Új Szó, 1993. október (46. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-09 / 236. szám, szombat

1993. OKTÓBER 9. ÚJ szól HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 ÁTFOLYT AZ OLAJ(BOTRÁNY)? A csalók találékonysága, úgy látszik, kimeríthetetlen - ezzel a megállapí­tással vezette be a Szlovák Rádió tegnap déli hírműsorának a bemon­dója a hírt, amelyben a műsor füleki munkatársa arról tudósított, hogy Magyarország után Szlovákiának is megvan a maga gázolajbotránya. A gázolajat fűtőolajként hozták be az országba, s így a vám- és adóelő­írások megkerülésével tíz-, sőt talán százmillió koronás nagyságrendű kárt okoztak az államnak. Az ügy­ben még folyik a nyomozás, ezért egyelőre nem tudni, hogy magyaror­szági „feljavított" gázolajat is be­hoztak-e. A füleki vámosok 60 tar­tálykocsit foglaltak le, s csak az első 39 kocsiból álló szerelvény által szállított gázolaj után be nem fizetett fogyasztói adó, a hozzáadottérték­adó, valamint a vám 22 millió koro­nát tesz ki. -Ü­A RÁDIOŽURNÁLBAN ÁLLÍTÓLAG TÖMEGES FELMONDÁSOK Vladimír Štefko, a Szlovák Rádió központi igazgatója tegnap leváltot­ta Ľubomír Lintnert, a hírszerkesztő­ség vezetőjét, s helyébe a szlovák televízió hírműsorának értesülése szerint Martin Bartíšeket nevezte ki. A Cseh Rádió brünni szerkesztői a döntést a szlovák kormánypárt rádióra nehezedő nyomásának ered­ményeként könyvelik el. Tomáš Vencálek, a brünni hírszerkesztőség főnöke úgy értesült, hogy a Szlovák Rádió egyik leghallgatottabb műso­ra, a Rádiožurnál szerkesztőinek ál­lítólag legalább a fele beadta felmon­dását. IDŐ ELŐTTI VÁLASZTÁSOK ALÁÍRÁSGYŰJTÉST JAVASOL AZ MPP A Magyar Polgári Párt Elnöksége tegnap az esti órákban megtartott ülésén a november 13-án és 14-én Dunaszerdahelyre összehívott 3. so­ros közgyűlés előkészítésével és az idő előtti parlamenti választások le­hetőségével foglalkozott. A párt el­nöke, A. Nagy László a szlovák sajtóirodának adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az MPP támo­gatja az idő előtti választásokat, és javasolja a választások mielőbbi megejtését. Az elnök egyúttal hang­súlyozta, hogy az MPP 15 vegyes lakosságú dél-szlovákiai járásban aláírásgyűjtési akciót kezdeményez az idő előtti választásokat szorgal­mazó népszavazás megvalósítása ér­dekében. AKTÍV AMERIKAIAK (Munkatársunktól) Az 1991-ben életre hívott Szlovák-Amerikai Vál­lalkozási Alap (SAEF), amely 60 millió dollár tőkével indult, eddig 28 projektbe szállt be. A már működő vegyes vállalkozások mintegy 1200 embernek adnak munkát, többek között Párkányban, Komáromban és Szencen. Leighton Q- J. Klevana, a SAEF elnöke közölte, a Szlovákiá­ba beáramló nyugati töke 3 százalé­ka az alapon keresztül érkezett. (só) SZENCZI MOLNÁR ALBERT NAPOK 1993. október 11-18. Hétfő - 18.30: Duncsák Attila festőművész kiállításának megnyitása; (a Szenei Művelődési Hazban) 19.30: A bál - a Szőttes fellé­pése Péntek — 19.00: Figaro házas­sága A Komáromi Jókai Színház dalos-zenés vígjátéka Lapzárta: 22.10 SEGÍTSÉGÜNK TÖRVÉNYES (Folytatás az 1. oldalról) gyok abban, hogy a vonatkozó nemzetközi gyakorlatot tiszte­letben fogjuk tartani. - Nem került szóba, hogy Szlovákiában több hasonló egyetem is működik? - Én megemlítettem