Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-30 / 228. szám, csütörtök

5 KALEIDOSZKÓP ÚJ szól 1993. SZEPTEMBER 30. AZ ALPESI KÜRT VARÁZSA MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ SVÁJCI MŰVÉSZ KASSÁN LAKÚ - HÁZ - ÜGY H. Z.: Mi is szeretnénk megvenni a lakást, de egyelőre más problémáink vannak. Másfél éve csöpög a fűtőtest, s hiába jelentet­tük többször is, csak nem jönnek megjavítani vagy kicserélni azt. Rendkívül rossz a lakás szigetelése, gyakorlatilag az utcát fűtjük, ennek ellenére a fűtőtestek csak langyosak - így a legutóbbi télen is többször fordult elő, hogy a lakásban csupán 14-15 fok volt. Sorolhatnám a további hibákat (idén öt hónapig nem kaptunk melegvizet, a lépcsőházat nem takarítják, holott fizetünk érte stb.). Követelhetjük-e, hogy a megvétel előtt hozzák rendbe az évek óta kifogásolt hibákat? Mire van egyáltalán jogunk? Nehéz lenne valamennyi jogu­kat felsorolni, ezért csak a leg­fontosabbakat említenénk. A Polgári Törvénykönyv 698. §-a szerint „a bérlőnek joga van a lakbér arányos csökkentéséhez mindaddig, amíg a bérbeadó a fi­gyelmeztetése ellenére nem szünteti meg a lakásban vagy a lakóházban levő olyan meghi­básodásokat, amelyek lényege­sen vagy huzamosabb időn át nehezítik a használatukat. A lak­bér arányos csökkentésére a bér­lőnek akkor is joga van, ha a la­kás használatával járó teljesíté­sek (szolgáltatások) nyújtása el­maradt, vagy azokat hibásan tel­jesítették, s ennek következté­ben a lakás használata rosszab­bodott ... A bérlőnek a lakás használatával kapcsolatos telje­sítésekért (szolgáltatásokért) já­ró térítés arányos csökkentésére van joga, ha a bérbeadó ezeket a teljesítéseket nem nyújtja ren­desen és időben." A fenti rendelkezésben gya­korlatilag három olyan jogcím van megemlítve, amelyek alap­ján a lakbér és a lakás használa­tával kapcsolatos szolgáltatáso­kértjáró térítés mérsékelését kö­vetelhetik, illetve ezt a jogukat a bíróságon is érvényesíthetik. Ezeket a jogaikat mihamarább érvényesíteniük kellene (és mi­vel ez feltehetőleg nemcsak önö­ket érinti, a ház lakóinak közö­sen kellene fellépniük). Ha a la­kások tulajdonosa nem tesz ele­get jogos követeléseiknek, a bí­rósághoz kell fordulniuk. Ilyen esetben ajánlatos már ügyvéd­hez fordulni, képviselje önöket a bírósági eljárásban. Ezt abban az esetben is ajánlatos megten­A XXIII. Kassai Nemzetközi Or­gonafesztivál nyitóhangversenyén azonnal elnyerte a közönség rokon­szenvét, vasárnapi önálló hangverse­nyén pedig még nagyobb sikert ara­tott - noha nem orgonamuzsikával. A harmincöt éve Svájcban élő, ma­gyar származású Molnár József olyasmire vállalkozott, amire előtte senki: új hangszert, az alpesi kürtöt hozta be a hangversenyterembe, és csodákat művelt vele. Első szlová­kiai hangversenye alkalmából szíve­sen nyilatkozott lapunknak. - Kezdjük mindjárt a legelején: hol és hogyan találkozott az alpesi kürttel? - Az alpesi kürtöt először én is csokoládépapíron és idegenforgalmi reklámanyagokban láttam, de ami­kor a svájci hegyek között járva egyszer meghallottam egy idősebb pásztor játékát, nagyon megtetszett a hangja. El is döntöttem azonnal, veszek magamnak. Akkor persze csak arra gondoltam: inspirálni fog arra, hogy még többet járjak a ter­mészetbe, és kedvemre fújjam azo­kat a 4-5 hangból álló lassú svájci népdalokat, melyeket rövid ott-tar­tózkodás után szinte sajátoménak éreztem. - Ekkor tehát még meg sem for­dult a fejében, hogy „szalonképeseb­bé" is lehet tenni ezt a hangszert? - Nem, bár az is igaz, hogy mint a lausanne-i kamarazenekar vadász­kürtöse folyton elégedetlen voltam azzal, hogy a zeneművekben va­dászkürtre kevés szóló van. Nos, éppen ezért mindig ott munkált ben­nem az a vágy, hogy olyan hangszert kellene találni, amelyikkel szólista lehet az ember. Mikor jobban megis­mertem az alpesi kürtöt, egyre in­kább úgy éreztem: ezzel kellene va­lamit kezdeni. - Tudjuk, hogy az alpesi kürt olyan neves zeneszerzőket is