátok is, mert a szerbek - a Szerbiához való csatlakozás világos szándékával — minden előzetes fenyegetés ellenére vasárnap megtartották a népszavazásukat, s ehhez az UNPROFOR erői még asszisztáltak is. - Ezek után világos, mi vár ránk - jegyzi meg kesernyésen a zágrábi Vecsernji list című napilap, a helyzetet pedig így summázza: ha a krajinaiak a választások leple alatt kijelölni óhajtották emberüket, aki Miloseviccsel és Karadzsicscsal együtt létrehozza a három szerb terület közösségét, akkor valami felesleges. Vagy a választások, vagy a további tárgyalások. Egyértelmű tehát, hogy a Krajinai Szerb Köztársaságban megtartott választások ha nem is feleslegessé, de egyelőre kilátástalanná teszik a további horvát -szerb egyezkedést. SINKOVITS PÉTER, Újvidék POŠTOVÁ BANKA, a. s. ITT A NAGY LEHETŐSÉG arra, hogy Ön ne csak kiválóan kamatoztassa átmenetileg szabad pénzét, hanem arra is, hogy ezáltal értékes dijakat nyerhessen. Mindenki, aki 1993. december 1-je és 1994. május 31-e között POSTABANK letéti jegyet vásárol, részt vesz egy nyereményjáték-sorsoláson, amelynek díjai a következők: 1. díj 100 000 korona 2. díj. 50 000 korona 3. díj 20 000 korona 4. díj 10 000 korona 5. díj 5 000 korona 6.-10. díj 3 000 korona 11.-20. díj 2 000 korona • A letéti jegyeket 5 000,10 000 és 50 000 koronás névértékben árusítjuk. • Megvásárlásuk esetén ön határozza meg a letéti idő hosszát. M A letéti jegyek segítségével Ön rendkívül előnyösen gyarapíthatja pénzét, ugyanis éves kamataik elérik a 14—16 %-ot (a letéti idő függvényében). • A Postabank letéti jegyei kaphatók a bank pozsonyi (Nám. SNP 34), nyitrai (Sládkovičova 1) és kassai (Poštová 20) fiókjában, illetve Szlovákia bármelyik postahivatalában. • Sorsolás - közjegyző jelenlétében - 1994. június 9-én. • A nyertesek listáját a PRAVDA, a PRÁCA és az ÚJ SZÓ c. napilap 1994. június 10-ei száma közli, s a postahivatalokban is ki lesz függesztve. POSTABANK - a bank, amely a legközelebb áll önhöz ©mp VK-1922 Harcias muzulmánok, méltatlankodó horvátok