Új Szó, 1993. november (46. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-02 / 255. szám, kedd

HÍREK - VÉLEMÉNYEK TEGNAPTÓL ÉRVÉNYES A MAASTRICHTI SZERZŐDÉS EURÓPA ÁLLAMAI, EGYESÜLJETEK! Október derekán a német alkotmánybíróság jóváhagyta, az Európai Közösségeket tömörítő 12 tagállam közül utolsóként, a maastrichti szerződést, amely tegnaptól lépett hatályba. Mit is jelent e sokat emlegetett egyezmény? Dióhéjban: az Európai Közösségeket megha­tározott ütemterv alapján elvezeti az Európai Unióba, vagyis az EK a jelenlegi - 1994-től teljesen akadálytalan - személy-, áru-, tőke- és információcserén továbblép és közös gazdasági, pénzügyi, szociális, kül- és biztonságpolitikai unióvá alakul át. Közel két évig, a tervezettnél tehát tovább tartott, Maastricht ratifikációs folyamata a tagországokban. A felmerülő akadályok, a különböző kivételek kiharcolása, a dán és a brit húzódozás jelzi, nincs mindenkinek az ínyére az Európa történelmében páratlan egyesülés. Hiába, a francia, a brit és a német hatalom túl hosszú ideig és túl véresen rivalizált egymással ahhoz, hogy most az állami szuverenitásuk egy részét feladva a brüsszeli eurokraták kezébe helyezzék az egyes kulcsfontosságú döntések jogát. A kisebb tagál­lamok, mint Dánia, pedig attól tartanak, szavuk elveszik a „nagyok" között. Ezt kivédendő, megvalósítják a „szubszidiaritás elvét, amely szerint minden problémát azon a szinten kell megoldani, ahol felmerül. Brüsszelben az EK pénteki rendkívüli ülésén már az Unió konkrét feladataival foglalkoztak. Olyan, együttes erővel megoldandó prob­lémákról volt szó, mint a bűnözés, a kábítószer-kereskedelem vissza­szorítása, az illegális bevándorlás kivédése. A Brüsszelben hozott legfontosabb gazdasági és pénzügyi döntés: 1994. január l-jétől Majna-Frankfurtban kezd működni a leendő Európa Bank (nem azonos a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank­kal), amelynek feladata az 1999-ben megvalósuló monetáris unió újtában álló akadályok leküzdése. A székhely kiválasztása önma­gáért beszél; a tizenkettek elismerik, Németország gazdasági téren első az egyenlők közül. Zbigniew Brzezinski amerikai politológus írja a Kontroll nélkül című legújabb könyvében, öreg kontinensünk csak akkor válik az Egyesült Államok és Japán egyenrangú társává, csak akkor lehet a világ tényleges hatalmi központja, ha jól működő Európai Unióvá alakul át. Maastricht éppen e folyamat beindítására és következetes megvalósítására ad reményt. (shz) MEGINT A SZLOVÁK ÉRZÉKENYSÉG? MEGSZŰNT A KÖZVETLEN LÉGIJÁRAT MOSZKVA ÉS POZSONY KÖZÖTT iOJSZÓM 1993. NOVEMBER 2. Miközben idehaza és külföldön egyre többen veszik észre - s ilyen­olyan okból fel is róják -, hogy a Mečiar-kormány nagyon erőtelje­sen orientálódik Moszkva felé, a hét­végén elszakadt az olyan fontosnak tartott köldökzsinór: a ČSA cseh légiforgalmi társaság leállította az eddig hetente kétszer közlekedő Moszkva-Pozsony közvetlen légijá­ratot. Igaz, az Aeroflot ezen a vona­lon hetente kétszer ugyancsak indít gépet, de erre sem lehet feltétel nélkül támaszkodni, s főleg a jövőt illetően építeni. Hiszen az orosz tár­saság súlyos anyagi helyzete köztu­dott, s elavult gépeinek rossz műsza­ki állapota nem éppen bizalomger­jesztő. Maradjunk azonban a té­nyéknél, melyeket tegnap közölt a szlovák sajtóiroda moszkvai tudó­sítója, a ČSA ottani kirendeltségére hivatkozva. A járat leállítását már tervezték, ám csak a jövő év elejétől. Ez a vá­ratlan döntés feltehetően 2 millió korona veszteséget fog okozni — a bosszúságokról nem is szólva. Hiszen akiknek érvényes jegyük van már, azokat a társaság költségén keli Prágába szállítani, s ott számukra még egy éjszakára a szállodát is megfizetni. A jövőben pedig Moszk­va felé Bécsen keresztül vezet majd a sokkal drágább üt. Miért tehát ez az előnytelen dön­tés? A moszkvai regionális igazgató szerint nyilván azért, mert a ČSA és a szlovák közlekedési minisztérium polgári repülési osztálya nem tudott megegyezni a százalékok nagyságá­ban, amelyeket a társaság fizetett volna az év végéig a felkínált gépek kapacitásáért. Ez még érthető is len­ne, hiszen a szlovák fél érdeke nyil­vánvalóan az, hogy minél több pénz­hez jusson, a légitársaságé pedig, hogy minél kevesebbet fizessen. Az azonban már nagyon gyanús ezzel a Hofbauer miniszter úr vezette hi­vatallal kapcsolatban, hogy ezúttal is névproblémái támadtak: követelte, hogy a légitársaság az új évtől ne használja a „szövetségi" ČSA nevet. A ČSA ebbe nem ment bele - s ezen­túl a repülőgépei sem mennek Moszkvába. Nagyon kérdéses, érdemes volt-e Pozsonynak érzékenykedni, kötni az ebet a karóhoz. Merthogy szom­baton az utolsó utasok között ott volt Roman Paldan moszkvai szlo­vák nagykövet is, ám a postáját ezentúl csak a jó ég tudja, hogyan fogja megkapni... (gzs) Egy felvétel - három szuperhíresség. Bili Clinton amerikai elnök, Jacqueline Kennedy-Onassis és az ifjú John F. Kennedy a hétvégén Bostonban találkozott a meggyilkolt Kennedy elnök könyvtárának és múzeumának újramegnyitási ünnepségein. FRANCIA MINISZTER POZSONYBAT T" MEČIAR ELUTASÍTJA A KISEBBSÉGEK KOLLEKTÍV JOGAIT Tegnap Pozsonyba látogatott Alain Lamassoure, a francia kormány eu­rópai ügyekkel foglalkozó miniszte­re. Többek között fogadta őt Vladi­mír Mečiar szlovák kormányfő. Ta­lálkozójukon értékelték Szlovákia EK-hoz való társulási szerződését, egyúttal a kisebbségek helyzetével foglalkozó Balladur-terv alapelveit is megvitatták. Vladimír Mečiar ez­zel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy habár a tervnek vannak pozitív vo­násai, olyan elemeket is tartalmaz, amelyek Szlovákiában aggodalmat keltenek. A szlovák kormányfő po­zitívan értékelte a tervezet azon ré­szét, amely az európai biztonsági rendszer kérdéseivel foglalkozik. El­lenben elvetette a terv által szorgal­mazott kollektív kisebbségi jogokat; ezeket szavai szerint Szlovákia nem tudja támogatni. Alain Lamassoure azért érkezett Po­zsonyba, hogy tanúsítsa: az új fran­cia kormány is komolyan érdeklődik Szlovákia politikai és gazdasági fej­lődése iránt, a korábbi kabinethez hasonlóan kész védelmezni Szlová­kia érdekeit - derült ki a francia miniszter tegnap esti sajtóértekezle­tén, amelyet vendéglátójával, Jozef Moravčík külügyminiszterrel közö­sen tartott meg. A találkozók során a tárgyaló fe­lek lényegében három témakört érintettek: az alacsony szintű kétol­dalú kapcsolatok bővítése szüksé­gességének kihangsúlyozásán kívül nagy figyelmet fordítottak a Szlová­kia európai integrálódásával kapcso­latos kérdésekre. Balladur miniszterelnök - mon­dotta a francia miniszter - javasolta: rendezzenek nemzetközi konferen­ciát az európai stabilitásról. Nos, a tervek szerint jövőre kellene meg­tartani ezt az értekezletet, amely a megelőző diplomácia, úgymond, konkrét megnyilvánulása lenne. Pá­rizs ajánlásokat, javaslatokat tett, melyeknek nem az a