Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-30 / 228. szám, csütörtök

1993. SZEPTEMBER 30. 3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK IÚJSZÓM BÉCS, EBEE A SZLOVÁK KÜLPOLITIKA BEMUTATKOZOTT A szlovák külpolitika alapelveit ismertette Jozef Moravčik külügy­miniszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet bécsi különbizottságának tegnapi ülésén. A szlovák diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy Szlovákiának szándékában áll a nyugat-európai gazdasági és biztonsági struktú­rákba való beépülés. Beszédében nagy teret szentelt a nemzeti kisebbségek kérdésének és ecsetelte azokat a lépéseket, amelyeket a pozsonyi vezetés ezen a területen tesz. Jozef Moravčik előzőleg találkozott az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet főtitkárával. A szlovák külügyminiszter Bécsből New Yorkba repült, ahol részt vesz az ENSZ-közgyűlés 48. ülésszakán. KAMBODZSA SZIHANUK NEM FÉL A VÖRÖS KHMEREKTŐL szerint a khmerek mintegy 10 ezer fős katonaságuk segítségé­vel Kambodzsa területének csaknem 20 százalékát ellen­őrzik. Viszont Kambodzsából az esti órákban arról érkeztek jelenté­sek, hogy a vörös khmerek a thaiföldi határ közelében el­foglalták a kormánycsapatok egyik támaszpontját, több tisz­tet, köztük három tábornokot foglyul ejtettek. Meg nem erősí­tett hírek szerint két tábornokot agyonlőttek. AIDID KÉNYELMETLEN AZ ENSZ-NEK Ha valamely harmadik ország megszervezné Mohamed Farah Aidid szomáliai tábornok távo­zását az országból, s a tábornok száműzetésbe vonulna, az ENSZ megelégedne ezzel a megoldás­sal. így nyilatkozott a New York-i ENSZ-központban a bé­keakciók egyik szervezője. Az ENSZ-illetékes szavaiból az is kiderült, Jimmy Carter amerikai exelnök kész tárgyalá­sokat folytatni Aididdal egy ilyen megoldásról. A szomáliai véres összecsapásokat provoká­ló tábornoknak immár mintegy négy hónapja nyoma veszett és az országban tartózkodó ENSZ­katonák hiába kutatnak utána. Az ENSZ-központban azt is be­jelentették, hogy Butrosz Ghali, a világszervezet főtitkára októ­berben a térségbe látogat, s nem kizárt, hogy a szomáliai fővárost is felkeresi. Eduard Sevardna­dze grúz államfő kedden, nyomban azután, hogy visz­szatért Tbiliszibe, újságírók előtt ki­jelentette: nem nyugszik bele Szuhumi elveszté­sébe. Az amerikai külügyminisztéri­um is közlemény­ben jelentette be: nem ismeri el az abházok terület­szerzéseit, Grúzia egységét támo­gatja. ROMAN FELELMEK NÉHÁNY SORBAN A CSEH SAJTÓBÓL Tegnap valamennyi cseh napilap tá­jékoztatott az állítólagos 22 millió dolláros szlovákiai sikkasztási bot­rányról. A Lidové noviny ezenkívül közöl­te Jan Šubrtnak, a cseh belügymi­nisztérium szóvivőjének a kijelenté­seit, aki megerősítette, hogy Farn­bauer Imre az 1989-es novemberi fordulat után is a titkosszolgálat al­kalmazottja volt, azonban csak a kö­vetkező év áprilisának derekáig, s azóta nincs semmi köze a cseh felderítéshez. A cseh belügyi szóvivő szerint az Indiagate név alatt botránnyá dagadt ügyet taglaló Sme-cikk több valótlan állítást tartalmaz. Például azt, hogy Július Tóth szlovák pénzügyminisz­ter az egykori csehszlovák felderí­tésnél dolgozott volna. Cáfolta azt is, hogy a cseh felderítésnek lenne egy olyan gazdasági