Új Szó, 1993. október (46. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-12 / 238. szám, kedd

1993. OKTÓBER 12. iá/szói GAZDASÁG ŐRJÁRATON A „HAJÓSOKKAL" A Duna a maga 2842 kilométeres hosszúságával a világ legnagyobb folyói közé tartozik Mióta emberek telepedtek meg a partján, nemcsak a halászoknak, aranymosóknak, hajóépítőknek, vízimolnároknak nyújtott megélhetést, hanem a hajósoknak is... A hajózás biztonságát napjainkban is szigorú előírások szavatolják, melyek megtartatása jelenleg az Állami Hajózási Igazgatóság hatáskörébe tartozik. Komáromban a pozsonyi székhelyű vállalat kirendeltségének dolgozói töltik be az ellenőrök szerepét. Az 1792es és az 1708-as folyamkilométer között az övék a Duna, vagyis kiindulópontjuktól Kolozsnémáig ellenőrzik a vízi utat, onnan felfelé Pozsonyé, tőlük lefelé pedig a magyar kollégáké ez a feladat. A komáromi „hajósok" kollégáikhoz hasonlóan, persze, nemcsak nappal, hanem éjszaka is járják a folyót, amikor a fényjelzések hibátlanságára figyelnek. Egy-egy kőrútjuk során megvizsgálják az információs és kilométeijelző táblákat, az úszóbólyákat, nyáron pedig arra is ügyelnek, hogy a part menti fürdőzők, csónakosok nem merészkednek-e a veszélyes szakaszokra. Két hajósnak - Gergely Lászlónak és Cakó Rolandnak köszönhetően saját szememmel győződhettem meg arról milyen is egy ellenőrzőkörútjuk. Közben elmondták, hogy nemrég egy motorcsónaknak nem volt előírásszerű a zászlója. Megállították, ellenőrizték, s közben az is kiderült, hogy a vezető vízjártassági igazolványa is lejárt. Mindez pénzbüntetést és az engedély bevonását vonta maga után. Aznap, mikor jómagam is részt vehettem ellenőrző kőrútjukon, nem volt szükség semmilyen „beavatkozásra". Nem sajnáltam, inkább örültem, hogy sehol sem kellett „intézkednünk". Bárcsak minden ellenőrző szervnek ilyen nyugodt, békés lenne minden járőrözése. SZTRECSKÓ RUDOLF KÉSZÜLŐBEN AZ ÉLELMISZERTÖRVÉNY ÉS-KÓDEX Az előrejelzések szerint 1994. január 1-től érvényüket vesztik az egyes szakágazati minőségi szabványok, s helyettük egységes, az európai szabványokhoz igazodó új törvénnyel szabályozzák majd a hazai élelmiszerpiacot. Az alapjaiban már kidolgozott törvény a közeljövőben kerül a parlament elé. Magdaléna Rosinová, a földművelési minisztérium élelmezési osztályának igazgatója szerint a törvény meghatározza az élelmiszerek előállításának és forgalmaz.ásának legalapvetőbb feltételeit. Ehhez kapcsolódik majd később az Ún. élelmiszerkódex, amelynek alapelveit a lakosság élelmezése szempontjából legfontosabb termékekre (hús, tej, péktermékek) 1994 végéig, a többi termékre később dolgozzák majd ki. Egy új jogszabály általi szabályozásra azért van szükség, mivel a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Felügyelőség felmérése szerint az országban is egyre változékonyabb az élelmiszer-ipari termékek minősége. Ezért van szükség arra is, hogy egy teljesen független ellenőrző intézmény szabályozza és felügyelje az élelmiszeripari termékek minőségére vonatkozó előírások megtartását, egyúttal az új termékek engedélyezésének folyamatát, az ún. certifikátok kiadásának lebonyolítását is szervezze. tszl ÚJ HATÁRÁTKELŐHELYEK KELLENEK A MAGYAR-SZLOVÁK KERESKEDELEMRŐL FÜLÖP ANDREÁVAL, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG SZLOVÁKIAI NAGYKÖVETSÉGÉNEK KERESKEDELMI TITKÁRÁVAL 1989-90-ben a magyar-csehszlovák áruforgalom rekordszintet ért el, de azóta sok minden megváltozott Magyarországon, nem kevésbé nálunk, ahol a szövetségi állam meg is szűnt és két önálló ország jött létre. Mindezek a folyamatok a kereskedelemre is rányomták bélyegüket, ön hogyan értékeli ezt az időszakot? - Való igaz, hogy az ön által említett időszakban a Magyarország és Csehszlovákia közötti áruforgalom értéke meghaladta a 2 milliárd rubelt - és ez tényleg rekordnak számított. Ez a kép, persze, úgy lenne teljes, ha azt is látjuk, hogy ebben a teljesítményben a magyar-szlovák áruforgalom mindössze 32-33 százalékot tesz ki, és ennek is közel a felét az úgynevezett határ menti árucsere-forgalom adta. Meg kell mondani azt is, hogy ez mind a magyar, mind a szlovák gazdasági egységek számára nagyon kedvező volt, mert végül is áruválasztékbővülést eredményezett. Sajnos, a szabaddevizás elszámolásra való áttéréssel ez a típusú együttműködés megszűnt. Most már új elszámolási mód és más feltételek mellett kereskednek a vállalatok, a régi, tartós kooperációs, valamint termelési együttműködések is megszűntek. O Ezeknek az együttműködéseknek a hiányát viszont 1991-től gyakorlatilag pótolni kezdte a vegyes vállalatok megjelenése. Mennyire erősödöu meg ez a kezdeményezés? - Nagy örömünkre szolgál, hogy június végén már 327 jól működő magyar-szlovák vegyes vállalatot regisztrálhattunk Szlovákiában. • A szlovákiai törvények lehetővéteszik nálunk a százszázalékos külföldi érdekeltségű vállalatok alapítását - vajon a magyarországi vállalkozók élnek ezzel a lehetőséggel? - Természetesen, és úgy tapasztaljuk, hogy rájöttek: érdemes itt vállalatot alapítani. Ez idő tájt 34 tisztán magyar érdekeltségű vállalatról tudunk Szlovákiában. O A szövetségi államforma megszűnése milyen lépések megtételére kényszerűette önöket? - Csehország és Szlovákia is vállalta a szétválás után, hogy Magyarországnak a szövetségi csehszlovák kormánnyal kötött kormányközi megállapodásait kötelezőnek tekinti magára nézve, és továbbra is megtartja, jóllehet mi azért szükségesnek tartottuk, hogy a kapcsolatainkat új alapokra helyezzük, és minél előbb megkössük a legfontosabb kereskedelmi megállapodásokat. Elmondhatom, hogy ez év március 1jén megkötöttük a kereskedelmi és fizetési megállapodást a két ország között. Január 15-én került megkötésre a beruházásvédelmi megállapodás, és a szlovák kormány már aláírásra jóváhagyta a kettős adóztatást kizáró megállapodást. Valószínű, hogy még októberben pénzügyminiszteri szinten ez is aláírásra kerül. Ez a három alapmegállapodás az, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a vállalkozók közötti együttműködés kereteit megteremtsük. Mindezen túl poziü'vum, hogy már a mezőgazdasági tárca is egyezteti az állat- és növényegészségügyi megállapodásokat, és az ipari tárca is aláírt az itteni gazdasági minisztériummal egy megállapodást az egyes ipari szakterületeken való együttműködés folytatására. Q Ez utóbbit minisztériumi szintű kezdeményezésnek kell tekintenünk? - Korántsem. Itl arról van szó, hogy a magyar vállakozók azzal a kérdéssel jelentkeztek a minisztériumnál, hogy nekik vannak különféle ajánlásaik magyar-szlovák termelési, kooperációs együttműködésre. Nos, az ipari és kereskedelmi minisztérium ezeket a javaslatokat fogta össze és tárgyalt róluk a szlovák gazdasági minisztériummal. Ezen a találkozón a két fél egy vegyesbizottságot is létrehozott, melynek az a feladata, hogy a vállalatoktól, a gazdasági egységektől érkező további ajánlatokat összegyűjtse és elősegítse megvalósításukat. Q Gondolom, hogy a két ország kereskedelmét, gazdasági együttműködését még intenzívebbé lehetne tenni új határátkelőhelyek megnyitásával - osztja a véleményem? - Teljes mértékben. Mi ezt a kétoldalú találkozón mindig hangsúlyozzuk is, hiszen mintegy hatszáz kilométernyi közös határról van szó, és tényleg kevés a határárkelőhely. Bízunk benne, hogy rövidesen ezen a téren is előrelépések történnek. A fuvarengedélyekkel kapcsolatosan az idén még a szövetségi csehszlovák kormánnyal kötött megállapodás van érvényben, de jövőre már szlovákiai szintű megállapodás lesz szükséges. A mostani megállapodás a határ menti területeken 60 km-es körkörös sávban ingyenes átjárást biztosít a határátkelőhelyeken, tehát nincs szükség fuvarengedélyre. Hiszem, hogy ez a gyakorlat a továbbiakban is érvényben marad, hiszen a határ mindkét oldalán élőknek előnyös. Ilyen szempontból természetesen fölöttébb üdvös lenne további új határátkelőhelyeket is nyitni. Én optimista vagyok, Szlovákiában is a működő piacgazdaság megteremtése a cél, mint ahogy nálunk, Magyarországon is, és ez eleve megköveteli, hogy a szlovák és magyar nép ne zárkózzék el egymástól. - Optimizmusdban osztozva köszönöm meg a válaszait. SZÁSZAK GYÖRGY EMBERKÖZPONTÚ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁT A MAGYAR NYELVŰ ÁTKÉPZÉS KÖZPONTJA LESZ DUNASZERDAHELY - Sokat segített az Üj Szó! A tervezett átképzési tanfolyamunkkal kapcsolatos információja nyomán a Komáromi és az Érsekújvári járásból is jelentkeztek érdeklődők - fogadott dr. Varga Tibor, a Dunaszerdahelyi Járási Munkaügyi Hivatal igazgatóhelyettese. - Nagyra értékeljük, ha az emberek