Új Szó, 1993. december (46. évfolyam, 280-304. szám)

1993-12-13 / 290. szám, hétfő

1993. DECEMBER 13. ÚJ SZÓI HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 Elhunyt a magyar miniszterelnök ANTALL Aranyidai Mečiar-beszéd Elhangzik a rádióban? Bár a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom országos vezetősége a Slovenský východ napilapban, majd más újságokban is közzétett Mečiar beszédet nyolc napig nem kommentálta, a múlt hét csütörtöké­től már erősen azt állítja, hogy az nem autentikus. Így vélekedett a szlovákiai „Watergate"-rőf Sergej Kozlík és Oľga Keltošová is a DSZM vezetőségének ^ szombati, tőketere­besi tanácskozásakor rendezett saj­tótájékoztatón. Ugyanakkor a kelet­szlovákiai napilap szerkesztősége a lap szombati számában arra kéri a Szlovák Rádiót, adjon lehetőséget arra, hogy lejátszhassák a nyilvános­ságnak a magnószalagra rögzített Mečiar-beszédet. Mindemellet meg­említi azt is, hogy hétfői számában a lap tovább foglalkozik az üggyel. (g-f) RÖVIDEN A DEMOKRATIKUS SZLOVÁ­KIÁÉRT MOZGALOM választmá­nya szombati tőketerebesi ülésén felhívással fordult a mozgalom kép­viselőihez, a kormány tagjaihoz: te­gyenek meg mindent a kabinet által jóváhagyott, 1994-re szóló állami költségvetési javaslat, valamint az államigazgatás integrációjáról szóló törvénytervezet elfogadása érde­kében. JOZEF MORAVČÍK szlovák kül­ügyminiszter Klaus Kinkéi meghívá­sára munkalátogatásra Németor­szágba utazik. AZ 1994-ES évre szóló állami költ­ségvetési javaslat túlzottan derűlátó, amit nem támaszt alá megfelelő gaz­dasági és szociálpolitikai elgondolás - állapította meg a Demokratikus Baloldal Pártjainak Végrehajtó Bi­zottsága tegnapi pozsonyi ülésén. A testület javasolja a párt parlamenti frakciójának, szavazzon a költségve­tési tervezet ellen. A HIVATALOS NYELVRŐL szóló, a kormány által előterjesztett tör­vénytervezet, amelyet a parlament decemberben vitat meg, a nemzeti kisebbségek számára elfogadhatat­lan. A javaslatot ismét nélkülünk készítették el - nyilatkozta a szlovák sajtóiroda munkatársának Duka Zó­lyomi Árpád, az Együttélés politikai mozgalom elnöke. A NOVEMBERI harmadik kongresszus után tegnap a felada­tok konkretizálásával foglalkozott a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt központi tanácsa. Bizottságai a gaz­dasági átalakítására és a szociális politika javítására konkrét javaslato­kat dolgoztak ki. TEGNAP a Besztercebányai járás­ban, Badin község közelében súlyos közlekedési baleset következtében kigyulladt egy személyautó, s két utasa bennégett. A balesetet kiváltó okok egyelőre nem ismertek, csak annyi látszik bizonyosnak, hogy az áldozatok lengyel állampolgárok. Együttélés-küldöttség Brüsszelben Az Európa Parlament néppárti frak­ciója elnökének meghívására Brüsz­szelbe látogatott Duray Miklós elnök és Flórián László, a külügyi tanács elnöke. A Tindemans úr elnökletével működő frakció az MKDM után az Együttélés politikai mozgalommal is felvette a kapcsolatot. A kölcsönös megismerést szolgáló mostani esz­mecserét követően a mozgalom kül­döttsége tavasszal hosszabb tanul­mányutat tesz majd Belgiumban. Az Együttélés politikusai az EP több képviselőjével találkoztak, akik nagy érdeklődést tanúsítottak a szlo­vákiai belpolitikai helyzet iránt, kü­lönös tekintettel az ET ajánlásainak teljesítésére. Előtérbe került a társ­nemzet-koncepció, Duray Miklós és Flórián László ismertette a mozga­lom elképzeléseit a szlovákiai ma­gyar közösség helyzetének megoldá­sát illetően. -r­Lapzárta: 22.10 (Folytatás az 1. oldalról) kitüntetése is azzal volt magya­rázható, hogy a magyar minisz­terelnök állapota válságosra for­dult. A kormányfő, pártelnök kriti­kus egészségi állapota rányomta bélyegét az MDF országos vá­lasztmányának hétvégi lakitele­ki tanácskozására is. Herényi Károly szóvivő szerint az ülés