Új Szó, 1993. október (46. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-29 / 252. szám, péntek

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1993. OKTÓBER 29. A SZLOVÁKIAI ÉRTELMISÉG FÓRUMÁNAK NYILATKOZATA Az államünnep vagy emléknap rendszerint összefügg az állam történelmével. Október 28-a, az a nap, amely az elmúlt 75 évben olyan sokmindenen ment keresztül, a Csehszlovák Köztársaság megalakulására emlékeztetett - a létező hatalom akaratától függetlenül. A közelmúltban két államra bomlott Szlovákiában már nem államünnep, sőt emléknap sem. Úgy gondo­lom, ez helytelen. Szlovákia ezzel lemondott az első Csehszlovák Köztársaság megalakulásá­ban való aktív részvételéről. A köztársaság nemcsak a csehek, hanem a szlovákok állama" is volt, közösen alakították és építették. A Csehszlovák Köztársaság - amint neve is elárulja - „láthatóvá tette" Szlovákiát és a szlovákokat, akik éppen általa léptek ki a történelem árnyékából és megmutatkoztak a világnak. A Csehszlovák Köztársaság - annak ellenére, hogy különböző hibái voltak az irántunk való viszonyban is - megmentette a szlovákokat a totális megszűnéstől, a nemzeti, a kulturális és a politikai élet egyedülálló fellendülését, struktúráinak kiépítését és megszilárdítását, a nem­zeti és polgári tudat megerősítését jelentette. Ha minderről le akarunk mondani (és lemondunk róla, amikor október 28-át a történelem süllyesztő­jébe „küldjük"), a szlovák történelem jelentős részéről is lemondunk, beleértve Milan Rastislav Štefánik tevékenységét, akit szavakkal támogatunk és akire egyébként is büszkék vagyunk. Hasonlóan, sőt radikálisabban járunk el, mint a múlt rendszer, amelynek programja volt a történelem többségének anulálása. Nincs szó nosztalgiáról, sokkal inkább önmagunkról. Arról, hogy nem szabadna elfelejtenünk, honnan jöttünk, és mit értünk el a múltban. Azzal, hogy elszakítjuk kapcsolatunkat a múlttal - és nálunk szüntelenül ez történik -, lemondunk a fejlődés folytonosságáról. Ebben az esetben a mi akaratunkból. A történelem azonban szerencsére nem uralható, csupán átmenetileg és célzatosan deformálható. Ezért mindezek ellenére október 28-a az emlékezetünkben és a szlovákok történelmében jelentős határkő marad. Tekintet nélkül arra, hogy emléknapnak tartjuk-e vagy sem. Rudolf Chmel, a Fórum szóvivője ROZSONV SZERVEZETLEN TALÁLKOZÓ A Szlovákiában Élő Csehek Egyesülete és a cseh kultúra barátainak klubja szerdán koszorút helyezett el a csehszlovák államiság emlék­művénél Pozsonyban. Az előre nem szervezett találkozón mintegy 500-an vettek részt, elénekelték a csehszlovák himnuszt és egyper­ces csenddel adóztak azok emlékének, akik életüket áldozták a Csehszlovák Köztársaságért. Jirí Kozák, a csehek egyesületének elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a parlament nem nyilvání­totta emléknappá október 28-át. Emlékeztetett arra, hogy a nemzeti kisebbségek a híd szerepét töltik be, és a szlovákiai cseh kisebbség e híd szimbólumának tekintené, ha október 28-a Csehország és Szlovákia közös ünnepe lenne. VENCEL TÉR OKTÓBER 28. (Tudósítónktól) A csehszlovák állam megalakulása 75. évfordulója, októ­ber 28. alkalmából a cseh állam vezetői, Vaclav Havel köztársasági elnök, Václav Klaus miniszterelnök és Milan Uhde, a parlament elnöke hivatali minőségben már október 27­én elhelyezték koszorúikat a prágai Szent Vencel-szobornál, Václav Ha­vel tegnap reggel újból megjelent a Vencel téren, s mint magánember, csokrot helyezett el a szobornál. A kegyeletes aktus során, jóllehet, sokan tartottak tőle, nem került sor rendbontásra. Az államfőt követően virágcsokrot helyezett el a Szent Vencel-szobornál Jirí Dienstbier volt külügyminiszter, Miloš Zeman, a Szociáldemokrata Párt, illetve Jan Kalvoda, a Polgári Demokratikus Szövetség elnöke. A szobor körül csoportosuló re­publikánus pártiak szóvivője a virá­got elhelyező politikusokat „a békés tüntetés megzavaróinak" minősítet­te. Bejelentette, valamennyiük ellen bűnvádi feljelentést