Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-10 / 184. szám, kedd

1993. AUGUSZTUS 10. HAZAI KÖRKÉP UBORKASZEZONKEVÉS UBORKÁVAL (Folytatás az 1. oldalról) A zöldbab feldolgozása jelenleg még folyik, de ebből is behozatalra szorul a konzervgyár. Közben már készülnek a lecsószezonra, bár ez sem kecsegtet túlzottan rózsás kilátásokkal. Kevés a paprika, még kevesebb a hagyma, egyedül a paradicsom kínálata elfogadható. Paradox helyzet, hogy a valódi uborkaszezonban egyszerűen nincs uborka. A nagytermelők lemondtak róla, a háztáji pedig elkelt a piacon. Pedig valaha a rimaszombati konzervgyár 2-3 ezer tonnát is feldolgozott belőle egy-egy szezonban. Az idén csupán 500-600 tonnát terveztek, de máig jóformán semmit nem sikerült felvásárolniuk, sőt, behozatali reményekkel sem biztathatják magukat. A konzervgyár külföldi kooperációban 6 féle vegyes savanyúságot is gyárt, ezenkívül levesporok és azonnali fogyasztásra alkalmas készételek választékával próbálják meg magukat a felszínen tartani. A segítőprogramokra szükség van, hiszen a gyümölcsfeldolgozás ezen a környéken - lévén nem gyümölcstermő vidék - komoly nehézségek előtt áll. Egy kevés kajszi lekvárnak, ribizli, erdei málna és áfonya,^ amire számítanak. Kompótnak való gyümölcshöz egyáltalán nem jutnak hozzá. Ráadásul a környéken katasztrofális méreteket öltő vízhiány tovább fokozza a gondjaikat. A dunaszerdahelyi Dunako konzervgyár valamivel kedvezőbb helyzetben van a nyersanyagellátást illetően, de az idei gyenge terméshozamok utóhatásait itt is határozottan érzékelik. Zöldborsóból például a tervezett 500 tonna helyett csak 155 tonna sikeredett, ez a mennyiség már el is kelt. Amint azt Gál Dezső, a Dunako gazdasági igazgatóhelyettese elmondta, zöldbabot is csupán 300 tonnát konzerváltak. Uborkából a tervezett 600 tonnának mintegy egynegyedét sikerült feldolgozniuk. S noha a feldolgozás még folyik, nem biztos, hogy az elképzelést maradék nélkül sikerül teljesíteniük. Annak ellenére, hogy a környéken nem pusztított olyan mértékben a peronoszpóra, mint az előző években, mégis kevesebb az uborka. Éppen ezért kis- és nagytermelőktől egyaránt vásárolják. Minden mennyiségben, hiszen belga partnerüknek is szállítani kell belőle. Mondhatni, teljes egészében totálkáros lesz a gyümölcsfeldolgozás, hiszen amint megtudtuk, a Dunakóban 48 tonna meggyen kívül másfajta gyümölcsöt még nem dolgoztak fel. Érthető, hogy a kapacitáskihasználás érdekében jól jött a húsipar ajánlata, amelynek alapján a nyersanyaghiány okozta kényszerszünetekben a kiesések pótlására pástétomokat és készételeket gyártanak. A lecsót is folyamatosan készítik, szerencsére ennek alapanyagával nincs gond, a legyártott 230 tonnányi mennyiséghez az ősz folyamán még sikerül hozzáadni jónéhány tonnát. A vágott piros paprikát azonban már kifejezetten a piaci igények szerint fogják konzerválni. Amennyi iránt lesz kereslet, annyit dolgoznak fel belőle, ugyanis napjainkban raktárra már lehetetlenség termelni. -tszlAZ MKDM ELNÖKENEK LEVELE VLADIMÍR MEČIARHOZ Tisztelt Miniszterelnök Úr! Nyílt levéllel fordulok Önhöz azzal a mély meggyőződéssel, hogy valamennyien a Szlovák Köztársaság polgárainak érdekeit tartjuk szem előtt. Szlovákia felvételével az Európa Tanácsba, fiatal államunk is lehetőséget kapott annak bebizonyítására, hogy betartja a demokratikus alapelveket és csatlakozni kíván az európai struktúrákhoz. Pozitívan értékeltük