ezt. Ko­váč úr elmondta, ők ezt az isko­lát nem tekintik oktatási intéz­ménynek, a vonatkozó törvé­nyek csak azt teszik lehetővé, hogy az önkormányzat úgyne­vezett járulékos költségvetési in­tézményeket hozzon létre. Ez azonban belső ügy, ezért mi er­ről nem kívánunk vitatkozni. Részünkről az a fontos, hogy a mi oktatási segítségünk törvé­nyes, nem ütközik semmilyen szlovákiai előírásba. • Magyarország más orszá­goknak is nyújt ilyen segítséget? - Természetesen, hiszen ez nemzetközileg bevett szokás. Az egyetemek rendkívül önál­lóak, felkérésre pedig a magyar oktatók a világ szinte minden táján tanítanak. Legjobb tudo­másom szerint hasonló tiltako­zásra eddig még nem került sor. —cse­JAVUL A KOZSEGEK ANYAGI HELYZETE? Az első félév költségvetésének értékelésével kapcsolatban felszólalt a parlamentben Harna István, az Együttélés képviselője is. Beszédét tegnapi számunkban ismertettük. Javaslatára a parlament határozatot fogadott el, amely arra kötelezi a kormányt, hogy ezentúl az alkalmazott természetes személyek jövedelméből származó adó 70 százalékát havonta rendszeresen a községeknek és városoknak folyó­sítsa, úgy ahogyan azt a 14/1993. Tt. számú törvény 3. paragrafusá­nak 1. bekezdése meghatározza. Most a kormányon múlik, hogy teljesíti-e ezt a parlament által meghatározott feladatát. A képviselők bizonyára figyelemmel kísérik majd, hogy a kormány eleget tesz-e ennek, s ha úgy tapasztalják, hogy nem, ismételten felvetik majd a kérdést. -Ú­NEM A SZAVAZÓGÉP HIBÁS ­A POLITIKAI VISZONYOK ROSSZAK (Folytatás az 1. oldalról) vagyis az ellenzék elérte, hogy a sza­vazás érvénytelen legyen. Ezután előterjesztették a tanács új tagjainak kinevezésére vonatkozó javaslatot. Ennek a javaslatnak a megszavazását viszont már a kor­mánypárt akadályozta meg - képvi­selői távolmaradtak, így csak 52-en voltak hajlandók a tévétanács kiegé­szítéséről dönteni. A kérdés meg­értéséhez tudni kell, hogy egy évvel ezelőtt a tanácsot működésképtelen­né téve váltották le a tévé akkori igazgatóját, Martin Kleist. Mivel a kormánypárt az azóta kinevezett tévéigazgatóval is elégedetlen, ismét megkísérli megbénítani a tanácsot, amelynek beleszólása van az igazga­tó kinevezésébe. Felmerült, vajon nem a számító­gép hibásodott-e meg és nem mutat­ja ki a jelenlevőket. Ez a gyanú hamar eloszlott, és egyértelművé vált, hogy a politikai viszonyokban kell keresni a parlamentben kiala­kult patthelyzet okait. Hogy kiutat találjanak a kilátásta­lannak tűnő helyzetből, összehívták a grémiumot. Az úgy döntött, hogy a tévétanács kérdését elnapolják, és folytatják a tanácskozást két fontos kérdésről: az Indiagate kivizsgálásá­ra alakítandó parlamenti bizottság jóváhagyásáról és a parlament priva­tizációs bizottságának a megválasz­tásáról. Ezt a döntést nem sikerült a plénumban szentesíteni: bár a te­remben 91 képviselő tartózkodott, csak 53-an vállalták jelenlétüket, ezért a parlament szavazatképtelen­né vált. A KDM, a DBP, a függetle­nek és a magyar pártok bejelentet­ték, egyértelműen támogatják a ta­nácskozás folytatását, mert szerin­tük a két bizottságra haladéktalanul szükség van. A DSZM és az SZNP ezzel szemben felrúgta a grémium­ban született megállapodást. A kor­mánypárt véleményét