komor hangulatban folyt le, de vasárnap délig az előzetes hí­resztelések ellenére az utódlás kérdése nem került napirendre. Ilyen szempontból érdekes hír, hogy pénteken este mintegy há­romnegyedórás négyszemközti megbeszélést folytatott a párt korábbi, illetve mostani ügyve­zető elnöke, Für Lajos és Lezsák Sándor, de megbeszéléseik tar­talma nem szivárgott ki. Lezsák Sándor, az MDF ügyveze­tő elnöke az ülés utáni sajtóértekez­leten (amelyre a kormányfő elhalá­lozása előtt került sor) kifejtette, hogy a lakiteleki választmányi ülé­sen „a viszálykodás szellemét senki sem eresztette ki a palackból". El­mondta, hogy rendkívüli ülést tartott az országos elnökség. E párttestület javaslatát a választmány elfogadta, s állást foglaltak abban, hogy szemé­lyi kérdésekről ne nyissanak egyen­lőre vitát, mert ez szükségtelen. „Ha a rendkívüli helyzetre való tekintet­tel mégis szükségessé válna minisz­ter elnök jelölése, akkor az orszá­gos elnökség összeül, majd kibőví­tett ülést tart a parlamenti frakció elnökségével, valamint az MDF-es kormánytagokkal. Személyi javasla­tát a parlamenti frakció és az orszá­gos választmány rendkívüli együttes ülése elé terjeszti," hangsúlyozta Le­zsák. A magyar püspöki kar felhívta z papokat és a híveiket, hogy imád­kozzanak a kormányfő felgyógyulá­sáért. Mérvadó magyar politikai pártok és politikusok már szombaton aggo­dalmuknak adtak hangot Antall egészségi állapotával kapcsolatban, de találgatásokba a magyar belpoliti­kai helyzet alakulásával kapcsolat­ban senki sem bocsátkozott. Buda­pesten dolgozó külföldi diplomaták viszont úgy vélték: Antall József kulcsfigurája a jelenlegi magyar poli­tikai életnek, s valószínű kiválása komoly bonyodalmakat okozhat nemcsak az MDF-en, illetve a kor­mánykoalíción belül, hanem az egész országban. KOKES JÁNOS, Budapest • * * A Magyar Televízió vasárnap ko­ra este megszakította műsorát, né­hány percig gyászzenét sugárzott, majd Boross Péter belügyminiszter mondott rövid beszédet. Ebben hangsúlyozta, hogy Antall József ha­lála nagy veszteség minden magyar polgár számára, s emlékét hosszú idő után első demokratikusan választott kormány elnökeként a történelem is megőrzi. „Antall József kötelezett-" séget hagyott ránk. Őrizzük meg az ország alkotmányos rendjét és nyu­galmát. A kormány e kötelezettségét teljesíteni fogja" - hangsúlyozta a belügyminiszter. Ezután Göncz Árpád ugyancsak méltatta az elhunyt érdemeit. Meg­állapította, hogy Magyarország An­tall közvetlen irányításával meg­indult az áhított demokrácia felé, és eljutott odáig, ameddig ez idő alatt eljuthatott. Tegnap az esti órákban rendkívüli ülést tartott a magyar kormány. A kormányülésen Boross Péter bel­ügyminiszter elnökölt, aki Antall Jó­zsefet betegsége idején helyettesítet­te. A kabinetülésen részt vett Sza­bad György, az Országgyűlés elnöke és Göncz Arpád is, aki Boross Pétert megbízta az ügyvezető miniszterel­nöki teendők ellátásával. - Ú Antall József kormányfő súlyos be­tegsége a pár hónap múlva esedékes parlamenti választások lázában élő Magyarországon néhány napra, órá­ra mintha lecsillapította, visszafogot­tabbá tette volna a rivalizáló politi­kai pártokat. És ez nem pusztán az illem diktálta kényszerűség. A mi­niszterelnök halála, mint minden végső eltávozás, okot ad az értéke­lésre is az ittmaradottak részéről. Antall életútja, személyes tulajdon­ságai, emberi és politikai magatartá­sa tiszteletet kellett, hogy ébresszen azokban is, akik nem szerették. Ma­gyarországot és az egész magyarsá­got érte veszteség, s ez arra ösztö­nözheti a magyar politikai elitet, hogy pártállásra való tekintet nélkül felsorakozzon az egyetemes emberi és nemzeti értékek köré, amelyek egyébként könnyen válhatnak - kü­lönösen választások előtt - politikai marakodások prédájává. Könnyebb dolga van az újságíró­nak, ha