Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-09 / 210. szám, csütörtök

1993. SZEPTEMBER 10. GAZDASÁG - HIRDETÉS 6 BERBE VETT GYÜMÖLCSÖS HULLADÉKBÓL VILLANYÁRAM A SŐREGl MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZET vezetősége a tavaly decemberi termelési értekezleten részlegenként is értékelte a kilencvenkettes év gazdasági eredményét, és arra az elhatározásra jutott, hogy sajnos csaknem valamennyi veszteséggel zárt. Ezek közé tartozott többek között a szőlő- és gyümölcstermesztő részleg is, amelyre vonatkozóan különböző javaslatok hangzottak el. Egyesek azt tanácsolták, hogy adják bérbe az ágazatot, mások a több száz hektáros terület elhanyagolását javasolták. Kijelentették: nem kell művelni a területet és kész. Az ülésen részt vett SZÓ JÓZSEF, a szőlészeti és gyümölcsészeti ágazat helyettes vezetője és a zárszó előtt bejelentette: ha a vezetőség jóváhagyja a szőlő és a gyümölcsös bérbe adását, januártól bérleti szerződést köt rá. — Tavaly decemberben még csak 150 hektáros területről beszéltünk — mondja Szó József tehát csak azokról a területekről, amelyek barackot, almát és szőlőt teremnek. A kaszálóról és a nem termő területekről nem kötöttünk bérleti szerződést. Később rájöttem, hogy rosszul döntöttem: egy bekerített területnek két gazdája nem lehet. Ötéves bérleti szerződést írtam alá a szövetkezettel az egész 250 hektáros területre és a kerítésen belül található épületekre. Aztán felvettem a kapcsolatot CSANK VIKTORRAL, egy rimaszombati magánvállalkozóval, aki export-import áruszállítással foglalkozik: többnyire fát szállít ki, élelmiszert és textilárut hoz be. Bár az utóbbi kettőből is szokott külföldre szállítani hazai terméket. A két vállalkozást egyesítve létrehoztuk a Merkúria magánvállalatot. Sokrétű a tevékenysége, ami azért szükséges, mert a gyümölcsből legkorábban csak augusztusban vagy szeptemberben van bevételünk, addig viszont rengeteg a kiadás. Vegyszereket, üzemanyagot stb. kell vásárolnunk, fizetni a béreket, szállítási költségeket. A bérleti szerződés megkötése után a szövetkezet elbocsátotta, illetve áthelyezte az ágazat dolgozóit, a tulajdonos idénymunkásokkal végeztette el a metszést. Májusban tizenhat állandó dolgozót vettek fel, augusztus elsejével pedig bérleti szerződést kötött a szövetkezet 1200 tonnás hűtőházára, amely korábban is a gyümölcs tárolására lett felépítve. - Szükségünk van napi bevételre is - folytatja Szó József -, ezért májusban egy kihasználatlan épületben megkezdtük a laskagomba termesztését. Aztán rájöttünk arra, hogy növelhető a hazai termékek kivitele, ha mi Magyarországon megalakítjuk a Merkúria magyarországi képviseletét. Az üzlet ugyanis sokszor azért hiúsul meg, mert a magyarországi felvásárlóközpont vezetői vagy a kereskedők nem bajlódnak a behozatallal járó papírmunkával. Ha kész árut - úgy értem, vámon lerendezett árut - kap, elfogadja és megfizeti. Magyarországon ma már több pénz van a kereskedői és üzleti szférában, mint nálunk. Kirendeltségünk ezeket a kivitellel járó formaságokat fogja intézni. Ezen kívül, egészen véletlenül, az erre a posztra kiszemelt személynek kapcsolatai vannak a Balkánon. Rajta keresztül, remélem, sikerül a Balkánra is eljuttatni hazai áruinkat. Aztán van még egy tervünk: ide, a sőregi szőlőbe hozunk egy WOD -MIZER típusú amerikai famegmunkáló gépet. A fahulladékból meg a metszés után összegyűjtött gallyakból pedig egy aggregátor segítségével szeretnénk villanyáramot fejleszteni. Az aggregátor tervét a társam, Csank Viktor készítette el, ügy néz ki, hogy napokon belül szabadalmazzák a találmányt. Az így nyert energia egy részét felhasználjuk, a felesleget pedig a hálózatba adjuk. Folyamatosan szeretnénk energiát termelni, ezért lehetséges, hogy még vásárolunk is majd fahulladékot. A vállalkozó még elárult egy szintén nem elérhetetlen célt. Benyújtottak egy tervezetet a hazánkban is kapható amerikai kölcsönre: alma-, barack- és szőlőlevet akarnak gyártani. Egy olasz gépsort szemeltek ki erre a célra, ehhez szükséges a kölcsön. - A hullott almát nem tudjuk megfelelő áron értékesíteni - panaszolja a tulajdonos. — Négy gyümölcsfeldolgozó üzem vezetőjével is tárgyaltunk, nevetséges árat kínálnak az almáért. Ráadásul még a szállítási költséget sem térítik. Nos, az országhatáron túl néztünk vásárló után. Ma augusztus 24-ét írunk, délután indítjuk útnak az első Szó József: A minimálisra csökkentettük az alma árát (A szerző felvétele) almával megpakolt vagont Ausztriába. Háromszor annyit fizetnek a hullott almáért, mint a mi feldolgozóink. Nem akarom elkiabálni, de úgy néz ki, hogy bőséges almatermésnek nézünk elébe. A téli alma nagyrészét a Merkúria - papíron — már eladta; visznek belőle Árvába, Breznóba, Zsolnára, a Magas-Tátrába stb. A tulajdonosok 20-22 vagont szándékoznak a hűtőházban tárolni. A hűtőház négy helyisége közül csupán egyben, a további háromban pedig októbertől újabb vállalkozásba fognak. Egy szakember irányításával sampinyongombát termesztenek a hazai piacra. Még egy apróságról megfeledkeztem. A szőlészetben, gyümölcsösben és a hűtőházban többnyire családtagok dolgoznak. Szó József szerint ez bevált, a szakmai titkok így nem szivárognak ki a Merkuria háza tájáról. Az alkalmazottak nagy része is úgy lett összeválogatva, hogy férj és feleség kapott munkaajánlatot. A női munkaerők átlagkeresete tisztán 3100, a férfiaké 3500, a gépesítésben dolgozóké 4500 korona havonta. Túlóra esetén természetesen magasabb a kereset. - Mi minimálisra csökkentettük az alma eladási árát, inkább adjuk olcsón, minthogy a nyakunkon maradjon a sok szép alma - mondta végezetül Szó József. — Úgy gondolom, hogy a szőlő eladásával sem lesz gond, már most folynak a tárgyalások a borüzemekkel és a feldolgozókkal. Ami a szőlőárakat illeti, annyi már most biztos, hogy a tavalyinál többet kapunk érte. Almából Szlovákiában elegendő terem az idén. Nem szorulunk behozatalra, mégis várhatóan több ezer tonnát importálunk. Tehát felesleges alma is lesz a szlovák piacon. Ezáltal vagy a behozott, vagy pedig a hazai alma válik eladhatatlanná. De van még egy harmadik variáció is: olcsón jutunk vitaminhoz a télen. FARKAS OTr

ó JÖVŐRE KIEMELT AGRÁRTÁMOGATÁS MAGYARORSZÁGON KÖVETHETŐ PÉLDA Az átalakulásban levő magyar mezőgazdaság hasonló gondokkal küszködik, mint az idei rendkívüli szárazsággal sújtott szlovákiai agrárágazat. Lecsökkent teljesítőképesség, egyre romló pénzügyi és gazdasági helyzet, csökkenő terméshozamok következtében a külpiaci pozíciói is megrendültek."Ennek ellenére úgy tűnik, déli szomszédainknál már felismerték: a piacgazdaság álarcába bújtatott, ám valójában a szabadversenyes kapitalizmus feltételeit diktáló gazdasági helyzet farkasvermébe vetett agrárágazat központi támogatás nélkül csak ábrándozhat a protekcionista intézkedésekkel védett nyugati gazdaságokkal való egyenrangú versengésről. A .felismerést, amelyet már nálunk is gyakran hangoztatnak az illetékesek, Magyarországon tett is követte. Miközben nálunk a pénzügyi tárca szakembereinek hada azon munkálkodik, hogyan faragjon még le valamit az amúgyis csekélyke dotációkból, Magyarországon a kormány már júliusban elfogadta az ottani ágazat jövő évi szabályozó rendszerét, s ezen belül kötelezettséget vállalt, hogy jövőre számottevően megemelik majd az agrárágazatba folyósított támogatások öszszegét. Minden bizonnyal nem ok nélkül szánta rá magát a kormány erre a lépésre, hiszen több mint 30 éve nem volt