Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-10 / 184. szám, kedd

1993. AUGUSZTUS 10. HAZAI KÖRKÉP UBORKASZEZON­KEVÉS UBORKÁVAL (Folytatás az 1. oldalról) A zöldbab feldolgozása jelen­leg még folyik, de ebből is beho­zatalra szorul a konzervgyár. Közben már készülnek a lecsó­szezonra, bár ez sem kecsegtet túlzottan rózsás kilátásokkal. Kevés a paprika, még kevesebb a hagyma, egyedül a paradicsom kínálata elfogadható. Paradox helyzet, hogy a való­di uborkaszezonban egyszerűen nincs uborka. A nagytermelők lemondtak róla, a háztáji pedig elkelt a piacon. Pedig valaha a rimaszombati konzervgyár 2-3 ezer tonnát is feldolgozott belőle egy-egy szezonban. Az idén csupán 500-600 tonnát ter­veztek, de máig jóformán sem­mit nem sikerült felvásárolniuk, sőt, behozatali reményekkel sem biztathatják magukat. A kon­zervgyár külföldi kooperációban 6 féle vegyes savanyúságot is gyárt, ezenkívül levesporok és azonnali fogyasztásra alkalmas készételek választékával próbál­ják meg magukat a felszínen tar­tani. A segítőprogramokra szük­ség van, hiszen a gyümölcsfel­dolgozás ezen a környéken - lé­vén nem gyümölcstermő vidék - komoly nehézségek előtt áll. Egy kevés kajszi lekvárnak, ri­bizli, erdei málna és áfonya,^ amire számítanak. Kompótnak való gyümölcshöz egyáltalán nem jutnak hozzá. Ráadásul a környéken katasztrofális mé­reteket öltő vízhiány tovább fo­kozza a gondjaikat. A dunaszerdahelyi Dunako konzervgyár valamivel kedve­zőbb helyzetben van a nyers­anyagellátást illetően, de az idei gyenge terméshozamok utóhatá­sait itt is határozottan érzékelik. Zöldborsóból például a tervezett 500 tonna helyett csak 155 ton­na sikeredett, ez a mennyiség már el is kelt. Amint azt Gál Dezső, a Dunako gazdasági igaz­gatóhelyettese elmondta, zöld­babot is csupán 300 tonnát kon­zerváltak. Uborkából a tervezett 600 tonnának mintegy egyne­gyedét sikerült feldolgozniuk. S noha a feldolgozás még folyik, nem biztos, hogy az elképzelést maradék nélkül sikerül teljesíte­niük. Annak ellenére, hogy a környéken nem pusztított olyan mértékben a peronoszpó­ra, mint az előző években, mégis kevesebb az uborka. Éppen ezért kis- és nagytermelőktől egyaránt vásárolják. Minden mennyiségben, hiszen belga partnerüknek is szállítani kell belőle. Mondhatni, teljes egészében totálkáros lesz a gyümölcsfeldol­gozás, hiszen amint megtudtuk, a Dunakóban 48 tonna meggyen kívül másfajta gyümölcsöt még nem dolgoztak fel. Érthető, hogy a kapacitáskihasználás érdeké­ben jól jött a húsipar ajánlata, amelynek alapján a nyersanyag­hiány okozta kényszerszünetek­ben a kiesések pótlására pástéto­mokat és készételeket gyárta­nak. A lecsót is folyamatosan készítik, szerencsére ennek alap­anyagával nincs gond, a legyár­tott 230 tonnányi mennyiséghez az ősz folyamán még sikerül hozzáadni jónéhány tonnát. A vágott piros paprikát azon­ban már kifejezetten a piaci igé­nyek szerint fogják konzerválni. Amennyi iránt lesz kereslet, annyit dolgoznak fel belőle, ugyanis napjainkban raktárra már lehetetlenség termelni. -tszl­AZ MKDM ELNÖKENEK LEVELE VLADIMÍR MEČIARHOZ Tisztelt Miniszterelnök Úr! Nyílt levéllel fordulok Önhöz azzal a mély meggyőződéssel, hogy valamennyien a Szlovák Köztársaság polgárainak érdekeit tartjuk szem előtt. Szlovákia felvételével az Európa Tanácsba, fiatal államunk is lehetőséget kapott annak bebizonyítására, hogy betartja a demokra­tikus alapelveket és csatlakozni kíván az európai struktúrákhoz. Pozitívan értékeltük a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a névhasználatról elfogadott törvényét, amely liberalizmusával pél­dát mutathatott volna Európa többi államának. (Reméljük, hogy visszaadása a parlamentnek nem jelenti majd színvonalának csökke­nését.) Szilárdan hittünk abban, hogy a további ún. problémát, vagyis a községek kétnyelvű megjelölésének kérdését is az Európa Tanács tagjához méltó módon oldják meg - egy olyan jogszabály elfogadásá­val, amely megfelel az Európa Tanács ajánlásainak. A már régebben tartó táblaháború azt tanúsítja, hogy a közlekedési és távközlési miniszter nem tudja közmegelégedésre, az Európa Tanács ajánlásai­ból kiindulva megoldani ezt a kérdést. Öthónapos szünet után ismét eltávolítják (egyes esetekben eltulajdonítják) a községek magyar helységnévtábláit még akkor is, ha azoknak információs jellegük van. Ezzel az értelmetlen cselekedettel felháborítják a közvéleményt, s egyúttal elterelik a figyelmet a valós gazdasági és szociális problémákról. Szlovákia ilyen láttatása révén kép alakul ki az állam vezető politikusainak megbízhatatlanságáról. Nem érdekünk ilyen képet terjeszteni a Szlovák Köztársaságról. Elnök Úr, kérjük önt, vonják le a következtetéseket Hofbauer miniszter úrral szemben, aki tárcája valós problémáinak (a vasutak vagy a légi közlekedés) megoldása helyett a szenvedélyek szításával foglalkozik a nemzetiségileg vegyes területeken, ami ellentétben áll az Európa Tanács ajánlásaival és nem segíti elő Szlovákia lakosságá­nak együttélését. BUGAR BÉLA, az MKDM elnöke ŕ / LETAKART HELYSÉGNÉVTÁBLÁK A RIMASZOMBATI JÁRÁSBAN ^ KI KORBÁCSOLJA AZ INDULATOKAT? Mint arról már beszámoltunk, csütörtökre virradóra a Járási Útkarbantartó Vállalat dolgozói a Rimaszombati járásban is eltá­volították a magyar helységnév­táblákat. Az egész úgy kezdő­dött, hogy Ladislav Hladovec mérnök, a Rimaszombati Járási Útkarbantartó Vállalat igazgató­ja (májustól tölti be ezt a tisztsé­get) a táblák leszerelésére vonat­kozó minisztériumi rendelet megtárgyalására péntekre össze­hívta az érintett polgármestere­ket. A meghívókat két munka­társa személyesen kézbesítette ki a falvakba. A polgármesterek többsége megkérdezte - okulva a tavalyelőtti esetből, amikor el­vitték a táblát a megbeszélés napjáig leszereljék-e a magyar helységnévtáblát vagy marad­hat? Az útkarbantartók ígéretet tettek, hogy péntekig nem gyűjtik össze a táblákat. Ez történt szerdán, csütörtökre vir­radóra pedig el­tűntek a magyar falufeliratok. Reggel Hlado­vec mérnök te­lefonon értesí­tette a polgár­mestereket, hogy a táblákat az ő emberei szerelték le. Ahol megzavarták őket, tehát Gömörpéterfalán, Dobfeneken, Almágyban, Tajtin, Egyházbást­ban és Darnyán még ma is kint van a magyar helységnévtábla, de... A pénteki megbeszélésen hosszú, időnként heves vita ala­kult ki az útkarbantartó vállalat vezetői és a polgármesterek kö­zött. Jelen volt Eva Moncoľová, a körzeti hivatal képviseletében, valamint Kovács Sándor száza­dos, a Járási Közlekedésrendé­szet parancsnoka, aki - az útkar­bantartó vállalattól kapott érte­sítés alapján - a helyszínen meg­tekintette a kihelyezett táblákat. Elmondta, hogy a táblák minden esetben a község területén vagy pedig magánterületen voltak el­helyezve, s szerinte egyáltalán nem zavarják a közlekedő jár­művek vezetőit és a méreteik sem szabályellenesek. Azt azon­ban hiányosságként rótta fel a polgármestereknek, hogy a táblák kihelyezése előtt nem nyújtottak be írásos kérvényt a Járási Közlekedésrendé­szethez. A megbeszélésen végül a kö­vetkezőkben egyeztek meg: A polgármesterek kérvényt ad­nak be a közlekedésrendészet­hez a magyar helységnévtáblák kihelyezésére. Ez még a helyszí­nen megtörtént, a polgármeste­rek megírták a kérvényeket. A Járási Útkarbanbartó Vállalat igazgatója pedig ígéretet tett ar­ra, hogy a leszerelt táblákat ha­marosan visszaszolgáltatja a pol­gármestereknek. A megmaradt táblákat pedig nem szerelteti le, Mi lesz a fóliába csomagolt táblák sorsa? (A szerző felvétele) ÚJABB VITELDIJEMELES A VASÚTON? (Munkatársunktól) - A vasút semmiképpen nem állhat le, sem szeptemberben, ahogy azt több újság írja, sem később - jelentet­te ki az SZK Közlekedési és Távközlési Minisztériumának tegnapi sajtóértekezletén Anton Kukučka, a vasúti közlekedés szekciófőnöke. Mint mondta, a vasút valóban rossz helyzet­ben van, hiszen az állami költ­ségvetésből a nem beruházások­ra igényelt 2,2 milliárd koroná­ból 1,5 milliárdot kapott meg, beruházásokra pedig a szüksé­ges 1,4 milliárd helyett mindösz­sze 200 milliót. A szekciófőnök szerint a vasút ezt az összeget szeptemberre esetleg októberre valóban felélheti, ez azonban semmiképpen sem vezethet a szlovák vasút megbénulá­sához. Kukučka elmondta, július 20­án a közlekedési és távközlési minisztérium, a pénzügyminisz­térium, a kormányhivatal, vala­mint a vasutas szakszervezetek megbeszélésén vitatták meg a le­hetőségeket, s arra a következ­tetésre jutottak, hogy a vasút jelenleg 750 milliós hiánya nem pótolható csupán állami költség­vetésből, november elsejétől a teherszállítási díjak szabályo­zásának megszüntetésével, azaz szabadárassá tételével csökkent­hetnék. Azt is elmondták, a vas­úti menetjegyek árát nem kíván­ják emelni, legalábbis nem a rá­szorultak, pl. a nyugdíjasok, rok­kantnyugdíjasok, iskolások és a diákok esetében. Nem kizárt azonban az ún. vonaljegyek, a volt munkásjegyek árának emelése. A minisztérium illeté­kesei ismertették az áprilisi me­netjegy-áremelést követő, ma érvényes tarifát. E szerint az egy személyre számított egyszerű menetjegy kilométerenkénti ára 42 fillér, az iskolás- és diákkez­deményezés jegyeké 3 fillér, az egyszeri iskolás és diákjegyeké 8 fillér, munkásjegyeké 21 fillér, hetven év alatti nyugdíjasok je­gye 14 fillér, hetven év felett a nyugdíjasok ingyen utazhat­nak. Ez azonban még mindig nagy ráfizetés, mivel a vasútnak egy személy utaztatása kilomé­terenként 78 fillérjébe kerül, (gl) VERSENYKEPESSE VÁLNI AZ MPP TÖRVÉNYJAVASLATA A REGIONÁLIS ÖNKORMÁNYZATOKRÓL Elkészült a Magyar Polgári Párt regionális önkormányza­tokról szóló alkotmánytörveny­javaslata. öllős Lászlót, az MPP elnökségi tagját kérdeztük, mi­lyen alapon szerveződnének, és területileg mekkorák lennének e tervezet szerint a régiók? - A régiók az önkéntesség alapján szerveződnének, azaz minden település maga döntené el, hogy milyen érdekeit, milyen települési szerveződésekben kí­vánja érvényesíteni. Itt szándé­kosan használok többes számot, ugyanis az egyes települések kü­lönböző érdekeik - kulturális, gazdasági stb. — alapján külön­böző régiókat alkothatnának, azaz egyszerre több régiónak is tagjai lehetnének. A régiók nagyságát a regionális érdekelt­ségek határoznák meg. - Melyek lennének a régió igazgatási vagy önkormányzati szervei, és hogyan választanák azokat? - A fő döntéshozatali szerv a regionális tanács lenne, ame­lyet közvetlen és titkos válasz­tással választanának meg a régió polgárai. A regionális tanács pe­dig megválasztaná elnökét és létrehozná saját végrehajtó szer­vét. Ez a regionális tanács a ha­táskörébe tartozó ügyeket intéz­né, ide tartozna a regionális in­tézmények igazgatása, az utak kérdése, a környezetvédelem igazgatása, a regionális piacok kérdése, a turisztika fejlesztése, sport, testnevelés, erdő- és víz­gazdálkodás, egészségügyi in­tézmények fejlesztése, a régió vagyonának kezelése. Kiemelve említeném - mivel ez számunk­ra, szlovákiai magyarok számára rendkívül fontos - a kulturális és tudományos intézmények és is­kolák fejlesztését. - Milyen költségvetésből gaz­dálkodnának a régiók? - Mivel az államigazgatás egy része is a régiókhoz kerülne, természetesen az állami költség­vetésből is részt kellene kap­niuk. Ezen kívül a regionális ille­tékek és a gazdasági tevékeny­ségből származó jövedelmek ké­peznék a költségvetési forrá­sokat. - Hogyan oldanák meg a ré­gióban kisebbségbe kerülő több­ségi nemzet, vagy egyéb nemze­tiségek helyzetét? - A régió szerveinek alkot­mányos kötelességük lenne, hogy a költségvetésből biztosít­sák a regionális kisebbségek kul­turális, oktatási és egyéb, identi­tásukhoz szorosan kötődő intéz­ményeinek fenntartásához és működtetéséhez az arányos részt. Ezen kívül a régiók alap­szabályzatában rögzíteni kell a regionális kisebbség arányos képviseleti jogát a régió önkor­mányzati szervében. - Hogyan fogalmazná meg a törvény lényegét? - Az önkormányzatokról szó­ló törvény elfogadását elenged­hetetlen követelménynek tart­juk ahhoz, hogy többek között a dél-szlovákiai területek is ver­senyképessé válhassanak. A ki­sebbség társadalmi versenyké­pessége pedig a legfontosabb fel­tétele a fennmaradásának. GAÁL LÁSZLÓ MÁSOK ÍRTÁK A közlekedési és távközlési mi­nisztériumban újfent olyan dön­tést hoztak, amelyik nem igazán miniszteri hivatalnokokhoz mél­tó, inkább vall politikai amatő­rökre. Az Európa Tanácsba lépé­sünkkel egyetértésünket fejez­tük ki aziránt, hogy Szlovákiá­ban a helységeket kétnyelvű táblákkal fogjuk jelölni. Most pedig a minisztériumi hivatalno­kok a közlekedési szabályokat az Európa Tanács dokumentu­mait ékesítő aláírásaink fölébe helyezték. Ez egyszerre szomo­rú és nevetséges. Sokkal egysze­rűbb ugyanis megváltoztatni a közlekedési szabályokat, mint semlegesíteni a szlovák-magyar kapcsolatok feszültségét, amely pont ilyen politikailag dilettáns rendelkezések következtében keletkezik. Az, aki a szóban for­gó minisztériumban ezt nem lát­ja, talán csak arra alkalmas, hogy életfogytiglan táblák kicse­rélgetésére legyen ítélve. Egyébként, abban a helyzet­ben, amikor a miniszter úr a szlovák vasutak összeomlásá­ról beszél, amelyre már szep­temberben sor kerülhet, ez való­ban kellemes szórakozásnak mi­nősül a valóságos gondok tenge­rében. Mint kiderül, valóban ki­zárólag azokat a problémákat oldják meg, amelyekre csak­ugyan képesek. Sme, 1993. 8. 6. ha a közlekedésrendészet enge­délyének megérkezéséig a pol­gármesterek letakarják a magyar feliratot. Hladovec mérnöktől arról ér­deklődtünk, hogy miért változ­tatta meg szerda délután a ko­rábban hozott döntését? A fiatal mérnök röviden csak annyit árult el, hogy egy telefonbeszél­getés alapján. Az eddig békés gömörieket felháborította az eset. Péntekre virradóra néhány helyen a hiva­talos nyelvű helységnévtáblákat is piros, fehér, zöld színű festék­kel fújták be. És az emberek nem értik: miért feszíti(k) vala­ki(k) a húrt. Mert a most hangoz­tatott törvénycikk tagadhatatla­nul csupán álca. FARKAS OTTÓ

Next

/
Thumbnails
Contents