ismertető Ivan Laluha szerint a parlamentben kialakult légkör nem teszi lehetővé a tanácskozás folytatását. Marian Andel pedig úgy vélekedett: ha Igor Cielt nem váltották le, nem tárgyal­hatnak tovább. A bejelentéseket követő szóvál­tást Ivan Gašparovič félbeszakította és bejelentette, hogy az ülést bere­keszti. -esi­KÜSZKÖDNEK AZ IPARI SZÖVETKEZETEK (Munkatársunktól) A szövetkezetek transzformációjáról szóló törvény alap­ján az ipari szövetkezetekben is jelentős változások mentek végbe. Tisztázták a tagok vagyonával összefüggő kérdéseket - mondotta a tegnap Pozsonyban megtartott sajtóértekezleten Marián Rybár, a szövetség elnöke. A 35 ezer tagot, illetve alkalmazottat foglalkoztató szövetkezetek nincse­nek rózsás helyzetben. Csupán az egyharmadukról mondható el, hogy sikeresek, egy további csoportjuk a felszínen van, a többinek viszont kilátástalan a gazdasági helyzete. Korábban 12 ezer csökkent munkaképes­ségű dolgozott az ipari szövetkezetekben, számuk mára már csak 5000. Az elnök hiányolta, hogy az állam nem támogatja a munkaképes betegek foglalkoztatását, például úgy, mint az Egyesült Államokban, ahol a rokkanta­kat alkalmazó cégeket előnyben részesítik az állami megrendeléseknél (ők varrják többek között az egészségügy számára az ágyneműt). A többi gondot, a másodlagos fizetésképtelenség következményeit, a bank­hitelek hiányát Michal Adam első alelnök vázolta. Szerinte egyáltalán nem érezhető javulás az ország gazdaságában, sőt olyan lehetetlen helyzet alakult ki, amelyből aligha található meg a kiút, s ezért nem véletlen, hogy az ipari szövetkezeteket hatványozottan sújtják a nehézségek. D. T. CSEH ALAPOK RÉSZVÉNYEI (Folytatás az 1. oldalról) pontjából. Itt ugyanis már sokkal előbbre tartanak, az alapok nagy része már kibocsátotta részvényeit. A szlovák állampolgárok azonban ezzel kapcsolatban váratlan gonddal szembesültek. Tegnap Jaroslav Liz­nertól, a prágai Értékpapírközpont igazgatójától megtudtuk: a részvé­nyeket nem tudják elküldeni Szlová­kiába. Ennek az az oka, hogy a két ország közt nincs megállapodás az értékeket tartalmazó levelek kézbe­sítéséről. Néhány alap ezt a problé­mát úgy hidalja át, hogy az Értékpa­pírközponttól saját felelősségére át­veszi a szlovák részvényesek szám­lakivonatait és maga gondoskodik kézbesítésükről. Az igazgató tájé­koztatott bennünket arról is, hogy a szlovákiai részvényesek számlaki­vonataikat átvehetik a cseh Értékpa­pírközpont bármelyik kirendelt­ségén. Nem túl jó hír, hogy ilyen kiren­deltségek csak Csehországban van­nak, de amennyiben sikerül megsze­reznünk pontos listájukat, természe­tesen azonnal közzétesszük. . , (tuba) KERDESES, MIT FOGADNAK EL (Folytatás az 1. oldalról) pai család" - ahogy korábban Catherine Lalumiére, a szerve­zet főtitkára fogalmazott —, hogy a nyugatiak és a keletiek közö­sen nézzenek szembe az új kihí­vásokkal. A részt vevő tagálla­mok képviselői, többnyire külügy­miniszterei a felvételre váró országok - Albánia, Belorusszia, Lettország, Moldova, Oroszor­szág, Ukrajna és Horvátorszság - küldöttségeinek tagjaival foly­tatott tárgyalásokkal kezdték programjukat. Bevezető beszé­dében Franz Vranitzky osztrák kancellár annak a reményének adott hangot, hogy a Mitterrand francia elnök által kezdeménye­zett bécsi találkozó politikai ösz­tönzést ad a kontinens „égető problémáinak megoldásához". Különösképpen a kisebbségek hatékony védelmére, az intole­rancia, a rasszizmus és az anti­szemitizmus elleni harcra szólí­tott fel. Mint ahogy Jozef Moravčík kül­ügyminiszter, a Vladimír Mečiar kor­mányfő vezette szlovák küldöttség tagja sajtóértekezleten elmondta: a délelőtti első ülésen az ET kapuja előtt sorakozó országok képviselői ismertették elképzeléseiket, kifejtet­ték, milyen mértékben teljesítik a tagság feltételeit. Nos, ezekhez a felszólalásokhoz voltak többé-ke­vésbé kemény hangvételű meg­jegyzéseik az egyes tagországok je­lenlevő vezetőinek, köztük a görög képviselőnek, aki Albániát rótta meg kisebbségi politikájáért. Szlovákia tartózkodott, Magyarország ugyan­csak. Különös figyelmet kapotl Ana­tolij Adamisin külügyminiszterhe­lyettes, aki az oroszországi esemé­nyeket ecsetelte, majd hangsúlyozta: országa megérett az ET-felvételre. Jelcin elnök ugyancsak felveteli ké­relemmel levelet küldött az összejö­vetel résztvevőihez, akik Moravčík szavai szerint pozitívan ertekeltek az orosz államfő által irányított poli­tikát. Kiderült, a szlovák külügyminisz­ter mára találkozót tervez magyar partnerével, Jeszenszky Gézával, akivel a kölcsönös kapcsolatokról kíván tárgyalni. Noha Antall Józse­fet betegsége akadályozta abban, hogy részt vegyen a csúcson, olyan találgatások is elterjedtek, melyek szerint a magyar miniszterelnök sé­relmezte: a korábbi elgondolásokkal ellentétben Bécsben mégsem fogad­nak el átfogó dokumentumot a nem­zeti kisebbségek helyzetének össz­európai rendezéséről. Eva Mitro­vá, az ET strasbourgi szlovák misz­sziójának vezetője ezzel kapcsolat­ban kifejtette: több előkészítő meg­beszélést tartottak, a résztvevők csü­törtökön kompromisszumos doku­mentumot dolgoztak ki, amelyről azonban további tárgyalásokat folytatnak. Véleménye szerint reális esély van arra, hogy sikerül olyan dokumentumokat megfogalmazni, amelyeket a kialakult helyzettel elé­gedetlen országok is el tudnak fo­gadni. A nehézségeket - mondotta - a kulturális azonosságtudat és a nemzeti kisebbségek definiálása körüli problémák, nézetkülönbségek okozták, illetve valóban viták ala­kultak ki arról, hogy függeléket fo­gadjanak-e el az emberi jogok euró­pai konvenciójához, vagy csupán va­lamiféle keretmegállapodást. Alois Mock osztrák külügyminiszter a csúcs eredményeképpen a kisebb­ségek védelmének megerősítésével számol abban az esetben is, ha hiva­talosan nem sikerül behatárolni a ki­sebbség fogalmát. A konferencia, amelyet ünnepé­lyes keretek között a délutáni órák­ban nyitottak meg, az egyes tagál­lamok képviselőinek beszédeivel folytatódott. * * * Vladimír Mečiar a bécsi fórum első napi tárgyalássorozatának vé­gén sajtóértekezletet tartott, ame­lyen méltatta Václav Havel cseh el­nök felszólalását. A szlovák kor­mányfő szerint elsősorban Havel be­szédének az a része egyezik meg a szlovák állásponttal, amelyben a prágai politikus elutasította a ki­sebbségek kollektív jogait. Mečiar megjegyezte, hogy számos jelenlévő államférfi magasröptű eszméket fo­galmazott meg, de ugyanakkor sem­mit sem indítványoztak a szélsősé­gek