céljuk, hogy uniformizált formát adjanak a ki­sebbségi problémák megoldásának, hanem ösztönözzék az érintett or­szágokat a meglevő vitás ügyek ren­dezésére. A miniszter azt a követ­keztetést vonta le, hogy Pozsony számára rendkívül fontos: garanciát kapjon a jelenlegi határok sérthetet­lenségére. Erről tájékoztatni fogja EK-partnereit. Jozef Moravčík az utóbbi megál­lapítást megelégedéssel vette tudo­másul, majd kifejtette: ő nem beszélt a kollektív jogokról, mint ahogy a Balladur-kezdeményezés alapján kidolgozott stabilizációs tervben sem szerepel a szó szoros értelmé­ben ez a fogalom. Az említett terv a polgári társadalom alapjait tükröző koncepció - mondotta Moravčík. -ug­ÚJ VESZÉLYEK, ÚJ STRATÉGIA Les Aspin amerikai védelmi mi­niszter a napokban közölte: az USA átértékeli nukleáris straté­giáját, mivel az amerikai bizton­ságot ma elsősorban a nukleáris terroristák és azok az államok fenyegetik, amelyek nem isme­rik el a nemzetközi szokásokat. Mint mondotta, az átértékelés a jövő év elején fog zárulni. Megváltoznak a célpontok, me­lyekre az atomfegyverek irá­nyulnak, valamint e fegyverek elhelyezése is módosul a száraz­földön, a tengereken és a levegő­ben. A fő cél egy olyan nukleáris politika kidolgozása, amely el­rettentené a terrorista országo­kat, vagy támadás esetén reagál­na rá. JUGOSZLÁV VALSAG BELGRÁDI LEVEL AZ EK ELNÖKLŐJÉHEZ JOVANOVICS FELAJÁNLOTTA A SZÁRAZFÖLDI FOLYOSÓ MEGNYITÁSÁT • ROBBANÁSOK GORNJI VAKUFBAN Vladiszlav Jovanovics kisjugo­szláv külügyminiszter levelet in­tézett Willy Claeshoz, az Euró­pai Közösségek soros elnöklőjé­hez. Hangsúlyozza, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság érdekelt abban, hogy a boszniai helyzet minél hamarabb rendeződjön és létrejöjjön a tartós béke. Jova­novics felajánlotta, hogy a se­gélyszállítmányok zavartalan célbajuttatására nyissanak szá­razföldi folyosót Bar és Szaraje­vó között. Ezt a megoldást azért tartotta előnyösnek, mert „a korridor a JSZK és a Boszniai Szerb Köztársaság területén ha­ladna át, ahol nincs katonai tevé­kenység". Az ajánlatra azután került sor, hogy Szarajevóban vasárnap este ismét lezárták a Butmir repülőteret, mert rálőt­tek egy gépre. Az incidensben egy ENSZ-katona megsebesült. Nagyerejű robbanásokról szá­molt be a Szarejevói Rádió a kö­zép-boszniai Gornji Vakuf térsé­géből. A hírek szerint horvát nehéztüzérség bombázza a vá­rost. Ez a hírforrás azt állítja, hogy Vitéznél a horvát csapatok megkísérelték áttörni a frontot, de nagy vereséget szenvedtek. Huszonöt katonájuk elesett, mintegy harminc megsebesült. Fikret Abdics, az ún. Nyugat­boszniai Autonóm Tartomány elnöke a belgrádi Tanjug hírügy­nökségnek kijelentette: a Zág­rábban aláírt nyilatkozat és a belgrádi békedeklaráció meg­valósításán munkálkodik. Beje­lentette, hogy hamarosan meg­nyitnak két korridort, ezzel pe­csét kerül a két deklarációra. Abdics nem tartja szerencsés vá­lasztásnak, hogy a szarajevói kormányzat Haris Silajdzic eddi­gi külügyminisztert választotta meg az új bosnyák kormány el­nökévé. Silajdzic a háború kez­dete óta csak rossz lépéseket tett, keveset tartózkodott itthon, külföldön rosszul tájékoztatják, a hazai állapotokat pedig nem ismeri - állítja Abdics. Nyilván­való, hogy Abdics és Izetbegovic muzulmán elnök között tovább mélyülnek az ellentétek, a fron­ton pedig fokozódnak az össze­tűzések a kormánycsapatok és Abdics hívei között. Hírek sze­rint Izetbegovic utasítására két különleges kiképzett, szudáni katonákból álló terrorista cso­port indult Abdics székhelye, Kladusa felé. Abdics hírügynök­sége, a ZBIA azt állítja, hogy a bosnyák kormánycsapatok ke­gyetlen vérengzéseket hajtanak végre Bihac városban, a lakóhá­zak pincéit is börtönné változ­tatták. A német diplomácia nem nagy reményeket fűz a kilátásba helyezett új nemzetközi Jugo­szlávia-konferenciához. Nem hisznek a sikerében, sőt értéke­léseik szerint a jugoszláv térség­ben zajló összetűzéseket Euró­pának saját eszközeivel kell megoldania. GYARMATI JÓZSEF, Újvidék NÉHÁNY SORBAN I gor Urban, Szlovákia védel­mi minisztériumának ál­lamtitkára egy héten át tárgyalt Kínában. Látogatása befejezté­vel tegnap fogadta őt Csi Hao­csien vezérezredes, védelmi mi­niszter, akivel áttekintették a kölcsönös együttműködés, kér­déseit, továbbá a két miniszté­rium és a két hadsereg közti baráti kapcsolatok fejlesztésé­nek távlatait. s U j átkelőhely nyílt a cseh -német határon Svatá Kateŕina pri Nýrsku, illetve Rittsteig mellett. Napi 24 órában fog üzemelni a gyalogosok és a gépkocsik számára egyaránt. Ezzel 26-ra emelkedett a cseh -német határátkelőhelyek szá­ma. A lgériában kiszabadult a harmadik francia túsz ,is, gyakorlatilag néhány órával azután, hogy az első két szaba­duló megérkezett Párizsba. Va­lamennyien közölték, hogy jól bántak velük, nem alkalmaztak velük szemben semmilyen kényszerítő eszközöket. K laus Kinkéi német külügy­miniszter tegnap a Közel­Keletre utazott. Három napon át Szaúd-Arábiában és Jordániá­ban tárgyal a térség fejlesztésé­ről, figyelembe véve a beindult rendezési folyamatot. Érdemes hozzáfűzni, hogy az arab orszá­gok közül Szaúd-Arábia a leg­fontosabb kereskedelmi partne­re Németországnak. V ietnam felkérte az orosz kormányt az Oroszor­szágban élő vagy jelenleg ott dolgozó vietnami állampolgárok védelmének biztosítására. Ezt Nguyen Manh Cam külügymi­niszter közölte egy interjúban, moszkvai látogatásáról hazatér­ve. Bejelentette: Moszkva erre ígéretet tett. Hivatalos adatok szerint 50 ezer, jobbára a textil­iparban és az építőiparban dol­gozó vietnami él Oroszország­ban. Sokkal közelebb állnak azonban a valósághoz azok a becslések, melyek szerint kb. 200 ezer vietnami tartózkodik az országban, a komoly mérete­ket öltő illegális bevándorlás kö­vetkezményeként. A iming bajor városban tá­madás ért egy házat, amelyben főleg német beván­dorlók élnek. Vasárnap a kora­reggeli órákban ismeretlen tette­sek, egyelőre ismeretlen okból a ház második emeleti erkélyére dobtak egy gyújtóbombát. A tűz­oltók gyors beavatkozásának köszönhetően csak jelentéktelen anyagi kár keletkezett. A ház 80 lakásának többségét a volt NDK-ból, továbbá a Lengyel­országból, Romániából és az egykori Szovjetunióból ide tele­pült németek lakják. T ürkménia tegnap saját nemzeti valutát hozott forgalomba, amely felváltja az eddig használatos rubelt. Egy manat értéke 500 rubel, illetve 2 manat 1 amerikai dollárt ér. A gazdag kőolaj-lelőhelyekkel rendelkező közép-ázsiai volt szovjet köztársaság az intézke­déstől azt reméli, hogy csökken a gazdasági függősége Moszk­vától. C milliárd dollárt he­X J lyeztek el az orosz bankok külföldi bankokban, mi­közben hazai ügyfeleiknek csak másfél milliárd dollár hitelt fo­lyósítottak - közölte tegnap a Fi­nancial Times című brit lap. Ezek az adatok - véli a tekinté­lyes újság - teljes anyagi káosz­ról tanúskodnak.

Next

/
Thumbnails
Contents