Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-28 / 226. szám, kedd

1993. SZEPTEMBER 28. . ÚJSZÓ* MOZAIK SZOMORÚ ELSŐSÉG (Folytatás az 1. oldalról) a tél, az ilyen munkaalkalmak is megszűnnek. A répakampány és a szőlőszüret az utolsó lehetőség. Közben pedig újabb és újabb emberek kerülnek az utcára. A Bátkai Állami Gazdaság, a rimaszombati gépgyár és Mikromex után a hnyustyai vegyiüzemben került sor tömeges elbocsátásokra. A gyár november végén végleg bezárja kapuit, s addig a még qtt dolgozó 400 alkalmazottat is elküldik. - A tíz és fél ezer munkanélkülinek harmincegy szabad munkahelyet tudunk felajánlani - mondja Viera Kvetková. - A munkáltatóknak ugyan kötelességük lenne, hogy a munkahivatalokba bejelentsék a megüresedett munkahelyeket, de nem teszik. A hivatal büntetést is kiszabhat ezért, de az sem segít. Nekünk kell a munkáltatókat körbetelefonálnunk, hogy megállapítsuk, hol van szabad munkahely. Sokszor azonban hiába küldjük a munkanélkülieket a megállapított szabad munkahelyek betöltésére, a munkáltató nem köteles őket alkalmazni. A legnagyobb gondot mégis a szakképzetlen munkaerő elhelyezése jelenti. Közöttük sok a roma, továbbá a csupán alapiskolai vagy tanonciskolái végzettséggel rendelkező. Számukra megoldást, esélyt jelenthetne a rekvalifikáció. Csakhogy idén az állam csökkentette az aktív foglalkoztatáspolitikára fordítható pénzösszeget. - Rekvalifikációra, közhasznú munkára, társadalmilag hasznos munkahelyek kialakítására a munkaügyi minisztériumtól erre az évre összesen 21 millió koronát kaptunk. Tavaly, mikor még nem volt megszabva a felső határ, erre a célra 53 millió koronát fordítottunk - tudjuk meg dr. Erika Hruškovától, a járási munkahivatal gazdasági osztályának vezetőjétől. - Igaz - teszi hozzá -, tavaly még a szövetségi minisztérium költségvetéséből meríthettünk. A munkanélküli-segély kifizetésére idén közel ugyanannyit kaptak (34 millió), mint amennyire tavaly szükségük volt. Csak hát tavaly Rimaszombatban még korántsem volt annyi munkanélküli, mint most. S a számuk szinte hétről hétre nő. A munkanélküliek között sok a roma: a 10 396 nyilvántartottból 2423. A rimaszombati körzeti munkahivatal előtt két fiatal romafiú beszélget. Azt mondják, hiába keresnek munkát, sehol sem akarják őket alkalmazni, mivel romák, de lehet, azért sem, mert csupán alapiskolai végzettségük van. - Egy éve vagyok munkanélküli. Korábban szövetkezetben dolgoztam mint állatgondozó, de többedmagammal elbocsátottak. Azóta segélyből élek a családommal együtt. Néha vállalok alkalmi munkát, kaszálást, favágást. Állandó munkára nem is gondolok. Tizennégy éves koromtól dolgoztam már eleget - mondja a zsípi Bari Árpád. Minek is törné magát? Ha otthon marad, megkapja az 1200 koronát, plusz a gyermekgondozási segélyt. Minél több gyerek, annál több pénz. Egy népesebb családnak havonta így 12 000 korona is összejön. Egy kis ügyeskedéssel, „kertészkedéssel" (mások kertjének megdézsmálásával), „kukaböngészéssel" még meg is toldhatják pár ezressel. Ennek ellenére, sok családnak csak a legszükségesebbre telik. A Rimaszombati járásban viszonylag sok roma él. A munkanélküliek százalékarányát ők jelentősen növelik. A járás kulcsüzemei bezárnak, állami gazdaságok esnek szét, a szövetkezetek csökkentik alkalmazottaik számát. Sokan mondják, nincs még vége, hamarosan még több lesz a munkanélküli. Ezt követi a züllés, a garázdaság, a tolvajlás... S. FORGON SZILVIA HID, AMELY HIÁNYZIK (Folytatás az 1. oldalról) óta azonban jóval kevesebb munkájuk akad az ott dolgozóknak. Csépi Dániel, a kút bérlője szerint leginkább - mintegy negyven százalékkal - a gázolaj forgalma esett vissza, de benzinből is egyharmaddal kevesebb fogy azóta. A magyarországi autósok ezenkívül egyre inkább megkedvelik a szlovákiai gyártmányú motorolajokat is, és azt is hamar felfedezték, hogy az ÖMV-olajok is olcsóbbak nálunk. Hasonlóképpen csendesebb volt idén nyáron Nagymegyer központja. Ehhez, persze, hozzájárult a csehországi vendégek számának csökkenése, de hiányoztak a délről érkező turisták és vásárlók is. Schvikker József, a D. S. Delta Kft. áruházának vezetője például 20-30 százalékosra becsüli a híd lezárása után bekövetkezett forgalomcsökkenést. A „magyarok" főként a műanyagárukat, hőálló edényeket és szerszámokat vásárolnak náluk, de sok túloldali magánvállalkozó nagy tételben is rendszeresen itt szerzi be a csavarokat, fúrókat és más, számára szükséges árufélét. Visszaesett a forgalom a Jednota centrumbeli és hazai viszonyainkhoz képest felettébb színvonalas húsüzletében is. Kovács Béla üzletvezető szerint viszont ebben a turisták idei elmaradása mellett a hazai vásárlóerő csökkenése játszik fő szerepet. Ennek rohamos visszaesését főként február eleje, vagyis a csehszlovák korona megszűnése óta érzik. Napjainkra a helyzet annyira leromlott, hogy míg két évvel ezelőtt naponta több tonna húst is eladtak, most már csak kétnaponta rendelnek ötszáz kilót. Pedig ők igazán igyekeznek minden felesleges lépcsőt kiiktatni, ezért a helyi szövetkezet vágóhídjával együttműködve a lehető legolcsóbban (és az otthoni disznóöléseket megközelítő minőségben) kínálják a húst. így történhetett meg, hogy míg ottjártunkkor például a húskombinát a sertéscomb kilóját a kereskedőknek 111 korona 30 fillérért adta ki, az ő üzletükben ugyanezt 86 koronáért árulták. Mindennek ellenére a helyzetük egyre nehezebb, hiszen a megélhetési nehézségekkel párhuzamosan az otthoni lehetőségekből egyre többen igyekeznek minél többet kiaknázni. Napjainkban már szeletenként vásárolják a húst, és bizony fizetésnapokon sem tapossák egymás sarkát az emberek. A kiskereskedőknek hiányzunk Nagymegyert elhagyva Komáromon keresztül jókora kerülővel Győr felé vettük az utunkat, ahol a vásárlási szándékkal érkező leggyakrabban a piacon kezdi körútját. Itt már évek óta szerdán és szombaton tartanak kirakodóvásárt, bár szerdán az árusok általában röviddel dél után összecsomagolják a dolgaikat. A piacigazgatóságtól kapott felvilágosítás szerint a medvei híd lezárása azonnal komoly forgalomkieséssel járt, ami legérzékenyebben a ruhaárusokat érintette. A Győrbe befutott jelzések alapján ezzel párhuzamosan megugrott a komáromi és a mosonmagyaróvári piac forgalma. A bevásárlóturizmus már vesztett egykori lendületéből. Legalábbis erre utal, hogy az Arrabonában, a város legnagyobb áruházában nem nagyon érzékelték azt, amit a kiskereskedők. Pedig nem mindig volt ez így, hiszen Karolusz István igazgatóhelyettes még jól emlékszik arra, miként is készültek négy —öt éwel ezelőtt a szerdai és a szombati rohamunk kivédésére. A híd lezárását a könyvkereskedők is megérezték. Á városban ugyanis csütörtökönként tart bemutatót a helyi színház és ezeket tőlünk is sokan látogatják. Panák József, és Baross Gábor utcai Kisfaludy könyvesbolt vezetőhelyettese szerint csütörtökönként a Szlovákiából érkező színházlátogatók egyben olvasnivalóból is bevásárolnak, mégpedig elsősorban a gyermekkönyvek, pedagógiai kézikönyvek és a szép kivitelű, igényes könyvek iránt érdeklődnek. A híd űj köntösben A medvei híd lezárásának következményeivel természetesen az illetékesek is tisztában vannak. A Győri Közúti Igazgatóság által kiírt nemzetközi pályázatot három magyar érdeklődő előtt a pozsonyi Doprastav nyerte, vállalva, hogy 53 millió koronáért négy hónap alatt elvégzi a felújítást. — A döntés június 15-én született meg, egy héttel később aláírták a szerződést, de mivel július elsején már le kellett zárnunk a hidat, nagyon kevés időnk volt a felkészülésre - mondta František Benčík, az építkezés koordinátora, amikor a hídon folyó sürgés-forgás közepette végre időt tudott szakítani számunkra. A megbízás szerint feladatuk, hogy a híd egyik felén, amelyet a hetvenes években nem újítottak fel, kicseréljék a beton hídtestet, megerősítsék az acélkonstrukciót, 361 méter hosszan szigeteljék az egész útpályát, új aszfaltréteget terítsenek le és a kijelölt helyeken fessék újra a hídelemeket. - Amikor a tervek szerint 191 méter hosszan feltörtük a betont, teljes mértékben bebizonyosodtak a magyar szakvélemény megállapításai - folytatja František Benčík. - Az évek során a hídra felhordott só miatt a beton teljesen korrodálódott, sőt azok a kötőelemek, amelyek eredetileg az acélkonstrukcióhoz erősítették, teljesen elváltak tőle. Először a konstrukciót erősítettük meg 70 tonna acél beépítésével, majd lebetonoztuk az új hídpályát, melyet ráadásul kiszélesítettünk, hogy megfeleljen az európai szabványnak. A hídon napjainkban az emelőkosaras teherautóké a főszerep. A hídelemek festésével kapcsolatban azonban problémák is felmerültek, hiszen a helyszíni szemle után kiderült, az eredetileg tervezett tízezer négyzetméter helyett hétezerrel többet kell felújítani. Mivel a Duna felett csak környezetkímélő technológiát használnak, a korábbi festékrétegeket ötszáz-ezer atmoszférás víznyomással távolítják el, majd újfajta, poliuretán alapanyagú festékkel dolgoznak, amelyre a gyártó legalább tízéves garanciát vállal. A medvei híd felújításának utolsó fázisa október elején kezdődik. Először a korrózió megakadályozásának céljából teljes hosszban szigetelik a hídpályát, majd felmarják a felvezetőutak felső rétegét, majd jön az új aszfaltréteg. Napjainkban a hídon nagy a sürgés-forgás, hiszen a Doprastav mindent igyekszik megtenni a tervezettnél nagyobb festési munkák gyors befejezésére. František Benčík szerint egyelőre minden arra mutat, hogy idejében sikerül elvégezniük a munkát, és november elsejétől újra átjárhatóvá teszik e sokak számára fontos átjárót. TUBA LAJOS FRICSKA MEGERDEMELTUK Kedves uram, ne haragudjon a zavarásért, látom autóval jött a piacra, szólított meg szombaton egy 70 év körüli, tiszta öltözetű asszony a pozsonyi nagypiacon, míg a feleségemre és fiamra vártam. Kertelt még vagy egy percig, míg elárulta: meglátása szerint én nélkülözni tudnám azt a három koronát, ami neki a hétvégi kenyeréhez hiányzik. Nem éltem meg a háború előtti kapitalizmust, nem jártam fejlődő országokban. Először találkoztam kéregetéssel - mégpedig abban az országban, amelyet 1938-ban a világ tizedik legfejlettebb gazdasággal rendelkező államának tartottak (vagy Csehszlovákiáról lett volna szó?!) Szó nélkül adtam át a három koronát, holott nekem sincs kidobni való pénzem, és ezer kedvem lett volna megkérdezni, kire szavazott a legutóbbi választásokon. Mert ugye, ma már mindenki panaszkodik, az SZNP, a DSZM és, persze, a DBP szavazói is. Egyetlen választójuk sem hajlandó vállalni a felelősséget a saját döntéséért. Tudomásul veszik, hogy január elsejétől a fogyasztói árak szintje ötven százalékkal emelkedett, míg a bérek és a nyugdíjak az 1992-es vagy azelőtti szinten maradtak. Békésen nyugtázzák, hogy az új Szlovák Köztársaságnak külföldön szinte tűrhetetlen hírneve van - aligha jobb, mint a Jakeš-féle Csehszlovákiának. Még mindig Mečiarra szavaznak, no meg a halálbüntetésre, ha közvéleménykutatók kérdezik őket. No de, a klasszikusok szerint igazságtalan, rossz kormányzat nincs: minden népnek csak olyan kormánya van, amilyet megérdemel. FEKETE MARIAN KEGYELETKULTÚRA (Munkatársunktól) Pozsonyban, a Főrévi utcai kiállítóteremben szerdától vasárnapig Pietas címmel vásárlással egybekötött kiállítás zajlott. A kegyelet- és a végtisztességadást szolgáló tárgyi kultúrát vonultatta fel a maga nemében egyedülálló tárlat. A privigyei Kameno Produkt termékeiről Miroslav Mičo menedzser elmondta, Szlovákia déli járásaiba is szállítanak kőfaragáshoz szükséges alapanyagot. Olaszországból, Afrikából, Indiából is importálnak márványt, gránitot, s ezeket elfogadható áron kínálják. Pavel Plášiltól, a píseki Impex magánvállalat tulajdonosától megtudtuk, szoros együttműködést építettek ki a Kameno Produkttal. -zsár ÍROTT PÁRBESZÉD - ÉLŐBEN A KALLIGRAM ÉS SZERZŐI PRÁGÁBAN MUTATKOZTAK BE Egymás és önmagunk megismerése - ez volt dióhéjban a mondanivalója annak a múlt héten Prágában lezajlott rendezvénynek, amelyet Naše vlast - Strední Evropa (Hazánk - Közép-Európa) címmel rendezett meg a Prágai Magyar Kulturális Központ, karöltve a cseh-magyar társasággal, az Amicusszal, a Szlovák Kultúra Házával és nem utolsósorban a pozsonyi Kalligrarn Könyvkiadóval. Sőt, alapvetően a könyvkiadóval. A Kalligrarn most mutatkozott be a cseh közönségnek, s mindjárt abból az alkalomból prezentálta kiadói termésének azt a területét, amelyet a címben jelölt Keleteurópaiság legközvetlenebbül is kifejez. A kiadó Dominó sorozatában egymás után adta ki cseh, szlovák és magyar politikusok, politológusok könyveit, s a szerzőket — mondhatni élőben — állította a cseh érdeklődők elé. Jelen volt Petr Príhoda, aki A cseh kór című kötetében a Kelet-európai érzékenységek feloldásának lehetőségeit taglalja, eljött Miroslav Kusý, aki Szlovák vagyok, szlovák leszek, című tanulmánygyűjteményében a nemzeti és nemzetiségi, a polgári és állampolgári vonatkozásokat részletezi, továbbá ott volt Petr Pithart, aki gyakorló politikusként tudott megfelelni számos kérdésre, neki hatvannyolcról írott könyvét mutathatta be a kiadó, és mindenki örömére jelen volt Kiss Gy. Csaba budapesti szerző, Kelet-Európa-szakértő, a Magyarország itt marad című kötet szerzője. A könyvkiadót Szigeti László igazgató képviselte, a szokatlanul nagy érdeklődést kiváltó est vitázóit pedig egy alapos helyzetelemző bevezető után Rudolf Chmel utolsó budapesti cseh-szlovák nagykövet igyekezett „kelet-európai mederben" tartani. A résztvevők vitázó kedve rendkívül nagy volt, egyrészt a Kelet-Európa-fenomént kérték pontosítani; olyan megjegyzésekre ragadtattak, vajon Ausztria és Németország mennyire hagyható ki e sajátosan értelmezett és tulajdonképpen a visegrádi négyekre leszűkített értelmezésből, másrészt a politikusokon és politológusokon az ország szétválását kérték számon. Tanulságos volt a cseh értelmiség érzékenysége e két kérdésre, láthatóan és érezhetően dimenzióeltolódásokkal értelmezik a térségünkben inkább Kelet és Közép-Európa néven meghatározható jelenséget, s láthatóan, érzékelhetően kimutatták sértődöttségúket, amiért mellőzték az önállósuláskor az ő véleményüket a kérdésben. Identitászavarokkal küszködő tájainkon mindenképpen hasznos ilyesféle találkozók létrejötte. Élénk érdeklődést váltott ki Szigeti László beszámolója arról a könyvsorozatról, amelyet kiadója tervez a visegrádi országok nyelvén megjelentetni, hogy ne csak a magunk tükrében lássuk magunkat, hanem a szomszédéban is. Még mindig vannak értetlenségek, még mindig nem tudunk eleget egymásról. Még mindig akadnak előítéletek, amelyek akadályozzák a nyugati politikai illemtanban rég elfogadott párbeszédformákat. A bemutatkozás sikerült, az est házigazdája, a magyar kulturális központ igazgatója, Gindeléné Bencskó Klára minden jelenlévővel egyetértőleg megállapíthatta, hogy Magyarország nagykövetének, Varga Györgynek a jelenléte csak emelte a rendezvény fontosságát. (bit)