Új Szó, 1993. október (46. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-08 / 235. szám, péntek

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szól 1993. OKTÓBER 8. ELHANGZOTT A PARLAMENTBEN MORAVČÍK NEM MOND LE BUGÁR BÉLA, MKDM: Örü­lök, hogy a kormány végre tájé­koztatott a közigazgatás integrá­lásával kapcsolatos elképzelései­ről. Természetesen jobb lenne, ha ezt saját elhatározása alapján tenné és nem a képviselők hatá­rozatát teljesítve. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 1993. április 26-ai határozatá­ban felszólította a kormányt, hogy 1993. augusztus 31-éig ele­mezze az új közigazgatási és területi átszervezés anyagi és személyi feltételeit, illetve azt, hogyan befolyásolja ez az 1994. évi költségvetést. Miközben a parlament öt héttel a határidő eltelte után is türelemmel várt, a kormány csendben, de határo­zottan hozzálátott az államigaz­gatás horizontális integrációjá­hoz (lásd a kormánybiztosok ki­nevezését). A kormány augusz­tus 24-ei határozata szerint jóvá­hagyta a regionális politikát és a helyi közigazgatás reformját irányító kormánymegbízott sta­tútumát. Ennek melléklete sze­rint maximálisan tíztagú munka­csoportot alakít, amelynek tagjai a járási hivatalok alkalmazottai, de közben a megbízott beosz­tottjai, ami ellentétben áll a Munka Törvénykönyvével. 1993. október l-jén az Idő­szerű események második ki­adásában a kormány alelnöke a horizontális integráció kapcsán ezt mondta: „Közelebb akatjuk hozni a döntéseket a polgárok­hoz." Ezzel egyet kell értenünk, s ugyanúgy azzal is, hogy a pol­gárok egy helyen intézhessék hi­vatalos ügyeiket. Kérdés azon­ban, hogy Szlovákia keretében hány városban alakulnak állam­igazgatási szervek, úgynevezett koncentrált döntési jogkörrel. Nehogy az történjen, hogy a pol­gárokat segítve, végül arra kényszerítsiik őket, hogy a járá­son kívül intézzék azokat az ügyeiket, amelyeket eddig a já­ráson belül tudtak elintézni. Az önálló Szlovák Köztársa­ság megalakulásakor a vállalko­zók megelégedéssel fogadták, hogy minden járásban vámhiva­talt nyitottak. Hat hónap után az illetékes tárcák azzal keserítet­ték meg életüket, hogy a külföldi küldemények vámkezelését hat városba összpontosították, s ezenkívül még hét városban kezelik a Csehországból érkező, illetve az oda küldött küldemé­nyeket. Legyek konkrét — a Komáro­mi járásban mintegy 7000 vállal­kozót tartanak nyilván, akiknek emiatt Érsekújvárba kell utaz­niuk, néha többször is. Érdeke­sek az ún. integráció más példái is. Például a Dunaszerdahelyi és környező járások tanügyi hiva­talai és adóhivatalai pénzátuta­lásaikat nem az általános hitel­bank járási fiókjaiban intézik, mint eddig, hanem az érsekújvá­ri bankban. Hangsúlyoznom kell, hogy ezek az intézkedések, tekintettel az oktatásügy alkal­mazottainak nagy számára, nem a felelősek bölcsességéről tanús­kodnak. Fel szeretném hívni figyelmü­ket a szakközépiskolák és tan­ügyi hivatalok igazgatóinak le­velére, akik szintén nem értenek egyet a tanügy igazgatásának horizontális integrációjával. (Munkatársunktól) A szlovák kül­ügyminiszter tegnap késő este, első kiadásunk zárása után tartott pozso­nyi sajtóértekezletén röviden vázol­ta több mint egyhetes amerikai útjá­nak eredményeit, amelynek során járt a Fehér Házban, az ENSZ-ben és Mexikóban. A késő esti időpont elle­nére megjelent népes újságíróhadat azonban elsősorban az izgatta: iga­zak-e a napok óta keringő hírek Jozef Moravčík küszöbönálló le­mondásáról. A szlovák diplomácia vezetője kijelentette: jelenleg nem áll szándékában a távozás, s úgy vélte, hogy feleslegesen dramatizál­ták a helyzetet. Hozzáfűzte viszont, hogy bárki is lesz Szlovákia külügy­minisztere, a külpolitikai irányvonal nem változik. Egy kérdés azt firtatta, beszélő viszonyban