rá példa, hogy a termelők jóval az elkövetkező gazdasági év megkezdése előtt megkapják az alapvető gazdasági információkat a belső agrárpiac várható alakulásáról. Ráadásul a parlament még a jövő évi költségvetés számszerű tételeit sem fogadta el, ennek ellenére Szerdahelyi Péter, a Magyar Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára augusztus végén a nyitrai Agrokomplexen megtartott Magyar Gazdasági Napok keretében már konkrét számadatokkal is szolgált. Az 1991-ben folyósított állami támogatásokhoz viszonyítva jövőre mintegy 40-45 százalékkal megemelik a támogatások összegét. Sőt, 1994-ben a földadó fizetése alól is mentesítik az agrártermelőket. Hogy a magyar agrárágazat vezetése komolyan gondolja a termelési szint fenntartását és a tárca nemzetközi versenyképességének megőrzését, bizonyítja, hogy a következő évben 5 mezőgazdasági termékre, a búzára, kukoricára, tejre, vágósertésre és vágómarhára garantált árakat hirdetett. Összehasonlításképpen: az élelmiszeripari búza tonnáját jövőre 8200 forintért vásárolják majd a termelőktől. S bár a mi piacszabályozási alapunkhoz hasonló rendelteltésű Agrárrendtartási Hivatal munkáját az ide vonatkozó törvény hiányosságai miatt sok bírálat éri, itt is bebizonyosodott, hogy észszerű beavatkozásokkal a piaci helyzet kézben tartható. " Amellett, hogy a magyar mezőgazdaságot éppúgy sújtotta az aszály, mint az ittenit, a legnagyobb gond ott is a piacszervezés. Az előrejelzések szerint az elkövetkező években a belső fogyasztás Magyarországon sem fog számottevően növekedni, így a magyar agrárágazatnak a késhegyre menő külpiaci versengésben kell majd helytállnia. A szlovákiai mezőgazdaságnak napjainkban nem a külpiacokon való érvényesülés a legnagyobb gondja. Nyílt titok, hogy egyes termékekből már a hazai ellátást sem tudja teljes egészében biztosítani, így megfontolásra érdemes, vajon megéri-e, hogy az agrárágazat talpraállításához szükséges pénz folyósítása helyett mondjuk 80 - 100 millió dollárért gabonát hozzunk be külföldről. —tszl— „Fölösleges" program Gyakorlott programátorként arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy eladhatom-e az általam megvásárolt számítógépes programot? - A kedves olvasó bizonyára szeretne megszabadulni azoktól a régebbi programjaitól, amelyeket már nem kíván használni, illetve azok másolatával is megelégedne. Nos, ha az eladásnál nem softwareről lenne szó, hanem pl. személyautóról, akkor a kérdésre nagyon egyszerű lenne felelni, hiszen használt autó gyakorlatilag jogi akadályok nélkül továbbadható. Programokról lévén szó azonban a helyzet korántsem olyan egyszerű, mert a kedves felhasználó a program megvásárlásakor tulajdonképpen csak a használati jogot vette meg, mégpedig névre szólóan (a regisztrációs kártya kitöltése után kapott egy nyilvántartási, vagy sorozatszámot nevének a bejegyzésével.) Erről könnyen meggyőződhet a licencia szerződés részletesebb áttanulmányozásával. Ha kedvezményes áron szeretne hozzájutni a megvásárolt program továbbfejlesztett változatához, akkor az csak a sorozatszám és a tulajdonos nevének a felmutatásával lehetséges. Egyébként vannak olyan programok, amelyeknél a licencia átruházható, de annak is ára van, pl. az AutoCAD esetében a gyártónak néhány ezer koronát kell juttatni. Az érintett témát bővebben tárgyalja a Computerworld gondozásában megjelent „Softwarek jogi védelme 1991-ben" c. könyv, mely nemcsak a Csehországban, illetve Szlovákiában érvényes jogszabályokat tárgyalja, hanem betekintést nyújt a szomszédos országokjogrendjébe is. KOSÁR DEZSŐ Szerkesztik: a komáromi Kom Bit Computer Kft. szakemberei Nem ártana már egy új program..., de mi legyen a régivel? (Lőrincz János illusztrációs felvétele)