Új Szó, 1993. szeptember (46. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-14 / 214. szám, kedd

1993. SZEPTEMBER 14. HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 MEČIAR AZÁLLAMÉNVAGYOK... Vladimír Mečiar kormányfő a Szlo­vák Rádió keleti regionális adásának adott interjújában kijelentette, a szlovák biztonsági szerveknek már két héttel az iglói találkozó előtt információik voltak arról, hogy kam­pány készül Szlovákia ellen, amely­lyel az ország nemzetközi tekinté­lyét akarják aláásni. A kormányfő szerint meghaladja a szabadságról és a demokráciáról alkotott elképzelé­seket, ha egy.tudósító olyan szava­kat ad a kormányfő szájába, amelye­két soha nem mondott. Ezzel kap­csolatban hangsúlyozta, hogy az ál­lam képviselőjét érte rágalmazás. Ha ez szándékosan az állam lejáratása érdekében történt, nem Mečiar, ha­nem az állam nevében kell védekez­nem, állította a kormányfő. Végeze­tül kifejtette, hogy nem fogja tűrni az állam sértegetését. * » » A sors fura fintora, hogy miköz­ben a szlovák kormányfő állandóan az épülő szlovák demokrácia meg­erősítéséről beszél, vindikálja magá­nak a jogot, hogy az állam szerepét is magára vállalja. Más szavakkal, de ugyanazt mondja, amit egy alacsony francia emberke több mint száz év­vel ezelőtt egyértelműbben is meg­fogalmazott, s akit Napóleon néven a világ egyik legnagyobb diktátora­ként ismer a történelem. Van egy közelebbi példa: a letűnt egypárt­rendszer vezető képviselőinek bírá­lata pár évvel ezelőtt úgyszintén az állam elleni rágalmazásnak minősült. Hja, csak a forma változik, a lényeg, az változatlan... - tszl ­ITT A VILÁGBANK MISSZIÓJA Tegnap megkezdte kéthetes hivata­los ellenőrző látogatását Szlovákiá­ban a Világbank szakértői csoportja, hogy megvizsgálja, a szlovák gazda­ság teljesítőképessége megfelelő-e a bank által nyújtandó mintegy 125-150 millió dolláros, ún. SAL­hitelnek. A küldöttséget, látogatásá­nak első napján, fogadta Július Tóth pénzügyminiszter. A SAL-hitel első­sorban a szerkezetváltási feladatok megvalósítására szolgál, s a Világ­bank igazgatótanácsának kedvező döntését követően azonnal folyósít­ható. A pénzügyminisztérium tájékoz­tatása szerint e hitel odaítélésétől nagyban függ a további világbanki hitelek sorsa, amelyeket az energeti­ka, a gázipar, a mezőgazdaság és a szociális szféra számára készítenek elő. FILKUS MÉG NEM ISMERI UTÓDJÁT (Folytatás az 1. oldalról) fogadja el. Ha nem vagyok, mint nagykövet lojális, akkor tanács­adóként hogyan felelhetnék meg? - válaszolt kérdéssel a kér­désre. Majd kifejtette, a jövőben közgazdászként szeretne mű­ködni. Nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy számolt-e az esetleges visszahívással nagykö­veti posztjának elfogadásakor. Én nem, de Milan Kňažko igen. Azt jósolta, hogy három hóna­pon belül leváltanak. És igaza lett. A vele szemben indokként felhozott lojalitással kapcsolat­ban rámutatott arra, hogy Vladi­mír Mečiar egy kormányülés után jelentette be a bécsi nagy­követ visszahívását, tehát azt megelőzően, hogy a kérdést előbb megtárgyalta volna az ál­lamfővel, akit az alkotmány ér­telmében megillet a nagyköve­tek kinevezésének és visszahívá­sának jogköre. Ez lojális fellépés az államfővel szemben? - tette fel a kérdést, majd megjegyezte, ilyen lépéssel Szlovákia nem szerez jó nevet külföldön. Ru­dolf Filkus még nem tudja, hogy ki lesz az utódja, s mint megje­gyezte, egyelőre ez nem is érde­keli őt. G.A. Lapzárta: 22.10 BUDAPESTEN TÁRGYALT AZ MKDM KÜLDÖTTSÉGE STABILIZÁLÓ TÉNYEZŐ A MAGYAR-MAGYAR PÁRBESZÉD A Határon Túli Magyarok Hiva­tala elnökének, Entz Géza ál­lamtitkárnak a meghívására teg­nap Budapesten