van-e Vladimír Mečiar­ral. A válasza így hangzott: semmi ok arra, hogy ne beszéljen főnöke­vei. Szűkszavúan igenlő volt a vála­sza arra a kérdésre is, hogy a közel­jövőben találkozik-e Michal Kováč államfővel. Az Új Szó nevében feltettük neki a kérdést, hogy épp egy hónapja Bécsben azt ígérte, egy hónapon be­A NATO januárban esedékes csúcsértekezletének elsősorban a közép- és kelet-európai orszá­gokhoz fűződő viszonyát kelle­ne meghatároznia — állapította meg egybehangzóan Bili Clinton és Manfréd Wörner a tegnapi fehérházi találkozón. Az amerikai elnök és az atlan­ti tömb főtitkára úgy vélte, hogy a NATO legfelsőbb szintű érte­kezletének meg kellene erősíte­nie a transzatlanti biztonsági kö­zösség szilárdságát, és egyúttal fel kellene gyorsítania a NATO alkalmazkodásának folyamatát az új európai biztonsági helyzet­iül elkészül a kétnyelvű helységnév­táblák használatát szabályozó ren­delet, s ez a határidő épp a sajtóérte­kezlet napján járt le, tehát mi is a helyzet. Jozef Moravčík válaszából megtudtuk: korábbi becslése helyte­lennek bizonyult, miszerint nem lesz szükség törvényre, csak alacsonyabb szintű jogszabályra. Az alaposabb elemzés azt mutatta, mégiscsak tör­vényben kell szabályozni a helység­névtáblák kérdését, s ennek előké­szítéséhez és elfogadásahoz nem ele­gendő egy hónap. A szlovák külügyminiszter egyik válaszában túlzottan bírálónak mi­nősítette 18 amerikai szenátor jelen­tését az emberi jogok helyzetéről Szlovákiában, s elmondta, nem volt alkalma találkoznia a komoly kifo­gásokat tartalmazó dokumentum szerzőivel, s azt sem tudja, hogy ők korábban már jártak-e Szlovákiá­ban. Végezetül a szlovák külügymi­niszter tájékoztatott arról, hogy részt vesz az Európa Tanácsa ma Bécsben kezdődő kétnapos csúcsta­lálkozóján és értesüléseink szerint megbeszélést kíván folytatni Je­szenszky Géza magyar külügymi­niszterrel is. -pve­hez - tájékoztat a találkozóról kiadott nyilatkozat. Clinton és Wörner tárgyalt arról is, hogy miként lehetne elmélyíteni a NATO tevékenységét Kelet­Európában. Ezekkel a megbeszélésekkel egyidőben tanácskoztak Brüsz­szelben a 16 NATO-tagország nagykövetei, akik arra az állás­pontra helyezkedtek, hogy szo­rosabb kapcsolatokat kell terem­teni Oroszországgal, valamint a többi szovjet utódállammal, illetve Kelet- és Közép-Európa országaival. HOLNAP IPOLYSÁGON: KEREKASZTAL A KISEBBSÉGI KÉRDÉSEKRŐL Kerekasztal beszélgetést tartanak holnap Ipolyságon, a polgármesteri hivatalban a kisebbségi kérdésekről. A politikusok csoportja (amelyben többek közt ott lesz Csáky Pál, Ale­na Ličková, Somló Péter, Gémesi Károly, Korpás Árpád, St'ahula Zol­tán, Dušan Dorotín, Bajnok István, illetve Fedor Gál és Klára Orgováno­vá) Kádár János egykori páncélozott vonatán érkezik, amely október 8-a és 10-e között Krakkó és Kolozsvár között teszi meg az utat. Az akciót a BBC és a Márai Alapítvány szerve­zi. Az ipolysági beszélgetés után dr. Hunčík Péter tart sajtótájékozta­tót a polgármesteri hivatalban. ÉRTÉKREND-VAGY ELLENSÉGKERESÉS? (Munkatársunktól) A Szlovák állami önállóságot erősítő új szellemi-erköl­csi értékrend kérdéseinek szentelt kétnapos értekezlet kezdődött teg­nap Pozsonyban, a külföldi szlová­kok múzeumában. A konferenciát a Korene (Gyökerek) elnevezésű Szlovák Értelmiségi Társaság és az állandó értelmiségi tanácskozási fó­rummá kikiáltott Slovakia plus kez­deményezte, rendezőszervként. Mindkét szerveződés - a hivatalos nyilatkozatok szerint - „a szlovák nemzet államalkotó érdekeinek vé­delmezését és szorgalmazását szol­gáló szándékkal" jött létre. Viliam Hornáček képzőművész (a Gyöke­rek elnöke) megnyitójában azt hang­súlyozta, hogy a szlovákság olyan, eddig ismeretlen külső hatások ke­reszttüzébe került, amelyek a nem­zeti és állami lét alapjait fenyegetik. Az összejövetel résztvevőihez leve­let intézett Ján Korec nyitrai püspök, amelyet Anton Kebis monsignore ol­vasott fel, minekelőtte elismerését fejezte ki Vladimír Mečiar kor­mányfőnek az egyház szellemgyara­pító és erkölcsnemesítő szerepét nagyra becsülő nyilatkozatáért. A bíboros levelében a nemzetiségek­kel való együttműködésről ls emlí­tést tesz. Á meghívóban szereplő majd harminc előadás felöleli a leg­tágabb értelemben vett társadalmi értékorientációt, a vállalkozás etiká­jától egészen a zene szerepéig. A ta­nácskozás ma vitával és ajánlások megfogalmazásával zárul. K. J. NÉHÁNY SORBAN O roszországból szerdán a magyar-ukrán határra érkezett 24 tehervagon, s ben­nük a pótalkatrészek 28 darab MiG 29-es vadászgéphez. Ezzel a szállítmánnyal törleszti Moszkva Magyarországgal szembeni adósságainak felét. T oni Morrison (eredeti ne­vén Chloe Anthony Wof­ford) amerikai írónő kapja az idei irodalmi Nobel-díjat - jelen­tette be a Svéd Királyi Akadé­mia. 1931-ben született Ohio ál­lamban egy néger családban. El­ső regénye 1970-ben jelent meg, az utolsó Jazz címen tavaly. 1988-ban megkapta a tekinté­lyes Pulitzer-díjat. Toni Morri­son a Princeton Egyetemen a klasszikus irodalom professzo­ra. Egy kis statisztika: ő a i0. amerikai irodalmi Nobel-díjas, a 8. nő, aki kiérdemelte ezt az elismerést, s a 3. színesbőrű Wo­le Soyinka (1986) és Derek Wal­cott (1992) után. T oluca mexikói városban egy 26 éves asszony he­tes ikreket szült. Az orvosok tegnapi jelentése szerint az anya, a négy kislány és a három kisfiú egészségesek. Az apa a vá­ratlan gyermekáldást meglepe­téssel vegyes örömmel fogadta. A házaspárnak egyébként már van egy 7 éves kisfia. RADIKÁLISOK KONTRA SZOCIALISTÁK SZERBIA PARLAMENTJE A KORMÁNY IRÁNTI BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNYRÓL TÁRGYAL Kétnaposra tervezték a szerbiai parlament tegnap megkezdődött ülését, amelyen a délelőtt folya­mán csak procedurális kérdések­ről tárgyaltak, s délután került sor a 72 radikális képviselő in­dítványának megindoklására. Seselj követői Sainovics kormá­nyát szeretnék megbuktatni, a hibák tömkelegével vádolva a kabinetet, de mindenki tisztá­ban van vele, hogy Sainovicsék csak ürügyként szolgálnak egy komolyabb erőfelméréshez. A Szerb Radikális Párt néhány héttel ezelőtt úgy mérte fel a helyzetet, hogy a vezető struk­túrákban megnövelheti hatalmi befolyását, s az általános elége­detlenségi hullámot kihasználva a szocialista kormányzatot vette célba. Amennyiben az ellenzéki pártok többsége melléjük állna, a kormánymenesztési akció si­kerre számíthat. Ám az ellenzé­ki pártok többsége valószínűleg mégsem Seseljékkel szövetkez­ve képzeli el a kormányválság előidézését, mert az ellentmon­dana a demokratikus törekvések látszatának. A szocialisták szá­mára viszont azért fontos ez a párharc, mert a békülékenység politikájára törekvő belgrádi ve­zetésnek a korábban hasznos ra­dikálisok most már inkább ko­loncnak számítanak, akiktől igyekeznének mielőbb megsza­badulni. Milosevicsék feltűnően békés magatartását jelzi többek között az is, hogy a jugoszláv kormány hirtelen fordult egyet, s immár megtámogatta a BT minapi — a horvát koncepciót támogató - döntését. Amíg a krajinai (hor­vátországi) szerbek dühösek és általános mozgósítást rendeltek el, addig Belgrád kisebbíteni akarja a kudarcot, a tárgyalások folytatásában pedig a maga javá­ra billenteni azt, amit még lehet. A szankciók elhúzódásának ré­me ugyanis mind reálisabban fe­nyeget, ezzel magyarázható, hogy a BT ülését az előszobában végigváró jugoszláv külügymi­niszter a döntésről néhány óra múlva egészen másként nyilat­kozott, mint ahogyan azt közzé­tétele után pillanatnyi kifakadá­sában tette. Belgrád tehát hajlandónak mutatkozik a további engedmé­nyekre, s