Új Szó, 1993. október (46. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-08 / 235. szám, péntek

— ű r szthm MEGKÉSEn TÁJÉKOZTATÁS A KÖZIGAZGATÁS ÁTSZERVEZÉSÉRŐL 1993. OKTÓBER 8. RDESZ-KŰLDÖTTSÉG KASSÁN (Munkatársunktól) A Magyar Polgá­ri Párt kassai csoportjának meghívá­sára tegnap a Hernád-parti városban járt a magyarországi Fiatal Demok­raták Szövetségének országos alelnö­ke, Németh Zsolt parlamenti képvi­selő és Lörincz Csaba vezetőségi tag. Vendéglátóik társaságában eszme­cserét folytattak Peter Kucharský al­polgármesterrel, valamint a Keresz­ténydemokrata Mozgalom és a Kon­zervatív Demokraták Pártja helyi szervezeteinek vezetőivel. A délutá­ni közös sajtótájékoztatón Németh Zsolt, a vendéglátók részéről pedig Halász György, az MPP helyi elnöke és Zoller Mihály, a párt országos alelnöke a két politikai tömörülés eddigi és várható együttműködésé­ről szólt, valamint kifejtették véle­ményüket a két ország jelenlegi kap­csolatairól és a régió jövőjéről is. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy Kö­zép-Európa jelenének és jövőjének alakításában a liberális jobbközép politikai erőkkel kívánnak együtt­működni. A szlovák-magyar szom­szédságról elmondta, a FIDESZ azt szeretné, ha a két ország kooperatív szomszéd lenne és nem konfliktusos. Este a Thália Színház társalgójában nyilvános beszélgetéssel folytatódott a két politikai tömörülés képviselői­nek találkozója. (gazdag) OSZTRÁK KÉPVISELŐK LÁTOGATÁSA Az osztrák parlament Alsóházának küldöttsége Herbert Scliambecknek, a parlament alelnökének vezetésé­vel tegnap a szlovák parlament kép­viselőivel találkozott. A magyar mozgalmak képviselői közül Rózsa Ernő (Együttélés) és Barta Pál (MKDM) volt jelen. Amint Barta Páltól megtudtuk, az osztrák vendé­geket leginkább a közlekedés és az infrastruktúra helyzete, a privatizá­ció, a tényleges katonai szolgálat érdekelte, és felmerült a kisebbségi kérdés is. -cse­SZENNYEZETT A LEVEGŐNK Szlovákia lakosságának több mint egyötöde, 1,27 millió ember szeny­nyezett levegőjű területen él - derül ki a környezetvédelmi minisztérium­nak a tavalyi adatokat elemző jelen­téséből, amelyet tegnap ismertettek Pozsonyban. Ivan Závadský szek­cióigazgató szerint a teljes körű tájé­koztatással kapcsolatban többek közt abban is reménykednek, hogy a helyzet tudatosítása után a nyilvá­nosság nyomást gyakorol a szennye­zőkre. A jelentésből kiderül, hogy bár az ipari üzemek gazdasági ne­hézségei miatt az utóbbi években a szennyező anyagok kibocsátása csökkent, a terhelés még mindig két­szerese annak, amit az ökoszisztéma képes elviselni. (tuba) ÚJABB KAPOCS BÉCS ÉS POZSONY Közön (Folytatás az 1. oldalról) dasági ésszerűségét és takarékossági szempontjait méltatta. A tegnap elindított folyami kamionszállítás az osztrák RO-RO Wiener Hafen és az Express International, illetve a Szlovák Dunahajózási Vállalat és a CORAL Kft. szlovákiai cégek együttműködésének köszönhetően jött létre. Négy, erre a célra kialakí­tott uszályon kezdetben hetenként kétszer, majd novembertől naponta 72 kamiont képesek szállítani Bécs­ből Pozsonyba, illetve vissza. Ha a folyami kamionszállítás kel­lőképpen a fuvarozók köztudatába kerül, és beváltja - ami szinte biztos­ra vehető - a hozzá fűzött reménye­ket, akkor szeretnék a szállításokat, főleg ha a balkáni helyzet is megen­gedi, a Duna alsó szakaszára is kiter­jeszteni. -zsár (Folytatás az 1. oldalról) készületek a helyi és regionális ön­igazgatás új koncepciójának kidolgo­zására. Az elképzelések szerint szá­mos jogkör az államról az önkor­mányzatokra szállna át. Mivel Szlo­vákiában több mint 2840 község van, ez .rendkívül bonyolult folya­mat lesz. Ezért a Roman Kováč által ismertetett koncepció szerint helyi közigazgatási egységek alakulnának, amelyek közös községi hivatalokat létesítenének. Már január elsejétől kísérletileg több ilyen hivatal mű­ködni kezd. A regionális önkor mányzatoknak az lenne a feladatuk, hogy egybehangolják az egyes ré­giók fejlesztését. Az önkormányza­tok képviselőit — maximálisan hatva­nat - közvetlenül választanák. A ter­vek szerint a regionális önkormány­zati szervek 1995. január l-jétől mű­ködnének. A miniszterelnök-helyet­tes szerint a reformot fokozatosan valósítják meg; a harmadik szakasz­ban kerülne sor a területi átszerve­zésre. A vitában a képviselők bírálták a kormányt, hogy megkésve tájékoz­tat az elképzelésekről, sokan kértek választ arra, minek alapján nevezték már ki a tervezett új közigazgatási egységek kormánybiztosait. Eva Bartošova (független) szerint a biz­tosok a kormány hatalmi eszközei lesznek, és megkérdezte, miből fize­tik hivatalaik létesítését. Zselenák József (DBP) rámutatott, hogy a kor­mány eljárása nincs összhangban programjával. Köteles László (Együttélés) önálló környezetvédel­mi hivatalokat szorgalmazott. Bugár Béla felszólalását a 3. oldalon ismer­tetjük. Ő határozati javaslatot is elő­terjesztett, melynek értelmében a kormánynak le kellett volna állíta­nia a közigazgatás átszervezését a területi felosztásról szóló törvény elfogadásáig, s egyúttal vissza kellett volna vonnia a kormánybiztosokról hozott határozatát. Hasonló javasla­tot tett Ladislav Klímán (DBP) is, de a parlament szavazással úgy döntött, hogy a kormány tájékoztatásához nem fogad el határozatot. Váratlanul ismét napirendre ke­rült a tévétanács tagjainak leváltása. A 22. ülés kezdetén, meg szeptem­ber 22-én, a képviselők megszavaz­ták, hogy a kérdést leveszik a napi­rendről. Ivan Gašparovič azonban az esti órákban bejelentette: köteles­sége, hogy a 15 DSZM-képviselő indítványát, a tanács megmaradt négy tagjának leváltását, a plénum elé terjessze. Hosszú, ellentmondá­sos vita után visszakozásra kénysze­rült, de közben Marian Andel (SZNP) új javaslatot terjesztett elő, az annak idején pártjuk által javasolt tanácstag, Igor Cieľ leváltására. Mi­vel azonban a parlament nem volt döntéshozatalra képes, nem szavaz­hattak a képviselők erről az indít­ványról. Ezért a parlament ma folytatja munkáját. (csizmár) Ausztria fővárosában ma kezdődik az Európa Tanács kétnapos csúcsta­lálkozója, amelyen az időszerű nem­zetközi problémákon kívül az embe­ri jogokról, ám elsősorban a kelet­európai feszültségek, konfliktusok, válságok legfőbb tényezőjéről, a ki­sebbségek jogairól, azok védelmé­nek ellenőrzéséről tárgyalnak majd az immár 32 tagúvá bővült szervezet tagországainak állam-, illetve kor­mányfői. Hírügynökségi jelentések szerint a házigazda, Franz Wranítz­ky osztrák kancellár mellett jelen lesz Francois Mitterrand francia el­nök, aki már tegnap megérkezett Bécsbe, továbbá Helmut Kohl német kancellár, Jacques Deiors, az Euró­pai Közösségek bizottságának elnö­(Folytatás az 1. oldalról) vész helyet kap a galériában (bárhol is éljen a nagyvilágban). A galéria fenntartása pénzbe kerül - ezt szolgálja majd az alapítvány. Tavasszal valószínű­leg megnyílik az állandó tárlat. Dunaszerdahelyen olyan kortárs (Folytatás az 1. oldalról) hajdan Gorbacsov gyűjtötte össze honatyáit. Az elmúlt két nap legnagyobb szenzációit az újságokban található fehér foltok jelentették. A fehér fes­téket a cenzor vitte a szerkesztősé­gekbe, azaz könyörtelenül kiritkítot­ták a lapokból azokat a cikkeket, amelyek nem a Jelcin-csapat elkép­zelése szerint elemezték a történte­ket, illetve beszámoltak például egy tanácsi képviselő megveréséről. A Nyezaviszimaja Gazeta főszer­kesztőjének kommentárját is kihúz­ták a szerdai lapból, csütörtökön azonban már ez is megjelenhetett. A felháborodás nyomán ugyanis Jel­cin kissé enyhítette a sajtó korlátozá­sát, ám ez azzal is járt, hogy Surnej­ko sajtominiszter kerek perec öncen­zúrára szólította fel az újságírókat, kérve őket, hogy mellőzzék a szélső­séges értekeléseket, a vádaskodáso­kat, mert ezzel újra felszíthatják a megnyugvó kedélyeket. Feltűnő ugyanakkor, hogy a Jelcin-párti, il­letve Haszbulatov vagy Ruckoj elle­ni éles, sőt becsmérlő karikatúrák vagy írások nem számítanak szélső­ségesnek. A Moszkovszkij Komszo­ke és természetesen Catherine Lalu­miére, az ET-főtitkára. Szlovákiát Vladimír Mečiar kormányfő képvise­li majd, s a legutóbbi értesülések szerint Jozef Moravčík külügymi­niszter is elkíséri őt. Michal Kováč államfő viszont nem utazik el a csúcsra, mivel - a hozzáférhető információk szerint - a találkozó előkészítése során eredetileg csupán a kormányfők és a diplomáciai veze­tők részvételével számoltak. Ugyan­csak nem lesz jelen Jolin Major brit, Konsztantinosz Micotakisz görög miniszterelnök, s mint már ismere­tes, Antall József magyar kormányfő sem, akit jelenleg a németországi Kölnben gyógykezelnek. (ug) magyar galéria lesz, amilyen Magyarországon sincs! Szlovákia dicsekedhet majd azzal, hogy itt van kortárs ma­gyar galéria, mi magyarok pedig büszkék lehetünk rá, hogy itt van kortárs magyar galéria - mondta Luzsicza Lajos. (kopasz) molec például „Kommunisták és fa­sisztak egyesüljetek - a Iefortovói börtönben!" feliratú plakátot közöl, amelynek közepén Hitler és Lenin portréja díszeleg, horogkeresztes és sarló-kalapácsos zászlókkal ékesít­ve. Mindehhez még annyit, hogy az egyébként talán legnépszerűbb moszkvai újság főszerkesztője azt nyilatkozta a TV-ben, hogy őket a cenzúra nem érinti, mert ők csak az igazat írják. A város élete egyébként semmi­ben sem emlékeztet a harcokra, igaz, az élet a harcok idején is ment a ma­ga útján. Az üzletekben áru van bőven, csak talán kissé még drágáb­ban, mint szombaton volt. A gyere­kek életében még talán kedvező em­lékeket is hagy az a pár nap, hiszen itt, a Fehér Ház szomszédságában az iskolák bezártak, a fiúk pedig végre láthatták, hogyan kell háborúsdit ját­szani, és soha olyan keletje nem volt a szomszédos butik apró patronjai­nak, mint most. Moszkvában, sőt egész Oroszor­szágban tegnap gyásznap volt, ám ez sem maradt mentes a politikától. A teljes tisztességet ugyanis csak az kaphatja meg utolsó útján is, aki a jó, azaz a győztes oldalán esett el... Lapzárta: 22.10 KORTÁRS MAGYAR GALÉRIA - DUNASZERDAHELYEN FEHÉR FOLTOK AZ ÚJSÁGOKBAN HÍREK - VÉLEMÉNYEK KI INDÍTJA EL A LAVINÁT? Nyílt titok, hogy a parlamentben már mintegy 80 képviselő aláírta Viliam Soboňa egészségügyi miniszter visszahívására vonatkozó javaslatot. Ennek ellenére a parlament ülésén nem terjesztették elő az indítványt. Az ellenzék határozatlanságát ebben a kérdésben sokféleképpen magyarázzák. Többek között azzal, a csaknem háromhetes ülés alatt mindig olyan sokan hiányoz­tak, hogy nem lett volna biztos az indítvány megszavazása. Vannak, akik úgy vélik, az ellenzék nem meri magára vállalni a felelősséget a legtöbbet bírált kormánytag viszahívásának következményeiért. Feltételezések szerint ugyanis Soboňa bizalomvesztése a kormány számára végzetes lavinát indít­hatna el. Vagy lehet, hogy ennek elindítója végül a külügyi tárca vezetője lesz, akinek lemondását a jól értesültek kész ténynek tekintik? -r­VÍZ, VÍZ, TISZTA (?) VÍZ... (Folytatás az 1. oldalról) védelmi minisztérium egyik ve­zető beosztású alkalmazottja azt mondta, hogy a zárójelentés el­készült, igaz, ő maga nem látta, s azt jelenleg a Dionýz Štúr Geológiai Intézet véleményezi. Telefonon érdeklődtünk az inté­zet monitoring ügyekben illeté­kes munkatársánál, ő azonban arról tájékoztatott, hogy ez a je­lentés nincs náluk, nem is lehet, hiszen ők a mérések egyik spe­ciális területével foglalkoznak, s ezek első félévi eredményeit még a nyár folyamán megküld­ték a monitoring programot ko­ordináló Szlovák Hidrometeoro­lógiai Intézetnek. Itt tartunk egyelőre a nyomo­zásban, s talán nem a mi hibánk, hogy nem sikerült többet kiderí­teni. Annyi azonban az elmon­dottakból is kiderül, hogy a tárca egy kézben kívánja összpontosí­tani a Bőssel kapcsolatos infor­mációkat, s a birtokunkba jutott értesülések között pedig kisebb­nagyobb ellentmondások mutat­koznak. Ezek eloszlatásának legbiztosabb módja az lenne, ha mihamarabb sort kerítenének a halogatott nyilvános tájékozta­tásra. Ily módon a felvízcsatorna környékén élő lakosság is vá­laszt kaphatna az őt nagyon is izgató kérdésre: romlott-e avagy sem az ivóvíz, és egyáltalán a tá­volabb fekvő területek számára is pótolhatatlan vízkészletek mi­nősége. A helybéliek aggodal­mait ugyanis csak táplálhatja az a 18 amerikai kongresszusi kép­viselő által összeállított és Jozef Moravčík szlovák külügyminisz­ternek a héten Washingtonban átnyújtott jelentés, amely Bős kapcsán leszögezi: Magyaror­szág aggodalmai jogosak a kör­nyezetvédelem szempontjá­ból... (p. vonyik) DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1993. október 8-án Deviza Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Vételi Eladási Közép­Vételi Eladási Közép­árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 48,782 49,272 49,027 47,01 50,15 48,58 Francia frank 5,626 5,682 5,654 5,49 5,81 5,65 Kanadai dollár 23,947 24,187 24,067 