Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-28 / 226. szám, kedd

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1993. SZEPTEMBER 28. MERRE VAN NYUGAT-EURÓPA? Iliescu pozsonyi látogatása azzá is vált, amire számítani lehetett: nyílt magyarellenes demonstrációvá. Hiába bizonygatták még a ven­dég megérkezése előtt mindkét oldalon, hogy ez nem valaki ellen, hanem valamiért történik, mert maguk a főszereplők cáfoltak rá. Senkit nem érdekelt az, hogy a látogatás hivatalos fő céljának meghirdetett szlovák-román barátsági és együttműködési szerződés­ben mi szerepel, senki sem azt firtatta, ugyan melyek lehetnek a román gazdaságnak azok a csúcságazatai, amelyekben az együtt­működés Szlovákia számára olyan nagyon fontos lehet. Mindenki a kisebbségi kérdésen rágódott. Iliescu magyarellenes beszéde (köz­vetlenül Jeszenszky Géza romániai látogatása után!) nem volt meglepő, őt minősíti. És Mečiar pár hónappal ezelőtti bukaresti tárgyalásainak témájára és hangnemére visszaemlékezve az sem, hogy ehhez a hivatalos Pozsony milyen mély egyetértéssel asszisz­tált. Ismét kapott egy pofont az úgynevezett józan szlovák külpolitika, amelyet - Mečiar szerint — a kormány folytat Szlovákia láthatóvá tétele érdekében. Egy újabb példa arra, hogy senki sem tudja olyan hatékonyan lejáratni Szlovákiát, mint a szlovák kormány és szócsö­vei. Ezt már nemcsak a belpolitikában (táblaügy, névtörvény, Filkus leváltása, a cigányok szaporulatának korlátozása) teszi, hanem - egyre hatékonyabban - a külpolitikájával is. Egyes mélyszlovák hírmagyarázók, akik pápábbak akarnak lenni a pápánál, pedig nyíltan ki is mondják azt, amit egy kissé is okosabb, diplomáciai érzékű ember elhallgatna. A Smena hétfői számában az Iliescu látogatásról megállapítja: „Ez a történelmi látogatás elsősor­ban Budapest számára jelzés, hogy a magyar diplomácia a szomszé­dokkal való együttélés szellemében tudatosítsa a régióban kialakult helyzetet és aszerint viselkedjen." Ne lásson az ember rémeket, ne gondoljon senki valamiféle magyarellenes kisantantra — ha optimista. Gondolhat másra is a következő mondat kapcsán: „Jelzés ez Európa és az egész világ számára... hogy régiónk államai nem szorulnak csupán a Nyugat segítségére, nem várnak tétlenül mindenféle Marshall-tervekre." E KGST-szellemet idéző szavak után jön a közös cél meghatározása: egymást segítve (mármint Szlovákia és Románia) integrálódni az európai politikai és gazdasági struktúrákba. Szép ez a cél, no de így? Az európai integrálódásért európai módon kell tenni, márpedig a kormány gyakorlati lépései a meghir­detett célokkal ellentétes irányba hatnak. Nem elég kijelenteni, hogy valaki a NATO-ba igyekszik, s közben Oroszországgal köt katonai együttműködési szerződést. Olyan szerződést, amelynek egyes pont­jai nagyon konkrét (el)kötelezettséget rónak Szlovákiára. Akkor miért csodálkozik a kormány és vezetője, hogy a Nyugat az ilyesmire felkapja a fejét és kétségbe vonja szavahihetőségüket? Az ilyen katonai szerződést komolyan veszik, (sajnos) talán komolyabban, mint az ET ajánlásainak nem teljesítését. Aki figyelemmel kíséri a szlovák külpolitika mozgását, látja, hogy mindinkább a Kelet felé orientálódik, s az egykori varsói szerződésbeli és KGST-partnerek közül is azok felé, amelyekben a gazdaság és a demokrácia a leglabi­lisabb, legkezdetlegesebb. Nemcsak földrajzi tény, hogy nem feltét­lenül Moszkván, Kijeven vagy Bukaresten keresztül vezet az út Nyug at-Európába . MALINÁK ISTVÁN RÁCS MÖGÖTT AZ ILLEGÁLIS FEGYVERKERESKEDŐK Illegális fegyverkereskedelem vádjával letartóztattak három sze­mélyt, mindhárman a volt Jugoszlávia útlevelével rendelkeztek - közölte az APA hírügynökség tudósítójával a budapesti rendőrfő­kapitányság szóvivője. A Kurír című napilap pedig azt közölte, hogy a rendőrség és a katonaság egy nagyszabású akciót hajtott végre az illegális fegyvergyártók ellen. Az akcióról azonban egyelőre további részleteket nem közöltek. SZUHUMI: BIZONYTALAN HELYZET A Fekete-tenger partján fekvő Szuhumi, s egyben a város grúz védelmét személyesen irányító Eduard Sevardnadze államfő sorsa is nagyon kétségessé vált. A Reuter hírügynökség szerint ugyanis az abház egységek teg­nap körbezárták a védőket. A grúz védelmi minisztérium szerint a harcok a főpályaudvar körzetére összpontosultak. Az abházok elfoglalták a stratégiai fontosságú pontokat a város ma­gas épületeinek tetején. A mi­nisztérium képviselői úgy vél­ték, ha rövidesen nem érkezik meg a grúz erősítés, a helyzet kritikussá válik. Az ITAR-TASZSZ hírügy­nökség úgy tudta, hogy az abhá­zok azt az épületet is körülzár­ták, ahol Sevardnadze tartózko­dik. A grúz rádió viszont cáfolta ezt a hírt. Egy Szuhumiből visz­szatérő katona Tbilisziben azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy az abházok a város körüli magaslatokról nehéztüzérséggel támadnak, míg a védőknek csak géppisztolyaik vannak. A késő délutáni jelentések már arról adtak hírt, hogy az abház felkelők elfoglalták, telje­sen ellenőrzésük alá vonták a várost. Sevardnadze állítólag Grúzia déli részébe, a Szuhumi­től mintegy 12 km-re levő Gul­ripsi üdülőhelyre menekült, ö is megerősítette: Szuhumit bevet­ték az abház erők. LENGYELORSZÁG KORMÁNYALAKÍTÁSI KÍSÉRLETEK A lengyel választások győztesé­nek, a Demokratikus Baloldali Szövetségnek a vezető ereje, a Lengyel Szociáldemokrácia vasárnapi ülése után a Lengyel Néppárthoz (Parasztpárt) és a Munka Unióhoz fordult felhí­vással: konstruktív együttműkö­dést kért tőlük egy olyan kor­mányképes és stabil reformpárti koalíció létrehozásához, amely elnyeri a parlamenti többség tá­Az elmúlt napok­ban szokatlanul heves esőzések lepték meg Észak­Olaszország, Svájc és Kelet­Franciaország la­kosságát, nemkü­lönben az arra ve­tődött turistákat, üdülőket, akik kö­zül többen a víz­zel, sárral elárasz­tott csúszós autó­pályákon vesztet­ték életüket. A felvétel a svájci Locarnób^n ké­szült. mogatását. Aleksander Kwas­niewski, a szövetség elnöke egy­ben nem zárta ki, hogy - ha nem sikerül megállapodni ezekkel a formációkkal - a szövetség ellenzékbe vonul. Vagyis a De­mokratikus Baloldal Szövetsége csak azután alakítja ki végleges álláspontját a kormányalakítás­sal kapcsolatosan, ha már meg­kapta a két említett párt vála­szát. PARLAMENTI LEVÉL A NÉVTÖRVÉNY - ÉS AMI MÖGÖTTE VAN A múlt hét csütörtök-péntekén újabb tanul­ságos történetnek lehettünk részesei a szlo­vák parlamentben. A köztársasági elnök által visszaküldött névtörvény körüli vita újból megmutatta, hogy Szlovákia jelenlegi kormányzata képtelen lelkileg túltenni ma­gát a magyaroktól való félelmén és akárcsak egy pici gesztust is mutatni irányunkban. Érdemes volna kiadni a vita teljes szövegét, bizonyítandó, hogy nem véletlenül emlé­keztetett süketek és némák párbeszédére - a DSZM és az SZNP részéről előre elké­szített és koncepciózus volt; azt is láttatná továbbá, hogy milyen mélyre lehet süllyed­ni egy európainak mondott parlamentben. A történtek kapcsán az Európa Tanácsnak is el kell döntenie, valóban tekintélyes szerv akar-e maradni, s hatékonyan elősegíteni az európai egységesülést vagy sóhivatallá vá­lik, mint annyi más nemzetközi szervezet, s engedi, hogy az Európa-perem használha­tatlan löttyé hígítsa néhányszor már megfo­galmazott alapelveit. Előre elképzelem, milyen megnyúlt arco­kat fognak vágni a Nyugat demokratái, amikor a szlovák és a román delegáció egymást támogatva azt fogja majd ajánlani, hogy például fogadjanak el európai kon­venciót arról; a vezetékneveket a személyi szám, a keresztneveket pedig a betűk és számok kombinációja váltsa fel. Szerintük bizonyára az lesz majd a csodálatos világ, amikor az Európa Tanács elnökét 6244 La78osnak fogják hívni. S ha most a Tisztelt Olvasó azt hiszi, valami agyalágyult viccet akartam itt szerencsétlenül elsütni, kényte­len vagyok közölni, hogy téved. Ilyen javas­lat ugyanis pénteken valóban elhangzott a parlamentben, nem másnak, mint Jozef Prokešnak, az SZNP tiszteletbeli elnöké­nek, a parlament egyik alelnökének a szájá­ból. Némely kollégámat ez a javaslat talán a fantasztikumra vagy valamely XXII. szá­zadi falanszterre emlékeztette, engem, meg­vallom őszintén, egészen más okból, zárt intézetre. Itt tartunk, sőt, úgy látszik, ebben a parlamentben újabban még a számítógé­pek is vicceket akarnak űzni velünk. Fél órával az ülés után ugyanis írásban is meg­kaptuk a szavazatok eredményeit: közlik velünk, hogy a számunkra legfontosabb mó­dosító javaslat megszavazásakor - amely 2 szavazattal ment keresztül, ellenünkre - 3 magyar képviselő állítólag nem szava­zott. Mivel egymás mellett ülünk, tudjuk, hogy ez nem igaz; a számítógépes eredmé­nyek manipulálására viszont nem ez az első kísérlet. E kérdésben ma még nagy viták lesznek a parlamentben. Végezetül még egy fontos kérdés: a tisz­telt olvasók közül többen bizonyára úgy gondolják, nem a névtörvényre kellene most koncentrálnia a parlamentnek, hanem a sokkal fontosabb gazdasági törvényekre. Ebben a megközelítésben sok igazság van, ám a demokráciának egynek és oszthatat­lannak kellene lennie, s egy demokratizáló­dó társadalomban a gazdaság felszabadítása mellett az egyéni identitás felszabadítása is helyet kell, hogy kapjon. A rpagam részéről inkább azt mondanám, hogy Szlovákiában (is) léteznek rövid idő alatt megoldható és rövid idő alatt megoldhatatlan problémák. Az első csoportba tartozik a kisebbségi kérdés is, ennek megoldásához elég lenne a jóakarat és a kulturáltság. A kormány azonban ezt hatalmi kérdésként kezeli, s a pénteki szavazással is a szerdai veresé­geiért kíván visszavágni. A másik oldalon azonban azt is el kell mondani, hogy a re­szlovakizáció és a második világháború után történtek hatására mi ezt a kérdést túlontúl önfeladóan kezeljük; Erdélyben a nemzeti­ségiek például még Ceausescu alatt is büsz­kén az anyanyelvükön nevezték magukat, nem kevésbé a Vajdaságban vagy újabban Kárpátalján. Európában is mindenütt az identitáshoz való jog szent és sérthetetlen; itt elvekről van tehát szó, s ha nem fogják megengedni a szabad névhasználatot, nem fogják a községek anyanyelvi megnevezését sem. Mi tehát nem tolerálhatjuk az európai elvek semmilyen megsértését, mert akkor máris az iskoláink és az intézményeink ellen indulna meg újabb lavina. Mindazonáltal nagyon kívánatos volna, ha a kormány a valóban súlyos gazdasági, pénzügyi, mezőgazdasági, szociális, tulaj­donjogi és egyéb hasonló kérdésekre is megoldást találna. Az olyan kormánytól azonban, amely a szabad névhasználat egyszerű kérdését is képtelen kezelni, a fen­tiek megoldásának elvárása reménytelen. CSÁKY PÁL NÉHÁNY SORBAN B écsben tegnap megkezdődött a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség konferenciája, ame­lyen mindenekelőtt az Észak­Koreával folytatott vitáról lesz szó. Mint ismeretes, ez a vita amiatt alakult ki, hogy Phenjan határozottan elutasítja a nem­zetközi ellenőrzést az ország nukleáris objektumaiban. A nyu­gat-európai államok viszont az­zal gyanúsítják a KNDK-t, hogy nukleáris programja keretében atomfegyvereket fejleszt, illetve gyárt. Ezt a vádat legutóbb az észak-koreai atomipari miniszter utasította vissza a bécsi konferen­cia résztvevőihez címzett levelé­ben. Ugyancsak a tanácskozás napirendjén szerepelnek a kelet­európai atomerőművek biztonsá­gával kapcsolatos problémák, va­lamint az iraki helyzetről szóló beszámoló. N icolae Vacaroiu román kor­mányfő tegnap orosz part­nerének, Viktor Csernomirgyin­nek a meghívására háromnapos hivatalos látogatásra Moszkvába utazott. Román források szerint a miniszterelnök látogatása so­rán több gazdasági megállapo­dást ír alá. Maga Vacaroiu elu­tazása előtt kijelentette, hogy Moszkvában Borisz Jelcinnel is találkoznia kellene. U jabb ENSZ-csoport utazott tegnap Irakba, ahol a had­sereg fegyverzetállományát ellenőrzi majd. A kedvező ered­mények alapul szolgálhatnak az Irakkal szembeni gazdasági em­bargó feloldásához. Ennek leg­főbb feltétele a vonatkozó ENSZ-határozat teljesítése, amely többek közt követeli a tö­megpusztító fegyverek megsem­misítését. E douard Balladur francia mi­niszterelnök tegnap villám­látogatást tett Madridban. Spa­nyol partnerével, Felipe Gonzá­lezzel arról tárgyalt, hogy a két ország milyen álláspontra helyez­kedjen az Egyesült Államokkal folytatandó újabb GATT-tárgya­lásokon. Véleményt cseréltek a volt Jugoszláviában, valamint az Oroszországban kialakult leg­újabb helyzetről is. F idel Castro legfelsőbb kubai vezető hallatta hangját. A forradalom védelmére alakí­tott bizottság kongresszusán szólt a kubaiakhoz, biztatva őket: „forradalmunk eszméi győzedelmeskedni fognak az im­perializmus fölött. Tudatosítom, hogy az imperialisták manőverei erőnket és forradalmi lelkesedé­sünket akarják megtörni, de nem adjuk meg magunkat, és győzni fogunk." H anoi jelentések szerint a rendőrség letartóztatott egy vietnami férfit, aki „hamis" amerikai foglyokról forgatott fil­met. A vietnami hadsereg lapja úgy tudja, hogy a letartóztatott egy amerikai fogolynak álcázott orosz tengerészre bízta a fősze­repet. A „színészt" állítólag be­csapták, azzal hitegették, hogy a film a vietnami-orosz barátság­ról szól. Közben az is kiderült, hogy a megbízó „egy ismeretlen amerikai nő" volt, aki a rende­zőt Kambodzsában szólította meg, s ezer dollárt nyomott a markába. A hölgy olyan ameri­kaiaknak kívánta bemutatni a filmet, akik a vietnami háború­ban vesztették el családtagjukat, bízva benne, hogy ily módon „felháborítja a közvéleményt". T egnap közölte az ÍRNA iráni hírügynökség, hogy a leg­újabb döntés értelmében minden délben fél órára leállítják a híra­dást, hogy az alkalmazottak kö­zös imára gyülekezhessenek.

Next

/
Thumbnails
Contents