Új Szó, 1993. november (46. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-11 / 263. szám, csütörtök

1993. NOVEMBER 11. ÚJ SZÓ JANUÁR 16-ÁN ÍTÉLETIDŐ LESZ? RIPORT 8 KATASZTRÓFAJÓS A MELLŐZÖTT TÜDŐS A szerzőfelvételei Elöljáróban leszögezem, a jós szó riportalanyommal kapcsolatban nem a legmegfelelőbb kifejezés. Ugyanis Ľubomír Minarovjech a világon egyedülálló és mindeddig ismeretlen módszerét; a természeti csapások - földrengések, árvizek, ciklonok, tornádók, aszályok, hóviharok - előrejelzését nem holmi sarlatánságra alapozza. Szigorúan tudományos módszerrel dolgozik, melynek alapját a geofizika, a csillagászat és a matematika képezi. A 70 éves férfi, noha számításai és előrejelzései általában a meg nem értés és ignoráció falába ütköznek, nem adja fel a szélmalomharcol. Bízik benne és hiszi, hogy előbb-utóbb saját hazájában is próféta lehet, és munkássága a jövőben nemcsak milliós és milliárdos károktól kíméli meg majd Az időjós az emberiséget, hanem életeket is menthet. S hogy ez az állítás nem túlzás, bizonyítják eddigi, néha napra, sőt órára, percre bejött előrejelzései, melyeket, természetesen, soha nem hagyott meg magának, hanem idejében figyelmeztette az érintett országok illetékeseit. Azok, sajnos, többnyire nem vették komolyan prognózisait, s ennek nemegyszer szomorú, emberéleteket is követelő következményei voltak. A mellőzött tudós pedig perelt. Közölte az ügyészséggel, hogy a katasztrófa elkerülhető lett volna, ha azok, akiket figyelmeztetett, komolyan veszik állításait, és idejében megteszik a kellő intézkedéseket. íme egy hazai példa a közelmúltból. Február 17-én a pozsonyi repülőtérről a levegőbe emelkedett egy kis személyszállító gép, fedélzetén négytagú személyzettel, melynek feladata az életmentés. A zimankós időben Szliácsra igyekeztek. A gépet az egyik legtapasztaltabb pilóta vezette. Kilenc óra negyven perckor még kapcsolatban volt a szliácsi toronnyal. Tudomásul vette a koordinátákat, és folytatta a repülést. Tíz perc múlva a gép és a reptér között megszakadt az összeköttetés. Másnap délelőtt beigazolódott a szomorú feltételezés. A Morava típusú gép lezuhant. Egy katonai helikopter bukkant a roncsra és a szörnyethalt utasokra. A szerencsétlenség kivizsgálására felállított bizottság végül is megállapította: a katasztrófát minden bizonnyal emberi mulasztás okozta, a pilóta- valószínűleg nem tartotta be a kellő magasságot. (Ľubomír Minarovjech szerint aznap öt gép közül legalább három hasonló sorsra jutott volna.) A kedvezőtlen időjárást az idős tudós napra és órára pontosan megjósolta. Még jóval a szerencsétlenség előtt - szokásához híven írásban - közölte, hogy sűrű havazás és erős szél kíséretében érkezik egy front, melynek epicentruma a lengyel határ közelében lesz, ezért a megadott időpontban lehetőleg ne szálljanak fel repülőgépek. Később kiderült, sem a pilóta, sem pedig a repülőtéri meteorológiai állomás dolgozói nem sejtették a légköri viszonyok ilyennemű változását. Ellenkező esetben aligha adtak volna engedélyt a felszállásra. A váratlanul beköszöntő hóvihar aznap Lengyelországban is sok galibát okozott. A havazás miatt bekövetkezett gépkocsibalesetek során többen életüket vesztették. Beszélgetőpartnerem Lőcsén született, és az ötvenes években a komáromi hajógyárban volt tervező. Magas, karcsú, kisportolt, bevallása szerint a számítógép mellett töltött órákat rendszeres futással, tomázással kompenzálja. - Ez nem új módszer, már Einstein is alkalmazta - mondja mosolyogva. - A természeti rendellenességek előrejelzésével csak nyolcvannégy óta foglalkozom, de a módszer kidolgozásával már jóval előbb megpróbálkoztam. Amikor visszautasítottam a párttagságot, a tervezőirodából a szerelőcsarnokba helyeztek. A lemezek cipelése ugyan fárasztó volt, de a felszabadult szellemi energiámat tanulásra használhattam fel. Jó tíz évig ismerkedtem a geofizika és az asztronómia rejtelmeivel. Tanulmányozni kezdtem az elemi csapásokat előidéző okokat, különböző összefüggéseket és az egzakt tudományokat. Komáromi éveimre - noha degradáltak - szívesen emlékezem vissza. Megalapítottam a vízi sportok szakosztályát és az ökölvívó egyesületet. Egy ideig a híres Torma Gyula is csapattag volt nálunk. Szeretettel gondolok a volt kollégákra, vadász- és horgásztársakra, például Csepregi Mihályra. Minarovjech úr később egy pozsonyi tervezőirodában kapott állást. Ott folytathatta számításait, kísérleteit. A prágai tavasznak köszönhetően egyéves amerikai tanulmányútra is elküldték. - Az Államokban elsősorban hasonló beállítottságú emberek ismeretségét kerestem, hogy konzultálhassak