és a nacionalizmus felszámolása céljából. A szlovák politikus ismét megerő­sítette, hogy országa kész azoknak az ajánlásoknak a teljesítésére, ame­lyeket az Európa Tanács szabott Szlovákia felvételekor. Ennek kap­csán megemlítette, hogy már elfo­gadták a névhasználati törvényt, amely tekintetbe veszi az ET és a magyar kisebbség képviselőinek bírálatát. Hasonlóképpen az év vé­géig törvényt hoznak, amely intéz­kedik a kétnyelvű helységnévtáblák használatáról, állította Mečiar. A szlovák miniszterelnök végül tájékoztatott arról: Catherine Lalu­miére ET-fótitkárral megállapodtak abban, hogy tárgyalásokat folytat­nak Szlovákia új közigazgatási beosztásáról. Strasbourgi szakem­berek bevonásával kívánják Mečiar állítása szerint eloszlatni azt a gya­nút, hogy az új adminisztratív felosz­tás a magyar kisebbség jogainak kor­látozásához vezet. -Ú­JUGOSZLAVIA KORMÁNYINGATÓ KISERLETEK Belgrádban folytatódott a szerb par­lament ülése, s miután rögtön a kez­det kezdetén 135 képviselő jelentet­te be felszólalási szándékát, várható, hogy a vita több napig elhűzódik. A radikálisok nevében Tomiszlav Nikolics másfél órán át taglalta a Sai­novics-kormány hibáit, mondván, hogy az ország gazdasági és szociális politikája teljesen célt tévesztett, a bűnözéssel viszont senki sem száll szembe. Nikolics támadta a vezetést a Vance-Owen-terv aláírása miatt, „mert az a szerbséget a Krajinákban a koszovóihoz hasonló helyzetbe juttatja". Véleménye szerint az len­ne a legnagyobb bún, ha ez a kor­mány maradna. A szocialisták részé­ről viszontválaszra Zorán Andjelko­vics vállalkozott. Terjedelmes beszé­dének lényege, hogy embargós idők­ben, amikor egyre nagyobb nyomás nehezedik Szerbiára, egyáltalán nem bölcs dolog megkérdőjelezni a kor­mány tevékenységét és eredményes­ségét. Maga Sainovics kormányfő nem­sokat törődött a bírálatokkal, csak annyit jegyzett meg, hogy a radikáli­sok szövegében személy szerint mindössze öt sor foglalkozik vele, s a vádak özöne lényegében a Szerb Szocialista Pártra vonatkozik, annak pedig Milosevics az elnöke. Az ENSZ-közgyűlés 48. üléssza­kán beszédet mondott Alija Izetbe­govic bosnyák vezető, aki erélyesen ítélte el a nemzetközi szervezetet gyengesége és a háborűs helyzet ke­zelése miatt. Véleménye szerint a bosnyák parlament elvárásai a bé­kejavaslat aláírása érdekében a kö­vetkezők: az erőszakkal elfoglalt te­rületek visszaadása, valamint a mu­zulmánok számára lehetővé kell ten­ni a fegyverkezést önvédelmi célzat­tal, ha a nemzetközi közösség ilyen tekintetben nem tudna hatékony vé­delmet nyújtani. „E minimális felté­telek teljesítése nélkül ne akarják ránk kényszeríteni a békét - mondta Alija Izetbegovic -, mert akkor Bosznia népe ismét csak két lehető­ség között választhat: önvédő hábo­rú vagy igazságtalan béke." A muzulmánok vezetője sajtótájé­koztatón megismételte, továbbra is érvényes a javaslat, hogy Bosznia -Hercegovinán belül a muzulmánok és a horvátok közösen hozzák létre államukat, ilyen vonatkozásban Tudjman horvát elnök is tárgyaláso­kat javasol, a harctereken azonban egyelőre tovább tartanak az összetű­zések a horvátok és muzulmánok között. SINKOVITS PÉTER, Újvidék

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents