Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-30 / 228. szám, csütörtök

1993. SZEPTEMBER 30. ÚJ SZÓL GAZDASÁG 6 BRÜNNI NEMZETKÖZI GÉPIPARI VÁSÁR AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK JEGYÉBEN Mindig izgalmas a vásárok forgataga, gazdagsága, színessége. Különösen igaz ez a volt szocialista országok kiállításaira és vásáraira, amelyek az 1989-es nyitást követően levetették egyenszürke zubbonyukat, s gyökeres változáson mentek keresztül. B'rünnre, a vásárvárosra ez szintén igaz, különösen az idén, amikor is kettős jubileumot ül. A morva metropolis ugyanis éppen 750 évvel ezelőtt kapta meg a városi jogokat, s a Brünni Nemzetközi Gépipari Vásár pedig 35. alkalommal várta a látogatókat szeptember 15-21. között. Brünnben számos vásárt tartanak, ám a gépipar termékeit bemutató rendezvény vitathatatlanul az egyik kicsúcsosodását jelenti az egész évi seregszemlesorozatnak. Jövőre például 37 kiállítást terveznek, melynek újra az egyik fénypontja a szeptember 14-20. között megtartandó nemzetközi gépipari vásár lesz. Az idei sajátossága volt, hogy immár az önálló Csehország keretei közt zajlott. Szlovákia azonban így sem vált mellékszereplővé. A hazai cégek tudatosították a cseh piac fontosságát, Brünn óriási vonzerejét, s azt, hogy hasonló jellegű hazai vásár híján a morva rendezvény a legalkalmasabb a szlovákiai ipar legjobb termékeinek bemutatására. A 30 országból érkezett 3016 cég 55 százaléka cseh, míg 5 százaléka szlovák volt. A 94 957 négyzetméternyi alapterületen 18 témakörbe csoportosítva mutatták be a termékeket. SÍMET '93 név alatt „kistestvére" akadt a gépipari seregszemlének. A harmadszor megrendezett SÍMET a kis- és középvállalkozóknak, iparosoknak, hasznos kellékeknek adott ideiglenes otthont 9500 négyzetméteren. A szakkiállítás iránt olyan nagy az érdeklődés a cégek részéről, hogy jövőre már önállóan szerepel a brünni vásárváros programjában. Csehország egyértelműen az Európai Közösségekhez szeretné kötni a hajóját. Ez az irányzat megmutatkozott a brünni vásár képén is. Németország például a második legnagyobb kiállítónak bizonyult, sőt, nemcsak az egyes termékeiket mutatták be, hanem az ország néhány szövetségi tartománya, mint Szászország és Baden-Württemberg külön-külön pavilont kapott. Az EK-nak saját napja volt a programon belül, melynek megnyitóján Vladimír Dlouhý cseh kereskedelmi miniszter, Leopoldo Ciunti, az EK prágai nagykövete és még számos diplomata vett részt. Dlouhý leszögezte, Csehország kivitelének 50 százaléka már most is az EK-ba irányul, ezért a tizenkettek szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A kiállításon és vásáron érződött, több évtizedes rutin áll a szervezők mögött. A pavilonok közti utakon elektromobilok szállították az érdeklődőket, mindenütt tábla igazította el a látogatót. Minden stand kis pihenőfülkéjében élénk tárgyalás folyt, ami öröm a szervezőknek. Hiszen, ha a brünni vásár új kapcsolatok, esetleg sikeres üzletkötések színhelye, akkor szinte bizonyos: az elégedett kiállítók, vállalkozók újra visszajönnek, s a 36. Nemzetközi Gépipari Vásár megszervezésére igazán nem lesz gond. (sidó) zs EL ÍZRŐL KÍNÁBA ÉS SKÓCIÁBA HOSSZÚ TÁVÚ LEHETŐSÉG Nemrég a Zseliz melletti Szódón ideiglenesen le kellett szerelni az út felett átívelő üdvözlő feliratot. Ezentúl azonban nem kell rosszra gondolnunk, mindössze annyi történt, hogy a zselizi gépgyárból egy szokatlanul nagy berendezés indult útnak a pozsonyi kikötő felé. Ez is arra utalt, hogy a közel hétszáz alkalmazottjával a környék legnagyobb munkaadója, a SZLOVÁK ENERGETIKAI MŰVEK (SES) HELYI ÜZEME külföldi megrendelésekre tett szert. A hazai gépipar válsága ugyanis a zselizieket sem kímélte, így például tavaly még az előző évi létszámhoz képest is negyven embert el kellett bocsátaniuk. Mindezt annak ellenére, hogy kapacitásuk húsz százalékát lekötötte egy váratlan megrendelés. ők gyártották ugyanis a bősi vízlépcső C-változata legmerészebb létesítményének, az árapasztó műtárgynak a húsz hatalmas fémszegmensét. Jövőjük szempontjából azonban sokkal fontosabb eredmény, hogy tavaly októberben sikeresen befejezték azokat a tárgyalásokat, amelyeknek köszönhetően egy francia társaság megrendelésére több külföldi erőműbe is szállítanak berendezéseket. A GEC ALSHTHON DELAS egy 109 társaságot egyesítő francia óriásvállalat, amelynek egyik tagjával, a DELAS-szal 1991 novemberében vették fel a kapcsolatot, tavaly október 9-én pedig tízéves együttműködési szerződést írtak alá vele. Juraj Sirackýtól, a holdinggá alakult tolmácsi SES keretében a zselizi gyárat leányvállalatként üzemeltető SES TVP kft. igazgatójának aszszisztensétől megtudtuk, hogy francia partnerük kereskedelmitervező vállalat, amely erőműveket épít a világ különböző részein és a szükséges berendezéseket a partnervállalataival gyártatja le. A megegyezés értelmében a francia partner számára a termelési programjukban már korábban is szereplő kondenzátorokat, nagy- és kisnyomású hőcserélőket, gázelválasztókat fogják gyártani. Az első szállítmányt a kínai SHAJIAO hőerőmű I. blokkjára szánt kondenzátor képezte, amelyet július közepén indítottak útnak. A kínai erőmű három blokkjára egyébként összesen 18 nagyméretű berendezést szállítanak. Ezenkívül még a skóciai KEADBY hőerőmű egyik kondenzátorára kaptak megrendelést, amely néhány nappal ezelőtt - két darabban - szintén útra kelt. Siracký úr szerint a francia Ez a berendezés azóta már a tengeren Kína felé tart (A szerző felvétele) kapcsolat nagyon fontos számukra, hiszen ennek köszönhetően sikerült az idei termelőkapacitásuk felét lekötni és a márciusi helyzethez képest a termelésbe száz új embert vettek fel. Igaz, köztük van 37 külföldi hegesztő is, de szerinte erre azért volt szükség, mert ilyen gyorsan nem tudtak megfelelő számú kiváló szaktudású hazai hegesztőt felkutatni. A külföldi hegesztők szerződése csak meghatározott időre szól, ezután hazautaznak. A vállalat számára nagy segítség volt az is, hogy a DELAS-tól támogatást kaptak a minőség javításához szükséges technológiai változtatások, illetve műszaki berendezések megvásárlására. Az idei évre tervezett 268 millió koronás bevétel másik felét a zseliziek egyébként továbbra is a hagyományos megrendelőiktől szeretnék összehozni. így például részt vesznek a novákyi hőerőmű felújításában, vagy szállítanak a kassai és az osztravai vasműnek. A DELAS által lekötött szállítások összesen 26 millió francia frank bevételt biztosítanak a zselizi gépgyárnak. Amennyiben viszont képesek lesznek megfelelő minőségben és a határidőket tartva dolgozni, mindez hosszú távú együttműködéssé is válhat. Ennek méreteire jellemző, hogy francia partnerük csak Kínában 12 további hőerőmű építését tervezi. -tlBUDAPEST-POZSONY: IPARKAMARÁK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A közelmúltban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara küldöttsége járt Szlovákiában, s amellett, hogy ígéretes üzleti kapcsolatokra tett szert, megalapozta hosszú távú együttműködését a pozsonyi regionális kereskedelmi és iparkamarával. A magyar üzletemberek nyíltan kimondták, látogatásuknak egyik célja a bizalomerősítés, a gazdasági kapcsolatok bővítéséhez történő konkrét hozzájárulás volt. Szlovákiai körutuk eredményeiről kérdeztük Keszthelyi Pétert, a kamara főtitkárát. — Az a két ország, amely hatszáz kilométernyi hosszúságban kapcsolódik egymáshoz, egyszerűen egymásra van utalva. Történelmét tekintve is. Egymás nélkül nagyon kicsi az esélyünk a továbbfejlődésre. Ha az egyik országban feszültség van, az óhatatlanul átmegy a másikra. Semmilyen feszültség nem jó sem nekünk, sem Szlovákiának. Viszont vannak olyan termelési, kereskedelmi és kooperációs lehetőségeink, amelyeket kölcsönösen ki tudunk használni. Tudott dolog, hogy Szlovákia fában gazdag, Magyarországon pedig az utóbbi másfél évtizedben rengeteg olyan vállalkozó, vevő jelent meg, akinek fal kell. Tehát egyértelműen érdemesebb Szlovákiával, mintsem más országgal építeni ezen a területen kapcsolatainkat. Ez az acélra is vonatkozik. Nagy üzletekre kínálkozik itt lehetőség. Annál is inkább, hogy Budapesten rendszeresen megjelennek az erre a területre igényt tartó vásárlók. • Említette az egymásrautaltság gondolatát. Hogyan fogadták ezt szlovák partnereik? - Sokan hasonlóképpen gondolkodnak. Olyan nagy a gazdasági együttműködési hajlam, hogy sajnálom, nem jöhettünk előbb Szlovákiába. Mint üzletember is, nagyon kedvező tapasztalatokat szereztem. • Miben látja a két kamara legsürgősebb közös tennivalóit? - Minden dicsekvés nélkül el kell mondanom, hogy Budapest mindig is jobban benne volt a világkereskedelemben, mint Pozsony. Tehát tudunk és érdekünk is munkát, megrendelést