Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-20 / 219. szám, hétfő

3 RIPORT ÚJ szói 1993. SZEPTEMBER 20. VÉGTELEN UTCA, VÉGTELEN GONDOK VÁGHOSSZÚFALU 880 ÉVES Vághosszúfalu nem véletlenül kapta a nevét. Fő utcája végtelenül hosszú, a Fő tér viszont könnyen áttekinthető. Minden, ami egy község életében fontos, egy helyen van: a templom, a plébánia, az iskola, a községháza. Itt sorakoznak az üzletek, vendéglők, itt van a község egyetlen nyilvános telefonfülkéje és a falu kútja. Ma is sokan oda járnak vízért. A községháza előtt a Szentháromság-szobor szomszédságában áll az első és a második világháborúban elesett katonák emlékműve. Tövében friss őszirózsacsokrok. A helybeliek őrzik, tisztelik halottaik emlékét. Hosszú a lista az emléktáblán... A két világégés alaposan megtizedelte a Vág menti kis falu lakosságát, melynek a történelem során számos viszontagságban volt része. E történelem pedig 880 évvel ezelőtt kezdődött... A falut először 1113-ban a zobori apátság adománylevele említi, de a település valószínűleg ennél korábban létesült. Az öregek úgy mesélték, a honfoglaló magyarok a Vág menti nádas területet biztonságosnak gondolták, ezért telepedtek meg itt. Azóta is mindig magyarok éltek ebben a faluban. Magyarok és az épület felújítását, berendezését. Idén immár a harmadik tanévet kezdték a vághosszúfalusi kisiskola két magyar és egy szlovák tannyelvű osztályában. Mint megtudtuk, nem egészen elégedetten. - A magyar osztályban mindössze három elsős van, míg a szlovákban tizenkettő. ElszoEgymást szerető, tisztelő, segítő emberek élnek a mi falunkban - mondja Izsói Vincéné katolikusok. Egymást tisztelő, becsülő emberek. Szlovákok csak a háború után költöztek ide. Most már sok a vegyes házasság, tán ezért is jó a magyarok és a szlovákok viszonya. Itt mindenki mindenkit rokonának tekint. Vághosszúfalunak ma mintegy 850 lakosa van. Kevesebb, mint a századfordulón volt. Nyolcvan százalékuk magyar. A faluban aránylag sok idős ember él, mert a fiatalok többsége a korábbi évtizedekben elköltözött. Vonzotta őket Vágsellye, a város, ahol álláshoz, lakáshoz jutottak, főleg a Duslo vegyigyár jóvoltából. De a népesség megfogyatkozásán kívül mást is „köszönhet" e község a gyárnak: a szennyezett levegőt. A fűtési idény kezdetétől - estefelé - már annyira elviselhetetlen a klór és az ammónia koncentrációja a levegőben, hogy a kisgyermekeket nem is ajánlatos kiengedni az udvarra, utcára. Ezen a rendszerváltás sem változtatott semmit. Pedig 1989 után történt egy-két dolog. Például az 1980-ban bezárt kisiskolát ismét megnyitották. A helybeli magyar szülők és pedagógusok kiharcolták az engedélyt, a községháza meg vállalta az anyagi feltételek megteremtését, Izsói Róbert polgármester szerint a község lakóiban van elég tenniakarás, csak a pénz hiányzik morít bennünket, hogy magyar szülők is szlovákba íratták gyermeküket, sajnos, ez ellen nem tehetünk semmit - mondja Molnár Péter, aki annak idején feleségével együtt e kisiskola kedvéért húsz év után hagyta ott Sókszelőcét. - Pedig ebben a faluban olyan sok a jóeszű gyerek! A magyar iskolából sokan főiskolát, egyetemet végeztek, míg a szlovák iskolából legfeljebb szakérettségiig jutottak el. Ezeket a tényeket a szülőknek is látniuk kellene! A jelek szerint azonban vagy nem látják, vagy nincs rájuk hatással. Mintha a gyermekeik magyar nyelvű oktatását ma nem éreznék olyan fontosnak, mint három évvel ezelőtt. Ez a tény szomorítja el Andódy András esperest is, akinek pedig lenne oka az örömre, hiszen a falusiak rendre ott vannak a szentmisén, a hívők ötven százaléka rendszeresen jár gyónni, nagy ünnepekkor, de hétköznapokon is mindig megtelik a templom. Ráadásul a kisiskolának is olyan pedagógusai vannak, akik keresztény szellemben igyekeznek nevelni a gyermekeket. Az iskola 32 tanulója közül 30 jár hitoktatásra. Sok helybelit viszont más gond foglalkoztat. Például az, meddig lesz biztos az állása, hogy tud kijönni a keresetéből, hol mit tudna olcsóbban beszerezni. A faluban négy vegyeskereskedés is van, ahol az alapvető élelmiszerek, mosószerek, a háztartásokban szükséges cikkek kaphatók. A falusiak többsége azonban leginkább csak azt veszi, amire nagy szüksége van. A négy üzletes forgalma elenyésző. Nem panaszkodhatnak viszont a vendéglősök - nekik még a munkanélküliek is növelik a bevételüket. Bár nem sok van belőlük (húsz), egy részük nem is igen keres magának munkát, megelégszik a segéllyel, amit rövid idő alatt ,,le is öblít a torkán". Tisztelet a kevés kivételnek. — Vannak köztük olyanok, akik önhibájukon kívül kerültek az utcára, de azok rövid időn belül találnak is munkát. Ha mást nem, kiveszik a földjüket a szövetkezetből és gazdálkodnak - mondja Baranovics Tibor, aki munkája mellett (hajós a Vágón) szintén nekifogott a földművelésnek. A hosszúfalusiak korábban is foglalkoztak zöldségtermeléssel, de ahogy lehetőség adódott rá, szinte minden család kivette a közösből a maga egy-másfél hektárját, és gazdálkodik - ki saját szükségletre, ki eladásra. A faluban három felvásárlónál is értékesíthetik termékeiket, igaz, korántsem olyan áron, mint szeretnék. Hiába, az egyre romló gazdasági helyzet itt is érezteti hatását. Tapasztalják a hosszúfalusiak is: az árak emelkednek, míg munkájuknak mintha egyre kevesebb lenne az értéke. Hovatovább többet kell dolgozniuk, hogy a megszokott életszínvonalukat tartani tudják. Ezért fóliázik a pedagógus, ezért söpör utcát az egyik nyugdíjas és fűt a másik. De nemcsak a polgárok helyzete lett nehezebb, egyre több gond nehezedik a falu vezetőségére is. A helybeliek szerencsére belátóak: megértik, nem lehetnek nagy igényeik, hiszen a községnek nincs pénze. Csak csöndesen jegyzik meg - de jó lenne, ha bevezetnék végre a gázt, ha lenne helyben posta, patika, orvosi rendelő... - A község elöljáróságának az a célja, hogy a lakosság számára jó életkörülményeket teremtsen. Tudjuk azt is, a falu népe szívesen hozzájárulna a község fejlesztéséhez, de hiába van meg az akarat, ha nincs pénz - részletezi gondjaikat Izsóf Róbert polgármester. Elpanaszolja, hogy a falu költségvetése éppen csak arra elég, hogy a legszükségesebb kiadásokat fedezzék. Kisebb beruházásokra még akad - új betonutat építettek az egyik utcában, körülkerítették a temetőt, felújították a tűzoltószertárat, besegítettek az iskola festetésébe. Nagyobb kiadásokra azonban nem futja. - A gáz bevezetéséhez 8 millió kellene. A tervdokumentációra nagy nehezen összekapartuk a pénzt, de a gázművek csak úgy hajlandó beszállni, ha elkezdjük az építkezést. Ehhez viszont már hitelt kellene felvennünk, s azt A két háborúban elesettek emlékműve előtt mindig van friss virág manapság igen nehéz szerezni. A környezetvédelmi minisztériumhoz fordultunk állami támogatásért, egyelőre még nem kaptunk választ. További gond a szennyvíz elvezetése, ami harmincmilliós beruházást igényel. Erről egyelőre csak álmodhatunk. Nem tudjuk megoldani a hulladéktárolás problémáját sem, mivel a község határában nincs erre megfelelő terület. Hiába kértük a község számára a postát is. Pedig a járási igazgató falunkbeli, ráadásul képviselő is, de nem támogatja kérésünket. Pedig nemcsak a gáz, hanem a posta, a patika, az orvosi rendelő is létfontosságú lenne a község számára. Már csak azért is, mert úgy néz ki, végre megállt a fiatalok elvándorlása, sőt, az utóbbi időben egyre többen költöztek vissza a faluba. A polgármester örömmel venné, ha ez a folyamat továbbra is folytatódna, hiszen nem kevesebb múlik rajta, mint az idén 880 éves község jövője. A „születésnapról" egyébként szeptember végén fognak megemlékezni. A háromnapos jubileumi ünnepséget már nagyon várják a helybeliek. Remélhetőleg erre az alkalomra a faluból elszármazottak is hazatalálnak. De úgy lenne szép, ha minél többen maradnának is, hogy e „hosszú" falu a következő 800 évben ne zsugorodjon össze. S. FORGON SZILVIA „A falu kútja" Prikler László felvételei FAVORITROKKANTAKNAK Az egykori Csehszlovákiában a pilzeni META cég volt az első, ahol - megrendelésre - elvégezték a Škoda Favorit típusú személygépkocsik mozgássérültek számára történő átalakítását. Lényege, hogy az autónak a legszélesebb értelemben vett irányítása kézzel történik, tehát kézi vezérlésű a fék, a gáz és a tengelykapcsoló is. Az utóbbi tulajdonképpen félautomatának tekinthető, mivel a sebességváltó kar elmozdításával párhuzamosan lép működésbe. Rendkívül örvendetes, hogy az ország kettéválása után Szlovákiában is akadt, aki folytassa ezt a munkát. A Favoritok átszerelésére így jelenleg Nyitrán kell jelentkezni, az építőipari szaktanintézet (Stredné odborné učilište stavebné, Nábrežie mládeže 1, telefon: 087/284 64, 284 62) épületében. A szerelés költségei mintegy 17 ezer koronát tesznek ki, de ez, a cseh korona árfolyamának lassú emelkedésére való tekintettel inkább csak irányárnak tekinthető. (Itt jegyezzük meg, hogy a nyitraiak a 105/130-as sorozathoz tartozó Skodák átépítését is vállalják, ám, az az eltérő konstrukció miatt 5-600 koronával többe kerül.) A munka általában egy napig tart; a távolabbról érkezők szállást és ellátást kapnak az iskola épületében, ahol a számukra átalakított szociális berendezéseket használhatnak. Végezetül néhány szó az átszerelés műszaki feltételeiről: a kocsi nem futhatott többet 70 ezer kilométernél, és valamenynyi fontos szerkezeti egységének - motor, üzemanyag- és elektromos hálózat, fékek, tengelykapcsoló — hibátlannak kell lennie. VAS GYULA (A szerző felvétele) III. KÁRPÁT-MEDENCEI BÁBFESZTIVÁL BUDAPESTEN Az Együttélés Központi Irodájának tájékoztatása szerint a jövő évben (április 18-23.) Budapesten ismét megrendezik a Kárpátmedencei bábfesztivált. Célja a térségben élő nemzeti kisebbségi bábosok bemutatkozása; fellépése óvodákban, iskolákban, könyvtárakban, művelődési otthonokban. A szervezők tiszteletdíjat nem tudnak fizetni, de a szereplők ajándékot kapnak és csoportos városnézésen vesznek részt. A mozgalom ügyintézője kéri a bábcsoportvezetőket: levélben (esetleg telefonon) jelentkezzenek az Együttélés Központi Irodájában, hogy elküldhesse címükre a jelentkezési lapot és a felhívás anyagát. A mozgalom címe: Együttélés, Központi Iroda, P. O. Box 44, 819 44 Bratislava, tel.: 07/ 497 877. -Ú-