Új Szó, 1993. október (46. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-08 / 235. szám, péntek

1993. OKTÓBER 8. ÚJ SZÓ. MOZAIK 4 LOPNAK, RABOLNAK, SŐT ÖLNEK IS (Folytatás az 1. oldalról) szönhető, hogy nem sikerült a bankból felvenniük 3 867 000 koronát. S végül a talán a legszörnyűbben eltervezett bűncselekmény (ez is Zsolnán történt): amikor a betörni szándékozó fiatalok megbeszélték, mit visznek el a kiszemelt cégtől, fej vagy írás játékkal döntöttek arról, ki öli meg az őrt. Ezekkel a konkrét esetekkel illusztrálta a fiatalkorúak bűnözésének alakulását Jaroslav Ivor, a belügyminisztérium rendőri testülete nyomozóhivatalának igazgatója. Elmondta: a kiskorúak - 15 éven aluliak - és fiatalok - 18 éves korig - az összes bűncselekmény elkövetőinek több mint 20 százalékát teszik ki, és arányuk az utóbbi négy évben jelentősen megnövekedett. 1989-ben a 36 249 elkövető közül 2873 volt fiatalkorű (7,9 százalék), tavaly a 43 457nek 11,6 százaléka, az idei első félévben pedig már a tettesek 12 százaléka 18 éven aluli. S még az adatoknál maradva: a gyilkosságok 8,9 százalékát, a rablásoknak pedig 22,2 százalékát követik el fiatalok. Az igazgató szólt az okokról is. Szerinte a fiatalkorúak bűnözésének hátterét egyrészt a társadalom átalakulásában és a megváltozott családi kapcsolatokban kell keresni. Csökkent a szülők tekintélye. S hogy a családok egyre veszélyeztetettebbek, ezt az egyre több korábban problémamentes gyerek bűnözése is jelzi. A fiatalkorúak törvényszegéseivel nem csupán a belügyminisztériumnak, illetve a rendőrségnek kell foglalkoznia, hanem valamennyi felelős szervnek hozzá kell járulnia a bűnözés fékentartasahoz. D. T. KÖZLEMÉNYEK Az MKDM ligetfalui alapszervezete kiállításon szeretné bemutatni az egykori Ligetfalut. Ha valakinek birtokában vannak a régi Ligetfalut bemutató képek vagy dokumentumok, s azokat a kiállítás idejére rendelkezésünkre tudja bocsátani, november 15-ig a következő címen jelentkezzen: MKDM-iroda, Žabotova 2, Bratislava, 495 264. * * * A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség október 23-án, 19 órai kezdettel a dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ színháztermében jótékonysági estet rendez a szlovákiai magyar cserkészetért, amelyre tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt. A műsorban fellépnek: a nagymegyeri alapiskola kamarakórusa Ag Tibor vezetésével, Bodonyi András és zenei együttese, a Kaláka együttes. Belépődíj: 100 korona. Jegyelővétel a városi művelődési központ épületében és a cserkészszövetség székházában (Május 1. tér 6). Részvételével a SZMCSSZ támogatójává válik. * * * A deregnyői református gyülekezet presbitériuma szeretettel meghívja önt arra az ünnepi koncertre, melyet a zürichi református gyülekezetek énekkara ad 1993. október 10-én, 14,30 órai kezdettel a templomunkban. * * * Az MKDM Pozsonyi Területi Választmánya tisztelettel meghívja önt és minden kedves érdeklődőt az 1993. október 11-én 18 órai kezdettel tartandó POLITIZÁLÓ POZSONYIAK KLUBJA összejövetelére, melyet a Csemadok nagytermében (nám. 1. mája) tartunk. Vendégünk Bugár Béla parlamenti képviselő, országos elnök, aki időszerű politikai kérdésekről tájékoztatja a megjelenteket és válaszol a kérdésekre. HARNA ISTVÁN (EGYÜTTÉLÉS) PARLAMENTI FELSZÓLALÁSA A KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY MEGHALADHATJA A 30 MILLIÁRDOT Az 1993-as évi állami költségvetés már jóváhagyásának pillanatában irreális volt. Mindannyian tudtuk ezt, beleértve a pénzügyminisztert és az egész kormányt is. A költségvetés formálisan tehát kiegyensúlyozott volt. A számbeli kiegyensúlyozottság azonban reális egyensúlyhiányt takart, vagyis a költségvetési szféra reális szükségletei és a