Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-20 / 219. szám, hétfő

3 RIPORT ÚJ szói 1993. SZEPTEMBER 20. VÉGTELEN UTCA, VÉGTELEN GONDOK VÁGHOSSZÚFALU 880 ÉVES Vághosszúfalu nem véletlenül kapta a nevét. Fő utcája végtele­nül hosszú, a Fő tér viszont könnyen áttekinthető. Minden, ami egy község életében fontos, egy helyen van: a templom, a plébánia, az iskola, a köz­ségháza. Itt sorakoznak az üzle­tek, vendéglők, itt van a község egyetlen nyilvános telefonfülké­je és a falu kútja. Ma is sokan oda járnak vízért. A községháza előtt a Szentháromság-szobor szomszédságában áll az első és a második világháborúban ele­sett katonák emlékműve. Tövé­ben friss őszirózsacsokrok. A helybeliek őrzik, tisztelik ha­lottaik emlékét. Hosszú a lista az emléktáblán... A két világégés alaposan megtizedelte a Vág menti kis falu lakosságát, mely­nek a történelem során számos viszontagságban volt része. E történelem pedig 880 évvel ezelőtt kezdődött... A falut először 1113-ban a zobori apátság adománylevele említi, de a település valószínű­leg ennél korábban létesült. Az öregek úgy mesélték, a honfog­laló magyarok a Vág menti ná­das területet biztonságosnak gondolták, ezért telepedtek meg itt. Azóta is mindig magyarok él­tek ebben a faluban. Magyarok és az épület felújítását, berendezé­sét. Idén immár a harmadik tan­évet kezdték a vághosszúfalusi kisiskola két magyar és egy szlo­vák tannyelvű osztályában. Mint megtudtuk, nem egészen elége­detten. - A magyar osztályban mind­össze három elsős van, míg a szlovákban tizenkettő. Elszo­Egymást szerető, tisztelő, segítő em­berek élnek a mi falunkban - mond­ja Izsói Vincéné katolikusok. Egymást tisztelő, becsülő emberek. Szlovákok csak a háború után költöztek ide. Most már sok a vegyes há­zasság, tán ezért is jó a magya­rok és a szlovákok viszonya. Itt mindenki mindenkit rokonának tekint. Vághosszúfalunak ma mint­egy 850 lakosa van. Kevesebb, mint a századfordulón volt. Nyolcvan százalékuk magyar. A faluban aránylag sok idős em­ber él, mert a fiatalok többsége a korábbi évtizedekben elköltö­zött. Vonzotta őket Vágsellye, a város, ahol álláshoz, lakáshoz jutottak, főleg a Duslo vegyigyár jóvoltából. De a népesség meg­fogyatkozásán kívül mást is „kö­szönhet" e község a gyárnak: a szennyezett levegőt. A fűtési idény kezdetétől - estefelé - már annyira elviselhetetlen a klór és az ammónia koncentrá­ciója a levegőben, hogy a kis­gyermekeket nem is ajánlatos kiengedni az udvarra, utcára. Ezen a rendszerváltás sem vál­toztatott semmit. Pedig 1989 után történt egy-két dolog. Pél­dául az 1980-ban bezárt kisisko­lát ismét megnyitották. A hely­beli magyar szülők és pedagógu­sok kiharcolták az engedélyt, a községháza meg vállalta az anyagi feltételek megteremtését, Izsói Róbert polgármester szerint a község lakóiban van elég tenniaka­rás, csak a pénz hiányzik morít bennünket, hogy magyar szülők is szlovákba íratták gyer­meküket, sajnos, ez ellen nem tehetünk semmit - mondja Mol­nár Péter, aki annak idején fele­ségével együtt e kisiskola kedvé­ért húsz év után hagyta ott Sók­szelőcét. - Pedig ebben a falu­ban olyan sok a jóeszű gyerek! A magyar iskolából sokan főis­kolát, egyetemet végeztek, míg a szlovák iskolából legfeljebb szakérettségiig jutottak el. Eze­ket a tényeket a szülőknek is látniuk kellene! A jelek szerint azonban vagy nem látják, vagy nincs rájuk ha­tással. Mintha a gyermekeik ma­gyar nyelvű oktatását ma nem éreznék olyan fontosnak, mint három évvel ezelőtt. Ez a tény szomorítja el Andódy András esperest is, akinek pedig lenne oka az örömre, hiszen a falusiak rendre ott vannak a szentmisén, a hívők ötven százaléka rend­szeresen jár gyónni, nagy ünne­pekkor, de hétköznapokon is mindig megtelik a templom. Rá­adásul a kisiskolának is olyan pedagógusai vannak, akik ke­resztény szellemben igyekeznek nevelni a gyermekeket. Az isko­la 32 tanulója közül 30 jár hitok­tatásra. Sok helybelit viszont más gond foglalkoztat. Például az, meddig lesz biztos az állása, hogy tud kijönni a keresetéből, hol mit tudna olcsóbban besze­rezni. A faluban négy vegyeske­reskedés is van, ahol az alapvető élelmiszerek, mosószerek, a háztartásokban szükséges cik­kek kaphatók. A falusiak több­sége azonban leginkább csak azt veszi, amire nagy szüksége van. A négy üzletes forgalma elenyé­sző. Nem panaszkodhatnak vi­szont a vendéglősök - nekik még a munkanélküliek is növelik a bevételüket. Bár nem sok van belőlük (húsz), egy részük nem is igen keres magának munkát, megelégszik a segéllyel, amit rö­vid idő alatt ,,le is öblít a tor­kán". Tisztelet a kevés kivé­telnek. — Vannak köztük olyanok, akik önhibájukon kívül kerültek az utcára, de azok rövid időn belül találnak is munkát. Ha mást nem, kiveszik a földjüket a szövetkezetből és gazdálkod­nak - mondja Baranovics Tibor, aki munkája mellett (hajós a Vá­gón) szintén nekifogott a föld­művelésnek. A hosszúfalusiak korábban is foglalkoztak zöldségtermeléssel, de ahogy lehetőség adódott rá, szinte minden család kivette a közösből a maga egy-másfél hektárját, és gazdálkodik - ki saját szükségletre, ki eladásra. A faluban három felvásárlónál is értékesíthetik termékeiket, igaz, korántsem olyan áron, mint sze­retnék. Hiába, az egyre romló gazdasági helyzet itt is érezteti hatását. Tapasztalják a hosszúfa­lusiak is: az árak emelkednek, míg munkájuknak mintha egyre kevesebb lenne az értéke. Hova­tovább többet kell dolgozniuk, hogy a megszokott életszínvona­lukat tartani tudják. Ezért fóliá­zik a pedagógus, ezért söpör utcát az egyik nyugdíjas és fűt a másik. De nemcsak a polgárok helyzete lett nehezebb, egyre több gond nehezedik a falu ve­zetőségére is. A helybeliek sze­rencsére belátóak: megértik, nem lehetnek nagy igényeik, hi­szen a községnek nincs pénze. Csak csöndesen jegyzik meg - de jó lenne, ha bevezetnék végre a gázt, ha lenne helyben posta, patika, orvosi rendelő... - A község elöljáróságának az a célja, hogy a lakosság számára jó életkörülményeket teremtsen. Tudjuk azt is, a falu népe szíve­sen hozzájárulna a község fej­lesztéséhez, de hiába van meg az akarat, ha nincs pénz - részlete­zi gondjaikat Izsóf Róbert pol­gármester. Elpanaszolja, hogy a falu költségvetése éppen csak arra elég, hogy a legszüksége­sebb kiadásokat fedezzék. Ki­sebb beruházásokra még akad - új betonutat építettek az egyik utcában, körülkerítették a teme­tőt, felújították a tűzoltószertá­rat, besegítettek az iskola feste­tésébe. Nagyobb kiadásokra azonban nem futja. - A gáz bevezetéséhez 8 mil­lió kellene. A tervdokumentáci­óra nagy nehezen összekapartuk a pénzt, de a gázművek csak úgy hajlandó beszállni, ha elkezdjük az építkezést. Ehhez viszont már hitelt kellene felvennünk, s azt A két háborúban elesettek emlék­műve előtt mindig van friss virág manapság igen nehéz szerezni. A környezetvédelmi minisztéri­umhoz fordultunk állami támo­gatásért, egyelőre még nem kap­tunk választ. További gond a szennyvíz elvezetése, ami har­mincmilliós beruházást igényel. Erről egyelőre csak álmodha­tunk. Nem tudjuk megoldani a hulladéktárolás problémáját sem, mivel a község határában nincs erre megfelelő terület. Hiá­ba kértük a község számára a postát is. Pedig a járási igazga­tó falunkbeli, ráadásul képviselő is, de nem támogatja kérésünket. Pedig nemcsak a gáz, hanem a posta, a patika, az orvosi ren­delő is létfontosságú lenne a község számára. Már csak azért is, mert úgy néz ki, végre megállt a fiatalok elvándorlása, sőt, az utóbbi időben egyre töb­ben költöztek vissza a faluba. A polgármester örömmel ven­né, ha ez a folyamat továbbra is folytatódna, hiszen nem keve­sebb múlik rajta, mint az idén 880 éves község jövője. A „szü­letésnapról" egyébként szep­tember végén fognak megemlé­kezni. A háromnapos jubileumi ünnepséget már nagyon várják a helybeliek. Remélhetőleg erre az alkalomra a faluból elszárma­zottak is hazatalálnak. De úgy lenne szép, ha minél többen ma­radnának is, hogy e „hosszú" falu a következő 800 évben ne zsugorodjon össze. S. FORGON SZILVIA „A falu kútja" Prikler László felvételei FAVORIT­ROKKANTAKNAK Az egykori Csehszlovákiában a pilzeni META cég volt az első, ahol - megrendelésre - elvégez­ték a Škoda Favorit típusú sze­mélygépkocsik mozgássérültek számára történő átalakítását. Lé­nyege, hogy az autónak a legszé­lesebb értelemben vett irányítá­sa kézzel történik, tehát kézi vezérlésű a fék, a gáz és a ten­gelykapcsoló is. Az utóbbi tulaj­donképpen félautomatának te­kinthető, mivel a sebességváltó kar elmozdításával párhuzamo­san lép működésbe. Rendkívül örvendetes, hogy az ország kettéválása után Szlo­vákiában is akadt, aki folytassa ezt a munkát. A Favoritok átsze­relésére így jelenleg Nyitrán kell jelentkezni, az építőipari szak­tanintézet (Stredné odborné uči­lište stavebné, Nábrežie mláde­že 1, telefon: 087/284 64, 284 62) épületében. A szerelés költségei mintegy 17 ezer koro­nát tesznek ki, de ez, a cseh korona árfolyamának lassú emelkedésére való tekintettel in­kább csak irányárnak tekinthe­tő. (Itt jegyezzük meg, hogy a nyitraiak a 105/130-as soro­zathoz tartozó Skodák átépíté­sét is vállalják, ám, az az eltérő konstrukció miatt 5-600 koroná­val többe kerül.) A munka álta­lában egy napig tart; a távolabb­ról érkezők szállást és ellátást kapnak az iskola épületében, ahol a számukra átalakított szo­ciális berendezéseket használ­hatnak. Végezetül néhány szó az át­szerelés műszaki feltételeiről: a kocsi nem futhatott többet 70 ezer kilométernél, és valameny­nyi fontos szerkezeti egységé­nek - motor, üzemanyag- és elektromos hálózat, fékek, ten­gelykapcsoló — hibátlannak kell lennie. VAS GYULA (A szerző felvétele) III. KÁRPÁT-MEDENCEI BÁBFESZTIVÁL BUDAPESTEN Az Együttélés Központi Irodájá­nak tájékoztatása szerint a jövő évben (április 18-23.) Budapes­ten ismét megrendezik a Kárpát­medencei bábfesztivált. Célja a térségben élő nemzeti kisebb­ségi bábosok bemutatkozása; fellépése óvodákban, iskolák­ban, könyvtárakban, művelődé­si otthonokban. A szervezők tiszteletdíjat nem tudnak fizetni, de a szereplők ajándékot kapnak és csoportos városnézésen vesz­nek részt. A mozgalom ügyinté­zője kéri a bábcsoportvezetőket: levélben (esetleg telefonon) je­lentkezzenek az Együttélés Köz­ponti Irodájában, hogy elküld­hesse címükre a jelentkezési la­pot és a felhívás anyagát. A mozgalom címe: Együttélés, Központi Iroda, P. O. Box 44, 819 44 Bratislava, tel.: 07/ 497 877. -Ú-

Next

/
Thumbnails
Contents