még arra is ráállt, hogy elejtse a Vuk Draskovics elleni vádat (a hónap végén lett volna a tárgyalás), mert belátta, a per kimenetelétől függetlenül a nemzetközi porondon csak ve­szíthet. Ezek a szocialista-radi­kális párbaj előzményei. Ülésezett a Crna Gora-i parla­ment is. Inkább csak a szomorú helyzet illusztrálásaként jegyez­zük meg: az egyik képviselő arra tett javaslatot, hogy első napi­rendként az éhezésről tárgyalja­nak, mivel a polgárokat ez a kér­dés foglalkoztatja leginkább. A képviselők többsége azonban nem támogatta az indítványt. Boszniában viszonylag csönd van, pusztán szórványos harcok­ról érkeztek jelentések. Izetbe­govics és Abdics a legújabb jelek szerint tárgyalásos úton szeretné rendezni a feszült helyzetet, ket­tejük találkozója azonban nem jött létre. Izetbegovics katonai parancsnokát küldte el a tárgya­lásra, őt azonban az új autonó­mia helytartója nem fogadta. Közvetítésre vállalkozott Fran­cis Briquemont, az UNPROFOR­erők boszniai parancsnoka, de kísérlet egyelőre nem járt siker­rel. SINKOVITS PÉTER, Újvidék PAKISZTANI VALASZTASOK IGAZI ÉS VÉLT GYŐZTESEK A Pakisztánban tartott parlamenti választás valószínű győztese Benazir Bhutto eddig ellenzékben működő Néppártja lesz. A még nem végleges eredmények szerint a Néppárt már eddig is 14-gyel több mandátumra számíthat a parlamentben, mint az eddig kor­mányzó Navaz Sarif Pakisztáni Muzulmán Ligája. Benazir Bhutto máris közölte, hogy pártja a parlamenti választások kétségtelen győztesének tekinti magát. A győzelem arányát átütőnek nevezte, és beismerte, maga sem számított ennyi szavazatra. Érdekes, hogy Navaz Sarif már egy nappal korábban szintén győztesnek minősí­tette pártját, azóta azonban nem tett újabb nyilatkozatot. WASHINGTON SZOMÁLIAI DILEMMÁI A FRANCIA KATONÁK MÁR KÉSZÜLNEK HAZA Bili Clinton amerikai elnök teg­nap bejelentette, hogy az Egye­sült Államok mihamarabb be szeretné fejezni az amerikai ka­tonai missziót Szomáliában, ám ezt méltó módon kívánja meg­tenni. Az elnök szerint erre ak­kor kerülhet sor, ha az afrikai országban sikerül kellőképpen stabilizálni a helyzetet. Clinton ily módon reagált azokra a kongresszusi sürgetésekre, hogy haladéktalanul vonják ki az amerikai katonákat az afrikai országból, mivel az utóbbi na­pokban 12 katonájuk életét vesztette. Időközben az amerikai védel­mi minisztérium egy magát meg­nevezni nem kívánó illetékese közölte: Washington újabb, mintegy 2000 fős katonai kontin­genst és páncélozott járműveket kíván Szomáliába küldeni. Vég­leges döntés erről még nem szü­letett, de ezzel összefüggésben a CNN tévétársaság arról tájé­koztatott, hogy újabb katonák kiküldését már két napja magas szintű találkozókon mérlegelik a Fehér Házban. Viszont több napilap azt írta tegnap, hogy 1994 áprilisáig Clinton kényte­len lesz hazahozni a katonákat. A német kormány a szomáliai fejlemények miatt állandó kap­csolatot tart fenn az Egyesült Államokkal - erősítette meg teg­nap a német védelmi miniszter. Volker Rühe azonban arról nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy miként reagálna a Bundeswehr, ha az amerikai egységeket ki­vonnák Szomáliából. Közben a párizsi Liberation tegnapi számában jelentette meg a francia külügyminiszterrel ké­szített interjúját, amelyben a po­litikus megerősítette, hogy a francia katonák jövő év ja­nuárjában elhagyják Szomáliát. Párizs 1100 katonát állomásoz­tat az afrikai országban és né­hány héttel ezelőtt már jelezte, január derekáig hazarendeli egységeit. Újabb amerikai katona vesz­tette életét tegnap a szomáliai harcokban, közölte az ENSZ­egységek szóvivője hozzáfűzve: 13 további megsebesült, köztük három súlyosan. ELŐKÉSZÜLETEK A NATO-CSÚCSRA KELET-EURÓPA A LEGFŐBB GOND

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents