Új Szó, 1993. október (46. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-09 / 236. szám, szombat

3 "TP HÍREK - VÉLEMÉNYEK .(JJSZÓM 1993. OKTÓBER 9. Bill Clinton a Fehér Ház Roosevelt-termében a szomáliai helyzetről tanácsko­zott kongresszusi képviselők csoportjával. Az elnök közölte azt a szándékát, hogy a jövő év márciusának végéig kivonják az afrikai országból az ENSZ­eró'k keretében ott tartózkodó valamennyi amerikai katonát. Bili Clinton amerikai elnök tegnapi tévébeszédében bejelentette: még 5300 katonát küld Szomáliába azzal, hogy március 31-ig stabilizálják az ország helyzetét, s majd azután ki­vonják őket az afrikai országból. Ez kockázatos döntés volt, hiszen a Kongresszus több képviselője a ka­tonák azonnali hazahívását követel­te tőle. Valójában egyelőre csak 1700 ka­tona fog partra szállni Szomáliában, a többi 3600 tartalékban lesz, őket hadihajókon helyezik el. Ezzel 34 ezerre emelkedik az ENSZ-katonák száma Szomáliában, s közülük leg­többen - 10 500 fő - amerikaiak lesznek. Warren Christopher amerikai kül­ügyminiszter azonban még Clinton beszéde előtt üjságíróknak azt mondta: a katonai jelenlétnek újra az lesz a feladata, hogy az esemé­nyeket sikerüljön politikai ütra terel­ni, s ily módon elérni a szomáliaiak kölcsönös megbékélését. Közben az ENSZ-közgyülésben is vitatéma lett a szomáliai helyzet. Viszont Butrosz Ghali főtitkár üdvö­zölte Clinton döntését, s azt mondta, hogy az amerikai elnök politikája teljesen megegyezik az övével. Egy­ben bejelentette: a jövő héten Szo­máliába és az etióp fővárosba utazik. Mogadishuban az ' ENSZ-erők újabb akciót készítenek elő a lázadó Aidid tábornok ellen. Otthonaik el­hagyására szólították fel annak a ne­gyednek a lakóit, ahol Aidid feltéte­lezett főhadiszállása van. A lakosság meg is kezdte a távozást, hiszen a kéksisakosok röplapjaikon közöl­ték: aki nem tesz eleget a felszólítás­nak, azt automatikusan Aidid szö­vetségesének fogják tekinteni. A Szomáliai Nemzeti Szövetség, amely Aidid mozgalmának politikai szárnya, bejelentette: az ENSZ-ka­tonák a földdel akarják egyenlővé tenni a 3 négyzetkilométernyi terü­letet. MUNKÁSPÁRTI „DIPLOMÁCIA" A köpönyegforgató jelző igazán nem illik Thürmer Gyulára, a magyar ál­lampárt utódjának számító munkás­párt első emberére. Annak idején azon kevesek közé tartozott, akik üdvözölték a Gorbacsov elleni pucs­csol megkísérlőket. Legutóbbi sajtó­tájékoztatóján pedig súlyos hibának ítélte a magyar kormány állásfogla­lását, amelyben az „a jelcini diktatú­ra" mellé állt. A kommunisták véle­ménye szerint Magyarországnak az ENSZ Biztonsági Tanácsában is fel kellett volna lépnie az antidemokra­tikus diktatúra elítélése, az alkotmá­nyos rend mielőbbi helyreállítása ér­dekében. Thürmer Gyula másként többször sürgette: Magyarország ne tartsa be a Szerbiával szemben elrendelt em­bargót, mert csak így lehet javítani a két ország kapcsolatain. A magyar külpolitika azért is megkapta tőle a magáét, mert nem intette le a hatá­ron túli magyar szervezeteket, ami­kor azok autonómia-koncepciókkal merészeltek előállni... A választásokkal kapcsolatban ki­jelentette, ha nem írják át az ered­ményeket, jövő tavasszal 5-8 száza­lékkal parlamenti párt lesz a mun­káspárt. Hogy a háborút követő koa­líciós idők végén a kommunisták írták át a választások eredményét és nem a polgári pártok - az ma Thür­meréknél felejthető apróság. V. PAIZS GÁBOR SZLIÁCS: REPÜLÓMARASZTALÓ Minden állam önállóságának egyik feltétele az önálló hadsereg kiépítése és fenntartása. Szlovákia 1989-ig a szocialista Csehszlovákia kereté­ben katonai szempontból másodla­gos szerepet töltött be. A katonapo­litikai koncepciók elsősorban egy Németországból kiinduló támadással számoltak, ezért Csehország nyugati határvidéken építették ki leginkább a katonai infrastruktúrát, ide össz­pontosult a fegyverzet legkorsze­rűbb része. Természetesen, a politi­kai fordulat után módosult a koncep­ció, ennek ellenére Szlovákia önálló­ságát követően óriási feladat vár a honi hadseregre. A delimitació ke­retében ugyan megkapta az országot megillető fegyvermennyiséget, azonban ehhez nem párosult a kato­nai infrastruktúra meglevő kapaci­tása. E tényt ugyancsak megérzi Szlo­vákia légvédelme és légiereje. Mi­chal Kováč köztársasági elnök e heti látogatása során a légvédelem egyik központjában, a szliácsi alakulatnál éppen az ezzel összefüggő kérdések­kel ismerkedett. A honi légvédelmi divízió 12 alakulatból áll, ebből a szövetségi köztársaság idején csu­pán egy volt már eredetileg is Szlo­vákiában. Csehszlovákia kettéválá­sát megelőzően tehát 11 alakulatot kellett áttelepíteni Csehországból, s jelenleg Zobortól Nagymihályig terjed e támaszpontok diszlokációja. Szliács nemcsak a légvédelemnek ad otthont, hanem egy repülőezred­nek is. A fürdőváros nyugalma és a vadászgépek hangrobbanásai ne­hezen egyeztethetőek össze. Mint az elnöki látogatás során elhangzott, e problémát rövid időn belül nem lehet orvosolni, elsősorban az anyagi források szűkössége miatt. Poprád gyakorlatilag civil légikikötő, a tátrai katlanban gyakori ködök csak növe­lik hátrányát, Kassa szintén csupán polgári reptérrel rendelkezik, ahol a hadsereg mindössze albérlő. Ku­chyňa alig néhány kilométernyire van az osztrák határtól, ezért az intenzív légigyakorlatok nem kívánt politikai bonyodalmakhoz vezetné­nek, végezetül Pöstyén leszállópá­lyái aszfaltborításúak, amelyek nem bírnák a megterhelést, arról nem is szólva, hogy szintén fürdővárosról van szó. Marad hát Szliács, annál is inkább, mivel egyméternyi kifutópá­lya megépítése egymillió koronába kerül, s a honvédelmi tárcának alig marad kerete az infrastrukturális be­ruházásokra. (sidó) NAPOKON BELÜL VÁDEMELÉS A PUCCSISTÁK ELLEN (Folytatás az 1. oldalról) sul azt szeretné, ha egyidőben rendeznék meg a parlamenti és az elnökválasztást is, amit vi­szont az államfő a leghatározot­tabban elutasít. A rendkívüli állapotnak kö­szönhetően az idén ősszel biz­tonságban lesznek a Moszkva környéki vaddisznók, nyulak, őzek és madarak, ugyanis betil­tották a vadászatot. Á kormány így szeretné megakadályozni, hogy a hagyományos őszi va­dászidény alatt bárki is visszaél­hessen a fegyverekkel. A külföldi politikusok és a la­pok is még mindig a moszkvai eseményeket elemzik. Strobe Talbott, az amerikai külügymi­niszter szovjet utódállamok kér­désében illetékes tanácsadója a képviselőház külügyi bizottsá­ga előtt úgy vélekedett: a parla­ment feloszlatása előrelépés volt a demokrácia felé, s nem vissza­lépés, így megérdemli az ameri­kai támogatást. Pozitívumnak tartotta azt is, hogy Jelcin dön­tött a demokratikus parlamenti választások megtartásáról. Német lapértesülések szerint az amerikai és a német külügy­miniszter is egyetért abban, hogy a kelet-európai országok­nak nagyobb mértékben kell részt venniük az európai bizton­sági politika kialakításában. Eh­hez a NATO-nak kell számukra lehetőséget biztosítania, de ez csak Oroszország és az USA egyetértésével képzelhető el. A döntést minderről a januári NATO-csúcson kell meghozni. Bonn és Washington új állás­pontjáról már tájékoztatták a bonni orosz nagykövetet. A belga sajtó is úgy véli, hogy a Nyugatnak felül kell vizsgálnia Oroszországgal szembeni politi­káját. Az Európai Közösség nem elégedhet meg a segélynyújtás­sal, nem adhat alamizsnát, mi­közben elzárja a piacait a kevés­bé versenyképes orosz termékek előtt. Az ilyen magatartás bizal­matlanságot szül az oroszok kö­rében a Nyugattal szemben, s ez is egyik oka volt a legutóbbi eseményeknek. A Chicago Tribune című lap pedig arról írt: az orosz vezérkar változatlanul nem egységes, ami az elnök politikájának támogatá­sát illeti. Ez a kérdés még mindig nyitott, s hogy milyen irányba dől el, az a körülmények függ­vénye. Közben minden belpolitikai probléma ellenére Moszkvában tegnap négyes csúcstalálkozó kezdődött, amelyen Borisz Jel­cin orosz, Gejdar Alijev azeri, Levon Ter-Petroszjan örmény és Eduard Sevardnadze grúz ál­lamfő vesz részt. Jelen van az orosz kormányfő, a védelmi és a külügyminiszter is. A fő téma a Kaukázuson túli fegyveres konfliktusok megoldása, a köz­lekedési útvonalak átjárhatósá­gának biztosítása, s a még min­dig ott állomásozó több ezer orosz katona szerepe. Mindhá­rom köztársaság már többször azzal vádolta az orosz parancs­nokság alá került volt szovjet katonákat, hogy beavatkoznak a konfliktusokba. A nem könnyű tárgyalások ellenére született egy konkrét eredmény: Grúzia csatlakozott a Független Államok közössé­géhez. MÜNCHENEN KERESZTÜL BONNBA Csütörtöki rövid bajorországi látogatása befejeztével Vladimír Mečiar kormányfő úgy vélekedett, nagy távlatok előtt áll a szlovák -bajor együttműködés. Bajor szakemberek csoportja érkezik Szlová­kiába, hogy tanulmányozzák az együttműködés további lehetősé­geit. Kiemelte az Edmund Stoiber tartományi kormányfővel folyta­tott megbeszélések jelentőségét, mondván: Münchenen keresztül vezet az út Bonnba. Mečiar elismerte, Szlovákiában erős a bürokrácia és rossz az infrastruktúra, de azt ígérte, mindent megtesznek azért, hogy ez ne károsítsa az együttműködést a külföldi partnerekkel. KALAPÁCSÜTÉS HELYETT CSENDÉLET (Folytatás az 1. oldalról) gyonát segítette kalapács alá, de a közelmúltban a nagyszombati adóigazgatóság megbízta a dél­szlovákiai végrehajtások meg­szervezésével és lebonyolításá­val. Elsőként Szeliben mutatko­zott be, legközelebb valószínű­leg Nagymegyeren találkozunk vele (itt például nagyobb tétel rum is kalapács alá kerül), de szorgalmasan készül például a dunaszerdahelyi és a somorjai adóhivatal is. Kaniš úr szerint az árverések előkészítése komoly tapasztalatot igényel, ráadásul akár még veszélynek is kitehetik magukat (így azután nem vélet­len, hogy az első akcióra is négy testőrrel érkezett). Felsőszeliben egyébként gyor­san véget ért az árverés, mivel egyetlen érdeklődő sem jelent­kezett. Természetesen ezután újabb forduló következik, amely során az adóhivatal akár egyhar­maddal is csökkentheti az ingat­lan árát. Mindez azonban nem jelenti, hogy teljesen feleslege­sen múlattuk az időt. Az árverés színhelyéül szolgáló helyiségben ugyanis épp egy tárlat volt, így licitálás helyett megnézhettük a kiállított tájképeket és csendé­letet. -tl­NÉHÁNY SORBAN F ür Lajos magyar védelmi mi­niszter ugy rendelkezett, hogy a szolgálatban lévő kato­nák gépfegyverének tölténytárá­ban az első tölténynek vaktöl­ténynek kell lennie. Erre a mó­dosításra azért volt szükség, mert az idén két tragikus eset történt, amikor a szolgálatban lévő katonatiszt véletlenül elsü­tötte megtöltött fegyverét. A ta­valyi évben kilenc hasonló tra­gédia történt. B ili Clinton tegnap Washing­tonban fogadta Faruk Sara szíriai külügyminisztert és arról tájékoztatta, hogy az Egyesült Államok szeretné, ha Izrael megállapodást kötne valameny­nyi arab szomszédjával. A hír­ügynökségek a találkozó kap­csán megjegyzik, hogy Sara a legmagasabb rangú szíriai poli­tikus, akivel amerikai kor­mánytisztviselők az utóbbi két évtizedben találkoztak. V olker Rühe német védelmi miniszter tegnap befejező­dött csehországi látogatása vé­gén kijelentette, hogy Cseh­ország NATO-tagságáról prágai megbeszélésein nem volt szó. Antonin Baudiš cseh védelmi miniszter úgy fogalmazott, hogy a megbeszéléseken nem tárgyal­tak Csehország azonnali NATO­belépéséről. Rühe úgy vélte, hogy az atlanti tömb a jövőben további országokkal bővülhet, a vita azonban nem Közép- és Kelet-Európa egyes országairól folyik, hanem azokról az elvek­ről és kritériumokról, amelyek alapján sor kerülhet új tagorszá­gok felvételére. N orodom Szihanuk kambo­dzsai királyt tegnap Pe­kingben megműtötték és a ki­adott orvosi közlemény szerint egészségi állapota kielégítő. A műtétet a kínai Központi Álla­mi Kórházban hajtották végre, s jelentések szerint a sebészek egy daganatot távolítottak el. A 71 éves Szihanukot a múlt hónapban nyilvánították Kambodzsa kirá­lyává, s az a szándéka, hogy a hónap végén visszatér hazá­jába. P akisztánban a vasárnap tar­tott parlamenti választáso­kon győztes Pakisztáni Néppárt legkevesebb három híve életét vesztette, amikor Pandzsáb tar­tomány Kamoke városában gra­tulálni kívántak Benazir Bhutto pártvezetőnek a választási győ­zelemhez. A néppárti hívekre az ellenzéki tábor tagjai rátámad­tak és az összetűzéseknek Bhut­to-párti helyi képviselők estek áldozatul. B ogota északi városnegyedé­ben 30 rendőr megsebesült egy bombamerénylet következ­tében, jelentették kolumbiai rendőrségi források. Az autó­buszban ülő rendőrök kollégái­kat váltották volna fel a főváros említett szektorában, amikor a robbanás bekövetkezett. A rendőrség a tragédia környé­két lezárta, ám egyelőre nem sikerült a tettes nyomára buk­kannia. V S umperkban egyelőre 12 se­besült áldozata van annak a robbanásnak, amely lakott te­rületen következett be. Ketten súlyosan megsérültek és az oko­zott kár mintegy hárommillió korona. FÖLDIG ROMBOLJÁK AIDID TÁMASZPONTJÁT a besztercebányai központi igaz­gatóság még a pontos forgató­könyvet is kidolgozta. Szorította őket ezenkívül az óriási állami költségvetési deficit is, amely miatt felülről szintén egyre job­ban szorgalmazták az adóhátra­lékok felszámolását. Azért azu­tán úgy döntöttek, hegy az előbb említett kft. diószegi, illet­ve a felsőszeli melletti körtvé­lyesi telepe közül az utóbbit le­foglalják és értékesítik. Az eredetileg bútorgyártó kis­üzem és a hozzá tartozó majd negyven áras telek hivatalos be­csüs által megállapított 3,3 millió koronás értéke ugyan majd egyharmaddal meghaladja az adóhátralékot, de a kultúrház­ban már reménykedve ültek an­nak a banknak a képviselői is, amelynek a cég szintén tartozik egy nagy halom pénzzel. Az árverést egy galántai reali­zációs ügynökség szervezte meg és vezette le. Tulajdonosa, dr. Milan Kaniš jogász a kisprivati­záció során tanult bele a szak­mába és mivel felismerte, hogy erre ezután is igény lesz, céget alapított. Eddig főként a felszá­molásra kerülő állami cégek va-

Next

/
Thumbnails
Contents