Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-20 / 219. szám, hétfő

.1JJSZÓÄ MOZAIK MÖGÖHE NEGYVEN ÉV, ELÖHE A JÖVŐ ÜNNEPELT A GALÁNTAI MAGYAR GIMNÁZIUM MONA USA - FEKETÉN S ARANYBAN VII. POZSONYI KULTURÁLIS NAPOK A Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya és a pozsonyi Magyar Kulturális Központ szeretettel vár minden érdeklődőt a VII. Városi Kulturális Napok rendezvényeire, amelyekre október 2. és november 20. között kerül sor a fővárosban. A kulturális napok műsora, hasonlóan az előző évekhez, idén is gazdag lesz, mindenki kedvére válogathat. A részletes műsort lapunk naponta közli majd. Információt és jegyelővételt a Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya titkárságán kap, illetve eszközölhet minden érdeklődő (Május 1. tér 10-12; telefon: 07/36 44 40). (K) ITTHON TÖRTÉNT - 7 NAP ALATT EGY JELZŐ POLITIKUMA. Pechje van Szlovákiának. Markáns sajátosságai közé tartozik, hogy politikusai csak elvétve tudják megkülönböztetni a fontosat a kevésbé fontostól. Klasszikus példája ennek, ahogy 1968 őszén Husák és társai meghirdették az „Előbb föderációt, majd csak utána a demokráciát!" jelszót. Tudjuk, mi lett belőle. Huszonkét esztendővel később ugyanez, más vonatkozásban megismétlődött. Amikor a pártállami nómenklatúra visszaszorítása, a tulajdonviszonyok rendezése, a polgári társadalom visszaállítása került volna a papírforma szerint napirendre, nem jelentéktelen politikai erők azzal a zseniális ötlettel álltak elő, hogy a prágai parlament előbb vitassa meg az állam nevében szereplendő kötőjelről szóló törvényt. Hetekig erről tárgyalt a parlament - Európa és a világ nem kis derültségére. Úgy tűnik, tovább folytatódik ez a gyakorlat, mert a Republika, a kormány szócsöve, első oldalon és vezércikkel megtámogatva hozza a hírt: a Štúr Nemzeti Egységmozgalom Tanácsa Mijavában úgy döntött, hogy felszólítja a parlamentet: mostantól kezdve Szlovák Nemzeti Tanácsra módosítsa a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa nevét. Tudjuk, mi a lényege a két elnevezés közötti nüansznak. Az „SZK Nemzeti Tanácsa" elnevezés arra utal, hogy ebben az államban nemcsak szlovák nemzetiségűek az állampolgárok. Tehát a parlament az összes szlovák, ruszin, német, ukrán, cigány, magyar nemzetiségű szlovákiai állampolgár által megválasztott képviselőkből álló testület. Ezzel szemben az a kifejezés, hogy: Szlovák Nemzeti Tanács azt sugallja, hogy... Hogy a jelenlegi elnevezéshez képest mit sugall, úgy vélem, felesleges is megmagyarázni. 1944-től 1992-ig Szlovák Nemzeti Tanácsnak nevezték nálunk a törvényhozó testületet. Napirendre tértünk fölötte, a szlovákiai magyarokhoz fűződő viszonyban úgy működött, ahogy működött. Most, hogy Roman Kaliskýék vissza akarják keresztelni, abban egyértelmű üzenetet fedezünk fel: a magát „demokratikus" jelzővel díszítő kormány napilapja közvetítésével azt akarja a szlovákiai magyarok tudtára adni, hogy nemcsak Vítazoslav Móric teszi fel Szlovákiában a „Ki itt az úr?" szónoki kérdést. Természetesen a polgári demokrácia jegyében... A SAJTÓ „TOMBOLÁSA" MEČIAR ELLEN. Tizenöt hónap alatt az egyszínű kormány összes betegsége ott lappang a miniszterelnök és csapata körül. A tehetetlennek bizonyult ellenzék szerepét, furcsa módon, nagyrészt a sajtó helyettesíti. Ahelyett, hogy például a kormányon kívüli parlamenti pártok vezérszónokai tennének fel Mečiarék címére kérdéseket mondjuk Szlovákia NATO-tagságának előkészítésével, magatartása teljes egyértelműsítésével kapcsolatban, a kérdések a sajtó hasábjain látnak napvilágot. Ahelyett, hogy a kormányzó mozgalom belüli erjedésről a legilletékesebbek tájékoztatnák a lakosságot, tehát a DSZM-en belül formálódó szocdemek, liberálisok és konzervatívok vezetői nyilatkoznának, az újságírók kénytelenek „nyomozásba" kezdeni. Nem csoda, hogy nem mindig pontosak az elemzéseik. Az is az egypárti kormányzás gyermekbetegségei közé tartozik, hogy a miniszterelnök mindenáron bizonyítani igyekszik az egységet, miközben tucatnyi jelből arra lehet következtetni, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomban már jó ideje nincs egység. Egy-egy kirobbant botrány után derülnek csak ki konkrét dolgok, és az ezekből eredő kommentálási lehetőségeken kapva kapnak azok az újságírók, akik még szakmailag adnak magukra. Ezt a tömegtájékoztatási magatartást nevezte Mečiar a hét folyamán „kormányellenes tombolásnak". Az állampárti időszakra emlékeztet a miniszterelnöknek a sajtóval kapcsolatos reagálása. Lényegében úgy értelmezi a politikai helyzetet, hogy a DSZM átfogóan kezeli a társadalom összes problémáját, így a többi párt csak a DSZM elleni támadásokban tudja kiélni magát. Burkoltan ezzel azt sugallja, hogy minden olyan akció, amely a mozgalma ellen irányul, a társadalmi békét veszélyezteti. Az egypártrendszerekben az ilyen magatartás rendszerint a vég kezdetét jelenti. Meglátjuk, mit hoz az ősz, miniszterelnök lesz-e még karácsonykor is Mečiar. TÓTH MIHÁLY CSÖPÖG AZ ISKOLARENDSZER CSAPJA 1993. SZEPTEMBER 20. LAPSZÉLEN SZERET, NEM SZERET Úgy harangoztuk be Soros György látogatását Szlovákiában - sokaknak örömet szerez, másoknak meg nem. Csakugyan felemás érzelmekkel viseltetnek a közismert amerikai üzletember iránt szerte a világban, de kiváltképpen Európában, bármennyire is tiszteletre méltó a mecénási programja. Hiszen alapítványokat hoz létre, szabadsajtót támogat, szekemberképzést finanszíroz, mégis - némely helyen értetlenséggel találkozik, vagy talán úgy is lehet mondani: éretlenséggel. ' Már az is bosszantja az embert, miért írják rendületlenül Sörösnek a nevét, legyen az akár a cseh Lidové novinyban, akár a szlovák SME című lapban. A Lidovkában (ahogy népiesen hívják) legutóbb jó néhány hónapja jelent meg róla a hír: Soros viszi a Közép-európai Egyetemét elfelé Prágából. És csakugyan úgy volt. Az amerikai milliomos még a Pithart-kormány jdején megalapította Prágában a nevezett egyetemet, vállalván teljes finanszírozását, csupán annyit kért a cseh kormánytól, hogy az épület bérletét állja. Alighanem - sőt köztudottan -- a cseh oktatásügy helyzete sem volt rózsás, mert az következett be, hogy az azóta átalakult kormány megtagadta az évi 28 millió korona bérleti költség kifizetését, Soros György tehát - tekintettel a diákokra és az érvényes szerződéssel előadó egyetemi oktatókra - úgy döntött, befejezi a szemesztert, és Budapestre költöztette az egyetemet. Ha meggondoljuk miközben kezünket óvatosan a szívünkre helyezzük -, hogy annak idején hányunk fejében fordult meg az az abszurd gondolat: mi lenne, ha cseh állampolgárnak jelentkeznénk, és hozzávetjük, hogy ténylegesen mennyi értelmiségi maradi Csehországban a szlovák kultúra krémjéből hogy a sportolókról ne is beszéljünk —, akkor pici megdöbbenés vesz erőt rajtunk, ugyan miért nem akarta a cseh társadalom (vagy inkább ne emlegessünk társadalmat, csak kormányzatot) elfogadni Soros támogató fölajánlását. Mindenesetre akkor Soros úgy vélekedett, hogy a cseh értelmiség alighanem gyöngébb annál, semhogy nyomást gyakorolhasson a kormányra egy ilyen intézmény házigazdaságáért. Nem volt újdonság számára, hogy őt, a Közép-európai Egyetem megalapítóját, számtalan kulturális alapítvány létrehozóját, számlálatlan kulturális megmozdulás támogatóját sokfelé támadják a volt szocialista tábor országaiban. Emlékezzünk csak a magyar parlament egyik képviselőjének ellene kikelt felszólalására ... „Igaz, hogy mindenütt többet kritizálnak engem, mint Prágaban - mondta a költözködés kapcsán annak idején Soros György de Csehországban érzem magam a legrosszabbul. Prágában az az érzésem, hogy fölösleges vagyok." Most Szlovákián a sor, hogy bebizonyítsa, hogyan fogja érezni magát a neves pénzember. Alighanem magyarokkal ugyancsak szerét ejti a beszélgetésnek. Föltehetően olyanokkal is, akiknek örömet szerez a vele való találkozás. (brogyányi) Negyven év egy ember életében nagy idő. Egy intézmény, egy iskola életében talán nem számít olyan soknak, de mindenképpen elég indok egy számvetésre, egy tisztes megemlékezésre. A Galántai Magyar Gimnáziumban is az iskola negyvenedik születésnapja volt az indok, hogy egykori s jelenlegi tanárai és diákjai szombaton ünnepélyes megemlékezésre jöttek össze. Hogy az ember életében a negyven év nagy idő, azt az is bizonyítja, hogy az iskolaalapító tanárok közül már csak ketten - Holló Anna és Párkány Antal - vannak az élők sorában. Hogy mindketten eljöttek, azt bizonyítja, hogy a galántai gimnázium valódi alma mater, egy otthon, ahová évtizedek múltán is szívesen tér vissza egykori lakója. A szakmai felkészült ség a mi fegyverünk, s nem mindegy, hogy ezt anyanyelvünkön szerezhetjük meg. Fogadjuk meg, hogy e fegyvert gyermekeinknek is továbbadjuk - mondta Duka Zólyomi Árpád, (Folytatás az 1. oldalról) rad valamilyen módon a rajz, a képzőművészet mellett. - Szüleid is rajzolnak, festenek? - kérdeztem a kislánytól. - Nem, ők egészen mással foglalkoznak, de szeretik a képzőművészetet és nagyon örültek a sikeremnek. - Az iskoládban hogyan fogadták a díjat? - Ott is örültek, dicséretet kaptam érte. - Rajzból hogy állsz? Jók az osztályzataid? - Igen, mindig egyeseim voltak. - És hol szeretsz jobban rajzolni, (Folytatás az 1. oldalról) a fejlődés egyedül járható útja. Képtelenség ugyanis, mondjuk egy homonnai iskolának bármely gondját Pozsonyban megoldani. A nagyobb önállóság előnyt jelent a nemzetiségi iskolák számára is. Hiszen ha helyben és önállóan döntenek az iskola gondjairól, egyszerűbben megoldhatók olyan problémák, amelyek messziről esetleg megoldhatatlannak látszanak. Ezt még akkor is állítom, ha tudom, hogy a választási törvény módosításával föltehetően azt igyekszik elérni a kormányzat, hogy arányos legyen a nemzetiségek képviselete. Tapasztalatból tudom, ahol az emberek együtt élnek, sokkal inkább hajlandóak megérteni egymást. A mostani, úgynevezett alternatív oktatás ötlete is fönt született, a miniszter és a Matica slovenská döntötték el, hogyan kell a magyarokat megtanítani jobban szlovákul. A jövő útja tehát a magyar iskolák önállóságában rejlik. • Várható annak az elképzelésnek a megvalósítása, hogy az önkormányzatok kapják meg kezelésbe az iskolákat? aki ezúttal nem politikusként, hanem véndiákként szólt az egybegyűltekhez. Egy másik öregdiák, Bauer Győző fészekhez hasonlította egykori iskoláját, melyben tövises ágak, bogáncsok is vannak, de puha vatta is, amitől visszahívóvá válik. S ezúttal vissza is jött több száz diák, hogy e fészekben melegítse fel emlékeit. Jó volt hallani Pék László jelenlegi igazgatótól, hogy az iskolának még soha ennyi diákja nem volt, mint most. S ha anyagiakban nem dúskálnak, a szellemi gazdagságot a hagyományokhoz híven ezentúl is gyarapítani fogják. Mert - ahogy azt egy másik felszólaló mondta — az iskola nem a múlt, az iskola a jövő. Jelképértékű volt, hogy a hagyományteremtő új iskolaharangot egy volt diákból lett plébános szentelte fel. S a harang, amely a kezdőket köszönti, és a végzőket búcsúztatja majd, azt is jelképezi: ez az iskola meri, akarja hallatni hangját. (gaál) festeni, az iskolában, vagy a rajziskolában? - Talán inkább a rajziskolában. Ott érdekesebb dolgokkal foglalkozunk, s annak ellenére, hogy a tanár irányít bennünket, mégis szabadabb kezet kapunk, mint az iskolában. - Milyen volt a díj, amelyet a múlt héten Pozsonyban átvettél? - Egy emlékérem, amelyre a japán város neve volt vésve, gyermekfigurák és japán szöveg. Meg oklevelet is kaptam hozzá, majd megvendégeltek minket; az ünnepségre a tanáromon kívül egy általam választott barátnőm is elkísérhetett. Nagyon jól éreztem magam. (klinkoj - Magam hallottam, amikor a cseh és a szlovák parlament oktatási bizottságának egy kihelyezett ülésén összehasonlítottuk az iskolák irányításának koncepcióját. A cseh parlament képviselője elmondta nekem, milyen választ kapott szlovák kollégájától arra a kérdésére, miért más az iskolák irányítási koncepciója Szlovákiában, mint Csehországban. Nos, ilyet: túl sok Szlovákiában a magyar iskola. • Nem akarják kiengedni a kezükből az irányításukat? - Ez egyértelmű. Így én mindenképpen előrelépésnek minősíteném azt, ha az iskolák az önkormányzatok kezébe kerülnének. Tudom, hogy erre végül gazdasági indokok fogják rábírni az oktatási kormányzatot, illetve a kormányt, mert be kell látniuk: irracionális, hogy száz kilométert utazzon a megbízott szerelő egy csöpögő vízcsap megjavítása ügyében, hiszen hány iskola van, és hány vízcsap és hány száz kilométer. Egy ilyen gazdasági helyzetben tehát tarthatatlan ez a koncepció. Ennek ellenere meggyőződésem, az önkormányzatok végül megfelelő szinten tudnák kezelni az iskolákat. • Addig sem tanácsos tétlenkedni, míg ez a rendszer beindul. Tehát: igyekezzenek az alapiskolák addig is önállósodni? - Sok helyütt félnek az iskolák attól, hogy önálló jogi személlyé váljanak. Tény, sok többletkötelezettség jár vele, a bérelszámolástól a könyvelésig. Ez kényelmetlen megoldásnak tűnhet a kisiskolák számára, viszont ezeket a műveleteket szolgáltatásként meg tudják vásárolni, ha kapnak rá megfelelő anyagi eszközt. • Végső soron az önálló jogi személlyé váló iskolák rendszereböl alakulhatna ki az a több esetben úgy jelölt fogalom: oktatásügyi autonómia? - Az autonómia önmagában véve egy alulról építkező elv. Amennyire autonóm tud lenni egy iskola, pont úgy lehet autonóm egy iskolai rendszer vagy alrendszer. Nagyon jól el tudnám képzelni úgy, ahogy most az egyetemek ilyen autonóm rendszert alkotnak. Meggyőződésem szerint pontosan ilyen autonóm irányítás alatt és szolgáltatás mellett a nemzetiségi iskolarendszer felügyelhető és irányítható. Ugyanis fontos, hogy pontosan azok döntsenek, akiket érint, s ez érvényes az egyes iskolától egészen az iskolarendszerig. • A Szlovákiai Pedagógusok Fórumának egyik képviselője javasolta: kapjon a szülő egy csekket a folyó tanévre járó összeggel, mondjuk oktatási fejpénzzel, aztán olyan iskolába íratja be gyermekét, amilyenbe akarja. Számunkra, persze, ez azt is jelenti, hogy olyan tanítási nyelvűbe. Ehhez az elképzeléshez mit szól? - Nem is olyan abszurd, mint amilyennek az első pillanatban tűnik. Attól, hogy az iskolákat a diákok szerint finanszírozzák, nem vagyunk messze. A mi bizottságunk például két éve gyakorol nyomást a minisztériumra, hogy átlátható, transzparens módon finanszírozza az iskolákat, mert amíg vazallusokat lehet vásárolni, addig nem lesz igazán tisztességes irányítási rendszer. Ha így alakulna ki egy iskola költségvetése, az már részletkérdés, hogy a szülő kapja-e a csekket, vagy az iskola a diák után a pénzt. BROGYÁNYI JUDIT