távoli országok kormányai­nak, politikusainak munkáját kell mérlegelnie. Nem is vállalkozom most az első demokratikusan válasz­tott magyar kormány értékelésére, hiszen az ember, kisebbségi magyar­ként, óhatatlanul elfogult mindazzal szemben, ami az anyaországban tör­ténik. Több nemzetközi csúcsértekezlet és kétoldalú kormányfői találkozó tudósítójaként az ember akaratlanul is összehasonlított, mérlegre tett em­beri és politikusi megnyilvánuláso­kat is. Meggyőződésem: Antall Jó­zsef Közép-Európa egyik legkiemel­kedőbb politikusa volt. Mit jelentett a szlovákiai magyar­ság és minden kisebbségi magyar számára? Amikor egyik legvitatot­tabb kijelentését tette, hogy lélekben tizenöt millió magyar kormányfőjé­nek érzi magát, sokan voltunk, akik bár lelkünk mélyén igazat adtunk neki, mégis helytelenítettük, nem eléggé megfontoltnak tartottuk azt, óvatos duhajok módjára. A vérünk­be ivódott megalkuvás és kisebbség­tudat miatt. Nem volt ő híján a meg­fontoltságnak. Nem tudta volna, hogy a magyarságot körülvevő nem­zetállami eszméket dédelgető nacio­nalista líderek csakazértis félre fog­ják érteni? Mégis neki kellett ledön­tenie azokat a falakat, amelyeket A csallóközi eredetű Antall család sarjaként Antall József 1932. április 8-án, Budapes­ten született. Édesapja szin­tén közismert politikus volt, aki a második világháború idején sokat tett az erdélyi, a lengyel és a zsidó menekül­tekért. Antall József az Eötvös Lóránd Tudományegyete­men történelem-magyar sza­kon szerzett diplomát. Az 1956-os forradalom cselekvő résztvevője, egyik alapítója a később emigrációban tevé­kenykedő Keresztény Ifjúsá­gi Szövetségnek. Részt vett különböző politikai terveze­tek előkészítésében, majd ezek alapján a forradalom és szabadságharc leverését kö­vető politikai kibontakozási tervezeteknek is egyik meg­fogalmazója. A forradalom leverése után letartóztatták, vizsgálatot folytattak ellene és az Eötvös gimnáziumból áthelyezték a Toldi gimná­ziumba. Majd három évvel később politikai magatartása miatt eltiltották a tanítástól. 1960-tól engedélyezték, hogy könyvtárosként dolgoz­zon, majd négy évvel később tudományos kutatóként tevé­kenykedhetett, és döntő sze­repe volt a Semmelweis Or­vostörténeti Múzeum, a proletár internacionalizmus jegyé­ben emeltek magyar és magyar kö­zé. Ezzel az egy mondatával talán ötmillió magyart késztetett gondol­kodásra, újraértékelésre. Visszaadta vagy legalábbis erősítette, ami fenn­maradásunk alapfeltétele: a tartást. E mondata miatt (is) vádolták irre­dentizmussal Pozsonyban, Bukarest­ben és Belgrádban. Pedig Antall Jó­zsef egyértelműen bizonyította, hogy a magyar külpolitika a realitá­sok talaján áll, nem a határok meg­változtatására törekszik, hanem azok átjárhatóságára. Ez pedig össz­hangban van az általános európai irányvonallal, csak ez az út vezet Európába. Természetesen, az anyaországi és a nemzetiségi magya­rok közötti kapcsolattartást is előse­gíti, ami ellen egyetlen európai nem­zetnek, józan politikusnak sem lehet kifogása. Jó példája ez annak, ho­gyan lehet összhangba hozni a ma­gyar nemzeti érdeket az egyetemes európai érdekkel. Antall államférfiúi bölcsességére, előrelátására vall, hogy nemcsak a külpolitikában, hanem az eseten­ként bonyolulttá vált magyar belpo­litikai helyzetben is meg tudta tarta­ni a középutat, elhatárolódott mind a jobboldali, mind a baloldali szélső­ségektől. Ezt nem kis küzdelmek árán saját pártján, a legerősebb kor­mánypárton belül is el tudta érni, javítva ezzel a magyar kormány, az ország nemzetközi megítélésén. Nem tudom, hány magyar tekin­tette őt - lélekben - a kormányfőjé­nek. Hogy tizenöt millió nem, az biztos. Ezt ő is tudta rólunk, hiszen magyar volt. A nagyok közül való, az a szellem, amely mindig többnek és többet adott, mint kapott. MALINAK ISTVÁN Könyvtár és Levéltár