felfigyelnek a sajtóban közreadott tájékoztatónkra, s maguk keresik fel a munkahivatalt. A Dunaszerdahelyi járásban augusztus végén 9554 (19,43 százalék) volt a munkanélküliek száma, ami - tekintettel a végzett középiskolások elhelyezkedési problémáira - ugyan az elmúlt hónapokhoz képest enyhe növekedést jelent, valójában a járásban sikerült visszaszorítani a munkanélküliséget, s nemrég még a legrosszabbak között emlegetett Dunaszerdahely a dicsőnek éppen nem mondható ranglista tizedik helyére „vonult" vissza. A javulásban egyértelműen szerepet játszott a járási és körzeti munkahivatal, amely lehetőségeihez mérten valóban keresi a foglalkoztatáspolitika leghatékonyabb módszereit. Varga Tibor mégsem elégedett. - A járásunkban nyilvántartott munkanélkülieknek megközelítőleg a fele már több mint egy éve nem tud elhelyezkedni. Tudatosítjuk, hogy többet kellene velük foglalkozni, jobban meg kellene őket ismerni, hatékonyabb tanácsadással kellene segíteni átképzésüket, elhelyezkedésüket. Lehetőségeink azonban végesek. Tény, hogy rohanó világunkban a több ezer önbizalmát vesztett emberrel a munkaügyi hivatal munkatársai képtelenek hatékonyan és eredményesen foglalkozni. Ennek felismerése Dunaszerdehelyen arra ösztönözte a járási hivatal vezetőit, hogy új, váratlan megoldások után nézzenek. Minden jel arra vall, siker koronázza kezdeményezésüket. Kapcsolatba léptek az IBIS foglalkoztatási szolgáltatásokat nyújtó német szervezet pozsonyi kirendeltségével. Igyekeznek érvényesíteni a nemzetközileg is elismert szervezet tapasztalatait. Segítségükkel - pedagógusok, pszichológusok és szociológusok közreműködésével - intenzív pedagógiai foglalkozásokba vonják be a munkanélkülieket, így jobban megismerhetik őket, ami viszont az eredményesebb tanácsadást segíti elő. Egy osztrák-szlovák intézményt is felkértek, dolgozzon ki számukra olyan optimális tervezetet, amely hatékonyabbá teheti a járás foglalkoztatáspolitikáját. - Nem kis fejtörést okoz a csökkentett munkaképességűek foglalkoztatása - magyarázta az igazgatóhelyettes. - Számuk néhány százra tehető, és szociális, s lélektani szempontból is sokkal érzékenyebben érinti őket a munkanélküliség. Ezért komoly erőfeszítéseket teszünk, hogy a munkáltatók tudatosítsák: az a vállalkozó, aki csökkentett munkaképességű személyek számára létesít munkahelyet, a munkaügyi hivataltól - a munkahely igényességétől függően - minden új munkalehetőségért legfeljebb 80 000 korona hozzájárulásra jogosult. A járási munkaügyi hivatal levélben figyelmeztette Olga Keltošová munkaügyi minisztert, hogy a folyó évre hiányzik a kormány rendelkezése arról, hogy a végzett közép- és főiskolásokal alkalmazó cégeknek egy éven át minden személy után 2650 (ha középiskolásról van szó) és 3500 korona (főiskolát végzettek esetében) téríthető meg. Érdemes volt hallatni hangjukat, mert a kormány szeptember közepén elfogadta az erről szóló rendelkezést, ami hozzájárulhat a végzősök foglalkoztatási problémáinak orvoslásához. Paradox helyzet, de a dunaszerdahelyi munkaügyi hivatalnak már a középiskolát frissen végzettek átképzésével is foglalkoznia kell. Az új szakmai területre való átállás kezdeményezésében jó tapasztalataik vannak. A hatékony foglalkoztatáspolitika egyik eredményes módszerévé váltak az átképzési tanfolyamok. Tekintettel a járás nemzetiségi összetételére a tanfolyamok többsége magyar nyelven folyt, és a jövőben a magyar nyelvű átképzés központjává szeretnének válni úgy, hogy a környező járásokból is fogadják azokat a munkanélkülieket, akiknek jobban megfelel a magyar nyelvű tanfolyam. Varga Tibor ezzel kapcsolatban már tárgyalt szomszédos járásbeli kollégáival. Hiszi, hogy megértésre talál, hiszen közös ügyről, a munkanélküliek megsegítéséről van szó. - A valódi foglalkoztatáspolitikát a kormány végzi, és sikere egyenes arányban függ a gazdasági fellendüléstől, az újonnan teremtett munkahelyek számától. Helyi munkaügyi politikánkkal viszont mi önbizalmat, hitet önthetünk az emberekbe, felkészíthejtük őket az élet kihívásaira, amelyek az elkövetkező években az eddigieknél csak keményebbek lesznek - összegezte tapasztalatait az igazgatóhelyettes. MÁZSÁR LÁSZLÓ A kényszerű semmittevés hosszú óráit sokan próbálják így is rövidíteni.. (Méry Gábor illusztrációs felvétele)