megih­letett, mint Mendelssohn, Liszt, Ros­sini, sőt Beethoven is, zeneműveik­ben mégsem jutott szólamhoz ez a hangszer. Talán egyedül Richard Strauss Daphnis című operájának nyitányában szólal meg autentiku­san az alpesi kiirt... - Nézze, ez a 3,60 méter hosszú kürt olyan hangszer, amelyen nincs sem lyuk, sem billentyűk, minden hangot egy fafúvókán keresztül, az ajakkal kell formálni. Ez nem köny­nyű, és persze egy zenemű sokkal dinamikusabb, s nem épülhet fel 4-5 hangból, mint a svájci népdalok zö­me. Ezzel én tisztában voltam, de abban is hittem, hogy több rejlik ebben a hangszerben, mint ahogy hiszik. Etűdöket kezdtem komponál­ni, hogy kiépítsek bizonyos techni­kai lehetőséget az alpesi kürttel. Két -három évig dolgoztam azért, hogy szimfonikus zenekari vonalon az al­pesi kürt használható legyen, végül is sikerült. niük, ha a lakbér és a szolgálta­tásokért járó térítés esetleges csökkentésével nincsenek meg­elégedve. Egyes meghibásodásokat (pél­dául lyukas fűtőtest) önmaguk is eltávolíthatnak (a fűtőtestet ki­cseréltethetik), ha az ilyen meg­hibásodás akadályozza a lakás rendes használatát, esetleg ve­szélyezteti a bérlő jogainak gya­korlását, s erre a bérbeadót előre figyelmeztetik. A fenti feltételek teljesítése esetében jogukban áll a javításra, a hiba elhárítására fordított kiadások megtérítésé­hez is (lásd a Polgári Tör­vénykönyv 691. §-át). Termé­szetesen ezeknek a kiadásoknak a megtérítését ismét haladékta­lanul kell a bérbeadótól köve­telni. Az említett jogosultságok egymástól függetlenek. Azaz, - Milyen volt a fogadtatás, ho­gyan értékelte a bemutatkozást a kö­zönség és a kritikusok? - Beethoven- és Mozart-szim­fóniákat a zenekarok a világ minden táján állandóan játszanak, de a kö­zönség érthető módon mást is akar hallani, igényli az újat. Tudtam, hogy az alpesi kürt hangjának me­legségével megérinti őket. Ez így is lett, jóllehet a svájci kritikusok kez­detben eléggé támadtak, mert azt hitték, hogy az én próbálkozásom Molnár József hangszerével, eredeti környezetben a svájci népzene kárára lesz. Persze, mikor meggyőződtek róla, hogy nincs ilyen veszély, sőt az alpesi kürt a neves hangversenytermekben is sikert aratott - tehát nem hátrányá­ra, hanem előnyére vált Svájcnak -, akkor már tőlük is megkaptam min­den elismerést. - Talán nem is véletlenül pont magyar zenész kellett ahhoz, hogy ilyen szintre emelje ezt a hangszert? -Nem hinném, hogy feltétlenül magyarra lett volna szükség, az vi­szont alighanem természetes, hogy ezt a lépést nem a svájciak tették meg. Persze, ugyanilyen természe­tes, hogy most már több olyan svájci kortárs zeneszerző van, aki több zeneművet írt erre a hangszerre, s nekem élvezet ezeket előadnom. Itt Kassán is ezeket szólaltattam meg. - Hogyan alakult a pályafutása? - 1956-ban hagytam el Magyaror­szágot, két évig a Filharmónia Hun­garicával dolgoztam Bécsben, aztán Svájcba költöztem, ahol azóta a lau­sanne-i kamarazenekar tagja va­gyok. - Mit üzen a szlovákiai magyar zenekedvelőknek? - Ha van olyan komponistájuk, akit érdekel az alpesi kürt és szeret­ne zeneműveket írni erre a hang­szerre, szívesen felveszem vele a kapcsolatot, hajlandó vagyok az együttműködésre. Levelüket Svájc­ba, a következő címre küldjék: Rá­dió Lausanne 1010. SZASZÁK GYÖRGY párhuzamosan követelhetik a lakbér csökkentését, a lakás­használattal kapcsolatos térítés csökkentését, s egyben azon szükséges javítások költségeinek megtérítését is, amelyeket a bér­beadó nem volt hajlandó elvé­gezni. Célszerű lenne viszont minél hamarább lakógyűlést tar­taniuk, amelyre a bérbeadó kép­viselőjét is meghívnák, és ame­lyen mintegy „leltároznák" a la­káshasználattal, illetve a szolgál­tatásokkal kapcsolatos kifogásai­kat. Ennek a lakások árai meg­állapítása szempontjából is je­lentősége lehet, hiszen a lakások és nem lakáscélú helyiségek tu­lajdonáról szóló törvény maxi­mális árakat állapít meg, de az egyes konkrét lakóházakban le­vő lakások ára már a bérbeadó (az állam, a község) és a bérlő megállapodásán múlik. Dr. P. D. A PALOTA Amikor alkonyatkor kigyullad­nak a város fényei, a koraőszi párás lebegésben ott áll fáradtró­zsa színében és fényárban, mél­tóságosan a legszebb palota. Négy hatalmas oszlopon nyugvó erkélyének szárnyas ajtói kinyíl­nak, a rézfúvós hangszereken szikrát vet a reflektorokból ki­lőtt fénypászma, melynek hátán indul fölszárnyalni a diadalmas kürt- és trombitaszó. Fanfárok köszöntik az alant sétálgatókat, a várost, a polgárokat, az idege­neket, a századvégi Pozsonyt. A huszadik századit. Valaha a téren inkább másféle népség élte napjait, mészárszé­kek és kenyeresbódék helye volt ez, de lett belőle búzapiac is, mert itt kelt el az éppen szűken vagy bőségesen termett égi-földi áldás, verejték gyümölcse: az élet, a kenyérhez való. Valaha persze még nem e pompás palo­ta nézte a pozsonyiak hétközna­pi nyüzsgését, akik olyan toa­lettben vonultatták föl szépsé­geiket és előkelőségeiket, hogy a párizsi hölgyekkel vetekedhet­tek volna bátran, s beszéltek számos ország nyelvén. Valaha az érseki rezidenciának inkább csak gazdasági szerepe volt, az érseki birtokok intézői lepték el, tömték meg eladásra szánt áru­val, terméssel. A kúria akkor vált igazán hasznossá az esztergomi főpap számára, amikor a török bevette a Duna túloldalán az érseki székhelyet, s a hercegprímás sietve vonult vissza a pozsonyi szállásra. Át- meg átépítették, csinosították, bővítették, míg­nem a város egyik legimpozán­sabb palotája lett. Koronázási országgyűlések alkalmával itt gyűltek egybe a magyar rendek, laktak benne magyar királyok is, hiszen a várban időről időre tűz­vész tette a császári hajlék be­rendezését lehetetlenné. Híres tükörtermében Napóleon kül­ügyminisztere aláírásával csak­nem hárommillió alattvalójától fosztja meg I. Ferencet, a vesztes osztrák császárt. Az oszlopokon nyugvó karzat és a pompás csi­szoltüvég csillárok méltó keretet adtak a jobbágyfelszabadító 1848-as törvények szentesítésé­hez. Király és királyné, nádorok, főhercegek és a miniszterek: gróf Batthyány, Kossuth, Sze­mere, Deák, herceg Esterházy, gróf Széchenyi, báró Eötvös. Alig három héttel a hatvannyol­cas bevonulás előtt ugyanebben a díszteremben hat testvéri or­szág legfelsőbb vezetője köt paktumot a „forradalmi vívmá­nyok" védelmére. De ez már a következő század. A huszadik. Amely korántsem volt kevésbé véres és izgalmas, mint a koráb­biak. Most béke van, a várost jelké­pező piros-fehér zászlókat kelle­mes alkonyi szellő lebegteti a homlokzaton, a palota tetején trónoló érseki kalap köré lágy mozdulatba faragottan fölsora­koztak a kiváló erényeket szim­bolizáló allegorikus figurák: honszeretetre, méltóságra, hittu­dásra, tudományra, kor­mányzásra buzdítanak. A tükör­teremben most már nem csaták végére tesznek pontot, hanem szerelmeket pecsételnek meg, Vivaldi, Haydn és Dvoŕák mu­zsikájával hívják a klasszicista és barokk stukkódíszek zenéjét összhangba. Hosszú évek felújítási munkái értek véget, teljes pompában emelkedik a palota a pozsonyi óváros közepén, dicsőséget re­gélni, régmúltét, melynek ha akadnak dicste­lenségei, törté­nelemmé kop­tak már. Most egy darabig a legfelsőbb tisztség otthona lesz, Szlovákia elnöke költözik a históriát lehe­lő falak közé, művészi gobeli­nek és itáliai műhelyekből el­került bibliai tárgyú festmé­nyek közé, az egykor volt vá­rosi notabilitá­sok olajba örö­kített, mértékle­tesen fürkésző pillantásainak kereszttüzébe. Azt majd századok döntik el, nyoma ma­rad-e s milyen azoknak az esz­tendőknek, me­lyek a jövő századtól néhány évnyire lemaradva csupán ren­det igyekszenek teremteni az egykor sokszínű, soknyelvű, lüktető város falai között. A so­kat megélt falak, a dús történe­lemből és több kultúrából for­mázott város épületei figyelnek. A múltat ismerik, a jövő készül. Most jelen van. BROGYÁNYI JUDIT Méry Gábor felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents