Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-16 / 216. szám, csütörtök

1993. SZEPTEMBER 16. ÚJ SZÓ, HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 EGYÜTTÉLÉS PM: NEM KOORDINÁCIÓS TANÁCSKOZÁS VOLT Tegnapi számunk első kiadásában közöltük, hogy a szlovák külügyminisztérium magyarázatot kért a magyar féltől a szeptember 10-én Budapesten tartott találkozót illetően, amelyen Antall József magyar miniszterelnök a külföldi magyarok képviselőivel (köztük Duray Miklóssal, az Együttélés elnökével és Csáky Pállal, az MKDM parlamenti frakcióvezetőjével) a nemzetiségi problémák megoldására kidolgozott francia javaslatról tárgyalt. Az indoklás szerint ez a javaslat nem a politikai pártok, hanem a kormányok számára készült, ezért a magyar fél akciója kétségbe vonhatja a két ország közt létrehozott konzultációs mechanizmus működőképességét. Tény, hogy ez a projekt elsősorban a kétoldalú államközi egyezményekkel számol. A kisebbségi közösségek képviselőinek azonban az a véleménye, hogy az ilyen kétoldalú egyezmények megkötését még egy lépésnek meg kellene előznie, éspedig: az egyes nemzeti közösségek és azon ország kormánya közötti egyezménynek, amelyben élnek. Az Együttélés-nyilatkozat leszögezi továbbá, hogy a kifogásolt találkozó nem tekinthető „koordinációs tanácskozásnak", noha közös végkövetkeztetéssel zárult. A magyar kormány eljárását az Együttélés nem tekinti szokatlannak, hiszen az a leginkább érdekeltekkel, az ország határain kívüli magyar nemzeti közösségek képviselőivel ismertette álláspontját. FENYEGETIK A ČTK TUDÓSÍTÓJÁT PILLANATNYI ENYHÜLÉS (Folytatás az 1. oldalról) hívása csak valahol a hónap végén esedékes, mert biztosak akarnak lenni abban, hogy akkor már végleges, s mindhárom fél számára elfogadható döntés születik. Véleményük szerint a muzulmánok számára felkínált változat optimális, hiszen a területek harminc százalékával rendelkeznének, most pedig csak tíz százalékát tartják felügyeletük alatt. Alija Izetbegovic az eddigieknél komolyabb lépésként könyvelte el a horvát elnökkel való megállapodást, de emlékeztetett arra, hogy már eddig is számos békekötés nagyon rövid életűnek bizonyult. A közelmúltban az Egyesült Államokban, valamint számos iszlám országban vendégeskedő bosnyák vezető szerint egyébként még csak az kérdéses, hogy a leendő (muzulmánok által lakott) bosnyák állam hol és milyen módon jut ki az Adriai-tengerre, de véleménye szerint igen közel állnak a megoldáshoz. Tudjman horvát elnök elégedettségének adott hangot, s újságírók rákérdezésére kijelentette, a boszniai horvátok mindenképpen betartják a tűzszünetet. Természetesen csak akkor - tette hozzá -, ha a másik fél is hasonlóképpen cselekszik. A másik hadszíntéren is történt előrelépés: Horvátország elfogadta Jean Cot tábornoknak, az UNPROFOR parancsnokának béketervjavaslatát, így ma a Krajinai Szerb Köztársaság területéről nem érkezett harci cselekményről szóló jelentés. Az ENSZ-katonák a horvát haderő visszavonulására várnak, hogy átvegyék az összetűzések kiváltó okát képező, a horvátok által ideiglenesen elfoglalt három falu feletti ellenőrzést. A krajinai szerbek és a horvátok között közvetít Andrej Kozirjev is. Az orosz külügyminiszter zágrábi látogatás után Szarajevóba utazott. Sinkovits Péter, Újvidék JÓSZOLGÁLATI UT ISMERETLEN ANYAG ROBBANHATOTT FEL Az illetékes magyar hatóságok folytatják a békásmegyeri tragédia okainak kivizsgálását. Az Országos Rendőr-főkapitányság tegnapi jelentése szerint a kedd hajnali robbanás egy 9. emeleti lakásban történt, valószínűleg valamilyen ismeretlen anyagtól. Az első jelentések gázrobbanásról beszéltek^ Biztosat azonban egyelőre még nem tudni. Az eddigi felmérések szerint az épületben mintegy 250 millió forint anyagi kár keletkezett. A lakások lakóinak anyagi kárát még nem mérték fel. Mint már jelentettük, a robbanás következtében hét személy életét vesztette és további tíz könnyű sérüléseket szenvedett. K. J. A PARLAMENT ENGEDETT, SEVARDNADZE MARAD Tegnapi második kiadásunkban már röviden közöltük, hogy Eduard Sevardnadze mégsem vált meg államfői tisztségétől. Ez ugyan hajszálon múlott, hiszen a grúz vezető kedden késő este a parlament ülésén többször is közölte, lemond, mivel a parlament nem volt hajlandó a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó javaslatának elfogadására. A parlament üléséről egyenes közvetítésben számolt be a televízió, s ennek hatására mintegy húszezres tömeg gyűlt össze a törvényhozás épülete előtt és a hírügynökségi jelentések szerint az emberek valósággal térden állva könyörögtek Sevardnadzének, hogy ne mondjon le. Minden bizonnyal a tömeg jelenléte is közrejátszott abban, hogy a parlament ülésén jelen lévő 127 képviselő végül is késő éjszaka megszavazta azt, hogy szeptember 20-tól két hónapon át rendkívüli állapot legyen érvényben. A radikális ellenzék képviselői az ülésen nem vettek részt. Időközben kiderült, ha Sevardnadze távozott volna, akkor benyújtotta volna lemondását az egész grúz kormány is. RÖVIDEN BŰNSZÖVETKEZETET lepleztek le a magyar rendőrségi szervek, amelynek nyomára egy zsarolt személy bejelentése alapján bukkantak. A meg nem nevezett illető nem volt hajlandó kifizetni a kért pénzt, s ezért a rendőrséghez fordult. A bűnüldöző szervek ezt követően fokozatosan letartóztatták a banda 13 tagját. Vezérük, a székesfehérvári Tóth János szökésben van, és kézrekerítőjének 100 000 forintos jutalmat ígértek. A banda központja Tatabányán volt és további húsz városban tevékenykedett, elsősorban autólopásokra és betörésekre „szakosodott". A PÁRIZSBA vezető legfontosabb utakon a forgalmat tegnap valósággal megbénította a francia agrártermelők tiltakozó akciója. A kistermelők ily módon fejezték ki nemtetszésüket az Egyesült Államok és az EK Bizottsága között létrejött előzetes megállapodással összefüggésben, amely korlátozza a nyugat-európai agrártermékek exportját az Egyesült Államokba. Az akciót azért időzítették tegnapra, mert az EK-tagországok külügy- és mezőgazdasági miniszterei megkezdték tanácskozásukat a brüsszeli összejövetel előtt, amelyen végleges döntés születik az Európai Közösségek álláspontjáról. A DUNAI TÁRSASÁG találkozási lehetőséget kíván teremteni a középeurópai régió tudósai, gazdasági szakemberei, politikusai és újságírói számára, hogy így segítse elő egymás jobb megismerését, s a térség népei közötti újfajta kapcsolatrendszer kialakítását, hangsúlyozta a nemrég létrejött a polgári kezdeményezés társelnöke, Kiss Gy. Csaba tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. (K. J.) A szlovák kormányszervek kiderítették, hogy a Vladimír Mečiar iglói kijelentéseiről szóló hírügynökségi jelentést Karol Hirman, a ČTK kassai tudósítója írta. így eljárást indítottak ellene, noha köztudomású, hogy hírügynökségek által kiadott tájékoztatásért a szerzőt nem vonják felelősségre. A cseh sajtóban Hirman perbe fogása nagy viszszatetszést váltott ki, így a prágai újságok részletesen tájékoztatnak az üggyel kapcsolatos újabb fejleményekről. Kiderült, hogy a ČTK tudósítóját a nap (Munkatársunktól) Amint az várható volt, a parlament egészségügyi és szociális ügyi bizottsága nem hagyta jóvá a kormány sokat vitatott szociális törvénytervezeteit. Mégpedig konkrétan a nyugdíj és munkabér párhuzamos folyósításáról, a betegségi biztosításról, a szociális segélyek folyósításáról, valamint a gyermektartási pótlékról és nevelési járulékról szóló törvénytervezetet. A tárca vezetői - Oľga Keltošová miniszter és Vojtech Tkáč államtitkár - érveikkel nem tudták meggyőzni a képviselők többségét. Az ülésen részt vettek a szakszervezetek képviselői is. Nevükben Alojz Engliš elnök azt kérte, hogy a képviseminden órájában zaklatják. A magukat megnevezni nem hajlandó telefonálók például „fasisztának" nevezik Hirmant, Júdásnak titulálják, és nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illetik. Ha a szlovákiai bíróság Hirmant bűnösnek találja, akár két évre is börtönbe kerülhet. Ugyanis a tudósító szlovák állampolgár. A Český deník szerint, ha elmarasztaló ítélet születik, azzal is számolni kell, hogy megvalósulnak Mečiarnak a sajtó megregulázására irányuló törekvései . (t) lők szavazzák meg a törvények napirendről való levételét és átdolgozását. A szakszevezeti vezetők testületileg távoztak az ülésről, miután a kormánypárti képviselők szavazással megakadályozták, hogy szakértőjük egy paragrafussal kapcsolatban elmondja észrevételét. Ugyanazokat a kifogásokat végül is tolmácsolta a Nyugdíjbiztosítási Alap igazgatója, aki rámutatott az előterjesztett anyagok hibáira. A tárca képviselői nem voltak hajlandók visszavonni a tervezeteket. Hosszú vita után a bizottság végül is csak a szociális ellátással kapcsolatos törvénymódosítást szavazta meg. G. A. (Folytatás az 1. oldalról) az emberi jogok helyzete, s az ezzel összefüggő problémák. A találkozó fontosságát jelzi, hogy a magyar diplomácia vezetőjét fogadja Vacaroiu román miniszterelnök és Iliescu államfő is. Jeszenszky ezenkívül ellátogat az erdélyi magyar városokba is. A iatogatás előestéjén Jeszenszky terjedelmes nyilatkozatot adott a Rompres román hírügynökségnek, melyben kifejtette: Magyarország és Románia közt nincs határvita, az 1920-as, illetve az 1947-es békeszerződést a nagyhatalmak garantálták, ennek érvényességét Magyarország nem kérdőjelezi meg. KOKES JÁNOS KELTOŠOVÁ KUDARCA A PFSZ ÉS IZRAEL TITKOS MEGÁLLAPODÁST IS KÖTÖTT A PFSZ és Izrael között létrejött titkos megállapodás értelmében mintegy 150 km-es hosszúságú szárazföldi folyosó köti majd össze Jerikó térségét a tengerparton levő Gáza-övezettel. Ezt a PFSZ athéni diplomáciai képviseletének vezetője árulta el az AFP tudósítójának. A Washingtonban hétfőn aláírt izraeli-palesztin alku hivatalos szövege mindössze azt szögezte le, hogy közelebbről meg nem nevezett létesítmények megépítésével biztosítják a személyek közlekedését Jerikóból Gázába, tehát azon két terület között, amelyen korlátozott palesztin autonómia létesülne. Az idézett athéni PFSZ-diplomata azt állította, hogy Franciaország már hajlandóságot mutatott az említett útszakasz megépítésének finanszírozására. Rabin izraeli kormányfő tegnapi rádiónyilatkozatában úgy vélte, hogy jövő nyárra Libanonnal is megköthető a békemegállapodás. Rabin megerősítette, hogy Izraelnek nincsenek Libanonnal szemben területi követelései. Időközben Jasszer Arafat PFSZ-vezér tizenkilenc év után újra az ENSZ New York-i központjában járt, ahol találkozott Butrusz Ghali főtitkárral. KIÉ LESZ A TELEVÍZIÓ? (Folytatás az 1. oldalról) késéssel, április 7-én aláírta a parlament elnöke a kinevezésünkről szóló dekrétumot. Az általunk választott pályázati rendszer most szeptemberre azért nem futhatta ki magát, mert időközben zsugorodott a tanács öttagúvá. Egyébként akkor, amikor még heten határozatképesek voltunk, rám telefonon és egyéb utakon, módokon nyomást gyakoroltak, hogy mondjak le. Elmondhatom, nem volt ennek különösebb nemzetiségi éle, érezhetően a tanács működésképtelenné tétele volt a cél. - A sajtótájékoztatón felvetődött, hogy milyen befolyást is gyakorol valójában a tanács a televízió műsorpolitikájára. - A tanács feladata, hogy felügyelje a televízió közszolgálati szerepének érvényesülését, és az objektív tájékoztatást. Úgy vélem, hogy ennek eleget is tesz, aminek azt hiszem eléggé ékes példája, hogy a kormányzat ellenünk fordult. Amikor jómagam a tanács szakmai jellegének erősítését és a televízióról szóló új törvény kidolgozását szorgalmazom, az említett szerepkör hatékonyabbá tételét tartom szem előtt. A tanácstól senki ne várjon kicsinyes beavatkozásokat, de elvi meghátrálásokat sem. — A tanács egyetlen magyar tagjaként miként látja a magyar adás helyzetét és perspektíváit? - Szeretném hangsúlyozni, hogy nem csak a szlovákiai magyarság, hanem a többi kisebbségi közösség érdekeinek védelmét is kötelességemnek tartom. Érzésem szerint minden adandó alkalommal éltem ezzel a lehetőséggel. Egyébként épp a napokban kaptam kézhez az 1994es sugárzási tervet, amiből kiderül, hogy, sajnos, a magyar nyelvű adás bővítésével kapcsolatos javaslatokat nem vették figyelembe. Azonnal érintkezésbe léptem az igazgatóval. Ahogy kiszámoltam, a magyar műsoridő körülbelül egy százalék alatt van, míg viszont a magyaroknak a szlovákiai lakosságon belüli arányszáma tíz százalék körüli. Igyekszem odahatni, hogy ez a kérdés a parlament kulturális bizottsága elé kerüljön, s a magyar pártok interpellációt nyújtsanak be ez ügyben. (kiss) Lapzárta: 22.10 DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1993. szeptember 16-án Deviza Devizaárfolyam Valutaárfolyam Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Középárfolyam 1 egységre, koronában Angol font 48,952 49,444 49,198 47,63 50,77 49,20 Francia frank 5,685 5,743 5,714 5,55 5,87 5,71 Kanadai dollár 24,061 24,303 24,182 23,40 24,96 24,18 Német márka 19,804 20,004 19,904 19,44 20,36 19,90 Olasz líra (1000) 20,705 20,913 20,809 20,09 21,53 20,81 Osztrák schilling 2,811 2,839 2,825 2,77 2,89 2,83 Svájci frank 22,732 22,960 22,846 22,32 23,38 22,85 USA-dollár 31,756 32,076 31,916 31,22 32,62 31,92 ECU EK 37,751 38,131 37,941 ECU CSK 37,941 A forint árfolyama 100 egységre koronában Szlovák Takarékpénztárban Általános Hitalbankban Eladás 29,00 27,00 Vétel 35,00 37,00 Az Együttélés PM a szlovák külügyminisztérium nyilatkozatával kapcsolatos tegnapi állásfoglalásában hangsúlyozza többek között, hogy az több pontatlanságot tartalmaz. Sajnos, a külügyminisztérium nem azokból az információkból indul ki, melyeket a találkozó résztvevői közös, és sajtótájékoztatón közzétett nyilatkozatukban hangsúlyoztak, hanem tényekkel nem alátámasztott sejtésekre támaszkodik. A kifogásolt találkozó célja az volt - amint az az Együttélés-nyilatkozatban áll -, hogy a felek kölcsönösen tájékoztassák egymást az európai stabilitásról és az európai nemzeti kisebbségek jogi helyzetének megoldását célzó egyezmény Balladur-tervezetével kapcsolatos véleményükről.