osztálya, amely számára Július Tóth szerzett volna információkat a Demokratikus Szlo­vákiáért Mozgalom köreiből. A román lakosság 41 százaléka leginkább Magyarországtól tart, mint olyan államtól, amely fegy­veres támadást indíthat Románia ellen. Ez derült ki abból a közvé­lemény-kutatásból, melynek adatait a napokban tette közzé az IRSOP intézet Bukarestben. Az IRSOP felmérése szerint a magyarok után a románok 17 százaléka Oroszországtól fél, míg Jugoszláviára 4, Ukrajnára pedig 3 százalékuk tekint, mint lehetséges agresszorra. A megkérdezettek 12 száza­léka Franciaországtól várná el­sősorban a legnagyobb segítsé­Az Ausztriában megjelenő Der Standard tegnapi számában közölte Kari Schrameknak,az Osztrák Szocialista Párt külü­gyi titkárának a szlovákiai névtörvénnyel kapcsolatos ál­láspontját. A lap szerint Schra­mek annak a véleményének adott hangot, hogy reméli, a kereszt- és vezetéknevek szlovákiai használatát szabá­lyozó törvény „nem lesz hosz­szú életű". A lap a továbbiak­ban immár idézőjelek nélkül folytatva megjegyzi, hogy a múlt század szellemiségét idéző törvény teljesen irracio­nális provokáció a magyar ki­sebbséggel szemben. A cikkből az nem derül ki, hogy az utób­get abban az esetben, ha az országot külföldi támadás érné, míg 9 százalékuk főként az Egyesült Államoktól. Moldova áll a harmadik helyen 7 száza­lékkal, s Jugoszlávia a negyedik 5 százalékkal. A felmérés azt is kutatta, hogy a közvélemény szerint ho­gyan lehetne a legjobban szava­tolni Románia biztonságát. A megkérdezett közel 1100 sze­mély közül erre a kérdésre min­den második úgy válaszolt, hogy Románia biztonságát globális méretekben a lehető legjobban a NATO-tagság szavatolná. (Kokes) bi idézett mondat Schramek álláspontját tükrözi-e, avagy már a szerkesztőségét. * # * ,,Az élet egyaránt veszélyes az egyének és a szervezetek szá­mára. De még veszélyesebb lenne, ha az ilyen országokat kirekesztenénk az Európa Ta­nácsból, s nem vennénk fel a tagok soraiba" - ezekkel a szavakkal válaszolt Cathe­rine Lalumiére, az Európa Ta­nács főtitkára a Der Standard­nak arra a kérdésére, hogy a Romániához hasonló, nem szilárd demokratikus rendszer­rel bíró országok felvétele nem veszélyezteti-e az Európa Ta­nács elveinek megvalósítását. L íbia tegnap közölte: felszólí­totta azt a két feltételezett merénylőt, akiket a Lockerbie feletti légikatasztrófáért tarta­nak felelősnek, hogy Skóciában álljanak a bíróság elé. Eddig Lí­bia a leghatározottabban elutasí­totta az összes kiadatási kérel­met, bár ezért szankciók sújtot­ták. Most is az utolsó percben döntött, mivel Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Ál­lamok kérni akarta az ENSZ-től a büntető intézkedések további szigorítását. J osef Tošovský, a Cseh Nem­zeti Bank kormányzója kap­ta meg az Euromoney pénzügyi magazintól az év bankára címet. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap évi közgyűlése alkal­mából kapta az elismerést azzal az indoklással, hogy nagyon si­keresnek bizonyult a cseh an­tiinflációs politika és sikeresen valósult meg a volt csehszlovák valuta megosztása is. /^•L am német városban teg­nap reggel újabb táma­dás történt a bevándorlók ellen: gyújtóbombát dobtak egy házra, amelyben a menedékjogra várók élnek. Senki sem sérült meg, a 22 bevándorló segítségével a tűzoltók gyorsan elfojtották a lángokat. A rendőrség letar­tóztatott négy 17-19 éves fiatal­embert, de további részletek nem ismeretesek. M argaréta Ugglas, Svédor­szág külügyminisztere az ENSZ-közgyűlés előtt kijelentet­te: országa, amely az egyik leg­aktívabb a világszervezet kere­tében, esetleg elutasítja a befize­téseket, ha az ENSZ nem válik hatékonyabbá. Ugglas bírálta az Egyesült Államokat, Oroszor­szágot és mindazokat, akik ed­dig nem törlesztették adósságai­kat a világszervezettel szemben. Szerinte nagy szégyen, hogy az összes hozzájárulás 90 százalé­kát késve fizetik a tagországok. O laszország ma napilapok nélkül maradt, mivel teg­nap az újságírók 24 órás sztráj­kot tartottak. Csak korlátozott időben sugárzott műsort a rádió és a televízió is. Az újságírók a kormány médiapolitikája, a sajtószabadság korlátozása és az ellen tiltakoztak, hogy a saj­tótörvény reformja nem került fel a parlament napirendjére. FENNTARTÁSOK A DER STANDARD TOLMÁCSOLÁSÁBAN Y ISKOLÁBA JÁRNAK ­DE SÁRIBAN MÉGSEM RENDEZŐDÖTT AZ ÜGY f A TÁRSADALOM A TANULSÁGOKAT ÉRTÉKELI Olvasóinkat többször is tájékoztattuk a Dabas-Sáriban kirobbant iskolabotrányról, amely nemcsak a magyarországi közéletet, hanem a politikai hullámverést is föl­korbácsolta, s számunkra példaképpen állhatott arra vonatkozóan, hogyan lehet helyte­len demokráciát csinálni helyi szinten. Emlékeztetőül: a szlovák lakosságú település iskoláját egyházi kezelésbe adta az önkormányzat, viszont a tanulók szüleinek többsége - noha hívó emberekről van szó - mégis ragaszkodott ahhoz, hogy gyermekét felekezetileg semleges iskolába járassa. Az épületbe beköltöztek az „egyházi gyerekek", a világiak pedig iskola nélkül maradtak. Együttérzéssel figyel­tük sorsuk alakulását, a világi és egyházi szakemberek, politikusok szócsatáit, a nemzetközi közvélemény reakcióit, a köztársasági elnök nemzetiségeket, minket is féltő szavait az üggyel kapcsolatban. Az új tanév ötödik hete kezdődött el Magyarországon, de Sáriban az iskola­köteles gyermekek többsége számára csak hétfőtől vált lehetségessé, hogy ta­nulmányaikat ne a művelődési házban, ne a sportpálya büféjének ócska épületé­ben, hanem az egyemeletes, története­sen a szlovák nyelvtanuláshoz nyelvi kabinettel is fölszerelt iskolában folytassák. Ügy tűnt, a helyi önkormányzat múlt heti ülésén végre pontot tettek a közsé­get és az országot megosztó áldatlan viszály végére, melynek eddigi kárval­lotjai mindenekelőtt a tanulók voltak. Az önkormányzat szavazattöbbséggel ugyanis úgy döntött, hogy a tanulók arányában megosztásra kerül az iskola­épület: az önkormányzati iskola lesz a nagyobbik, régi szárnyban, az egyházi iskola pedig az új szárnyban nyer el­helyezést. Műszaki szakértők vizsgálták meg az önkormányzati iskola megbízott igazgatójának, Nagy Ferencnek a kérésé­re, vajon az egyháznak ítélt új szárnyban építészetileg megoldható-e a létszámará­nyos tantermek kialakítása. A szakértők szerint ez megnyugtatóan megoldható. Pásztor Győző helyi plábános és Kilin­csányi Tamás, az egyházi iskola igazga­tója azonban fellebbezést nyújtott be az önkormányzat döntése ellen, újabb he­lyiségek birtoklásáért. Ugyanis két cso­portnyi katolikus gyerek a folyosón ül. Ez azt jelenti, hogy a tanítás megkezdő­dött ugyan, de a vita tovább folytatódik. A helyi plébános saját felmérésére hivat­kozott, mely szerint az érintett szülők hetvennégy százaléka kívánja katolikus iskolába járatni a gyermekét. Ezzel szemben az újbóli beiratkozás szerint, amely az önkormányzati döntés előtt zárult, a Szent János Katolikus Általános Iskolába nyolcvannyolcan, a felekezeti­leg semleges, az önkormányzat irányítá­sa alá tartozó iskolába pedig kétszázhu­szonegyen iratkoztak be. A vita, természetesen, nem csupán Dabas-Sáriban nem zárult le. A magyar­országi közvélemény élénk figyelemmel kíséri azokat a megnyilvánulásokat, amelyek az úgy tanulságait igyekszenek összegezni. Balsai István igazságügy-mi­niszter például azt mondta egy nyilat­kozatában: „Kíváncsi lennék, mit szólna a történtekhez Mindszenty József her­cegprímás, ha itt lenne köztünk. Hogyan reagálna arra a pedagógusi - közalkalma zotti véleményre, amely a televízióné­zők milliói előtt hangzott el: arra akar­nak kényszeríteni, hogy gyermekeket kísérjek el a templomba. Érthetetlen szá­momra ez a felháborodás. Szerintem a pedagógusnak az a dolga, hogy a rábí­zott gyermekeket tanítsa, nevelje és töb­bek között közös foglalkozásokra - uszodába, múzeumba, kirándulásra, templomba - kísérje őket." A Magyar Katolikus Püspöki Kar pe­dig a napokban kiadott nyilatkozatában tiltakozott, hogy a Dabas-Sáriban „sza­bályos körülmények között átadott" ka­tolikus iskola ellen a sajtóban és a közvé­leményben kampányszerű tiltakozás fo­lyik. A másik oldalon, a mértékadó liberális körökben ugyanakkor arra hivatkoznak, hogy Dabas-Sáriban az önkormányzat első döntése ugyan jogszerű volt, de nem vette figyelembe a lakosság, a szülők konkrét szándékait. Ezt ismeri el az igazságügy-miniszter is, amikor már em­- lített nyilatkozatában azt is megállapítja: „Kétségtelen, a községben szerencsét­len, nemkívánatos helyzet alakult ki". Az önkormányzat a liberális és a balol­dali álláspont szerint végül is nem hagyhatta figyelmen kívül az egyébként vallásos szülők többségének akaratát, akik a fakultatív hitoktatást akarják, de nem óhajtják az egyházi iskolába járatni a gyermeküket. Rámutatnak arra is, hogy azok a kísérletek, amelyek összees­küvést föltételeznek a helyi plébános akciói ellen föllépő szülői tiltakozások mögött - egyszerűen nevetségesek. A legfontosabb most már az lenne, hogy a gyermekek - a 221 önkor­mányzati iskolát látogató és a 88 katoli­kus iskolába iratkozott tanuló - nyugod­tan tanulhassanak, s ne váljanak a politi­ka játékszerévé. Ez a pedagógusokon is fog múlni, akiknek nagy türelemre lesz szükségük, nehogy éreztessék: valamifé­le falat kéne emelni a két világnézetben nevelkedők között. (brogyányi) Norodom Szihanuk, a múlt hé­ten trónra lépett kambodzsai ki­rály tegnap azzal fenyegette meg a vörös khmereket, hogy ha önként nem adják meg magukat, akkor erőszakkal foglalja el az általuk ellenőrzött területeket. Ha csődöt mondanak a békés eszközök, akkor sor kerül a rend­őri akcióra - mondta az újdon­sült király külföldi újságíróknak, majd hozzáfűzte: nem polgárhá­borúra gondol, mivel a vörös khmerek hadserege nagyon meggyengült. Szihanuk becslései

Next

/
Thumbnails
Contents