a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a névhasználatról elfogadott törvényét, amely liberalizmusával példát mutathatott volna Európa többi államának. (Reméljük, hogy visszaadása a parlamentnek nem jelenti majd színvonalának csökkenését.) Szilárdan hittünk abban, hogy a további ún. problémát, vagyis a községek kétnyelvű megjelölésének kérdését is az Európa Tanács tagjához méltó módon oldják meg - egy olyan jogszabály elfogadásával, amely megfelel az Európa Tanács ajánlásainak. A már régebben tartó táblaháború azt tanúsítja, hogy a közlekedési és távközlési miniszter nem tudja közmegelégedésre, az Európa Tanács ajánlásaiból kiindulva megoldani ezt a kérdést. Öthónapos szünet után ismét eltávolítják (egyes esetekben eltulajdonítják) a községek magyar helységnévtábláit még akkor is, ha azoknak információs jellegük van. Ezzel az értelmetlen cselekedettel felháborítják a közvéleményt, s egyúttal elterelik a figyelmet a valós gazdasági és szociális problémákról. Szlovákia ilyen láttatása révén kép alakul ki az állam vezető politikusainak megbízhatatlanságáról. Nem érdekünk ilyen képet terjeszteni a Szlovák Köztársaságról. Elnök Úr, kérjük önt, vonják le a következtetéseket Hofbauer miniszter úrral szemben, aki tárcája valós problémáinak (a vasutak vagy a légi közlekedés) megoldása helyett a szenvedélyek szításával foglalkozik a nemzetiségileg vegyes területeken, ami ellentétben áll az Európa Tanács ajánlásaival és nem segíti elő Szlovákia lakosságának együttélését. BUGAR BÉLA, az MKDM elnöke ŕ / LETAKART HELYSÉGNÉVTÁBLÁK A RIMASZOMBATI JÁRÁSBAN ^ KI KORBÁCSOLJA AZ INDULATOKAT? Mint arról már beszámoltunk, csütörtökre virradóra a Járási Útkarbantartó Vállalat dolgozói a Rimaszombati járásban is eltávolították a magyar helységnévtáblákat. Az egész úgy kezdődött, hogy Ladislav Hladovec mérnök, a Rimaszombati Járási Útkarbantartó Vállalat igazgatója (májustól tölti be ezt a tisztséget) a táblák leszerelésére vonatkozó minisztériumi rendelet megtárgyalására péntekre összehívta az érintett polgármestereket. A meghívókat két munkatársa személyesen kézbesítette ki a falvakba. A polgármesterek többsége megkérdezte - okulva a tavalyelőtti esetből, amikor elvitték a táblát a megbeszélés napjáig leszereljék-e a magyar helységnévtáblát vagy maradhat? Az útkarbantartók ígéretet tettek, hogy péntekig nem gyűjtik össze a táblákat. Ez történt szerdán, csütörtökre virradóra pedig eltűntek a magyar falufeliratok. Reggel Hladovec mérnök telefonon értesítette a polgármestereket, hogy a táblákat az ő emberei szerelték le. Ahol megzavarták őket, tehát Gömörpéterfalán, Dobfeneken, Almágyban, Tajtin, Egyházbástban és Darnyán még ma is kint van a magyar helységnévtábla, de... A pénteki megbeszélésen hosszú, időnként heves vita alakult ki az útkarbantartó vállalat vezetői és a polgármesterek között. Jelen volt Eva Moncoľová, a körzeti hivatal képviseletében, valamint Kovács Sándor százados, a Járási Közlekedésrendészet parancsnoka, aki - az útkarbantartó vállalattól kapott értesítés alapján - a helyszínen megtekintette a kihelyezett táblákat. Elmondta, hogy a táblák minden esetben a község területén vagy pedig magánterületen voltak elhelyezve, s szerinte egyáltalán nem zavarják a közlekedő járművek vezetőit és a méreteik sem szabályellenesek. Azt azonban hiányosságként rótta fel a polgármestereknek, hogy a táblák kihelyezése előtt nem nyújtottak be írásos kérvényt a Járási Közlekedésrendészethez. A megbeszélésen végül a következőkben egyeztek meg: A polgármesterek kérvényt adnak be a közlekedésrendészethez a magyar helységnévtáblák kihelyezésére. Ez még a helyszínen megtörtént, a polgármesterek megírták a kérvényeket. A Járási Útkarbanbartó Vállalat igazgatója pedig ígéretet tett arra, hogy a leszerelt táblákat hamarosan visszaszolgáltatja a polgármestereknek. A megmaradt táblákat pedig nem szerelteti le, Mi lesz a fóliába csomagolt táblák sorsa? (A szerző felvétele) ÚJABB VITELDIJEMELES A VASÚTON? (Munkatársunktól) - A vasút semmiképpen nem állhat le, sem szeptemberben, ahogy azt több újság írja, sem később - jelentette ki az SZK Közlekedési és Távközlési Minisztériumának tegnapi sajtóértekezletén Anton Kukučka, a vasúti közlekedés szekciófőnöke. Mint mondta, a vasút valóban rossz helyzetben van, hiszen az állami költségvetésből a nem beruházásokra igényelt 2,2 milliárd koronából 1,5 milliárdot kapott meg, beruházásokra pedig a szükséges 1,4 milliárd helyett mindöszsze 200 milliót. A szekciófőnök szerint a vasút ezt az összeget szeptemberre esetleg októberre valóban felélheti, ez azonban semmiképpen sem vezethet a szlovák vasút megbénulásához. Kukučka elmondta, július 20án a közlekedési és távközlési minisztérium, a pénzügyminisztérium, a kormányhivatal, valamint a vasutas szakszervezetek megbeszélésén vitatták meg a lehetőségeket, s arra a következtetésre jutottak, hogy a vasút jelenleg 750 milliós hiánya nem pótolható csupán állami költségvetésből, november elsejétől a teherszállítási díjak szabályozásának megszüntetésével, azaz szabadárassá tételével csökkenthetnék. Azt is elmondták, a vasúti menetjegyek árát nem kívánják emelni, legalábbis nem a rászorultak, pl. a nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok, iskolások és a diákok esetében. Nem kizárt azonban az ún. vonaljegyek, a volt munkásjegyek árának emelése. A minisztérium illetékesei ismertették az áprilisi menetjegy-áremelést követő, ma érvényes tarifát. E szerint az egy személyre számított egyszerű menetjegy kilométerenkénti ára 42 fillér, az iskolás- és diákkezdeményezés jegyeké 3 fillér, az egyszeri iskolás és diákjegyeké 8 fillér, munkásjegyeké 21 fillér, hetven év alatti nyugdíjasok jegye 14 fillér, hetven év felett a nyugdíjasok ingyen utazhatnak. Ez azonban még mindig nagy ráfizetés, mivel a vasútnak egy személy utaztatása kilométerenként 78 fillérjébe kerül, (gl) VERSENYKEPESSE VÁLNI AZ MPP TÖRVÉNYJAVASLATA A REGIONÁLIS ÖNKORMÁNYZATOKRÓL Elkészült a Magyar Polgári Párt regionális önkormányzatokról szóló alkotmánytörvenyjavaslata. öllős Lászlót, az MPP elnökségi tagját kérdeztük, milyen alapon szerveződnének, és területileg mekkorák lennének e tervezet szerint a régiók? - A régiók az önkéntesség alapján szerveződnének, azaz minden település maga döntené el, hogy milyen érdekeit, milyen települési szerveződésekben kívánja érvényesíteni. Itt szándékosan használok többes számot, ugyanis az egyes települések különböző érdekeik - kulturális, gazdasági stb. — alapján különböző régiókat alkothatnának, azaz egyszerre több régiónak is tagjai lehetnének. A régiók nagyságát a regionális érdekeltségek határoznák meg. - Melyek lennének a régió igazgatási vagy önkormányzati szervei, és hogyan választanák azokat? - A fő döntéshozatali szerv a regionális tanács lenne, amelyet közvetlen és titkos választással választanának meg a régió polgárai. A regionális tanács pedig megválasztaná elnökét és létrehozná saját végrehajtó szervét. Ez a regionális tanács a hatáskörébe tartozó ügyeket intézné, ide tartozna a regionális intézmények igazgatása, az utak kérdése, a környezetvédelem igazgatása, a regionális piacok kérdése, a turisztika fejlesztése, sport, testnevelés, erdő- és vízgazdálkodás, egészségügyi intézmények fejlesztése, a régió vagyonának kezelése. Kiemelve említeném - mivel ez számunkra, szlovákiai magyarok számára rendkívül fontos - a kulturális és tudományos intézmények és iskolák fejlesztését. - Milyen költségvetésből gazdálkodnának a régiók? - Mivel az államigazgatás egy része is a régiókhoz kerülne, természetesen az állami költségvetésből is részt kellene kapniuk. Ezen kívül a regionális illetékek és a gazdasági tevékenységből származó jövedelmek képeznék a költségvetési forrásokat. - Hogyan oldanák meg a régióban kisebbségbe kerülő többségi nemzet, vagy egyéb nemzetiségek helyzetét? - A régió szerveinek alkotmányos kötelességük lenne, hogy a költségvetésből biztosítsák a regionális kisebbségek kulturális, oktatási és egyéb, identitásukhoz szorosan kötődő intézményeinek fenntartásához és működtetéséhez az arányos részt. Ezen kívül a régiók alapszabályzatában rögzíteni kell a regionális kisebbség arányos képviseleti jogát a régió önkormányzati szervében. - Hogyan fogalmazná meg a törvény lényegét? - Az önkormányzatokról szóló törvény elfogadását elengedhetetlen követelménynek tartjuk ahhoz, hogy többek között a dél-szlovákiai területek is versenyképessé válhassanak. A kisebbség társadalmi versenyképessége pedig a legfontosabb feltétele a fennmaradásának. GAÁL LÁSZLÓ MÁSOK ÍRTÁK A közlekedési és távközlési minisztériumban újfent olyan döntést hoztak, amelyik nem igazán miniszteri hivatalnokokhoz méltó, inkább vall politikai amatőrökre. Az Európa Tanácsba lépésünkkel egyetértésünket fejeztük ki aziránt, hogy Szlovákiában a helységeket kétnyelvű táblákkal fogjuk jelölni. Most pedig a minisztériumi hivatalnokok a közlekedési szabályokat az Európa Tanács dokumentumait ékesítő aláírásaink fölébe helyezték. Ez egyszerre szomorú és nevetséges. Sokkal egyszerűbb ugyanis megváltoztatni a közlekedési szabályokat, mint semlegesíteni a szlovák-magyar kapcsolatok feszültségét, amely pont ilyen politikailag dilettáns rendelkezések következtében keletkezik. Az, aki a szóban forgó minisztériumban ezt nem látja, talán csak arra alkalmas, hogy életfogytiglan táblák kicserélgetésére legyen ítélve. Egyébként, abban a helyzetben, amikor a miniszter úr a szlovák vasutak összeomlásáról beszél, amelyre már szeptemberben sor kerülhet, ez valóban kellemes szórakozásnak minősül a valóságos gondok tengerében. Mint kiderül, valóban kizárólag azokat a problémákat oldják meg, amelyekre csakugyan képesek. Sme, 1993. 8. 6. ha a közlekedésrendészet engedélyének megérkezéséig a polgármesterek letakarják a magyar feliratot. Hladovec mérnöktől arról érdeklődtünk, hogy miért változtatta meg szerda délután a korábban hozott döntését? A fiatal mérnök röviden csak annyit árult el, hogy egy telefonbeszélgetés alapján. Az eddig békés gömörieket felháborította az eset. Péntekre virradóra néhány helyen a hivatalos nyelvű helységnévtáblákat is piros, fehér, zöld színű festékkel fújták be. És az emberek nem értik: miért feszíti(k) valaki(k) a húrt. Mert a most hangoztatott törvénycikk tagadhatatlanul csupán álca. FARKAS OTTÓ