tesznek, mégpe­dig „tisztségüknek, agresszivitásuk­nak és szemtelenségüknek" megfele­lően. Bejelentette: a republikánu­soknak állítólag értesüléseik vannak arról, hogy az október 28-i békés tüntetést a hatalom ürügyként a re­publikánusok elleni véres beavat­kozásra akaija felhasználni. A kora délutáni órákban néhány ezer főnyi tömeg gyűlt össze a Vencel téren. A republikánusok közelében bőrfe­jűek egy csoportja magasba lendített jobb kézzel harsogta a „Sieg heil!" fasiszta köszöntést. Ellenzőik nem hagyták válasz nélkül a Republiká­nus Párt szónokainak és híveinek zajos megnyilvánulásait. A Sládek­párti szónokokat túlharsogó, kórus­ban zengő jelszavak mellett a repub­likánusok felé záptojások is repül­tek. Miroslav Sládek közel kétórás beszédben bírálta a Klaus-kabinet politikáját, új választások kiírását követelte, s felszólította a jelenlevő­ket a kormány megdöntésére. Hívei között különösen nagy tetszést ara­tott a cseh-német viszonyról kifejtett szélsőséges nézeteivel. Sládek be­szédét az ellentábor részéről fütty­koncert és Havelt éltető jelszavak kísérték. Havel és a kormány hívei így juttatták kifejezésre: Sládek be­széde szöges ellentétben áll az or­szág demokratikus hagyományaival. Václav Klaus az évforduló alkal­mából Brünnben mintegy 7000 em­ber előtt mondott beszédet. A többi közt kiemelte, hogy a Cseh Köztár­saságot ma nem fenyegeti külső ve­szély. Szerinte az önálló cseh állam a függetlenség iránti évszázados szláv vágy kiteljesedése. Hradec Královében Ján Mlynárik történészprofesszor, a csehországi Szlovák Közösség nevű szervezet elnöke az évforduló alkalmából ren­dezett gyűlésen azt hangoztatta, hogy a Cseh Köztársaságban élő szlovákok sose kívánták a közös állam megszüntetését. SOMOGYI MÁTYÁS KASSA CSEHSZLOVÁKIA-TÉRKÉP-GYÁSZSZALAGGAL (Munkatársunktól) A politikai küzdőtér sok piszkát látva a kassai polgárok nagy része apolitikussá vált. Természeten, olyanok is vannak, akik szilárd meggyőződéssel vallják: ebben a helyzetben tiltakozni, cselekedni kell. Kassa Fő utcáján, a Csehszlovák Köztársaság meg nem élt 75. születésnapja alkalmából, tegnap például egy kirakat elé az egykori Csehszlovákia gyász- • szalaggal átkötött nagyméretű térképe került. Kifeszítője a szövetségi állam himnuszából - kis változtatással - egy kérdő mondatot ragasztott rá: Kde domov müj, keď nad Tatrou sa blýska? (Hol van a hazám, ha a Tátra felett villámok cikáznak?) A térkép melletti gyásztábla alatt, egy kisasztalon, a kassaiak aláírásaikkal most már csak sajnálatukat fejezhették ki amiatt, hogy Csehszlovákia megszűnt. (-szák) A pozsonyi Duna-parton, szerdán délután (TA SR és Prikler László felvétele) és tegnap MÁTÓL ÚJ EZERKORONÁSOK SMETANA HELYETT HLINKA Letudtuk a régi ezerkoronások pánikszerű beváltásának időszakát. Véget ért az ezerkoronások nélküli hét is. Mától helyreáll a rend, megkezdődött az új ezresek forgalomba bocsátása. Az angol Thomas De La Rue cégénél 30 millió darabot rendelt meg belőlük a Szlovák Nemzeti Bank. A komáromi születésű Jozef Bubák által megálmo­dott lilás színű bankó egyik oldalán Andrej Hlinka, a másikon Rózsahegy egyik jellegzetes épülete található, a fizetőeszköz nagysága 80x158 mm. Hamisítását a készítők számos eszközzel igyekeztek meggátolni. Már a papírja is különleges, 0,9 mm széles poliészter szállal, háromféle nyomást alkalmaztak a gyártásakor, van rajta vízjel, rejtett (csak bizonyos szögből látható) ábra, mikrofelirat és még néhány hasonló technikai megoldás. Mindeme fortélyos cselek sem szavatolják azonban az állampolgár számára a legfontosabbat - a fizetőeszköz értékállóságát. Bár már egy hete nem fizethetünk a szövetségi ezresekkel, a fiókok mélyéről, „dugi" helyekről még mindig előrekerülhetnek. Akik így járnak, nem kell kétségbe esniük, ugyanis november 5-ig még becserélhetik őket az ország valamennyi kereskedelmi bankjában. A Szlovák Nemzeti Bank rendelete november 5-én kívül még egy időpontot feltüntet: 1994. február 28-át. A rendelet szerint február végéig a természetes személyek írásos kérelmet küldhetnek az Általános Hitelbank (VÚB) valamennyi fiókjának, ha nyomós okok miatt nem tudták volna lebonyolítani a cserét. Az Általános Hitelbank­hoz beérkező kérelmeket a központi jegybank összegzi. (só) PANICS A PORONDON A nyomorról ismét másfelé terelődik a figyelem Szerbiában. Az ügyletes téma ezúttal: a választási előkészü­letek. Az erre felhatalmazott bizott­ság máris bejelentette, közel hét mil­lió polgár jogosult az urnák elé járul­ni, 217 000-rel többen, mint egy év­vel ezelőtt. Időközben - a számok ezt mutatják - ennyi felnőtt szerb menekült érkezett Boszniából és Horvátországból Jugoszláviába. A szocialisták biztos győzelemre számítanak, szóvivőjük szerint egyetlen ellenfelük a gazdasági és szociális helyzet. A szerb parlament váratlan hirte­lenséggel történő feloszlatása és a választások egyre gyorsabb kiírása nyomán teljesen elbizonytalanodott ellenzéki pártok táborában friss han­got ütött meg Milan Panics amerikai üzletember, korábbi szövetségi mi­niszterelnök, aki az utóbbi időben mind gyakoribb vendég Belgrádban. Panics szerint Seseljéknek egysze­rűen nem lenne szabad indulniuk a választásokon, mert a radikálisok már eleddig is túl sok kárt okoztak az országnak. Az ellenzéknek vi­szont csak akkor van esélye, ha a pártok együttesen, egyesülve in­dulnak. Ez esetben Panics maga is minden segítséget megadna, de arra a kérdésre, hogy vállalná-e a listave­zető szerepét, egyelőre kitérő vá­laszt adott, mondván, hogy nem egy párt vagy egy személy sikere a dön­tő, hanem a felkínált program. Adott esetben csak rövid időre vállalna tisztséget, s egy szakértői csoporttal együttdolgozva próbálná elérni a szankciók feloldását, vagy legalább enyhítését. Panics tehát ismét kész porondra lépni, feltétele viszont, hogy az ellenzéki pártok egy tömb­ben jelenjenek meg a választásokon. Boszniából csak kisebb harci cse­lekményekről érkezett jelentés, vi­szont gyarapodnak az információk a közép-boszniai Stupni Do muzul­mán falucska tragédiájáról. Svéd kéksisakosoknak végül is sikerült be­jutniuk a településre (mindeddig a horvátok ezt lehetetlenné tették, feltételezhetően azért, hogy időt nyerjenek). Az ENSZ-katonák sze­rint a faluból csak üszkös romok maradtak, s mindenütt jól láthatók a vérengzés nyomai. SINKÓVITS PÉTER, Újvidék NÉHÁNY SORBAN M agyarok Csehszlovákiában 1818-1992 elnevezéssel teg­nap Budapesten kétnapos nemzetkö­zi történésztanácskozás kezdődött. A Közép-Európa Intézet és a Rá­kóczi Szövetség által megrendezett fórumon több mint 60 magyar, szlo­vák és cseh történész vesz részt. A tanácskozás résztvevőit levélben üdvözölte Göncz Árpád magyar ál­lamfő és Jeszenszky Géza külügymi­niszter. (kj) B orisz Jelcin tegnap aláírta azt a rendeletet, amelynek értelmé­ben Oroszországban ezentúl bárki szabadon adhat el, illetve vásárolhat földet. A beltelkek árusítását a parla­ment már júliusban engedélyezte, azonban a radikális reformok hívei és ellenzői között egészen az elnöki rendelet aláírásáig heves viták zaj­lottak a mezőgazdasági földterületek szabad árusítása kapcsán. B ili Clinton egy korábbi bejelentés szerint a januári NATO-csúcsér­tekezlet után Moszkvába látogat. A Fehér Ház egyik illetékese tegnap újságíróknak elmondta, hogy az amerikai elnök európai tartózkodása idején Nyugat- és Közép-Európába is ellátogat. A tisztségviselő szerint arról még nincs döntés, hogy az elnöki vizit Közép- és Kelet-Európa mely országait érinti, de várhatóan regionális jellegű találkozóról lesz szó, amely nem összpontosít egyet­len konkrét országra. W arren Christopher amerikai kül­ügyminiszter rigai látogatással folytatta a balti államokban tett láto­gatássorozatát. A DPA hírügynök­ség jelentése szerint elsősorban a Lettországban állomásozó szovjet katonák kivonásának kérdéseiről volt szó. Christopher szerint az Egyesült Államok szempontjából kulcsfontosságú, hogy az orosz csa­patok távozzanak a balti álla­mokból.

Next

/
Thumbnails
Contents