velük, összehasonlíthassam módszereinket, eredményességünket. Találkoztam is néhányukkal, ám csalódással tapasztaltam, hogy valamennyiük közül én jártam a legmesszebb az előrejelzések terén. Hazatérésem után tovább tanultam, tökéletesítettem a már bevált módszereket. Amikor meggyőződtem róla, hogy számításaim nagy része pontos, jóslásaim beigazolódtak, munkám eredményét közzétettem. Az ismeretlen tudós nem vágyott népszerűségre. Nem rendezett sajtóértekezleteket, nem tett bombasztikus és meglepő kijelentéseket. Előrejelzéseit csak az érintett országok illetékeseinek küldte el. Arra a kérdésre, vajon melyik prognózisára a legbüszkébb, csak némi gondolkodás után válaszol. - így nem lehet feltenni a kérdést. Különösen azok után, hogy rengeteg energiám füstbe ment. Ugyanis hiába küldtem el kellő időben figyelmeztetéseimet mindegyikről írásos bizonyítékom is van -, senki sem vette őket komolyan. Például 1990-ben megjósoltam, hogy december elején a Bengáli-öbölben ciklon várható. Az 6-án meg is érkezett, és sok ezer bangladesi életét kioltotta. Az anyagi kár meghaladta a 200 milliárd dollárt. Azon év márciusában figyelmeztettem a júniusban a Kaspi-tó partjainál várható földmozgásokra, melyek végül 45 ezer iráni áldozatot követeltek. Én a Richter-skála szerinti 6-os fokú földrengésre számítottam, a műszerek 7,4 fokot mértek. A múlt évben jeleztem, hogy az USA, illetve Kanada keleti részében hatalmas hóviharok várhatók A megjósolt ítéletidő szinte napra bejött, és, sajnos, több mint 200an meghaltak Jeleztem - fél évvel korábban - a Los Angeles-i földrengést és a Mississippi áradását is. Figyelmeztetésemet Washingtonba küldtem, de írtam Kalifornia kormányzójának, Wilson úrnak is, int\>e őt, földrengés várható, intézkedjék. Válaszra sem méltatott. A levelek másolatát az akkori amerikai konzulnak. Hacker úrnak is átadtam, ám ő azzal utasított el, hogy ilyen ügyek nem tartoznak rá. Az olvasóban bizonyára felmerül a kérdés, miért a távoli Mississippi, hiszen itt a Duna, mely szintén alapos kalamajkát tud okozni. - Természetesen, a mi folyóink „rakoncátlankodására" is idejében figyelmeztetek Például, amigányos farkas vagyok, így hobbimmal senkii sem rövidítek meg. Örömmel tölt el, hogy többen érdeklődnek módszerem iránt. Én azt, miután tökéletesítem, csak egy olyan semleges ország kormányára bízom elsősorban Kanadára vagy Ausztráliára gondolok - mely nem élne vele vissza. A különböző természeti csapások, katasztrófák előrejelzéseit ugyanis katonailag, gazdaságilag és nem utolsósorban politikailag is ki lehet használni, és vissza lehet velük élni. Mielőtt elbúcsúztam volna, megkérdeztem, mitől kell majd tartanunk, milyen veszély fenyegethet bennünket az elkövetkező hónapokban. Minarovjech úr az Új Szó részére kidolgozott egy részletes előrejelzést 1994 januárjára. Lényege: két ciklusban érkezik egy rendkívüli hidegfront. Az ítéletidő 16-án 11 óra körül éri el csúcspontját. A hóvihar epicentruma Brünntől északra lesz, ám Pozsonyban is tombol majd. A második ciklus 18-án 5 órakor érkezik a szlovák fővárosba. Központja ezúttal Poznantól délre fekszik, és mintegy 700 kilométeres területet ölel fel. Ugyancsak januárban, 21-én a cseh-osztrák határon, 40 kilométerre České Budéjovicétől gyengébb földrengés valószínű, mely nem okoz anyagi károkat. Hát, meglátjuk... ORDÓDY VILMOS kor 1991-ben a Duna Pozsonyban 826 centiméteren tetőzött, megközelítve a 100 esztendős rekordot, én ezt az áradást négy hónappal korábban jeleztem. Levelemet ezúttal Schwarzenberg úrnak, az államfői iroda akkori vezetőjének küldtem el, de ő valószínűleg a szemétkosárba dobta. Ausztriában az áradás hét emberéletet követelt, és 200 millió schillinges kárt okozott. Minarovjech úr számos levele között mutat egy 1990-ben keltezett és a Hungária Biztosítónak küldött levél másolatát is. Azt írja benne: Reklamáljon a Genfben székelő UNDRO-UN Office-nél, mely a különböző elemi csapások okozta károk dotálásával foglalkozik. Ugyanis annak idején ő megírta, hogy az említett esztendő második fele Magyarországon rendkívül aszályos lesz, s az intézetnek kötelessége lett volna értesíteni a magyar mezőgazdászokat, ne vessenek kukoricát, mert tönkremegy, ók ezt elmulasztották. Sok ország vezetőjével próbálja felvenni a kapcsolatot. Néhányan már érdeklődtek nem mindennapi tevékenysége iránt. Többek között Bili McKnight kanadai energiaügyi miniszter vagy a brit természetvédelmi tárca vezetője. A távoli Ausztráliából is érkeztek visszajelzések, tudatták, anyagilag is hajlandók támogatni. - Ez nagyon rám férne, mert munkám minden pénzemet felemészti, még szerencse, hogy ma-