Új Szó, 1993. november (46. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-02 / 255. szám, kedd
HÍREK - VÉLEMÉNYEK TEGNAPTÓL ÉRVÉNYES A MAASTRICHTI SZERZŐDÉS EURÓPA ÁLLAMAI, EGYESÜLJETEK! Október derekán a német alkotmánybíróság jóváhagyta, az Európai Közösségeket tömörítő 12 tagállam közül utolsóként, a maastrichti szerződést, amely tegnaptól lépett hatályba. Mit is jelent e sokat emlegetett egyezmény? Dióhéjban: az Európai Közösségeket meghatározott ütemterv alapján elvezeti az Európai Unióba, vagyis az EK a jelenlegi - 1994-től teljesen akadálytalan - személy-, áru-, tőke- és információcserén továbblép és közös gazdasági, pénzügyi, szociális, kül- és biztonságpolitikai unióvá alakul át. Közel két évig, a tervezettnél tehát tovább tartott, Maastricht ratifikációs folyamata a tagországokban. A felmerülő akadályok, a különböző kivételek kiharcolása, a dán és a brit húzódozás jelzi, nincs mindenkinek az ínyére az Európa történelmében páratlan egyesülés. Hiába, a francia, a brit és a német hatalom túl hosszú ideig és túl véresen rivalizált egymással ahhoz, hogy most az állami szuverenitásuk egy részét feladva a brüsszeli eurokraták kezébe helyezzék az egyes kulcsfontosságú döntések jogát. A kisebb tagállamok, mint Dánia, pedig attól tartanak, szavuk elveszik a „nagyok" között. Ezt kivédendő, megvalósítják a „szubszidiaritás elvét, amely szerint minden problémát azon a szinten kell megoldani, ahol felmerül. Brüsszelben az EK pénteki rendkívüli ülésén már az Unió konkrét feladataival foglalkoztak. Olyan, együttes erővel megoldandó problémákról volt szó, mint a bűnözés, a kábítószer-kereskedelem visszaszorítása, az illegális bevándorlás kivédése. A Brüsszelben hozott legfontosabb gazdasági és pénzügyi döntés: 1994. január l-jétől Majna-Frankfurtban kezd működni a leendő Európa Bank (nem azonos a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal), amelynek feladata az 1999-ben megvalósuló monetáris unió újtában álló akadályok leküzdése. A székhely kiválasztása önmagáért beszél; a tizenkettek elismerik, Németország gazdasági téren első az egyenlők közül. Zbigniew Brzezinski amerikai politológus írja a Kontroll nélkül című legújabb könyvében, öreg kontinensünk csak akkor válik az Egyesült Államok és Japán egyenrangú társává, csak akkor lehet a világ tényleges hatalmi központja, ha jól működő Európai Unióvá alakul át. Maastricht éppen e folyamat beindítására és következetes megvalósítására ad reményt. (shz) MEGINT A SZLOVÁK ÉRZÉKENYSÉG? MEGSZŰNT A KÖZVETLEN LÉGIJÁRAT MOSZKVA ÉS POZSONY KÖZÖTT iOJSZÓM 1993. NOVEMBER 2. Miközben idehaza és külföldön egyre többen veszik észre - s ilyenolyan okból fel is róják -, hogy a Mečiar-kormány nagyon erőteljesen orientálódik Moszkva felé, a hétvégén elszakadt az olyan fontosnak tartott köldökzsinór: a ČSA cseh légiforgalmi társaság leállította az eddig hetente kétszer közlekedő Moszkva-Pozsony közvetlen légijáratot. Igaz, az Aeroflot ezen a vonalon hetente kétszer ugyancsak indít gépet, de erre sem lehet feltétel nélkül támaszkodni, s főleg a jövőt illetően építeni. Hiszen az orosz társaság súlyos anyagi helyzete köztudott, s elavult gépeinek rossz műszaki állapota nem éppen bizalomgerjesztő. Maradjunk azonban a tényéknél, melyeket tegnap közölt a szlovák sajtóiroda moszkvai tudósítója, a ČSA ottani kirendeltségére hivatkozva. A járat leállítását már tervezték, ám csak a jövő év elejétől. Ez a váratlan döntés feltehetően 2 millió korona veszteséget fog okozni — a bosszúságokról nem is szólva. Hiszen akiknek érvényes jegyük van már, azokat a társaság költségén keli Prágába szállítani, s ott számukra még egy éjszakára a szállodát is megfizetni. A jövőben pedig Moszkva felé Bécsen keresztül vezet majd a sokkal drágább üt. Miért tehát ez az előnytelen döntés? A moszkvai regionális igazgató szerint nyilván azért, mert a ČSA és a szlovák közlekedési minisztérium polgári repülési osztálya nem tudott megegyezni a százalékok nagyságában, amelyeket a társaság fizetett volna az év végéig a felkínált gépek kapacitásáért. Ez még érthető is lenne, hiszen a szlovák fél érdeke nyilvánvalóan az, hogy minél több pénzhez jusson, a légitársaságé pedig, hogy minél kevesebbet fizessen. Az azonban már nagyon gyanús ezzel a Hofbauer miniszter úr vezette hivatallal kapcsolatban, hogy ezúttal is névproblémái támadtak: követelte, hogy a légitársaság az új évtől ne használja a „szövetségi" ČSA nevet. A ČSA ebbe nem ment bele - s ezentúl a repülőgépei sem mennek Moszkvába. Nagyon kérdéses, érdemes volt-e Pozsonynak érzékenykedni, kötni az ebet a karóhoz. Merthogy szombaton az utolsó utasok között ott volt Roman Paldan moszkvai szlovák nagykövet is, ám a postáját ezentúl csak a jó ég tudja, hogyan fogja megkapni... (gzs) Egy felvétel - három szuperhíresség. Bili Clinton amerikai elnök, Jacqueline Kennedy-Onassis és az ifjú John F. Kennedy a hétvégén Bostonban találkozott a meggyilkolt Kennedy elnök könyvtárának és múzeumának újramegnyitási ünnepségein. FRANCIA MINISZTER POZSONYBAT T" MEČIAR ELUTASÍTJA A KISEBBSÉGEK KOLLEKTÍV JOGAIT Tegnap Pozsonyba látogatott Alain Lamassoure, a francia kormány európai ügyekkel foglalkozó minisztere. Többek között fogadta őt Vladimír Mečiar szlovák kormányfő. Találkozójukon értékelték Szlovákia EK-hoz való társulási szerződését, egyúttal a kisebbségek helyzetével foglalkozó Balladur-terv alapelveit is megvitatták. Vladimír Mečiar ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy habár a tervnek vannak pozitív vonásai, olyan elemeket is tartalmaz, amelyek Szlovákiában aggodalmat keltenek. A szlovák kormányfő pozitívan értékelte a tervezet azon részét, amely az európai biztonsági rendszer kérdéseivel foglalkozik. Ellenben elvetette a terv által szorgalmazott kollektív kisebbségi jogokat; ezeket szavai szerint Szlovákia nem tudja támogatni. Alain Lamassoure azért érkezett Pozsonyba, hogy tanúsítsa: az új francia kormány is komolyan érdeklődik Szlovákia politikai és gazdasági fejlődése iránt, a korábbi kabinethez hasonlóan kész védelmezni Szlovákia érdekeit - derült ki a francia miniszter tegnap esti sajtóértekezletén, amelyet vendéglátójával, Jozef Moravčík külügyminiszterrel közösen tartott meg. A találkozók során a tárgyaló felek lényegében három témakört érintettek: az alacsony szintű kétoldalú kapcsolatok bővítése szükségességének kihangsúlyozásán kívül nagy figyelmet fordítottak a Szlovákia európai integrálódásával kapcsolatos kérdésekre. Balladur miniszterelnök - mondotta a francia miniszter - javasolta: rendezzenek nemzetközi konferenciát az európai stabilitásról. Nos, a tervek szerint jövőre kellene megtartani ezt az értekezletet, amely a megelőző diplomácia, úgymond, konkrét megnyilvánulása lenne. Párizs ajánlásokat, javaslatokat tett, melyeknek nem az a céljuk, hogy uniformizált formát adjanak a kisebbségi problémák megoldásának, hanem ösztönözzék az érintett országokat a meglevő vitás ügyek rendezésére. A miniszter azt a következtetést vonta le, hogy Pozsony számára rendkívül fontos: garanciát kapjon a jelenlegi határok sérthetetlenségére. Erről tájékoztatni fogja EK-partnereit. Jozef Moravčík az utóbbi megállapítást megelégedéssel vette tudomásul, majd kifejtette: ő nem beszélt a kollektív jogokról, mint ahogy a Balladur-kezdeményezés alapján kidolgozott stabilizációs tervben sem szerepel a szó szoros értelmében ez a fogalom. Az említett terv a polgári társadalom alapjait tükröző koncepció - mondotta Moravčík. -ugÚJ VESZÉLYEK, ÚJ STRATÉGIA Les Aspin amerikai védelmi miniszter a napokban közölte: az USA átértékeli nukleáris stratégiáját, mivel az amerikai biztonságot ma elsősorban a nukleáris terroristák és azok az államok fenyegetik, amelyek nem ismerik el a nemzetközi szokásokat. Mint mondotta, az átértékelés a jövő év elején fog zárulni. Megváltoznak a célpontok, melyekre az atomfegyverek irányulnak, valamint e fegyverek elhelyezése is módosul a szárazföldön, a tengereken és a levegőben. A fő cél egy olyan nukleáris politika kidolgozása, amely elrettentené a terrorista országokat, vagy támadás esetén reagálna rá. JUGOSZLÁV VALSAG BELGRÁDI LEVEL AZ EK ELNÖKLŐJÉHEZ JOVANOVICS FELAJÁNLOTTA A SZÁRAZFÖLDI FOLYOSÓ MEGNYITÁSÁT • ROBBANÁSOK GORNJI VAKUFBAN Vladiszlav Jovanovics kisjugoszláv külügyminiszter levelet intézett Willy Claeshoz, az Európai Közösségek soros elnöklőjéhez. Hangsúlyozza, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság érdekelt abban, hogy a boszniai helyzet minél hamarabb rendeződjön és létrejöjjön a tartós béke. Jovanovics felajánlotta, hogy a segélyszállítmányok zavartalan célbajuttatására nyissanak szárazföldi folyosót Bar és Szarajevó között. Ezt a megoldást azért tartotta előnyösnek, mert „a korridor a JSZK és a Boszniai Szerb Köztársaság területén haladna át, ahol nincs katonai tevékenység". Az ajánlatra azután került sor, hogy Szarajevóban vasárnap este ismét lezárták a Butmir repülőteret, mert rálőttek egy gépre. Az incidensben egy ENSZ-katona megsebesült. Nagyerejű robbanásokról számolt be a Szarejevói Rádió a közép-boszniai Gornji Vakuf térségéből. A hírek szerint horvát nehéztüzérség bombázza a várost. Ez a hírforrás azt állítja, hogy Vitéznél a horvát csapatok megkísérelték áttörni a frontot, de nagy vereséget szenvedtek. Huszonöt katonájuk elesett, mintegy harminc megsebesült. Fikret Abdics, az ún. Nyugatboszniai Autonóm Tartomány elnöke a belgrádi Tanjug hírügynökségnek kijelentette: a Zágrábban aláírt nyilatkozat és a belgrádi békedeklaráció megvalósításán munkálkodik. Bejelentette, hogy hamarosan megnyitnak két korridort, ezzel pecsét kerül a két deklarációra. Abdics nem tartja szerencsés választásnak, hogy a szarajevói kormányzat Haris Silajdzic eddigi külügyminisztert választotta meg az új bosnyák kormány elnökévé. Silajdzic a háború kezdete óta csak rossz lépéseket tett, keveset tartózkodott itthon, külföldön rosszul tájékoztatják, a hazai állapotokat pedig nem ismeri - állítja Abdics. Nyilvánvaló, hogy Abdics és Izetbegovic muzulmán elnök között tovább mélyülnek az ellentétek, a fronton pedig fokozódnak az összetűzések a kormánycsapatok és Abdics hívei között. Hírek szerint Izetbegovic utasítására két különleges kiképzett, szudáni katonákból álló terrorista csoport indult Abdics székhelye, Kladusa felé. Abdics hírügynöksége, a ZBIA azt állítja, hogy a bosnyák kormánycsapatok kegyetlen vérengzéseket hajtanak végre Bihac városban, a lakóházak pincéit is börtönné változtatták. A német diplomácia nem nagy reményeket fűz a kilátásba helyezett új nemzetközi Jugoszlávia-konferenciához. Nem hisznek a sikerében, sőt értékeléseik szerint a jugoszláv térségben zajló összetűzéseket Európának saját eszközeivel kell megoldania. GYARMATI JÓZSEF, Újvidék NÉHÁNY SORBAN I gor Urban, Szlovákia védelmi minisztériumának államtitkára egy héten át tárgyalt Kínában. Látogatása befejeztével tegnap fogadta őt Csi Haocsien vezérezredes, védelmi miniszter, akivel áttekintették a kölcsönös együttműködés, kérdéseit, továbbá a két minisztérium és a két hadsereg közti baráti kapcsolatok fejlesztésének távlatait. s U j átkelőhely nyílt a cseh -német határon Svatá Kateŕina pri Nýrsku, illetve Rittsteig mellett. Napi 24 órában fog üzemelni a gyalogosok és a gépkocsik számára egyaránt. Ezzel 26-ra emelkedett a cseh -német határátkelőhelyek száma. A lgériában kiszabadult a harmadik francia túsz ,is, gyakorlatilag néhány órával azután, hogy az első két szabaduló megérkezett Párizsba. Valamennyien közölték, hogy jól bántak velük, nem alkalmaztak velük szemben semmilyen kényszerítő eszközöket. K laus Kinkéi német külügyminiszter tegnap a KözelKeletre utazott. Három napon át Szaúd-Arábiában és Jordániában tárgyal a térség fejlesztéséről, figyelembe véve a beindult rendezési folyamatot. Érdemes hozzáfűzni, hogy az arab országok közül Szaúd-Arábia a legfontosabb kereskedelmi partnere Németországnak. V ietnam felkérte az orosz kormányt az Oroszországban élő vagy jelenleg ott dolgozó vietnami állampolgárok védelmének biztosítására. Ezt Nguyen Manh Cam külügyminiszter közölte egy interjúban, moszkvai látogatásáról hazatérve. Bejelentette: Moszkva erre ígéretet tett. Hivatalos adatok szerint 50 ezer, jobbára a textiliparban és az építőiparban dolgozó vietnami él Oroszországban. Sokkal közelebb állnak azonban a valósághoz azok a becslések, melyek szerint kb. 200 ezer vietnami tartózkodik az országban, a komoly méreteket öltő illegális bevándorlás következményeként. A iming bajor városban támadás ért egy házat, amelyben főleg német bevándorlók élnek. Vasárnap a korareggeli órákban ismeretlen tettesek, egyelőre ismeretlen okból a ház második emeleti erkélyére dobtak egy gyújtóbombát. A tűzoltók gyors beavatkozásának köszönhetően csak jelentéktelen anyagi kár keletkezett. A ház 80 lakásának többségét a volt NDK-ból, továbbá a Lengyelországból, Romániából és az egykori Szovjetunióból ide települt németek lakják. T ürkménia tegnap saját nemzeti valutát hozott forgalomba, amely felváltja az eddig használatos rubelt. Egy manat értéke 500 rubel, illetve 2 manat 1 amerikai dollárt ér. A gazdag kőolaj-lelőhelyekkel rendelkező közép-ázsiai volt szovjet köztársaság az intézkedéstől azt reméli, hogy csökken a gazdasági függősége Moszkvától. C milliárd dollárt heX J lyeztek el az orosz bankok külföldi bankokban, miközben hazai ügyfeleiknek csak másfél milliárd dollár hitelt folyósítottak - közölte tegnap a Financial Times című brit lap. Ezek az adatok - véli a tekintélyes újság - teljes anyagi káoszról tanúskodnak.