meg­szervezésében. Huszonöt évet töltött ebben az intézet­ben főmunkatársként igazga­tóként, majd igazgató-helyet­tesként, 1984-től pedig egé­szen miniszterelnökké tör­tént megválasztásáig e tudo­mányos műhely főigazgatója volt. 1964-ben Nyugatra szóló útlevelet kapott, s így nem­zetközi hírű tudósokkal talál­kozhatott, s ezek a külföldi kapcsolatai nyújtottak segít­séget az 1980-as években új­ra kibontakozó politikai te­vékenységéhez. Antall József a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, melynek második or­szágos gyűlésén elnökévé vá­lasztották. Az 1990-es de­mokratikus választásokon az MDF budapesti listáján szer­zett mandátumot, majd má­jus 3-án, mint a választáso­kon győztes legnagyobb par­lamenti párt vezetője a köz­társasági elnöktől kormánya­lakítási megbízatást kapott. Három héttel később az Or­szággyűlés 218 igen, 126 nem és 8 tartózkodással meg­választotta a Magyar Köztár­saság miniszterelnökévé, s ezt a tisztséget töltötte be halála pillanatáig. (m) A magyar kormányfő elhunytával kapcsolatban nyilatkoztak a szlo­vákiai magyar szervezetek képviselői. BUGÁR BÉLA, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke: - Mély megrendüléssel fogadtuk Antall József miniszterelnök úr halálának hírét. Antall József a rendszerváltást követően nagyban hozzájárult a magyar demokrácia építéséhez. Fél évszázad alatt az első volt, aki a magyar kormányzat nevében minket, határon kívül élő magyarokat is nyíltan felvállalt. Úgy véljük, hogy a halálával keletkezett űrt nehéz lesz betölteni, de bízunk abban, hogy halálával nem szakad meg a demokrácia folyamata. POGÁNY ERZSÉBET, az Együttélés szóvivője: - Az Együttélés politikai mozgalom vezetői és tagjai mély megrendüléssel fogadták Antall József magyar miniszterelnök halálának hírét. E súlyos veszteséget mindannyian mélyen átérezzük. Olyan államférfit veszítettünk el, aki az ország demokrati­kusan megválasztott kormánya élén a határon innen és túl élő magyarság gondjait is felvállalta. TÓTH KÁROLY, a Magyar Polgári Párt alelnöke: - Antall József halálával súlyos veszteség érte a magyar politikai életet, magát a magyar kormányt és a Magyar Demokrata Fórumot is. Jelentős politikus, integráló személyiség távozott. Az ő érdeme, hogy a kormány munkája stabil volt, s hogy Magyarországon viszonylagos politikai stabilitás teremtődött meg. A halál mindig váratlanul és rosszkor jön, a kormányfő halála azonban a legrosszabb időszakban, a választások előtt következett be, ami az MDF számára óriási veszteséget jelent. BAUER GYŐZŐ, a Csemadok országos elnöke: Mély fájdalommal és megrendüléssel értesültünk arról a megmásíthatatlan hírről, hogy Antall József magyar miniszterelnök eltávozott az élők sorából. A Szlovákiában élő magyarság számára is nagy veszteséget jelent annak a politikusnak a halála, aki a közép-kelet-európai térség egyik legmeghatározóbb egyénisége- volt. Lélekben a Magyarország határain kívül élő magyarság gondjai is épp úgy nyomasztották őt, mint az ország sorsa. (m-m) DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1993. december 13-án Deviza Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép­árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 48,918 49,410 49,164 47,59 50,73 49,16 Francia frank 5,613 5,669 5,641 5,48 5,80 5,64 Kanadai dollár 24,638 24,886 24,762 23,98 25,54 24,76 Német márka 19,213 19,407 19,310 18,85 19,77 19,31 Olasz líra (1000) 19,522 19,718 19,620 18,90 20,34 19,62 Osztrák schilling 2,733 2,761 2,747 2,69 2,81 2,75 Svájci frank 22,426 22,652 22,539 22,01 22,07 22,54 USA-dollár 32,720 33,048 32,884 32,18 33,58 32,88 ECU EK 37,078 37,450 37,264 ECU CSK ­­39,127 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Szlovák Takarékpénztár 27,00 37,00 Általános Hitelbank 27,00 37,00 Antall József életrajza

Next

/
Thumbnails
Contents