szállítani szlovák partnereknek. Számunkra is előny, ha többet dolgozunk és biztosabb forrásokra támaszkodhatunk. A piac összevonásának kérdése is nagyon fontos. A két ország együtt már tizenöt milliós piacot jelent, nagyobb áttekintéssel, ahol a lakosság vásárlóerő szerinti rétegeződése nagyjából megegyezik. Ezeket is érdemes kombinálni. Meg is egyeztünk a pozsonyi kamarával, hogy a távolkeleti, tengerentúli partnerekkel való tárgyalások alkalmával pozsonyi partnerünket is képviselni fogjuk. Október 6-án például thaiföldi üzletemberek csoportja érkezik Budapestre, amelyen néhány szlovák kollégánk is részt vesz. • A banki szféra sem Magyarországon, sem Szlovákiában nem támogatja igazán a vállalkozásokat. Mi lenne a megoldás? - A jelenlegi kereskedelmi bankok feltételrendszere elvileg akadály nélkül felvállalhatná és működtethetné a vállalkozói banktőkét, csakhogy abból hiány mutatkozik, s nagy problémát jelent a fizetésképtelenség és a magas csődhelyzet. Ezért a bankok Magyarországon sem tűnnek ki vállalkozószellemükkel. Kivétel talán az Általános Értékforgalmi Bank, amely már egy évvel ezelőtt kirendeltséget hozott létre Ungvárott és Moszkvában. Annak sem lenne semmi akadálya, ha a meglévő magyar banki struktúra hasonló módon nyitna Szlovákia felé. Ehhez egy dolog kell, nevezetesen az, hogy a vállalkozók között intenzívebb kapcsolat legyen, legyen mit finanszírozni. (mázsár) Szerkesztik: a komáromi KomBIt Computer Kft szakembere) AUT0SCAN JELIGERE A PHILIPS monitorokról kiadott katalógusokban több terméknél is lehet találkozni az autoscan szóval. Mivel a katalógusok közelebbről nem tárgyalják e fogalmat, kérem, írják meg, hogy valójában miben is különböznek az autoscan monitorok a normál monitoroktól? - A kérdésre adott konkrét válasz tökéletesebb megértése végett előbb hadd tisztázzunk néhány, a monitorok ábrázolási módjaival összefüggő alapfogalmat. Az emberi szem tehetetlenségénél fogva a másodpercenkénti 50 képfelvillanást folyamatos képnek érzékeli. Az ennél kisebb frekvenciával megjelentetett kép vibrál és hosszú távon fejfájást, illetve más egészségügyi problémákat okoz. Ezért fontos, hogy egy adott monitor a megfelelő ábrázolási módban milyen képfrekvenciával dolgozik. A horizontális frekvencia azt határozza meg, hogy hány vízszintes sort rajzol ki a monitor egy másodperc alatt. A vertikális frekvencia, vagy képfrekvencia azt határozza meg, hogy hány teljes képet rajzol ki a monitor egy másodperc alatt. A monitorok e két jellemzője szorosan összefügg. A klasszikus monotirok diszkrét frekvenciákkal dolgoznak, ami azt jelenti, hogy csak kevés (típustól függően 5-6) ábrázolási módot támogatnak. Ezzel szemben az autoscan monitorok folyamatos frekvenciatartománnyal dolgoznak, így minden olyan ábrázolási módot támogatnak, amelyek esetében a vertikális és horizontális frekvencia az adott tartományon belül található. Az alacsony képfrekvenciával rendelkező monitorok villognak, ezt elkerülendő a VESA (Video Electronics Standards Association) szakcsoport a legelterjedtebb ábrázolási módokra minimális képfrekvenciát határozott meg. Á VGA és SVGA ábrázolási módok esetében ez 72Hz, míg a 1024x768 felbontás esetében 70Hz. E tények ismeretében a jövőre nézve talán nem is olyan nehéz levonni a végkövetkeztetést. Vagyis a diszkrét frekvenciákkal dolgozó monitorok használhatósága annál inkább megkérdőjelezhető, minél magasabb határértéket fogad el a VESA. A Philips koncern, mint a televíziógyártás nagy úttörője, a televíziók állandó fejlesztésénél és gyártásánál szerzett tapasztalatait természetesen a monitorgyártás területén is kamatoztatja. Monitorjait is magas színvonalon és nagyon jó minőségben gyártja. Csupán egy apró, ám semmiképpen sem elhanyagolható adat: a Philips által garantált átlagos élettartam monitorok esetében 50 000 óra, ami napi 8 órai használat mellett megközelítőleg 23 év. A folyamatos fejlesztésnek köszönhetően a legmodernebb technológiával (antisztatikus és antireflexiós bevonat, alacsony sugárzás, sarkított képcső, mikroszámítógépes vezérlés stb.) készült monitorok a legszigorúbb technikai és egészségügyi elvárásoknak is eleget tesznek. Külön kiemelném a sorból a multimédiás alkalmazásokhoz ajánlott autoscan monitorokat, amelyek beépített HiFi-stereo (2x 1 W zenei teljesítménnyel) erősítőt is tartalmaznak. MÓRICZ GÉZA