23,29 24,85 24,07 Német márka 19,720 19,918 19,819 19,36 20,28 19,82 Olasz líra (1000) 19,964 20,164 20,064 19,34 20,78 20,06 Osztrák schilling 2,799 2,827 2,813 2,75 2,87 2,81 Svájci frank 22,440 22,666 22,553 22,02 23,08 22,55 USA-dollár 31,942 32,264 32,103 31,40 32,80 32,10 ECU EK 36,289 37,663 37,476 ECU CSK ­­37,476 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Szlovák Takarékpénztár Általános Hitelbank Vétel 27,00 27,00 Eladás 35,00 37,00 M egáll az ember esze. Egy országban, melynek lyukas a zsebe, s már lassan tanszerekre sem futja, a tisztelt honatyáknak az okozza a legnagyobb főfájást, hogyan lehetne lefejezni egy új intézményt, bezárni, megtiltani egy iskolát. Ami tulajdonképpen nem is iskola, hiszen a városi egyetemek nem tartoznak elszámolással a főiskolai törvénynek, csupán a községi rendszer paragrafusainak. Ergo: egy városi önkormányzat alapíthat városi egyetemet, mint tették azt Királyhelmecen és Komáromban, s valószínű, dédelgetik a gondolatot más régiókban is. Azon egyszerű oknál fogva, amiről a tisztelt honatyák hallgatnak, hogy ugyanis felsőoktatásunk (az alsó tagozatos tanító­képzés kivételével) megoldatlan. Függetlenül attól, mit állapít meg majd a királyhelmeci „ügyben" a főü­gyészség, ahová az „ügyet" utalták kivizsgálásra, néhány méla kérdést megfogalmazhatunk. 1. Miért rossz az, ami jó? Ha egy város úgy látja jónak, hogy szakembere­ket nevel egy régiónak, ráadásul az önkor­mányzat költségvetéséből, miért okoz az hiszté­riát a parlamentben? Mert a példa ragadós lehet? Mert anyanyelvén tanulhat néhány diák? 2. Ha megvan az államközi egyezmény (márpedig létezik ilyen), miszerint a budapesti „Közgáz" diplomáját bárhol a világon elfogad­ják, azaz nosztrifikálni kell kies hazánkban is, akkor mi a gond? Az itt született és tanult bakkalaureusok, akik pesti diplomát is kapnak, kevésbé jó bakkalaureusok lesznek? Való igaz, hogy a királyhelmeci diplomák (mint a parlament alelnöke megjegyezte élcelődve), csupán „papírdarabok" lesznek, a „Közgáz" diplo­máját azonban, akár tetszik, akár nem, el kell fogadni. Ettől görcsöltek be a honatyák. Meg aztán, letudták az e heti botrány-penzumot, s ez sem utolsó dolog. Miközben Szlovákiának nincs oktatási minisztere, s a tanévkezdésre a szülök festették ki az iskolákat. (kövesdi) „ÜGY" Pásztor István, Királyhelmec pol­gármestere tegnap eljuttatta szer­kesztőségünknek állásfoglalását, amelyben reagál Roman Kováč kor­mány alelnök kijelentésére, misze­rint a budapesti Közgazdasági Egye­tem diplomája nem egyéb egy darab papirosnál. A polgármester kifejti, hogy a városi egyetem polgári kez­deményezésből alakult, az anya­nyelven történő oktatás segítésére, amelyre a jelenlegi kormány képte­len. Az intézmény elsősorban azo­kon segít, akiknek nem áll módjuk­ban távoli egyetemeken tanulniok, s végső soron a munkanélküliség arányán is javít a jövőben. A törvé­nyes vizsgálatnak készséggel alávetik magukat, mivel azonban kétségeik vannak afelől, hogy a vizsgálat ered­ménye elfogulatlan lesz, figyelmez­tetik a parlamentet, negatív ered­mény esetén nemzetközi fórumok elé viszik az ügyet. MA KEZDŐDIK BÉCSBEN AZ EURÓPA TANÁCS CSÚCSTALÁLKOZÓJA

Next

/
Thumbnails
Contents