tárgyalt a Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozgalom küldöttsége, élén Bu­gár Béla pártelnökkel. A tárgyalások után kiadott sajtóközlemény szerint a felek közt egyetértés van azt illetően, hogy a szlovákiai magyarság tör­vényes képviselői a szlovákiai magyar nemzeti közösség alkot­mányos jogállásának megoldását szorgalmazzák. Véleményük szerint ezen törekvések eredmé­nyességét nagyban elősegítené, ha minden tekintetben érvényre jutna a nemzeti közösségek jog­alanyisága, mégpedig úgy or­szágon belüli, mint nemzetközi viszonylatban. Entz Géza a megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón kije­lentette, hogy Budapest vélemé­nye szerint a rendszeres magyar -magyar párbeszédnek, melyet a jelenlegi magyar kormány szorgalmaz, stabilizáló jellege van Közép-Európában. Rámuta­tott arra is, hogy a magyar ál­lamnak a határokon túli magyar kisebbségek megsegítése ko­moly anyagi kiadásokat, gondo­kat jelent. Ebből kifolyólag na­gyon fontos, hogy a kiadások a megfelelő helyre kerüljenek, s ne vesszenek kárba. Ezért szakmai konzultációkra van szükség a felek közt. Bugár Béla kifejtette, hogy a mostani megbeszéléseken az MKDM tájékoztatást adott a szlovákiai magyarság aktuális problémáiról, egyebek közt szó volt az alternatív iskolák terve­zetéről, a szlovák parlamentnek benyújtott magyar kisebbségi törvénytervezetről stb. A meg­beszélések más témáit a szlová­kiai magyar vállalkozók esetle­ges részvétele az Expo 1996 vi­lágkiállítás rendezvényein, vala­mint a kárpótlásra jogosult szlo­vákiai állampolgárok ügyének intézése jelentette. A sajtóértekezleten elhang­zott, hogy a magyar kárpótlási törvény kb. ötezer szlovákiai ál­lampolgárt, köztük sok szlovák nemzetiségűt érint. Ezek kárpót­lási igénye kb. háromnegyed milliárd forintot tesz ki. Az MKDM ezeknek az embereknek a kárpótlási jegyei érvényesíté­sében szeretne segítséget nyújta­ni, s valamiképpen megszervez­ni az ügyet, hogy a kárpótlási je­gyek a lehető legmegfelelőbben legyenek felhasználva. Kérdésemre Entz államtitkár kijelentette, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala vállalja a közvetítést a kisebbségi, ez esetben szlovákiai magyar szer­vezetek, valamint a magyar hi­vatalos orgánumok közt annak érdekében, hogy a magyarorszá­gi segítség a leghatásosabb le­gyen, s a megfelelő helyre kerül­jön. KOKES JÁNOS, Budapest A VÍZMEGOSZTÁSI TÁRGYALÁSOKRÓL (Folytatás az 1. oldalról) rint jár el. Az alávetési nyilatko­zatban a két ország vállalta, hogy a hágai bíróság döntéséig terjedő időszakra ideiglenes víz­megosztást alkalmaz. Ebben meghatározott, mennyi víz jus­son a Duna-mederbe Rajka tér­ségében, illetve a bősi erőmű­höz. Szintén az alávetési nyilat­kozat szerint amennyiben a fe­lek nem egyeznek meg a vízmeg­osztásrói, az EK-t kérik fel a szakértői közreműködésre. Az EK részéről az ökológiai mini­mumfeltételek szerint korábban kidolgozott és Magyarország ál­tal is elfogadott ketharmad-egy­harmados vízmegosztást a szlo­vákok eddig elutasították. Ezért van szükség a további EK-közre­működésre. A magyar miniszteri biztos elmondta, hogy a most megala­kított háromoldalú bizottság el­sőként egy dokumentumot ké­szít. Ebben 1991-től napjainkig elemzi, értékeli a különféle, így a Duna vízhozamára, a talajvíz­szintre, a vizek minőségére vo­natkozó releváns adatokat. A dokumentum alapján készítik el aztán a két kormány számára az új vízmegosztási javaslatot. (Kokes) A KERESKEDELMI DOLGOZÓK ÉRDEKVÉDELMEROL (Folytatás az 1. oldalról) tetésű kereskedelmi társasá­gokban a határainkon túl érvé­nyesített szabályok szerint ala­kíthassák a munkáltatók és az alkalmazottak közti viszonyt. A magyarországi tapasztalato­kat - a szétforgácsolódott szak­szervezetek újraegyesítését - szintén megszívlelendőnek tartják. A nemzetközi tanácsko­zás jelentőségét a szervezők ab­ban látják, hogy a munkáltatók által sokszor kiszolgáltatott helyzetbe taszított kereskedel­mi és idegenforgalmi dolgozók felismerjék: a külföldi példák alapján szakszervezetbe tömö­rülve sikeresen érvényesíthetik jogaikat. D. T. DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1993. szeptember 14-én Deviza Devizaárfolyam Valutaárfolyam Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép­árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 49,242 49,736 49,489 47,92 51,06 49,49 Francia frank 5,659 5,715 5,687 5,53 5,85 5,69 Kanadai dollár 24,164 24,406 24,285 23,44 25,00 24,22 Német márka 19,805 20,005 19,905 18,45 20,37 19,91 Olasz líra (1000) 20,622 20,830 20,726 20,01 21,45 20,73 Osztrák schilling 2,817 2,845 2,831 2,77 2,89 2,83 Svájci frank 22,684 22,912 22,798 22,27 23,33 22,80 USA-dollár 31,758 32,078 21,918 31,22 32,62 31,92 ECU EK 37,557 37,935 37.746 ECU CSK ­­37,746 A i forint árfolyama 100 egységre koronában A Szlovák Takarékpénztárban Az Általános Hitelbankban eladás vétel 29,00 35,00 27.00 37,00 SHALOM ÉS SZALAM (Folytatás az 1. oldalról) arab-izraeli béketárgyalások kezdeményezője volt. Hillary Clinton és Rabin neje után And­rej Kozirev orosz külügyminisz­ter érkezett amerikai kollégája, Warren Christopher társaságá­ban. Mint ismeretes, az Egyesült Államok mellett Oroszország vállalt védnökséget a béketár­gyalások felett. A1 Gore alelnök társaságában érkezett Simon Pe­resz és Mahmud Abbasz, a szer­ződés aláírói. Utolsónak érke­zett Bili Clinton elnök a tényle­ges főszereplőkkel: jobbján Jic­chak Rabinnal, balján Jasszer Arafattal. Az amerikai elnök rövid be­szédben méltatta az esemény óriási jelentőségét, felvázolta azt a sok vérrel áztatott utat, amely a történelmi megállapodás alá­írásáig elvezetett. „Ez a nap az önöké" - mondta Clinton Rabin­hoz és Arafathoz fordulva. A bé­kés jövő szimbólumaként üdvö­zölte a zsidó és palesztin fiatalo­kat, akik ott voltak együtt, ve­gyesen. A gyerekek között ült egyébként az elnök lánya, Chel­sea is. Clinton után az izraeli külügy­miniszter, majd Mahmud Ab­basz mondott beszédet, majd aláírták a Közel-Keleten remél­hetőleg új korszakot nyitó szer­ződést. A megállapodás garantá­lóiként ellátta kézjegyével a do­kumentumot az orosz és az ame­rikai külügyminiszter is. A háromezer meghívottat már az a látvány is felemelte a szé­kekről — s köztük voltak olyan sokat látott „öreg rókák" is, mint Henry Kissinger volt elnöki tanácsadó, és George Shultz volt külügyminiszter -, amikor az aláírás után Peresz, illetve Ab­basz fogott kezet egymással, va­lamint Rabinnal és Arafattal. A jelenlévők azonban valóság­gal felhördültek, amikor sor ke­rült Jicchak Rabin és Jasszer Arafat határozott, kemény kéz­fogására. S Arafat volt az, aki ezután kezet nyújtott Simon Pe-, resznek Még négy méltató beszéd kö­vetkezett: az amerikai és az orosz külügyminiszteré, s termé­szetesen Rabiné és Arafaté. Mindketten a népük iránti fele­lősséget hangsúlyozták, amikor a szerződés jelentőségéről szól­tak, mindketten megemlítették az elmúlt hosszú évek áldoza­tait, és sikerült meghatniuk hall­gatóikat. -Ú­Arafat még a szerződés alá­írása előtt találkozott James Carterral, Jessie Jackson ameri­kai polgárjogi harcossal és az Öböl-menti arab államok wa­shingtoni nagyköveteivel. Ez a találkozó azért volt fontos, mert a Kuvait elleni agresszió után a PFSZ Irakot támogatta. Végül megbeszélést folytatott George Bushsal is. Tegnap jelent meg a Los An­geles Times-ban Arafat nyilatko­zata arról, hogy milyen folytatás várható. Szerinte, ha megalakul a független palesztin állam, a kö­vetkező lépés a jordán-palesztin konföderáció létrehozása lesz. Erről a tárgyalások legkésőbb három év múlva megkezdődnek. A magánlátogatáson London­ban tartózkodó Husszein jordán király bejelentette: már a napok­ban aláírják az előzetes jordá­niai-izraeli szerződést. Ez már régebben elkészült, de az alá­írással megvárták, hogyan ala­kulnak a PFSZ és Izrael tárgya­lásai. A PFSZ elnöke máris meghí­vást kapott az Európai Közössé­gektől Brüsszelbe. Mint Jacques Delors, a EK bizottságának elnö­ke tegnap bejelentette, az EK tervez egy közös találkozót is a palesztinok és Izrael képvise­lőivel, hogy megvitassa velük az EK speciális segélyprogramját a megszállt területek számára. Az állami szervek, a rendőrség és a lakossági szolgáltatások lét­rehozására az EK 90 millió dol­lárt fog fordítani. Míg Washingtonban ünnepel­tek, Izraelben drasztikus bizton­sági intézkedések léptek hatály­ba. Rendőrök ezreit irányították a „forró helyekre": Jeruzsálem­be és környékére, valamint északra, Galileába. A délelőtti órákban a Gáza­övezetben és Ciszjordániában sztrájk bénította meg az életet a militáns Hamasz mozgalom felhívására, tiltakozásul a megál­lapodás ellen. Délután viszont már ezrek ünnepelték ugyanezt a szerződést. A szíriai palesztin menekülttáborokban kb. 50 ez­ren szintén a szerződés ellen tiltakoztak. A libanoni hatósá­gok kimondott tilalma ellenére a militáns Irán-barát és radikális palesztin szervezetek mégis til­takozó tüntetést szerveztek Bej­rútban. A libanoni katonák lő­fegyvert is használtak a de­monstráció feloszlatása során. Ennek következménye: 5 halott és 33 sebesült. A legnagyobb dél-libanoni, Szidon mellett fek­vő palesztin menekülttáborban viszont viharos ünneplés volt: amikor Rabin és Arafat kezet fogott, óriási lövöldözés tört ki - a levegőbe lövöldöztek a bol­dog palesztinok. Az aláírási ceremónia kezde­tével egyidőben Washingtonban is volt egy kis zűrzavar: a Fehér Házhoz közeli Lafayette park­ban a szerződést ellenző zsidók gyűltek össze, s a rendőrkordont áttörve igyekeztek megközelíte­ni az ünnepség színhelyét. Rabin áruló, Ez nem béke, ez kiárúsítás - hirdették véleményüket transzparenseiken. A lovas­rendőröknek végül is sikerült rendet teremteniük, bár a cere­mónia rendezői egy kis időre pánikba estek. EURÓPAI BIZTONSÁGPOLITIKA ­AMERIKAI SZEMMEL A biztonságpolitika polgári ellenőr­zéséről Pozsonyban rendezett nem­zetközi konferencia résztvevői teg­nap hallgathatták meg Walter Slo­combe előadását. Az amerikai védel­mi minisztérium politikai államtitká­rának helyettese elmondta, hogyan tekint - úgymond amerikai szem­üvegen keresztül - a közép-kelet­európai országok biztonsági helyze­tére, a NATO szerepére, a kommu­nizmus bilincsétől megszabadult ál­lamok közötti együttműködésre, amely - mint hangsúlyozta - politi­kai, stratégiai, sőt, gazdasági szem­pontból egyaránt fontos. Washing­ton Európa számára a NATO bázisá­ról kiindulva keres hatékony, egysé­ges biztonsági rendszert. A továbbiakban Slocombe el­mondta, a NATO természetesen szá­mol azzal, hogy sorait kibővíti a kö­zép-kelet-európai országokkal, ám hogy erre mikor kerül sor, az első­sorban a politikai és gazdasági integ­rációtól függ. Az előadást követő sajtóértekez­leten az is kiderült, hogy Walter Slocombe tíz nap múlva ismét visz­szatér Pozsonyba, hogy szlovákiai partnereivel az együttműködés bőví­téséről, a két ország védelmi minisz­tériumai közötti katonai program részleteinek kidolgozásáról tárgyal­jon. (ug)

Next

/
Thumbnails
Contents