gazdaság közötti ellentmondásokat. Költségvetési bizottságunk még a múlt év novemberében kapta kezébe azt a pénzügyminisztériumi anyagot, amelyben a költségvetés bevételi oldalán 30-50 milliárd korona hiányzott ahhoz, hogy a költségvetési kiadásokat 1992 szintjén elégítsék ki. Bebizonyosodott, hogy a költségvetési bevételek csökkenését nem becsülte fel reálisan a kormány. Ennek oka a kormány optimizmusa volt, ami abban nyilvánult meg, hogy feltételezte: az adóhivataloknak sikerül maradéktalanul beszedniük a feltételezett adóbevételeket. És optimista volt a kormány a gazdaság teljesítőképességének csökkenését illetően is, hiszen a költségvetés felállításakor a kormány a bruttó hazai termék stagnálásával, illetve 2-3 százalékos csökkenésével számolt. A valódi csökkenés azonban 6,2 százalékos volt. Éppen ezért természetes, hogy a költségvetési bevételek inkasszálása jócskán, 27,1 százalékkal maradt el a feltételezettől. A kormány jelentésében ezeket a tényeket nem hallgatja el, de ez semmit sem változtat azon a tényen, hogy irreális költségvetést terjesztett a parlament elé jóváhagyás céljából. Hogy valóban erről van szó, az már ez év első negyedének végén megmutatkozott, hiszen az előzetes költségvetési hiány akkor meghaladta a 11 milliárd koronát. A Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások során a kormány hivatalosan és nemzetközi szinten is beismerte, hogy a költségvetési hiány 16 milliárd korona körül mozog majd. A kormány által most előterjesztett jelentés azonban már előrevetíti, hogy a hiány 30,5 milliárd korona is lehet. A költségvetési kiadások lefaragása és folyósításuk szabályozása azonban már olyan méreteket ölt, amely olyan fontos területek működését veszélyezteti, mint például az egészség- és az oktatásügy, a kultúra, a tudomány stb. A 14/1993 Tt. sz., a Szlovák Köztársaság költségvetéséről szóló törvény 3. paragrafusának 1. bekezdése értelmében az alkalmazott természetes személyek jövedelméből származó bevételek 70 százalékát a községek és városok költségvetésébe kell folyósítani, 30 százalékát pedig a költségvetésbe. A költségvetés teljesítéséről készült táblázatból viszont kitűnik, hogy a félév végén ennek az adónak a 82,41 százalékát inkasszálta be az állam. Miképpen lehetséges ez? Ezek szerint az állami költségvetés már olyan bevételekből is bevette az adót, amelyeket a dolgozóknak csak a második félévben fizetnek ki? Nyilvánvaló, hogy nem! Ezt úgy érték el, hogy a pénzügyminisztérium, vagy az általa irányított szervezet megszegi a törvényt és a községeknek, illetve városoknak nem folyósítja rendszeresen azokat az adóbevételeket, amelyek a törvény szerint megilletik őket. Sőt, ezeket a bevételeket 2-3 hónapos késéssel utalják át az önkormányzatoknak. Ily módon az önkormányzatok pénzügyi nehézségekkel és a fizetésképtelenséggel találják szemben magukat, miközben az állam ily módon csökkenti költségvetési hiányát. A költségvetési kiadások szabályozása önmagában dicséretes tett, csakhogy a törvényben garantált összegeket sem kapják meg a költségvetési szervezetek. PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI KDM: A KIRÁLYHELMECI EGYETEM NEM TÖRVÉNYTELEN (Munkatársainktól) Sem Hamburgban, sem másutt külföldön nincs titkos devizaszámlám, egyedül a pozsonyi Népbankban van mintegy ezerháromszáz dollárnyi betétem - jelentette ki Ján Čarnogurský elnök a Kereszténydemokrata Mozgalom tegnapi sajtóértekezletén. Arra az újságírói kérdésre válaszolt, igaz-e Katarína Tóthová igazságügyi miniszternek a DSZM szerdai nagygyűlésen tett, Čarnogurský nemrégi nyilvános vagyonbevallásával kapcsolatos kijelentése, amelyben a titkos devizaszámlára utalt. A KDM elnöke szerint a Királyhelmeci Városi Egyetem működése nem törvényellenes. - Ha törvényellenes lenne, akkor az állam mar az alapításakor közbeavatkozott volna - jegyezte meg. Mikuláš Dzurinda gazdasági szakértő szerint a Szlovák Nemzeti Bank törvénysértést követ el azzal, hogy nem hozza nyilvánosságra az állam pénzügyi helyzetének alakulásáról szóló jelentést. MPP EGYETERTENEK A KONGRESSZUSI JELENTESSEL Az USA kongresszusának tagjaiból álló EBEÉ-bizottság által kidolgozott, Az emberi jogok és a demokratizációs folyamat Szlovákiában című jelentéssel foglalkozott a Magyar Polgári Párt tegnapi sajtóértekezletén A. Nagy László pártelnök. Egyetértett a kritikus hangú jelentéssel, amely a privatizálás lassulása, az alkotmánynak a kisebbségek számára előnytelen kitételei, a nyelvtörvény és egyebek miatt bírálja Szlovákiát. Jozef Moravčík külügyminiszter azon kijelentésére, hogy legjobb lenne, ha az amerikai képviselők a helyszínen ismerkednének a szlovákiai helyzettel, A. Nagy László elmondta: Lehet, hogy a külügyminiszter úr nem tud róla, de ilyen bizottság már járt Szlovákiában, és többek között a parlamenten kívüli pártokkal, így az MPP-vel is találkozott. A Királyhelmeci Városi Egyetem körüli vitával kapcsolatban a pártelnök megjegyezte: Működésében nincs semmi törvényellenes, hiszen hasonló egyetemek Pozsonyban, Poprádon, Zsolnán és Komáromban is működnek. (gaál) SZNP: ELFOGULTAK AZ AMERIKAI SZENÁTOROK Az Indiagate szereplőinek a sajtóban közölt válaszai semmire sem adnak választ, csak újabb kérdéseket vetnek fel. Mi mégis azt reméljük, hogy a parlamenti bizottság majd mindenki megelégedését kiváltó eredményhez jut, mondta Igor Uhrík, a Szlovák Nemzeti Párt első alelnöke a párt tegnapi sajtóértekezletén. Nézete szerint a kormány egyes tagjainak állítólagos sikkasztását vizsgáló parlamenti bizottságnak alapjában véve két kérdésre kellene választ keresnie: kárt szenvedett-e a Szlovák Köztársaság költségvetése, illetve törvénysértés történt-e? Rámutatott arra, hogy a kereskedelmi ügyletet intéző magáncég éppen azzal az állami vállalattal áll szoros kapcsolatban, amelynek Július Tóth, a jelenlegi szlovák pénzügyminiszter volt magas beosztású hivatalnoka. Az újságírók kérdéseire válaszolva Igor Uhrík a 18 amerikai szenátor és kongresszusi képviselőből álló bizottság 20 oldalas, Szlovákiát elmarasztaló dokumentumával kapcsolatban kifejtette, hogy ez a bizottság, tapasztalata szerint, nem objektív Szlovákiával szemben. (fekete) NÉPSZERŰSÉGI LISTA Szlovákia legnépszerűbb politikusa még mindig Vladimír Mečiar, legalábbis ez olvasható ki a Szlovák Statisztikai Hivatal Közvéleménykutató Intézetének kimutatásából. A megkérdezettek 22 százaléka tartja szavahihető, megbízható politikusnak a szlovák kormányfőt. Őt követi Michal Kováč köztársasági elnök 17 százalékkal, Peter Weiss 15 százalékkal, Ivan Gašparovič 8 százalékkal, Roman Kováč és Ľudovít Černák egyaránt hat százalékkal. A kimutatás megemlíti még Ján Čarnogurskýt (4 százalék), Milan Kňažkót (3 százalék), Jozef Prokešt, František Mikloškót és Rudolf Filkust (két százalék). A legérdekesebb adat viszont az, hogy a megkérdezettek 47 százaléka már egyetlen politikusban sem bízik, holott júniusban még csak 38 százalékuk volt ennyire pesszimista. AHOGY ÉN LÁTOM MIÉRT KUNCOG A KRAJCÁR? Szerdán számos lényegbevágó kérdést tettek fel a kormány címére az ellenzéki politikusok. Az egyik azt kérdezte, miért csak 517 állami vállalat privatizálásával számol a kormány, noha összesen 2471 állami vállalat van Szlovákiában. A másik honatya azt kifogásolta, hogy a kormány tovább növeli az állami szervek számát (és így drágítja a hivatalok működését), noha a programnyilatkozat ennek éppen az ellenkezőjét ígérte. A felsorolást még hosszan folytathatnám. A kérdésekre senki sem adott elfogadható választ, mert a kormány tagjai annak megmagyarázásával voltak elfoglalva, hogy miként lehetne 30,5 milliárdról 16 milliárdra csökkenteni az 1993-as költségvetési hiányt. A 30 milliárd és a 16 milliárd közötti különbség testvérek között is 14 milliárd. Ebből teljes 3 milliárdot a munkanélküliek járadékai, a családi pótlék és a nyugdíj folyósítása rovására, illetve más szociális kiadások lefaragásával kíván a kormány megtakarítani. Ismét csak azt kell mondani, hogy az intézkedések zöme a legszegényebbeket sújtja. Ugyanis a legkiszámíthatóbb és legbiztosabban behajtható megtakarítás a szociális szférában keletkezik. A pénzt itt egyszerűen nem fizetik ki, így nincs kockázat. A nyugdíjak folyósításának szigorításával 900 milliót, a családipótlék-fizetés rendszerének módosításával 800 milliót, a korhatár előtti nyugdíjba vonulás megnehezítésével, illetve a táppénz megkurtításával 400 milliót nyer a költségvetés. Ez összesen 2,1 milliárd korona. Mérget vehetnek rá a nyugdíjasok, a gyermekes családok és a betegek, hogy ezt kiveszik a zsebükből, és a kormány is biztos lehet abban, hogy ennyit megtakarít. A 3 milliárdból hiányzó 900 millió korona költségvetésbe terelése ugyan kutyavacsorája, hiszen nem lehet előre kiszámítani, hogy hányan adják fel munkahelyüket a nyugdíj folyósítása érdekében, illetve a nyugdíjukat azért, hogy munkaviszonyban maradhassanak. Az őszszeg vagy benne marad az államkasszában, vagy nem, egy valami azonban biztos: néhány tízezer idős embernek keserű lesz a szájíze. A költővel szólva kuncog a krajcár a hónap végén egyre több ember zsebében, ráadásul még azzal is rontja a kormány a közérzetet, hogy a kiszolgáltatottakat még meg is alázza. A szociális ügyi miniszteraszszony nem átallotta kijelenteni, hogy karácsonyra megajándékozzák a nyugdíjasokat. Felemelik néhányszáz koronával a járadékukat. Ajándéknak, már-már kegydíjnak tekintik a tervezett intézkedést. Ajándékként próbálják prezentálni azt, ami a törvények értelmében jár, hiszen a nyugdíjas 3--4 évtizedig szorgalmasan és a nyugodt öregség reményében havonként tudomásul vette, hogy béréből lefogják a nyugdíjalapra előírt összeget. Azzal, hogy a kormány intézkedési terve többséget kapott a parlamentben, a képviselők voltaképpen bizalmat szavaztak a végrehajtó hatalomnak. Hogy milyen eszközökkel érte ezt el Mečiar miniszterelnök, hogy milyen mitológiai eredetű indulatok munkálkodtak azokban a képviselőkben, akik rászavaztak a kormány válságkezelési tervezetére, az most már örökre titok marad. Ahhoz képest, hogy rendkívül fontos kérdésekről volt szó, a törvényhozók meglehetősen könnyen napirendre tértek afölött, hogy a kormány fölöttébb hevenyészett, hogy úgy mondjam „makroökonómiai" jellegű módosított programot terjesztett elő. Égy szó sem esett arról, hogy a költségvetési bevételek deficitjét melyik szféra rossz működésének köszönheti az ország. Szégyenlős volt a pénzügyminiszter, nem teijesztett elő jelentést arról, hogy a bevételkiesés zömében az oly nehezen (pontosabban: megnehezítve) végbemenő privatizálással függ össze, ezzel szemben a soha vissza nem térő ráfordítások oroszlánrésze az állami vállalatokat szolgálja. Ez a fő oka annak, hogy az eredetileg kiegyenlítettre tervezett költségvetés kilenc hónap után 15 milliárd hiányt mutat ki, és hogy most már mindenki tudja: az év végéig 30 milliárd korona körüli hiánya lesz a költségvetésnek. Lehet azonban, hogy a hiány csak 27 milliárd lesz. Mert ha egy krajcárt sem tud ez a kormány lefaragni a ráfizetéses állami vállalatok támogatásából, abban biztosak lehetünk, hogy azt a 3 milliárdot kiveszi a legszegényebbek zsebéből. Hiszen ők a legszervezetlenebbek és védekezésre legkevésbé képesek. TÓTH MIHÁLY