Új Szó, 1993. november (46. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-03 / 256. szám, szerda

1993. OKTÓBER 27. . ÚJ szól SPORT PLUSZ 10 Egyszerű moszkvai egyszobás lakásában fogadja vendégét a 60-as évek közepének kiváló csatára. Ötvennégy esztendős, de sokkal idősebbnek, szinte tehetetlen öregembernek látszik. Pedig a sok díj, emléktárgy, aláírá­sokkal ellátott focilabda és fényképhalom gazdája nem akárki: a legendás Igor Csiszlenko kétszeres bajnok, két világbajnoki döntő résztvevője, Európa-bajnoki ezüstérmes. Ötvennégy mérkőzésen szerepelt a szovjet labdarúgó-válogatottban. A Nemzeti Sport munkatársa, Niszkács László készített vele interjút. Azt is hallottam, hogy Igor Csisz­lenko esetében a sportszerű élet­móddal is gondok voltak. - Mi tagadás, nem voltam grállo­vag, és soha nem akartam a szovjet sportolók példaképévé válni. Mér­kőzés után egy-két pohár pezsgőt megengedtem magamnak. Amikor eldöntötte, hogy abba­hagyja, tudta hová megy? - Fogalmam sem volt, hiszen a labdarúgáson kívül semmihez nem értettem. Egészen váratlanul ért egy meghívás a harmadosztályú Dinamó Celinogradba, ahol edző lettem. Né­hány év után visszatértem Moszkvá­ba és a kerületi Dinamónál helyez­kedtem el. Rövid idő után századosi rendfokozattal leszereltek a bel­ügyből. Nem adták meg a lehetősé­get - öt esztendőt -, hogy nyugdíjas lehessek. És a továbbiakban? - Azt tanácsolták, hogy tanítsam a kisgyerekeket focizni, havi 120 rubelért. Egy ideig csak tengtem­lengtem, majd kénytelen voltam eladni Zsigulimat, hiszen valamiből élni is kellett. Később találkoztam egy régi barátommal. Munkahelyet ajánlott a zöldültetvényeseknél, havi 300-ért. Öt évet ledolgoztam ott, utána lakatos voltam az Aszfaltbe­ton-egyesítésnél havi 350-ért. Itt Munka veteránja kitüntetést is kap­tam. Amikor megjelent a törvény a sportnyugdíjasokról, én is az let­-Az 1966-os vb alkalmából Harold Wilson arigol miniszterelnök fogadást adott az első négy helyen végzett csapat számára. Másnap nem volt mérkőzés, egy kicsit felszabadultunk, Egyszercsak hozzárn­lópett Nyikolaj Latlsev nemzetkőzi játékvezető és arra kért, hogy tartsam szemmel Hurcilavát ós Szicsinavát, mert ők már kissé inogva járnak, egymásba kapaszkodva a teremben. Egyszercsak belépett Wilson, mindenkivel kezet fogott. Mi voltunk soron. A miniszterelnök kísérője bejelentette: „Mister Hurcilava and Sicsinava." Ök ketten meglepődve, nem tudván ki kicsoda, elindultak - a piros livréruhás felé. Kezet nyújtottak neki, a szájról leolvasható volt, ahogy mondják, nagyon örvendünk miniszterelnök úr. Háromszor is szóltam nekik, hogy Wilson ott, balról áll. Végül vele is kezet fogtak, de elég lezseren, mert hogy a lelkesedés elszállt belőlük. Utána lehordtam őket a sárga földig, hogy lehetnek ilyen primitívek, figyelmetlenek. Ők nem estek kétségbe. Viccelődtek: „Te Igor, harmadik leszel a zárká­ban, mert nem vigyáztál ránk." A LOTTÓ ÖTÖSBŐL: MINDENKINEK CSISZLENKO TRAGIKUS SORSA PIAIMÁDAT ÉS KARAMBOL SPORTVILÁG '93 • BORG BUDAPESTEN. Nincs év, de most már lassan nem telik el egy hónap sem világvisszhangot ki­váltó magyar teniszesemény nélkül! A kényeztetést két évvel ezelőtt kezdte Taróczy Balázs a Postabank Gála illusztris vendégeinek (Lendl, Ivanisevics...) Budapestre csábításá­val, majd ugyanő folytatta, tavaly már Beckerrel, Connorsszal, Ivanise­viccsel és Kordával. Idén pedig... Nos, túl a Davis Kupa-mámoron, meg a közelmúltban rendezett nagy női viadalon, ismét a közelgő őszi show ígér extra érdekességet. A Bu­dapest Sportcsarnokban - minden bizonnyal - pályára lép november 25-én az évszázad egyik legkiemel­kedőbb teniszezője, a svéd Björn Borg! A harmadszor sorra kerülő Postabank Gálán játszik még Marti­na Navrátilová, Arantxia Sanchez és Temesvári Andrea is. A hajdani öt­szörös wimbledoni bajnok ellenfele Noszály Sándor lesz. • CSAK HETEN... November közepén előolimpiai hokitornát ren­deznek a norvégiai Lillehammerban. Ezen a rangos viadalon részt vesz a szlovák válogatott is, amely a shef­fieldi selejtezőkön harcolta ki az öt­karikás játékokon való részvételt. A bővebb keretben hét kassai koron­gozó is található: Dragan, Varholík, Marcinko, Plavucha, Rybovič, Vese­lovský és Pucher. Selvek edző a ne­vezéssel kapcsolatban a következő­ket nyilatkozta a Večer c. napilap­ban: „Hosszasan tanácskoztam a vá­logatott trénerével, Šuplerrel, s még két-három játékost szerettem volna, ha beválogat a keretbe. Azt vála­szolta, éppen elég a hét kassai... Hetek óta remek formában vannak a Zűbek fivérek, nekik is köszönhe­tő, hogy a kassai csapat hárompon­tos előnnyel a tabella élén áll!" Mindketten ott voltak a „sheffieldi" együttesben. • KUKA: DUISBURG(?) A jól értesült prágai sportújságírók úgy tudják, Pavel Kuka, a Slavia Praha, valamint a cseh-szlovák labdarúgó­válogatott csatára a közeli napokban a német Bundesliga I-ben szereplő Duisburg csapatába igazol. Az újonc - nem kis meglepetésre - az élme­zőnyben tanyázik, s szakvezetői már kétszer fel is keresték a prágai piros­fehéreket. A német klub a nem hiva­talos jelentések szerint több mint 20 millió koronát fizetne a gólerős fut­ballistáért. Az érintett az átigazolás­ról a következőket mondta: „Igaz, a szerződésem nyárig a Slaviához köt, de eljött az idő, amikor változ­tatni kell. Úgy érzem, Németország­ban jobb teljesítményre lennék ké­pes!" Egyelőre úgy áll a dolog, hogy a Slavia szakvezetői kevésnek tart­ják a Kukáért felajánlott 20 milliót. A Duisburg menedzsere viszont de­rűlátó: „Egy héten belül megegye­zünk..." • 91 ÉVES CSÚCSTARTÓ! A ki­lencvenegy éves amerikai Anna Bauscher nem mindennapi sporttel­jesítménnyel hívta fel magára a fi­gyelmet: a 90 éven felüliek úszóver­senyén új viiágcsúccsal(l), 28:45,45­tel nyerte a 800 méteres gyorsúszást. Az idős sportolónő nemcsak ezen a távon javított rekordot, hanem a részidők 50-en, 100-on, 200-on, valamint 400-on is minden idők leg­jobb eredményének számítottak eb­ben a kategóriában. Az újságíróknak elárulta, férje halála után, harminc évvel ezelőtt kezdett versenysze­rűen úszni, s azon fáradozik, hogy a közeljövőben 28 percen belüli időt érjen el. Anna Bauscher naponta 5-8 kilométert úszik. Vajon, hányan ké­pesek erre ebben a korban? • PROFI FUTBALL KÍNÁBAN? Ki gondolta volna, hogy a még min­dig kommunista Kínában engedélye­zik a profi labdarúgást. Legalábbis erről cikkeznek napok óta a nyugat­európai lapok. A Kínai Labdarúgó Szövetség illetékesei már el is készí­tették a tízéves tervet, melyben töb­bek között a sportág fejlesztésével, az utánpótlás-neveléssel foglalkoz­nak. Az előrejelzések szerint a kínai profi ligában húsz csapat játszana, s a szakvezetők arra számítanak, hogy Európából több ismert futbal­lista is Kínában folytatná pályafutá­sát. Az átigazolásokhoz szükséges nem kis összeget már előteremtet­ték... (zsi) Talán örök titok fedte volna annak az asszonynak a kilétét, aki nemrégi­ben 125 millió forintot nyert a LOT­TÓN. Csakhogy Mancika és félje, Mihály, falujuknak, Csánynak ado­mányoztak tízmilliót! Ez a nagylelkűség fellebbentette személyükről a fátylat, s ha teljes nevüket nem is írjuk meg (védve őket a szélhámosoktól), azt hírül kell adnunk, mire is fordítják a pénz egy részét a szerencsés nyertesek: a köz­ség intézményeire. -Tudom, anyagi gondokkal küsz­ködik az önkormányzatunk - mond­ja Mancika -, sok minden szépet és jót szeretnének megvalósítani. Ezért úgy döntöttünk, hogy szívesen adunk a LOTTÓ ötösből, hadd örül­jenek többen velünk. Morvái István jegyző elmondta, 60 millió forintos költségvetésből gazdálkodnak, s ebből bizony nem jut mindenre, amire Csánynak szük­sége van. Végtelenül hálásak a nyer­tes házaspárnak, hogy nemcsak saját érdekeiket tartották szem előtt. Ezért egy kis ünnepséget rendeztek, ahol óvodások és iskolások versek­kel, énekekkel köszöntötték az ada­kozókat. S smire költik a pénzt? A tornaterem építésének tervezé­sekor alábecsülték a költségeket, így hiába nyertek támogatást egy pályá­zat útján, a sportcsarnokhoz még további 7 millió forint szükségel­tetik. — Százéves az iskolánk - mondja Deák Tiborné iskolaigazgató -, és 168 diák tanul nálunk. Eddig a folyo­són tornáztak a gyerekek, úgy, hogy közben az osztálytermekben is folyt a munka. Ha végre meglesz a torna­termünk, megszűnik ez az áldatlan állapot. Azt reméljük, hogy ott nem­csak a gyerekek, de a felnőttek is edzhetik magukat, vagyis ennek a lé­tesítménynek mindenki hasznát ve­szi. Szeretnénk, ha az adományból még maradna pénz, hiszen jó lenne egy nyelvi labor is, ami közel 600 ezer forintba kerülne. A vezető óvónő, Gergely Árpád­né a kapott 2 millió forintot a beren­dezés korszerűsítésére kívánja fordí­tani: - Talán még Mancika is azokon az tem. Igaz, ebben oroszlánrésze van a feleségemnek, aki járta a hivatalo­kat. Magam nem csináltam volna azt. így tulajdonképpen feleségének köszönheti a nyugdíjat. Ő netán sportoló volt? - Nem, 76-ban a barátnőjénél is­merkedtünk meg. Azt, hogy én „az a bizonyos" Csiszlenko vagyok, csak akkor tudta meg, amikor látogató­ban járt nálam. O a harmadik felesé­gem. Az első manöken volt, a máso­dik táncosnő az Alekszandrov együttesnél. Gyerekek? - A második házasságomban fiam született, de hétéves korában meg­halt. Elnézést, erről nem tudtam. Vi­szont tudom, hogy ön egy infarktus után másodszor született. 1989 végén... - Igen. Szilveszter napján történt. Egy keveset ittam, s reggel arra éb­redtem fel, hogy hang nem jön ki a számon. A feleségem azt gondolta, viccelek, ám amikor megértette, hogy ennek a fele sem tréfa, azonnal hívta a mentőket. Bekerültem a kór­házba, ahol megállapították, hogy a nagyagy és a központi gerincosz­lop vérellátásában zavarok léptek fel. Ott ünnepeltem az új évet és az 54. születésnapomat, ugyanis január 4-én születtem. Az orvosok szerint nagy mázlista vagyok, mert ez a szél­ütés nem bénította meg az egész szervezetet, csak a beszélőszerve­ket. Három hónapig hangtalan vol­tam, és csak lasú javulás állt be. 2. Milyen a közérzete? - Hát milyen lehet annak, akinek magas a vérnyomása? Éjszaka nem tudok aludni - gyötör az álmatlan­ság. Gyógyszereken élek. Úgy ér­zem, jogos volt a rokkantsági nyug­díj megállapítása. Olyan stresszek lépnek fel, hogy az ellenségeimnek sem kívánom. A már elmondottakon kívül volt egy pillanat, amikor csak egy lépés választott el a börtöntől. Valóban? - Mintha csak ma történt volna, úgy él bennem. 1967. szeptember 13-án Vlagyimir Glotovot búcsúztat­tuk, akit Beszkov leírt. Bűn lett vol­na, ha ez szárazon történik. Utána térdig jártunk az üres üvegek tenge­rében. Jelentkeztem, hogy minden­kit hazaviszek a Volgán, amit Ang­liából hoztam 66-ban. Az egésznek az lett a vége, hogy összeütköztem egy rendőr oldalmotorkerékpárral. ágyakon aludt, melyek az ovinkban vannak. Nagyon örülünk, hogy ki­cserélhetjük a bútorainkat, kifestet­hetjük a szobákat (erre 1986 óta nem került sor!), továbbá a konyhánkba is vásárolhatunk esz­közöket. Háromszáz főre főznek itt az asszonyok, mert a kicsiken túl Az Isten kegyes volt hoszzám, a ve­zető életben maradt, csak a katja erősen megsérült. Ezt is elegendő lett volna, hogy a rács möge tegye­nek. Köszönet a vezetőnek, nem jelentett fel. A 66-os válogatott volt a legjobb a szovjet labdarúgás történetében. - Nem mondanám. Ne haragudja­nak rám a fiúk, egyszerűen mázlink volt. Az olasz labdarúgásban például némi visszaesés állt be, és az a válo­gatott játékán is érződött. Ami a ma- * gyarokat illeti, úgy érzem, a brazilok elleni szép győzelem egy kicsit meg­ártott nekik, túlzottan magabiztosak lettek. Ellenünk már nem ment ne­kik. A legjobb csapatunk az volt, amely az 1962. évi világbajnoksá­gon, Chilében szerepelt. Akkor mindenki Jasint okolta a bukásért, mert két potyagólt ka­pott... - Igaz, Jasin nem segített a csapat­nak, a vereségért azonban mindany­nyian hibásak voltunk. Szegény ka­pusunk annyira kétségbe volt esve, annyira marcangolta magát, hogy abba akarta hagyni. Beszkov külön­ben is lemondott róla. Ljovának sze­rencséje volt, hogy meghívták a vi­lágválogatottba. Kitűnően védett, és ismét a sors kegyeltje lett. A lakása szerény... - Igen, 18 négyzetméter. Igaz, voltak szebb és nagyobb lakásaim is. Emlékszem, 72-ben vendégségben járt nálam Facchetti, aki Jasin búcsú­játékán szerepelt Moszkvában. Ül­dögéltünk, beszélgettünk, egyszer­csak Facchetti kérdi: „Igor, te hol laksz?" Meglepődtem a kérdésen. „Hogyhogy hol? Hát itt." Elcsodál­kozott. „Én Olaszországban ilyen helyiségben csak díjakat, emléktár­gyakat tartok." 3. Két szovjet bajnoki cím, Eb-ezüst­érem, bronz a világbajnokságon, és mégis csak 1991-ben lett a sport érdemes mestere kitüntető cím vise­lője. (A cím bizonyos előnyökkel jár, magasabb prémiumot és fizetést biz­tosít - a szerk.) Hogyan történt? - Isten tudja. A címről már az angliai vb idején beszéltek a veze­tők. Andrej Sztarosztyin mondta is, ha a magyarok ellen nyerünk, meg­lesz az érdemes... Nyertünk, de csak egyeseknek jutott belőle. Felmerült az Érdemes sportmeste­ri cím odaítélése később is... - Igen, és nemcsak rám vonatko­zott. Egy évvel a világbajnokság után a Wembley-stadionban a világ­bajnok ellen játszottunk, 2:2 lett az eredmény. A mérkőzés után az egyik illusztris csapatvezetőnk meg­veregette a vállamat és megsúgta: „Gratulálok, méltó vagy a Sport ér­demes mestere cím viselésére..." Hát lehet, de csak 1991-ben kaptam meg. innen kapják az ebédet az iskolások és az idősek is. A tízmilliós adományból - egymil­lió erejéig - részesült az orvosi ren­delő is. Az épület tetőszerkezetét kell kijavítani, s a csányiak reménye szerint ez most teljesülhet. A „szerencsés M-M házaspár" a rendezvényen hatalmas virág- és ajándékkosarat kapott hálából a képviselő-testülettől, akik meg­ígérték, tovább LOTTÓZNAK... (s-s) CSÁNYI SZÁZMILLIÓ: a SZERENCSEJÁTÉK Rt. hatvani LOTTÓZÓJÁ­BAN zárt ajtók mögött, rendkívüli rendőri biztosítás mellett fizették ki a 38. LOTTÓ-játékhét öttalálatos szelvénye tulajdonosának a 125 millió 90 ezer 951 forintos nyereményt. 1965-től ugyanazt az öt számot játszották: 19, 23, 38, 46, 65. A boldog nyertes Csány községben egykor jobb időket megért 12 tagú dinnyekertész család... Négy emlékezetes góljáról órák hosszat tudna beszélni. Az első 1966-ban Sunderlandban a magyar­szovjet világbajnoki negyeddöntő­ben esett. Ötödik perc: Parkujan rúgta a szögletet, úgy tűnt, Gelei könnyedén megkaparintja a labdát, amely azonban kicsúszott a kezéből és az ott termő Csiszlenko bekotorta a magyar kapuba. Ezzel a góllal segítette a szovjet válogatottat törté­nete során a vb-bronzérméhez. A második és a harmadik egy mecs­csen született, 1967 decemberében. A Wembley-stadionban a világbaj­nok Anglia ellen két perc alatt két gólt rúgott Banks hálójába. 1. Melyik volt az utolsó szereplése a kék-fehérek színeiben? - 1970-ben Dzsakartában játszot­tunk. A Dinamó hazatérőben volt Ausztráliából, és megálltunk az indo­néz fővárosban. A válogatott ellen játszottunk, és l:0-ra győztünk. Az volt az utolsó fellépésem, hacsak nem számítjuk Lev Jasin búcsúztatását 1971-ben. Akkor 31 éves volt. Elfáradt? - Nem, saját akaratomból hagytam abba. Régi térdsérülésem nyomasztott. Megoperáltak, de csak fájt a térdem. Bár őszintén szólva nemcsak a sérülés, hanem elsősor­ban a feszült viszony döntött a csa­pat akkori vezetőjével, Konsztan­tyin Beszkóval.

Next

/
Thumbnails
Contents